1. HELYZETELEMZÉS
1.3 K ÖRNYEZETI ÁLLAPOT
Domborzati viszonyok, geomorfológiai adottságok, táj jellemzői
Természeti és tájföldrajzi tekintetben a megye rendkívüli változatosságot mutat. Itt találkozik egymással a Börzsöny, a Cserhát, és a Mátra, önálló egységet képvisel a Karancs-Medves vidék. A megye erős függőleges tagoltsága miatt hegyes-dombos tájegysége hazánknak, amely alapvetően határozza meg a megye arculatát. Emellett síkvidéki területként a megye északi részén megjelenik az Ipoly ártéri síkja is.
1.3.1 ábra: Nógrád megye területe által érintett kistájak (Forrás: Dövényi Z. 2010)
A nógrádi táj igazi jellegét a Cserhát adja meg, ami az Északi-középhegység legváltozatosabb része. Magassága a 300 métert sem éri el, de a megye peremi részein található hegységeink magassága ennél jóval nagyobb. A Zagyva és a Tarna között emelkedő Mátrának csupán az északnyugati területe tartozik Nógrád megyéhez, ami Nyugati- vagy Pásztói-Mátra néven ismert. A Nyugati-Mátra legnagyobb magasságát a 805 m-es Muzsla kiemelt tönkjében éri el. Jellegzetes csúcsa még a hegység északnyugati szélén emelkedő, a Magas-Mátra kistájhoz tartozó 789 m magas Ágasvár.
A Karancs és a Medves a megyén belül kisebb területű, vulkanikus hegycsoport, amely az országhatár mellett emelkedik az Ipoly és a Zagyva vízválasztójánál. A 729 m magas Karancs területén nincsenek települések, csaknem teljes egészében erdők borítják. Csúcsát gyakran burkolja felhő vagy ködtakaró és talán e jelenség miatt emlegetik a „Palóc-Olimposzként”. A Medves nagyobb kiterjedésű és felszíne is változatosabb. Területén a bazaltvulkánizmus számos emléke lelhető fel úgy, mint: Salgó, Somoskő, Pécskő, Szilváskő, Medves-fennsík.
55
1.3.2. ábra. Nógrád megye domborzati viszonyai 1.3.3 ábra: Nógrád megye lejtőkategória térképe (Forrás: Copernicus adatbázis)
Talajviszonyok
A megye szintén jelentős potenciális természeti erőforrása a termőtalaj, sajátos fejlődési folyamat eredménye, mely szoros összefüggésben van a vízgazdálkodással és az emberi beavatkozással. A genetikai talajtípusok kialakulásában az alapkőzet a meghatározó, de a vízhatás, és a gazdálkodási forma is erőteljesen közrejátszik a mai állapot kialakulásában.
Nógrád megyében a legnagyobb területen a barna erdőtalajok különböző változatai fordulnak elő, míg a folyók, patakok mentén a réti- és öntéstalajok dominálnak.
Mozaikszerűen, kisebb kiterjedésben az Ipoly-völgyben humuszos homok, valamint megyeszerte az erózió következtében előforduló köves és földes kopárok tarkítják a talajtani képet.
1.3.4 ábra: Nógrád megye talajviszonyai (Forrás: AGROTOPO)
56
A legértékesebb termőtalajok a folyók mentén kialakult különféle öntéstalajok, de az erdei talajok is jelentős változáson mentek át az elmúlt évszázadok alatt, ahogyan e területeket fokozatosan művelésbe vonták. A csernozjom barna erdőtalajoktalajok már valódi átmenetek az erdőgazdálkodási és a mezőgazdasági használatú területek között.
