A negligentia vonatkozásában az immateriális bűncselekmény gondatlan elkövetésével kapcsolatban fent említett probléma ugyanúgy adott. Emellett a hanyag gondatlanág megállapításának két feltétele közül az objektív gondossági kötelesség az, amelynek tartalma átfogó vizsgálatot igényel. KIS megfogalmazása szerint „a hanyagság a klasszikus büntetőjogi dogmatika szerint az objektíve elvárható gondossági kötelesség megszegésével okozott következményekért való felelősséget jelenti azzal a feltétellel, hogy az elkövetőtől képességei alapján elvárható lett volna az objektíve elvárható gondossági magatartás felismerése és követése.”679 Vajon a negligentia vizsgálata körében megjelenő objektív gondossági kötelesség, valamint a mulasztás mint elkövetési magatartás vonatkozásában megfogalmazandó cselekvési kötelezettség alapját képező normatív elemek mennyiben vannak egymással átfedésben?680 Vajon ugyanazon normatív alap jelenti a két objektív kritérium, a két kötelezettség alapját az objektív tényállási elem, valamint e szubjektív tényállási elem vonatkozásában? A mulasztáshoz szükséges kötelezettségszegés, valamint a gondatlanság normatív/objektív eleme, a gondossági kötelesség egymással való kapcsolatának absztrakt vizsgálata során DEHNE-NIEMANN hasonlóan világít rá a fogalmak közötti potenciális átfedés problematikájára: „A gondatlanság körében használt „szükséges gondosság figyelmen kívül hagyása”, vagy a „köteles gondosság elmulasztása”fogalmak prima vista azt a benyomást keltik, hogy gondatlanság esetében mulasztásos deliktumokkal van dolgunk.”681 Habár vitathatatlan, hogy a gondossági kötelesség a gondatlanságnak egy olyan objektív fogalmi eleme, amely mind gondatlan tevéses, mind gondatlan mulasztásos bűncselekmények esetében követelmény, a kötelezettség nem teljesítése mint azonos
„elkövetési magatartás” azonban a két kötelezettség-kör közötti viszony vizsgálatát különösen szükségessé teszi. BÉKÉS álláspontja szerint a két kötelezettségi kör nem azonos: „Az objektív gondossági kötelesség megszegése nem azonos a cselekvési kötelesség megszegésével, azaz a diszpozíciószerű cselekmény nem normatív magatartás,
______________________________
679KIS 2005, 34. p.
680 Vö. VISKI 1962, 21. p.
681DEHNE-NIEMANN 2012, 89. p.
188 hanem akaratlagos aktus.”682 Álláspontja megegyezik VISKI megállapításával, miszerint a mulasztás normatív alapját képező cselekvési kötelezettség mint elkövetési magatartás realizálása általában csupán indíciuma a gondossági kötelesség megsértésének,683 amíg ugyanis a cselekvési kötelesség konkrétan, normatíve meghatározható és behatárolható, személyre vonatkoztatott kötelezettségi kör, addig a gondossági kötelesség ún.
típuskötelezettség, azaz adott helyzetben mindenkit olyan kötelezettségek terhelnek, amelyeket a társadalom az adott személyi körtől, társadalmi csoporttól általában elvár.
Ennek megfelelően BÉKÉS tehát amellett érvel, hogy ha a cselekvési kötelezettség megsértése esetén egyúttal a gondossági kötelezettség megsértése mellett is eo ipso állást foglalunk, akkor voltaképpen vélelmezzük a bűnösséget. 684 Megállapítása szerint tehát
„az objektív gondossági kötelesség nem a valóban kimerített diszpozícióból derivált olyan ítélet, mely szerint az eredményt okozó magatartás éppen kauzális jellege folytán ipso facto megsértette a gondossági kötelességet”.685
BÉKÉS az immateriális bűncselekményeket azok dogmatikai karaktere miatt speciálisan kezeli a gondossági kötelesség tartalmának megállapítása tekintetében, miszerint e deliktumok esetében „szükségképpen hiányzik az objektív gondossági kötelesség minden olyan ismérve, amelyet az eredményre lehet visszavezetni”. Megállapítása szerint: „az immateriális bűncselekmények körében a gondossági kötelesség az objektív előreláthatóságtól és az objektív elkerülhetetlenségtől függetlenített az a viselkedési standard, amelyet az adott szituációban lévő személlyel szemben a társadalom támaszt.”686A bűnösségi forma megállapításához szükséges objektív kötelességsértés vizsgálata álláspontja szerint tehát akkor sem nélkülözhető, ha a tényállásszerű magatartás megsértése kötelezettségszegésben áll. A mulasztás normatív alapját képező cselekvési kötelezettséget, valamint a hanyag gondatlanság megállapításának objektív alapját képező objektív gondossági kötelezettséget tehát úgy kell elképzelni, mint egy halmazt, amelyek közül a tágabb gondossági kötelesség magában foglalja a szűkebb és normatív alapon nyugvó cselekvési kötelezettséget. A gondossági kötelezettségek köre in abstracto tipizálható, így különbség tehető magánéletbeli gondossági kötelezettség, valamint ún.
