A bűnösségen alapuló felelősség elve alapján – ahogyan azt GYÖRGYI megfogalmazza –
„sehol sem hathatnak ki az elkövető felelősségére olyan körülmények és következmények, amelyek fennforgása, illetőleg beállta az ő szempontjából véletlen.”504 Ahogyan az objektív büntethetőségi feltétel dogmatikai karakterét láthattuk, azt éppen az jellemzi, hogy a tekintetben az elkövető vétlen. TOKAJI korabeli gondolata kiválóan érzékelteti az objektív ______________________________
497GYÖRGYI 1966,181. p.
498 Vö. JESCHECK/WEIGEND 1996, 555. p.
499 Vö. GYÖRGYI 1966,175. p.
500 NAGY 2014a, 274. p.
501 NAGY 2014a, 274. p.; HÖRSTER 2009, 150. p.; JESCHECK/WEIGEND 1996, 555. p.; STRATENWERTH 1959, 567. p.
502 JESCHECK/WEIGEND 1996, 559. p.;HÖRSTER 2009, 151. p.
503 GROPP 2015, 316. p.
504GYÖRGYI 1966,173. p.
143 büntethetőségi feltétel és a bűnösségen alapuló felelősség elvének kollízióját, valamint létének indokát: „az objektív büntethetőségi feltételek a bűnösségen alapuló felelősség elvét törik át, a bűncselekmény fogalma szempontjából teljes mértékben rendszeridegenek, s kizárólag célszerűségi szempontokon alapulnak.”505 TOKAJI tartalmi meghatározásával egyet kell érteni annyiban, amennyiben az objektív büntethetőségi feltételek alkalmazása a büntetőjogban korlátozott, tipikusan valóban célszerűségi szempontokat szolgálnak, és a bűnösségi elvvel való összeegyeztethetőségük pedig valóban kérdéses.506
Az Alkotmánybíróság 11/1992. (III. 5.) AB határozatában kimondta, hogy az objektív büntetőjogi felelősség alapítására nincsen ugyan explicit tilalom, mégis az emberi méltósághoz való jogból levezethető, hogy alkotmányosan csak bűnös elkövetőt lehet megbüntetni.507 Az Alkotmánybíróság megállapításából egyenesen következik, hogy alkotmánysértő a büntetőjogi felelősség olyan tényre vagy körülményre alapozása, amelyről az elkövető nem tudott, amely tekintetében az elkövető tudattartama nem képezi vizsgálat tárgyát.508 Mindezen általános megállapítás ellenére fontos leszögezni azonban, hogy az objektív büntethetőségi feltétel mint olyan nem sérti ab ovo a bűnösségen alapuló felelősség elvét, ezért e kérdés vizsgálata a speciális vezetői felelősségi deliktumok relevanciájában nem dogmatikai tautológia. Éppen ezért az in concreto vizsgálatot megelőzően szükségesnek tartom in abstracto definiálni az objektív büntethetőségi feltétel és a bűnösségi elv egymáshoz való viszonyát, azaz ismertetni azokat a körülményeket, amelyek megvalósulása esetén azok léte sérti, avagy nem sérti a bűnösségen alapuló felelősség elvét.
A német szakirodalom funkcionálisan az objektív büntethetőségi feltételek (objektive Strafbarkeitsbedingungen) két csoportja között tesz különbséget: az ún. valódi (echte) objektív büntethetőségi feltételek büntetőjogi felelősséget korlátozó funkcióval rendelkeznek, 509 amíg a nem valódi (unechte) objektív büntethetőségi feltételek
______________________________
505TOKAJI 1984, 68. p. Fontos megjegyezni, hogy TOKAJI az idézett helyen objektív büntethetőségi feltétel terminus technikus alatt nem kizárólag a mai terminológiánk szerinti feltételeket érti, hanem a mai fogalomhasználatunk szerinti másodlagos büntethetőségi feltételeket is, ugyanis azok olyan feltételek, amelyek nem tartoznak a tényálláshoz, a fennállásuk az elkövető szubjektív tudattartamához viszonyítva teljes mértékben objektív. (Az objektív büntethetőségi feltétel materiális vagy processzuális feltétel volta kapcsán írt elemzést lásd: SCHMIDTHÄUSER 1959, 552-554. p.; Vö. JESCHECK/WEIGEND 1996, 558. p.)