Az ember több évszázados, évezredes jelenléte hatással volt a talajképző folyamatokra is, és ez a hatás a modern mezőgazdaság következtében egyre erőteljesebb és döntően negatív irányú. A talajdegradáció következménye az erdőtalajok mezőségi talajokká való átalakulása, a váztalajok egyre nagyobb arányú jelenléte a talajerózió által. Ehhez járul még hozzá a talajok nehézgépek általi tömörödöttsége, biológiai és kémiai degradációja. A mezőgazdaságban egyre nagyobb arányban felhasznált inputanyagok (műtrágyák és egyéb kemikáliák) hatással vannak a talajok természetes biokémai folyamataira is.
A hegy- és dombvidéki területeken a vízerózió pusztításának következtében a magasabban fekvő területeken számos, különösen az erdőmentes szántóföldi területeken elvékonyodott a termőtalaj, a völgyek peremén pedig erős akkumuláció zajlott, illetve zajlik le napjainkban is.
A felületi és az árkos erózió szinte minden formája jelen van a megye területén.
Éghajlat, klimatikus viszonyok
A Magyarország 21. századi éghajlatára vonatkozó különböző becslések mind a hőmérséklet további emelkedését mutatják. A különböző modellek közötti különbség kisebb, mint az általuk jelzett növekedés, így nagy bizonyossággal kezelhető ez a változás. A hőmérséklet esetében 2050-ig 1-2 °C-os, 2100-ig 3-4 °C-os emelkedés várható az 1961–1990 referencia időszakhoz viszonyítva. A napi minimum és maximum értékek is leginkább nyáron fognak növekedni, ugyanakkor a maximumok nagyobb mértékben, ezzel a napi hőingás is magasabb lesz. A szélsőséges hőmérsékletű napok száma is a melegedést tükrözi, tehát a fagyos napok száma erősen csökken (2100-ig akár több mint 40 nappal), a nyári forró és hőségnapok száma pedig jelentősen emelkedik (2100-ig akár 37 nappal). A növények vegetációs időszaka is megváltozik, a század végére 50 nappal is hosszabbá válhat, aminek számtalan, nehezen megjósolható következménye lehet, illetve várható hatásainak kutatásai jelenleg is folynak. A Nógrád megyét érintő változások – a megye előzőekben említett kedvezőbb fekvése miatt – az országos átlag körül prognosztizálhatók.
Nógrád megye éghajlata az eltérő domborzati adottságokból fakadóan változatos jelleget mutat. A magasabb területeken, mérsékelten hűvös - mérsékelten nedves az éghajlat, míg a dombsági területeken, illetve a völgyek és medencék területén mérsékelten hűvös - mérsékelten száraz. A napsütéses órák számának évi összege 1850-1950 óra körüli, nyáron 740 – 770 óra, míg télen 160-200 óra körüli. Az évi átlagos középhőmérséklet 8-10 °C, míg a magasabban fekvő hegyvidéki területeken ezek az értékek 6-8 °C között változnak. A vegetációs időszak átlagos hőmérséklete 15,2- 16,8 °C. A nyári hőmérsékleti maximumok sokéves átlaga a magasabb részeken 28-30°C, máshol 31- 33 °C. Az éves csapadékösszeg a magasabb részeken 750 mm, az alacsonyabb, zártabb részeken, 550-600 mm, ebből 340-430 mm vegetációs időszakban hullik. A 24 óra alatt hullott csapadék eddig mért legmagasabb összege 176 mm, azonban a csapadékintenzitás növekedésével és a szélsőségek gyakoribbá válásával még ez az érték is megdőlhet a jövőben. Az átlagos hótakarós napok száma 40- 60 között van, az átlagos maximális vastagsága van, ahol 20-25 cm (Zagyva és a Tarna völgye), a dombsági részeken 35-40 cm, míg a magasabb területeken az 50-60 cm-t is eléri.
