Az Európai Parlament kezdeményezésére, az Európai Bizottság keretei között Mireille DELMAS-MARTY vezetésével 1997-ben egy jogtudósokból álló munkacsoport készítette el ______________________________
116 Convention on the Fight against Corruption involving Officials of the European Communities or Officials of Member States of the European Union, OJ C 195, 25. 06. 1997. (Továbbiakban: Korrupciós Egyezmény)
117 Megjegyzendő, hogy a PIF-Egyezménnyel szemben a Korrupciós Egyezmény egyáltalán nem foglalkozik a jogi személy büntetőjogi felelősségének kérdésével. (Vö. FARKAS 2001, 85. p.) A jogi személyek büntetőjogi felelősségének a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatban való megállapítására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz azonban az Egyesült Nemzetek Szervezete Meridában, 2003. december 10-én kelt, Korrupció Elleni Egyezményének 26. Cikke. (Az Egyezményt Magyarországon a 2005. évi CXXXIV. törvény hirdette ki.)
118 PIF-Irányelv 4. Cikk (2) bekezés
38 az ún. Corpus Jurist,119 amely egységes dokumentum az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos anyagi jogi, valamint eljárásjogi rendelkezéseket egyaránt tartalmaz.120 A joganyag anyagi jogi szempontból szabályozta az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket, emellett tradicionális alapelvi, valamint általános részi szabályokat is megállapít. Jogharmonizációs jelleggel jött létre, tekintettel az egyes tagállami jogrendszerek eltérő dogmatikai hagyományaira.121 A Corpus Juris Europae voltaképpen sosem volt kötelező erejű uniós jogi matéria, az egy olyan modelltörvény funkcióval jött létre, amely iránymutatást nyújtott a tagállamok számára a vizsgált terület jogi szabályozása vonatkozásában. Habár a szakértői bizottság 1997-ben megalkotta a Corpus Jurist, annak rendelkezéseit heves kritikával illették, így azt a kritikai észrevételek fényében átdolgozták, az ily módon létrejött ún. firenzei (végleges) változat 2000-ben vált nyilvánossá.122 A Corpus Juris releváns rendelkezésének vizsgálata során a főszabály szerint a firenzei változatot veszem alapul, ott azonban, ahol az eredeti szövegezés terén jelentős a változás, arra utalni fogok.
A Corpus Juris Europae a 12. Cikkében rendelkezik a vállalkozás vezetőjének büntetőjogi felelősségéről,123 a következőképpen:
Amennyiben az 1-8 Cikkben meghatározott cselekmények valamelyikét124 a vállalkozás javára olyan személy követi el, aki a vezető tisztségviselő, avagy egy másik, döntési- illetve ellenőrzési funkcióval felruházott személy utasítási jogának hatálya alatt áll, úgy büntetőjogilag felelős a vállalkozás vezetője, illetve minden olyan személy, akit a szervezetben döntési- vagy felügyeleti kötelezettség terhel,
______________________________
119 Corpus Juris introducing penal provisions for the purpose of the protection of the financial interests of the European Union. By Mireille Delmas-Marty, professor at the University of Panhéon-Sorbonne, Paris. DG Financial Control XX/29/1997-EN. (Továbbiakban: Corpus Juris)
120 LÉVAI 1998, 66. p.; FARKAS 2001, 50. p.
121 Vö. FARKAS 2001, 51. p.
122 FARKAS 2001, 52. p.
123 „Strafrechtliche Verantwortlichkeit des Geschäftsherrn und von Personen, die innerhalb eines Unternehmens Entscheidungs- oder Kontrollbefugnisse ausüben: Entscheidungsträger und Amtsträger"
124A speciális vezetői felelősség fennállása szempontjából releváns alapbűncselekmények körét a Corpus Juris sokkal tágabban fogalmazta meg, mint az bármely másik, vezetői felelősséget deklaráló nemzetközi jogi matériában látható volt. Így alapbűncselekményként aposztrofálja az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalást, valamint az ehhez hasonló bűncselekményeket [Art. 1.]; a piac manipulálását [Art. 2.];
pénzmosást és orgazdaságot [Art. 3.]; bűnszervezetben részvételt [Art. 4]; az aktív, valamint a passzív vesztegetést [Art. 5.]; hivatali kötelezettség megszegését [Art. 6.]; hivatali visszaélést [Art. 7.]; valamint az üzleti titok megsértését [Art. 8.].