______________________________
682 BÉKÉS 1974, 328. p.
683 BÉKÉS 1974, 273. p.; VISKI 1962, 19-20. p.
684 BÉKÉS 1974, 253. p.
685 BÉKÉS 1974, 275. p.
686 BÉKÉS 1974, 293. p.
189 hivatásbeli, avagy szabályozott gondossági kötelezettség között.687 Azáltal, hogy utóbbi normatíve szabályozott, azaz a gondossági kötelesség tartalmát éppúgy norma határozza meg, mint a mulasztás normatív alapját képező cselekvési kötelezettségét, keretdiszpozíciós kodifikációs megoldás esetén nem elképzelhetetlen, hogy a két halmaz tartalmilag azonos, azaz a cselekvési kötelezettség elmulasztása egyúttal a normatív gondossági kötelezettség elmulasztását is jelenti.688 Azaz a kötelezettség elmulasztása ipso facto a hanyag gondatlanság normatív oldalának realizálódását is jelenti, a felelősség ez esetben szubjektív oldalon csak a köteles gondosságra való képesség hiánya esetén zárható ki. Amennyiben tehát a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjétől a normativitás szintjén mint gondossági kötelezettség a felelős vállalatirányítás az elvárható magatartás, és e normatív kötelezettség kizárólag normákban lefektetett, cizellált kötelezettségek nevesítésével nyer értelmet, úgy a tevési kötelezettség megsértése egyúttal az elvárt felelős vállalatirányítás követelményének megsértését is jelenti. Ellenkező esetben azt kell megállapítani, hogy a keretet kitöltő háttérnormában megfogalmazott olyan cselekvési kötelezettség megsértése, amely teljesítése az alapbűncselekmény realizálásának megakadályozására alkalmas, adott esetben nem sérti a felelős vállalatirányítás követelményét. Álláspontom szerint tehát – egyetértve BÉKÉSSEL – sérti a bűnösségen alapuló felelősség elvét bűnösségi vélelem származtatása az elkövetési magatartás realizálásából,689 ám normatíve szabályozott gondossági kötelezettség esetén nehezen képzelhető el, hogy a két kötelezettségi kör nem esik egybe, amely azonban objektív oldalon a hanyag gondatlanság megállapításának automatizmusához vezető veszély.
A hanyag gondatlanságot az akarati-érzelmi oldal hiánya jellemzi, így az álláspontom szerint tisztán normatív, az emocionális oldal hiánya okán voltaképpen ontológiai elemet nélkülöző szubjektív tényállási elem. A német büntetőjog-dogmatika a hanyag gondatlanságból elkövetett bűncselekményekért fennálló felelősség hiányzó ontológiai alapját – épp úgy, ahogy a magyar büntetőjog – normatívval pótolja, és így felelősségmegalapozó szubjektív tényállási elemet definiál. BÉKÉS megállapítása is a hanyagság tisztán normatív jellegére utal: „a gondatlanság nem ontológiai fogalom, hanem tényszerű gondolati összefüggések meghatározta dogmatikai fogalom.” 690
______________________________
687 NAGY 2014a, 186. p.
688 Vö. VISKI 1962, 20. p.
689 Vö. VISKI 1962, 21. p.
690BÉKÉS 1974, 10. p.
190 Tekintettel azonban arra, hogy a hanyag gondatlanság – álláspontom szerint – tisztán objektív-normatív ítélet az elkövető és a cselekménye között, és az normatív alapon voltaképpen kötelezettség nem teljesítésében áll, úgy helye van annak az elméletnek, amely a hanyag gondatlansággal elkövetett bűncselekményt az objektív beszámítás tana segítségével írja az elkövető terhére. A jogalkotó ugyanis a hiányzó tudati oldalt pótolja felelősségmegalapozó normatív rendelkezéssel.691
III. 7. 4. Exkurzus: Az objektív büntethetőségi feltételre kiterjedő tettesi