A csapadékviszonyok alakulásában az átlagos értékek jellemzően jelentős évek közötti különbségekből átlagolódnak. Ez az évek közötti szórás várhatóan fokozódni fog az
57
éghajlatváltozással. Az elpárologtatott csapadékot az adott területen a párolgáshoz rendelkezésre álló energiával összekapcsolva kiszámítható a Budiko-féle ariditási index. Az ariditási index alakulása szoros kapcsolatban van a természetes növényföldrajzi övezetekkel, 1/3 és 1 között erdő, 1 és 2 között füves puszta a természetes növénytakaró. A megye legnagyobb részén az ariditási index 1,00-1,28 körül változik. A melegedés és a csapadékösszegek várható csökkenése erdészeti és mezőgazdasági, valamint vízgazdálkodási szempontból is alapos felkészülést igényel, a csapadékesemények intenzitásának növekedése pedig eróziós-talajvédelmi és katasztrófavédelmi (villámárvizek) szempontból jelent további megoldandó problémát.
Levegőminőség
Légszennyezettség szempontjából Nógrád megye területének jelentős része ma már az ország kevésbé terhelt területei közé tartozik. A légszennyezettség elsősorban a városokban és a fő közlekedési útvonalak környezetében jelentősebb. A közvetlen szennyező források által nem érintett települések levegőminősége megfelelő, jelentős területeken pedig kifogástalan. A városok fő szennyező forrásai a közúti közlekedés, a lakossági-közintézményi fűtés-energiafelhasználás és az ipari, szolgáltatási kibocsátások.
A ’90-es évek földgáz programja pozitív hatással volt a lakossági fűtésből származó levegőterhelés csökkenésében, azonban részben az alacsony komfortfokozatú lakások megyén belüli egyes térségeiben magas aránya, részben a 2000-es években a gáz magasabb árának okán sokan visszatértek a szilárd tüzelési módokra. Ez különösen a kistelepüléseken jelentősen rontotta a téli időszakban a levegő minőségét.
A közúti közlekedést jellemző mutatók (futott km, gépjárművek életkora, stb.) kedvezőtlen tendenciákat mutatnak, ami fokozódó környezeti terhelést jelent. Ezen a jövőben az elektromos meghajtású gépjárművek elterjedése változtathat.
Fűtési időszakban a legnagyobb problémát a lakossági tüzelőberendezések működtetése során levegőbe jutó káros anyagok jelentik. A tüzelőberendezésekben kizárólag a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék égetése engedélyezett, ennek ellenére gyakran égetnek hulladékot, kezelt faanyagot. A levegőbe kerülő káros anyagok egészségkárosító hatásúak. Szintén gyakori probléma a nyílt téri hulladékégetés, mind külterületen, mind belterületen.
Nógrád megye levegőminőségének értékelése a 6/2011 (I.14.) VM rendeletben meghatározott módszerek szerint, a 4/2011 (I.14.) VM rendeletben megadott egészségügyi határértékek, tájékoztatási és riasztási küszöbértékek, valamint a Légszennyezettségi Index figyelembe vételével történik az automata mérőállomások adatai alapján. Ilyen állomás Nógrád megyén belül Salgótarjánban található. Az értékelés a mérőállomáson mért SO2, NO2, NOx, CO, O3, PM10, és benzol szennyezőanyagok adatai alapján készült.
A mérőállomások által mért adatok az éves átlagértékek alapján, a légszennyezettségi index szerint kerültek értékelésre. Az alábbi táblázat tartalmazza az egyes mérőállomások szennyezettségi kategóriákba sorolását szennyező komponensenként, és az adott mérőállomás összesített index szerinti besorolását, amely a legkedvezőtlenebb indexű szennyező komponens szerint került meghatározásra.
