С. A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata
9. A neveléstudomány ötéves terve
Utolsóként tárgyalták meg a pedagógia tervét. Az előterjesztés36 első fejezetében a fő feladatokat vázolta fel, majd az intézményrendszert, a harmadik fejezet a kutatási témá-kat tartalmazta és az utolsó szólt a tervezett kiadványokról. A tervezet négy pontban
foglalta össze a legfontosabb feladatokat. Az első feladat a marxizmus-leninizmus taní-tásai az iskolai nevelésben való elterjesztésének elősegítése. „Minthogy a magyar neve-lésügy egyik döntő feladata, hogy a marxizmus-leninizmus tanításait az iskolai tan-anyagba és a nevelői munkába bevigye és onnan minden reakciós, antileninista, tudo-mánytalan, misztikus felfogás maradványait kiküszöbölje - a neveléstudományi kutatás-nak feladata, hogy azt a tudomány eszközeivel alátámassza, elősegítse." Ezt a nevelő-képzés és továbbnevelő-képzés pedagógiai és lélektani anyagának a marxizmus -leninizmus szellemében, a szovjet pedagógiai eredmények alapján történő „teljes átdolgozásával",
„az általános és középiskolai tankönyvek állandó kritikai elemzésével ' és javításával kívánták megoldani. A feladatok között szerepelt a Szovjetunió pedagógiai eredményei-nek alapos megismerése és népszerűsítése, a neveléstudomány egész területéeredményei-nek kritikai feldolgozása. „E kritikai feldolgozásnak konkrét részleteiben is le kell leplezni a magyar neveléstudományt átszövő klerikális, narodnyik (karácsonyizmus) és liberális (avantgardizmus, pszichologizmus, pedológia) irányzatokat, illetve azok maradványait."
A neveléstudománynak fontos feladata a tervezet szerint „a folyamatban lévő magyar köznevelési reform" munkálatainak segítése. „Ebből a célból fel kell dolgozni a Szov-jetunió, valamint a népi demokratikus országok iskolaszervezetét és iskolaügyi rendel-kezéseit. Fel kell dolgozni statisztikailag a magyar nevelésügy állását, valamint módsze-resen kell végrehajtani a tantervek és tanmenet kiértékelését az iskolarendszer minden fokán."
Az előterjesztés a következő intézményeket javasolta bevonni a munkába: Országos Neveléstudományi Intézet, a budapesti egyetem Pedagógiai Intézete, a debreceni és szegedi egyetem pedagógiai intézetei, az Állami Gyermeklélektani Intézet, (amelynek
„magába kell olvasztania" a Fővárosi Neveléslélektani Intézetet és a Budapesti Pályavá-lasztási Tanácsadót), a budapesti egyetem Lélektani Intézete és a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár.
A tervezet készítői azt javasolták, hogy a „Magyar Pedagógia", az „Embernevelés", a
„Magyar Pszichológiai Szemle" című folyóiratok helyett egy tudományos folyóiratot kell megjelentetni, a „Magyar Pedagógiá"-t, „mint a neveléstudomány általános elvi folyóiratát". Az ötéves terv folyamán két didaktikai folyóirat megjelentetését is indítvá-nyozták (egyet az általános iskolai, egyet a középiskolai nevelők számára) és egy Értesí-tőt, amely a kultúrpolitikai és pedagógiai anyag- és adatszolgáltatást biztosítaná.
A harmadik fejezet foglalta össze a kutatási tematikát. A neveléstan témái: a szocialis-ta hazafiság, a természettudományos és politechnikai nevelés. A didaktika témái: a) A tantárgyak tanításának módszertana. „Ezen a területen rendkívül elmaradott a magyar neveléstudomány. A szovjet tapasztalatok legteljesebb felhasználása szükséges a megin-duláshoz is." b) Osztatlan iskolák nevelési módszertana, c) A tanulmányi eredmény teljesítmény emelésének problémái. Kutatási feladatok a neveléstörténet területén: a)
„1848-1849" különös tekintettel az első Egyetemes Tanügyi Kongresszusra, b) „A Ma-gyar Tanácsköztársaság iskolapolitikája, közoktatásügyi reformjai, c) Klerikális nevelés a két világháború közötti időszakban, d) A narodnyikizmus a magyar pedagógiában az első világháborútól, e) Liberális irányok a magyar pedagógiában, f) Földes Ferenc peda-gógiai és kultúrpolitikai munkássága.