39 amennyiben tudatosan hagyta, hogy a beosztottja bűncselekményt kövessen el.125 [Corpus Juris 12. Cikk (1) bekezdés]126
A Corpus Juris – eltérően annak eredeti, 1997-es változatától – kiterjeszti a büntetőjogi felelősséget a gazdasági vállalkozás vezetője mellett a hivatali vezetőre, hivatalos személyekre is, a következőképpen:
Amennyiben az 1-8 Cikkben meghatározott cselekmények valamelyikét a vállalkozás javára olyan személy követi el, aki a vezető tisztségviselő, avagy egy másik, döntési- illetve ellenőrzési funkcióval felruházott személy utasítási jogának hatálya alatt áll, úgy büntetőjogilag felelős a vállalkozás vezetője, illetve minden olyan személy, akit a szervezetben döntési- vagy felügyeleti kötelezettség terhel, amennyiben felügyeleti kötelezettségét elmulasztotta, és ez a cselekmény elkövetését megkönnyítette. [Corpus Juris 12. Cikk (3) bekezdés]
A modelltörvény mind a vállalkozás, mind pedig a hivatali vezető vonatkozásában tartalmaz egy büntetőjogi felelősséget kizáró okot. Abban az esetben, ha a vezető, vagy felügyeletre feljogosított személy hatáskörét másra ruházta át, és a hatáskör-átruházás megfelel a Corpus Jurisban megfogalmazott, egyébként szigorú feltételeknek, akkor az gyakorlatilag mint jogellenességet kizáró ok hatályosul, és a felelősség bűncselekmény hiányában nem lesz megállapítható. A Corpus Juris a következő feltételek fennállása esetén látja jogszerűnek, felelősség-kizáró hatásúnak a hatáskör-delegációt:
A vállalkozás vezetőjének felelőssége fennállásának kérdésében senki sem védekezhet azzal, hogy a hatáskörét más személyre ruházta át, kivéve akkor, ha
______________________________
125 DELMAS-MARTY 2010, 43. p.
126 A Corpus Juris módosítás előtti, eredeti szövege a követezőképpen hangozott: „.Amennyiben az 1-8.
Cikkben meghatározott bűncselekmények valamelyikét a felelősségre vont személy üzleti vállalkozás javára követte el, az üzleti vállalkozás vezetője, továbbá az üzleti vállalkozáson belül döntési vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező bármely más személy ugyancsak büntetőjogi felelősséggel tartozik, amennyiben az elkövetésre utasítást adott, nem lépett fel az elkövetés magakadályozása érdekében, vagy elmulasztotta a szükséges ellenőrzést.” [Régi CJ 13. Cikk]
40 az átruházás részleges,127 pontos és jól körülhatárolt volt, valamint szükséges volt a szervezet működéséhez, és a delegált személy ténylegesen abban a helyzetben volt, hogy a feladatát teljesíteni tudja. A hatáskör-átruházás nem zárja ki az ellenőrzésért, felügyeletért, valamint a munkavállaló kiválasztásáért fennálló általános büntetőjogi felelősséget, és nem érinti a vállalkozás vezetőjének azon tevékenységi területeit, amelyeket magának tart fenn, úgy, mint a szervezeten belüli munkafolyamatok általános megszervezése. [Corpus Juris 12. Cikk (4) bekezdés]
A 12. Cikk (4) bekezdésének második fordulata a felelősség kizárásának kizárásáról rendelkezik. Vannak ugyanis olyan hatáskörök, funkciók, feladatok, amelyek jogilag nem átruházhatók, illetve azok delegálása nem jár egyúttal a felelősségnek a delegáló részéről történő kizárásával, a büntetőjogi felelősség egyidejű delegálásával. Ebben az esetben – álláspontom szerint – a felelősség a delegáló és a delegált személy oldalán párhuzamosan állhat fenn.
II. 1. 4. Magyarország megfelelése a nemzetközi jogi instrumentumoknak