58
SO2 NO2 NOx PM10 BENZOL CO O3
2019 Kiváló Kiváló Kiváló jó n.a. Kiváló jó 2018 Kiváló Kiváló Kiváló Jó n.a. Kiváló Jó 2017 Kiváló Kiváló Kiváló Megfelelő n.a. Kiváló Jó 2016 Kiváló Kiváló Kiváló Jó n.a. Kiváló Jó
2015 Kiváló n.a. n.a. Jó n.a. n.a. Jó
2014 Kiváló Kiváló Kiváló Jó n.a. Kiváló Jó 2013 n.a. Kiváló Kiváló Jó n.a. Kiváló Jó
2012 Kiváló Jó Kiváló Jó Jó Kiváló Jó
2011 Kiváló Jó Kiváló Jó Jó Kiváló Jó
2010 Kiváló Jó Kiváló Jó Kiváló Kiváló Jó
1.3.1 táblázat. Salgótarján levegőjének szennyezettségi kategóriái a városban működő mérőállomás adatai alapján (Forrás:
Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat)
Vízrajz
Nógrád megye területe vízfolyásokban gazdag, legnagyobbak az Ipoly, a Zagyva, a Tarna és a Galga. A viszonylag nagy vízfolyássűrűséggel ellentétben a folyók, vagyis inkább
’patakok’ vízállása és vízhozama szerény, és ami még jellemzőbb, szélsőségesen változó, példa erre: a Dobroda vízhozama Litkénél 0,002 m3/s és 22 m3/s között ingadozik. A legtöbb vízfolyás medrében alig csordogál az év nagy részében komolyabb vízmennyiség, és az időnkénti heves árvizek általában gyorsan lefolynak. Folyóink közül az Ipoly egyben határfolyó is hazánk és Szlovákia között. Az elmúlt években végrehajtott szabályozások eredményeként, mára egy töltések közé szorított árokká változott, medre bevágódott. A Lókos-és Darázs-patakok a Cserhát északnyugati dombvidékeinek vizeit vezetik az Ipolyba.
A megye másik jelentősebb folyója (Cserhát keleti határa) a Zagyva, amely Salgótarjántól kelet-délkeletre ered és Szolnoknál ömlik a Tiszába. Felső szakaszán fontos mellékvize a Tarján-patak. A Galga a Cserhátot két részre osztja, ezért az ott élők a főfolyójuknak tartják.
1.3.5 ábra: Nógrád megye vízrajzi viszonyai (Forrás: Copernicus adatbázis)
59
A megye tavaira jellemző, hogy általában kis méretűek, nagyságuk mindössze 2 hektár és 60 hektár között változik. Többségük mesterséges vagy szabályozott vízfelület, melyek részben ivóvizet és ipari vizet szolgáltatnak, részben pedig horgász-, illetve halastavak. Jelentősebbek a Börzsöny lábánál a Jenői-tó, a Bánki-tó és a Tolmácsi-tó és a nőtincsi Lókos-pataki víztározó. Cserhátalján a Palotási-tó, a Nógrádi-medencében a Kétbodonyi-tó és a Komravölgyi tározó, a Mátra mentén pedig a Hasznosi-tározó. A Bátonyterenyén található Maconkai-víztározó országos hírű a horgászok körében.
A megye legfontosabb felszín alatti vízkészlete a talajvíz és a rétegvíz. A rétegvizet jellemzően homokkő anyagú, oligocén korú rétegek tárolják. A hasznosítható talajvíz döntően a megye vízfolyásai mentén képződött kavicsteraszokból származik. A megye vízrajzi különlegessége még a Zagyva völgye mentén fakadó szénsavas, kénhidrogén források, a csevicék, valamint Pásztón a termálvízre települt strand, és Sóshartyán községnél a jódos víz előfordulása. Ráróspusztán 1981-ben talált 37 °C -os víz hasznosítása eddig még nem valósult meg.