Á lélektani tematika: a) A technikai és természettudományi érdeklődés fejlesztése, b) Az irodalom és a művészet nevelő hatása.
A kiadványterv a lefordítandó szovjet műveket sorolta fel, a neveléstörténetből ki-adandó forrásmunkákat és a megjelentetendő egyetemi, főiskolai tankönyveket.
A Pártkollégium az előterjesztéshez a következő megjegyzéseket fűzte: „A népi de-mokrácia viszonyai között a felnőttek nevelésének kérdése külön súllyal jelentkezik.
Társadalmi viszonyaink állandóan változóban vannak, az újat kell meggyökereztetni. A felnőttek nevelésének tehát óriási szerepe van. A felnőttek és főiskolások nevelésének kérdését tehát súlyponti kérdésnek kell beállítanunk. Szorosabbra kell fognunk az ellen-séges ideológia elleni harc kérdését, körül kell néznünk először a saját portánkon és pedagógusaink először kritikailag vizsgálják felül saját munkásságukat. A javaslatban felvett összes kiadvány kiadása nem feltétlenül szükséges, így pl. az 1792-es röpiratok nevelési vonatkozásai, Apáczai munkái. A Magyar Tanácsköztársaság köznevelési ren-delkezéseiből elég egy összefoglaló, kritikai tanulmány."37
A pártkollégiumi ülésekkel az ötéves tudományos terv készítésének első szakasza, a fő feladatok meghatározása lezárult. Az ütemterv szerint a Pártkollégium útmutatása alapján átdolgozott javaslatokat a szakosztályüléseken, majd az MTT elnökségében és augusztusban az MTT teljes ülésén kellett volna megtárgyalni és jóváhagyni. Erre nem került sor. Ezzel párhuzamosan a pártkollégiumi döntések után meg kellett volna kez-deni a terv részletes kidolgozását. Ez sem történt meg.
Az MTT és az Akadémia „összeolvasztásának" előkészítéséről júniusban kialakított pártkollégiumi állásfoglalást követően az MTT vezetői nem törekedtek a Tanács testüle-teinek ügyrend szerinti működtetésére. A vezetők figyelme egyre inkább az Akadémia átszervezésének taktikai, szervezeti és személyi kérdéseinek megoldására összpontosult.
Az ötéves tudományos terv kidolgozása, mint fő feladat lekerült a napirendről. Erdős Tamás ugyan november 3-án a Titkárság tervértekezletén megkísérelte felkelteni az érdeklődést e feladat iránt, de „Irányelvek az ötéves országos tudományos terv részletes kidolgozásához és végrehajtásához" című előadása a tennivalókat illetően igen kevés konkrétumot tartalmazott, általános elveket, jelszószerű kívánalmakat hangoztatott.
Idézetek az előadásból: „Népszerűsítsük a tervezés gondolatát", „...tegyük a Magyar Tudományos Akadémiát tudományos életünk gócpontjává és legmagasabb szervezeté-vé." „...teremtsük meg a nagyszabású tudományos munka lehetőségeit, elszórt, kismére-tű, részben oktatásnak alárendelt intézmények helyett általában önálló, nagy létszámú tudományos intézetek formájában." „Ötéves tudományos tervünk hatalmas feladatait csak a tudományos munkások ezrei és tízezrei tudják elvégezni." „...sürgősen léptessük életbe az aspirantúra intézményét, tervezzük meg az aspiránsok számát." „...a tudomá-nyos munkás új típusának kialakítására hazánkban tárjuk rendszeresen és szervezetten tudósaink elé a szovjet tudományos munkások példáját..." „Adjuk tudósaink kezébe a klasszikusokat kézzelfoghatóan (!), gondoskodjunk róla, hogy a tudósok részére szerve-zett szemináriumok alkalmával fokozott gondot fordítsanak a dialektikus materializmus megtárgyalására". „A szovjet tudomány példáját kell ötéves tervünk során állandóan magunk előtt látni, a Szovjetunió eredményeit kell teljes mértékben megismernünk és átvennünk." „Tegyük ötéves országos tudományos tervünk vezérfonalává hálánkat és szeretetünket a Szovjetunió és bölcs vezére Sztálin elvtárs iránt." Ez inkább egy párttag-gyűlési előadás volt, semmint egy munkaértekezlet vitaindítója. A felszólalások nem követték az emelkedett stílust. Az egyik tudományos munkatárs az adminisztratív mun-kaerők számának növelését javasolta, az utánpótlással való foglalkozást hangsúlyozta.