506 Vö. GROPP 2015, 316. p.
507 NAGY 2014a, 81. p.
508 Vö. STRATENWERTH 1959, 565. p.
509 JESCHECK/WEIGEND 1996, 556. p.
144 büntetőjogi felelősséget alapoznak meg, vagy terjesztenek ki. 510 Utóbbiak az Unrechtstatbestandhoz511 tartoznak, ám formálisan büntethetőségi feltételként kerültek kialakításra, így voltaképpen álcázva terjesztik ki a büntetőjogi felelősséget (verkappte Strafschärfungsgründe).512 Az elhatárolás materiális tehát, ugyanis formális síkon – ahogyan azt STRATENWERTH is megfogalmazza, – minden objektív büntethetőségi feltétel felelősséget korlátozó tulajdonsággal bír a tényállásszerű, jogellenes és bűnös cselekményhez kapcsolódásuk okán.513
Azok, akik generálisan az ilyen feltételek létének legitimitása mellett foglalnak állást, azzal érvelnek, hogy a büntetőnorma, azaz a büntetőjog által szankcionált magatartás (valamint az azáltal előidézett eredmény, ha materiális bűncselekmény) már önmagában olyan jogtalansági tartalmat hordoz,514 amely a büntethetőségi feltétel nélkül büntetőjogi szankcionálást indokol.515 SCHMIDTHÄUSER 1959-es tanulmányában ezzel ellenkező megközelítésből érvel, amikor azt mondja, hogy az objektív büntethetőségi feltételek léte a bűnösségen alapuló felelősség elvével azért összeegyeztethető, mert az objektív büntethetőségi feltételként aposztrofált körülmény egyáltalán nem tartozik a tényálláshoz annak jogtalansági tartalmát tekintve, ezért az elkövető bűnösségének már ezen oknál fogva sem kell arra kiterjednie.516 Azaz a deliktummá váláshoz szükséges jogtalanság feltétel nélkül fennáll, a feltétel voltaképpen neutrális. Ebben az esetben okkal merül fel a kérdés: mi indokolja a feltétel létét, ha a büntetendőséghez szükséges jogtalansági tartalom ennek hiányában is adott? STRATENWERTH ily módon teszi fel a kérdést: vajon a büntetendőséget az objektív büntethetőségi feltétel léte, avagy annak hiánya alapozza meg? 517 Szükséges-e, illetve megengedhető-e olyan feltétel léte, amely mind a tényállásszerűség, mind a jogellenesség, mind pedig a bűnösség síkján rendszeridegen?518
Ha jelen – a bűnösségi elvvel összeegyeztethető – gondolatmenetet követjük, és azt mondjuk, hogy a magatartás büntetést érdemlőségéhez nem kell megvalósulnia semmilyen egyéb feltételnek, úgy logikusan azok létének indoka ez esetben csak abban állhat, hogy a ______________________________
510 JESCHECK/WEIGEND 1996, 557. p.; HÖRSTER 2009, 153. p.
511Unrechtstatbestand alatt a német jogdogmatikai a törvényi tényállást és a jogellenességet együttesen érti.