Természetes növényzet
Magyarország megyéi közül Nógrád megyében a legnagyobb az erdős terület aránya. A természetes növénytakarót majdnem mindenütt erdő alkotta. Uralkodó természetes növénytakaróját a cseres-kocsánytalan tölgyesek alkotják, jellegzetes erdőtársulásai még a gyertyános-, és mészkerülő tölgyesek, égeresek, a magasabb térszíneken a bükkösök. A dombságok magasabb tetőszintjeit és élesebb peremeit lejtősztyeprétek és sziklagyepek jellemzik. A déli dombhátakon és hegylábfelszíneken, ahol melegebb van, tatárjuharos lösztölgyesek és löszpusztagyepek is előfordulhatnak. A folyók mentén, illetve a völgyekben ligeterdők (fűz, éger, szil, kőris, nyár), míg ezek mellett rétek találhatók. A megyében különleges növénytársulásokkal is találkozhatunk, melyek többsége védett. Említésre méltóak a borókások, tőzegmoha és égerlápok, a kosborfélék.
A Cserhát területén az uralkodó növénytakaró a kocsánytalan tölgy. Az egykor uralkodó cserállomány napjainkra megritkult. Az erdők aljnövényzete gazdag. Kiterjedt területtel bírnak az ún. kultúr akácosok. A területen fenyvesek csak telepített állományban fordulnak elő. A tölgyesek elegyfái között a gyertyán, a virágos kőris, a juhar, a szil, a nyár fordul elő.
Bükkösök csupán kis területen, a hegységek magasabb területein fordulnak elő. A megye délnyugati részén, a mészköves területeken megjelenik a karsztbokorerdő. A Börzsöny, a Mátra és a Karancs magasabb részein tölgyesek, bükkösök, jellemzőek.
Természet és tájvédelem
Nógrád megye gazdag természeti adottságai révén számos védett területtel rendelkezik.
Országos jelentőségű védett területek közül tájvédelmi körzetek, valamint a természetvédelmi területek találhatók a megye területén.
A megyében 3 db tájvédelmi körzet került kialakításra. A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet egyrészt a miocén kori andezites jellegű vulkáni tevékenység által létrehozott Karancs nagy kiterjedésű, erősen tagolt lakkolitjára, másrészt a pliocén kori bazaltvulkanizmus során létrejött Medves-vidékre terjed ki. Utóbbi terület földtani és felszínalaktani értékei, tájképi szépsége országos viszonylatban is kiemelkedő. A Hollókői Tájvédelmi Körzet létrehozásának célja a világ kulturális örökségének részét képező palóc kisközség táji környezetének megőrzése, valamint a terület életközösségeinek és fajainak, földtani és felszínalaktani
60
értékeinek megőrzése. A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet célja a terület életközösségeinek és fajainak, földtani és felszínalaktani-, valamint kultúrtörténeti értékeinek megőrzése.
Nógrád megyében 3 db természetvédelmi terület található:
• Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület: világhírű őslénytani lelőhely, amely egy 20 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés során betemetett és konzervált állapot bemutatására, megóvására jött létre.
• Sóshartyáni Hencse-hegy Természetvédelmi Terület: védettségének célja a homokkő sziklagyepek, sztyepprétek és pusztai cserjések, valamint a hozzájuk kötődő életközösségek fenntartása, megőrzése.
• Márkházapusztai fás legelő Természetvédelmi Terület: célja az erdők – fás legelők – gyepek mozaikjának megőrzése, visszaállítása.
Az országos jelentőségű védett területek mellett 54 db helyi jelentőségű védett terület is található a megyében, amelyek összterülete 1600 ha.
Az Ipoly-völgy 2001-ben került fel a Ramsari területek listájára, amely a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, és a vízimadarak védelmét szolgálja. Az Ipoly-völgy természeti értékeit a védett növényfajok, és a magas denzitású állatfajok adják, emellett a Natura 2000 különleges madárvédelmi területtel Nógrád megye 8,13%-a érintett.
Nógrád megyében található a Novohrad-Nógrád Geopark, amely 2008-ban jött létre és a világ első határon átnyúló nemzetközi geoparkja. 2010-ben vált az Európai Geoparkok - és a Globális Geoparkok Hálózatainak tagjává. Területe a történelmi Nógrád Vármegye egy részét öleli fel, célja a határon átnyúló együttműködés elősegítése, a történelmi hagyományok és közösségek újraegyesítése.
1.3.6 ábra: Nógrád megye védett területei (Forrás: www.eea.europa.eu)
61 Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok
Nógrád megyében jelentős mennyiségű ásványvagyon található a föld mélyén, amely ma is rendelkezésre áll. A Nógrádi-medence 26 mérlegterületen 171,5 millió tonna kitermelhető szénvagyonnal szerepel a hivatalos nyilvántartásban. Ebből külfejtéssel művelhető 2,1 millió tonna. A gazdaságosan kitermelhető szénvagyon ennél kevesebb, de vannak olyan potenciális területek, ahol gazdaságos szénbányászatot lehetne megvalósítani.
Ilyen az egymással határos, Bátonyterenyétől keletre található Mizserfa II; és Nemti III.
bányaterületek, amelyek együtt 41,7 millió tonna kitermelhető vagyonnal rendelkeznek. A bányaműszaki jellemzők tekintetében a medencében kedvezőek a mutatók: sekély mélység, kis dőlésű széntelepek, valamint a fő bányaveszélyek közül várhatóan csak omlásveszéllyel kell számolni. A vízemelés mértéke alacsony, a fűtőérték nem túl kedvező, 8.000–12.000 kJ/kg, ami energetikai felhasználásra alkalmas. A szén éghető kén-tartalma 1,0 %, ami nagy érték. Mindezen mutatók is valószínűsítik, hogy a medencében a hazai átlagnál lényegesen kisebb költséggel lehetne mélyművelésű szénbányászatot üzemeltetni.
Szécsény mellett téglagyári célra agyagbánya található, Romhány és Felsőpetény határában kerámiagyártásra alkalmas tűzálló agyag bányászata folyik.
Az alternatív energiaforrásokon belül a megyének kiemelendő potenciális adottsága a biomassza, melyből legnagyobb mennyiségben a megye erdeiben keletkező dendromassza (tűzifa) áll rendelkezésre. Az erdők a megye területének 38 %-át fedik le.
Évente több mint 600 ezer m3 faanyag ’termelődik’, melyből tervszerű és fenntartható erdőgazdálkodás mellett, a kitermelhető fa mennyisége megközelítőleg 350 ezer m3/év. Ebből a mennyiségből 50-60 ezer m3 energetikai célra hasznosítható, a többi alaki, minőségi tulajdonságai miatt egyéb felhasználásra kerül.
A Nógrád megyében használható további megújuló energiaforrásként a napenergia és a szélenergia határozható meg. Az elektromos áram és használati melegvíz termelése céljából jelentős szegmensként az egyik legtisztább energiaforrásra, a napenergiára is alapozhatunk.
A szélenergiának országos összehasonlításban kisebb jelentősége lehet, miután területi adottságai alapján 75 méter magasságban a szélsebesség évi átlagos értéke: 4-5 m/s. Ez alól kivétel a Börzsönynek a megyét csak kisebb mértékben érintő térsége, ahol az érték 6-7 m/s is lehet (ennek kihasználását azon a területen azonban számos, a szélerőművek telepítését kizáró tényező is befolyásolhatja).
Termőföldek nagysága
Nógrád megyében az országos átlaghoz képest 2015-ben jelentősen alacsonyabb volt a szántóterületek aránya, amely a termőterületeken belül 33 %-os részesedést tett ki, szemben az országos 59 %-os értékkel. Ugyanakkor az erdőterületek 52 %-os értéke bőven meghaladja a 26 %-os országos átlagot, így területnagyság alapján ez utóbbi földhasználati forma dominál. A szántóföldek területét illetően 2010-hez képest 2019-re további jelentős visszaesés figyelhető meg, míg az erdőterületek kiterjedése némileg emelkedett is. A konyhakert, a szőlő és a gyümölcsös aránya az összes mezőgazdasági területhez viszonyítva a magas fokú erdősültség okán is természetszerűleg alacsony, ugyanakkor szembeötlő, hogy a vizsgált időszakban (2010-2019 között) a konyhakertek területe kevesebb, mint felére csökkent.