512 JESCHECK/WEIGEND 1996, 557. p.
513 STRATENWERTH 1959, 566. p.
514 Vö. STRATENWERTH 1959, 568. p.
515 GROPP 2015, 316. p.
516 SCHMIDTHÄUSER 1959, 546. p.
517 STRATENWERTH 1959, 565. p.
518 SCHMIDTHÄUSER 1959, 547. p.
145 büntetőjogi szankcionálást érdemlő magatartások széles körét leszűkítse, korlátozza (strafbegrenzende Merkmal).519 Azaz a jogrend a büntetést érdemlő magatartást mindaddig tolerálja, amíg az ahhoz kapcsolódó objektív feltétel be nem következik,520 ugyanis e feltétel megvalósulása híján az államnak nem fűződik érdeke a cselekmény megbüntetéséhez.521 Ahogyan SCHMIDTHÄUSER megfogalmazza: „Egy büntetőtényállás cselekményleírása csak abban az esetben tartalmazhat objektív büntethetőségi feltételt, ha ez a leírás a belevont körülmény figyelembevétele nélkül szociáletikai rosszallást magában hordozó leírásként értelmezendő.”522 Abban az esetben, ha az objektív büntethetőségi feltétel olyan magatartáshoz kapcsolódik, amely önmagában, e feltétel nélkül nem büntetőjogi szankcionálást érdemlő magatartás, úgy a feltétel definiálása sérti a bűnösségen alapuló felelősség elvét, ugyanis a jogalkotó a kriminalitás határát el nem érő magatartáshoz olyan elemet kapcsol, amelyre az elkövető tudatának nem kell kiterjednie, így a büntetőjogi felelősséget a feltétellel tágítja, adott esetben megalapozza (strafbegründende Merkmal).523 Ebben az esetben lehet érvelni amellett, hogy a büntethetőségnek az ilyen feltételre alapozása voltaképpen objektív felelősséget jelent.524
Nem elhanyagolható annak a kérdésnek a vizsgálata, vajon mit jelent a büntetést érdemlőség?525 Amennyiben ugyanis ez a terminus a határvonal a bűnösségi elvet sértő és nem sértő objektív büntethetőségi feltétel között, úgy annak tartalmát elengedhetetlen meghatározni. A kérdés megválaszolása e tényálláson kívüli tényállási elem relációjában azért különösen nehéz, mert a bűncselekmény egészének formális értelemben vett – a jogalkotó által deklarált – büntetést érdemlőségéről kell lehámoznunk egy olyan feltételt, amely formálisan kétségtelenül a cselekmény bűncselekménynek minősülését determináló tényező. Azt kell azonban kimutatni, hogy a feltétel hiányában a cselekményt annak materiális tartalma alapján önmagában formálisan bűncselekménynek kellene minősíteni.
Az ilyen minőségű cselekményhez kapcsolódó feltétel pedig voltaképpen úgy viselkedik, mint egy büntető anyagi jogi felfüggesztő feltétel.526
______________________________
519HÖRSTER 2009, 151. p.; SCHMIDTHÄUSER 1959, 561. p.
520 Vö.GROPP 2015, 316. p.
521 GYÖRGYI 1966,177. p.
522 „In der Geschehensschilderung eines Strafgesetzes kann nur dann eine objektive Strafbarkeitsbedingung enthalten sein, wenn diese Schilderung ohne den in Betracht zu ziehende Umstand als treffende Unrechtsschilderung zu verstehen ist.” (SCHMIDTHÄUSER 1959, 548. p.)
523 HÖRSTER 2009, 151. p.
524 Vö. HÖRSTER 2009, 149. p.
525 SCHMIDTHÄUSER 1959, 550. p.
526Vö. SCHMIDTHÄUSER 1959, 552. p.
146 Mindezek alapján a jogállami jogrendszerekben az objektív büntethetőségi feltételek legitim funkciója tehát a büntetőjogi felelősség korlátozása, azaz tipikusan olyan, bűncselekménynek minősülő, a kriminalitás határát elérő magatartást deklaráló tényálláshoz kapcsolódó többletfeltételről van szó (kell, hogy szó legyen), amelynek hiánya esetén az egyéb tényállási elemek megvalósulása ellenére sem lesz tényállásszerű a bűncselekmény, azaz a büntethetőségi feltétel megléte szükséges a bűncselekmény megvalósulásához. Tényálláson kívüli, büntetőjogi felelősséget alapító objektív büntethetőségi feltétel akkor felel meg tehát a jogállamiság követelményének, ha az a büntetőjogi felelősséget nem csak formálisan, hanem materiálisan is korlátozza.527
III. 5. 3. A más által elkövetett bűncselekmény mint objektív büntethetőségi feltétel
A vezető tisztségviselő magatartásával a bűncselekményi tényállást akkor meríti ki, ha szándékosan vagy gondatlanul elmulasztja az őt terhelő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítését. E mulasztás önmagában nem keletkeztet büntetőjogi felelősséget, valamint nem is tekinthető büntetőjogi szankcionálást érdemlő jogtalanságnak, más jogági felelősségi alakzat azonban megállapítható lehet (pl. fegyelmi felelősség). E magatartás büntetendőségének feltétele az, hogy a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének felügyeleti-ellenőrzési körébe tartozó alkalmazott a törvényi tényállás feltételeinek megfelelően aktív hivatali vesztegetést vagy költségvetési csalást kövessen el. E feltétel a vizsgált tényállás szempontjából objektív, hiszen a vezető tisztségviselőtől mint a bűncselekmény elkövetőjétől nem követeljük meg, nem várjuk el, hogy az alkalmazottja által elkövetett aktív hivatali vesztegetésről vagy költségvetési csalásról tudjon.528