62
1.3.7 ábra: Nógrád megye földhasználata művelési ágak szerint (ezer hektár) (Forrás: KSH)
Urbánus területek környezeti állapota, épített örökség
A települések védelme, fenntarthatóvá, élhetőbbé tétele komplex feladat; a természetvédelmi, tájvédelmi és környezet-egészségügyi és gazdasági területek és érdekek együttműködését igényli. A természeti és az épített környezet megóvása a rövidtávú környezetvédelmi feladatok mellett a települések fejlődése szempontjából stratégiai jelentőségű, hosszútávra vonatkozó előrelátást feltételez. A települési környezet védelme érdekében biztosítani kell a környezet tervszerű, rendeltetésszerű, higiénikus és esztétikus kialakítását, fejlesztését és védelmét, a környezetminőség megtartását, javítását. A települések épített világa, az épületek, utak, műszaki létesítmények rendszere biztosítja az egyes települések működőképességét, az egyes települési funkciók közti szükséges kapcsolatokat, ezért a fenntartásuk és folyamatos fejlesztésük elengedhetetlen.
A megye mind az épített örökségét, mind a régészeti lelőhelyeit tekintve gazdag. A műemlékek egy része az elmúlt években felújításra került, más részük lassan pusztul, ezek megóvására településenként változó a politikai, gazdasági mozgástér.
Nógrád megye az építészeti és kulturális örökség minősége, magyar történelmi és kultúrtörténeti jelentősége, valamint területi elhelyezkedésének sűrűsége szempontjából Magyarország egyik leggazdagabb megyéje.
Nógrád megye építészeti örökségének nemzetközi szinten legismertebb, kiemelkedő példája az UNESCO Világörökség Jegyzékébe Magyarországról elsőként felvételre került védett műemléki együttes, Hollókő-Ófalu és környezete.
A védett természeti értékek terén hasonló nemzetközi ismertséggel és jelentőséggel rendelkeznek az ipolytarnóci ősleletek.
62.1 2.9 2.3 0.6 23.3 98.2 0.2 0.0 64.8
57.8 1.3 2.2 0.3 24.0 99.8 0.1 0.1 63.3
0.0 20.0 40.0 60.0 80.0 100.0 120.0
2010 2019
63 Szennyezett területek vizsgálata
A Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) tartja számon a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat.
A múltban bekövetkezett környezeti károk feltárása, megszüntetése elengedhetetlen a talaj és a felszín alatti vizek minőségének megóvása érdekében. Kiemelt fontosságú a szennyezett területek számbavétele, közöttük prioritási sorrend kialakítása.
A megye területén jelentős számú mezőgazdasági telephely, trágyatelep, hígtrágyatelep és hulladék-lerakóhely található, amelyeket az elmúlt évtizedekben végbement rekultivációs beavatkozások eredményeként sikerült környezeti szempontból helyrehozni.
Nógrád megyében jelenleg 22 db kármentesítéssel érintett terület található.
TELEPÜLÉS HELYSZÍN KÁRMENTESÍTÉS JELENLEGI
FÁZISA
SZENNYEZŐANYAG
Balassagyarmat Északi városrész Kármentesítési monitoring végzésére kötelezés
Bór
Balassagyarmat Városközpont Részletes tényfeltárás végzésére, beavatkozási
terv és monitoring terv készítésére kötelezés TPH
Balassagyarmat Keleti városrész Felterjesztve Országos Környezeti
Kármentesítési Programba klórozott szénhidrogén,
Kármentesítési Programba klórozott szénhidrogén,