Haász Árpád, az Országos Dokumentációs Központ (ODK) vezetője a tudományos terv és a népgazdasági terv egymáshoz való viszonyának tisztázását sürgette. A titkárnők a gyorsíráshoz megfelelő ceruzát, a gépíráshoz jó írógépet igényeltek. A takarítónők fel-ajánlották: „...minden erejükkel hozzájárulnak az ötéves tudományos terv zavartalan
kidolgozásához."38 Az ötéves tudományos terv részletes kidolgozása nem vált fő feladat-tá. Az ősz folyamán a szakosztályok egy része munkatervében még szerepeltette a terv részletes kidolgozását, de az ötéves terv összegezése már az átszervezett Akadémiára maradt.
Az ősz folyamán még folytatódott egyes részterületek (ókortörténet, könyvtártudo-mány) ötéves terv vázlatának a kidolgozása,39 de az ötéves tudományos terv kijelölt főfeladatait elsősorban az 1950. évi intézeti tudományos tervek kidolgozásánál hasznosí-tották. Pl. a Műszaki Szakosztály megtárgyalta mind a Nehézipari, mind a Könnyűipari Minisztérium intézetei éves tervét és költségvetését. Egy-egy tervértekezleten részt vet-tek az intézevet-tek tudományos tanácsának tagjai, a minisztériumok képviselői, az MTT tagjai, elméleti és gyakorlati szakemberek. A tervkészítés menete a következő volt: Az intézetek tervjavaslatát először az intézet tudományos tanácsa tárgyalta meg, ez után az MTT tervértekezlete elé került a javaslat, majd az intézetek elkészítették végleges tervü-ket és azt a szakosztály titkárság a minisztérium képviselőjével együtt megvizsgálta, majd a minisztériumok kidolgozták a végleges költségvetést. „A Műszaki Szakosztály a Pártkollégiumunk által elfogadott ötéves tudományos terv súlyponti kérdéseinek figye-lembevételével foglalkozott az intézetek terveivel és összeegyeztette azokat."40
Nem került a Pártkollégium elé a művészettörténet ötéves tervének tervezete. Az 1949. április 26-án megalakult művészettörténeti aktíva május 17-én beszélte meg az ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos tennivalókat. Az aktíva ülés jegyzőkönyve sze-rint a legsürgősebb feladatokat három csoportba (oktatás, kutatás, kiadványok) sorolták.
Megállapították: 1. Az egyetemi reform lehetővé teszi a tudományág gyökeres átalakítá-sát. „A Művészettörténeti Intézet szerepe központi jelentőségű lesz a műtörténelem helyes magyarországi müvelésében". Népszerűsíteni kell a tudományágat, „szorgalmaz-nunk kell ideológiailag jól átgondolt kézi könyvek kiadását". Szükségesnek tartották „a szakmabeliek számára" kidolgozni a mütörténelmi kutatás módszertanát, tankönyveket készíteni egyetemi és főiskolai hallgatók, illetve a középfokú oktatás számára. 2. A kuta-tás fő célját a magyar műemléki anyag feltárásában és feldolgozásában jelölték meg, „ez nem jelenti azt, hogy a külföldi anyagra vonatkozó munkálatokat elsorvasztanók."
Konkrét kutatási feladatként jelölték meg a következő témákat: a művészet és a művész társadalmi, gazdasági helyzete; a középkori művészetünk keleti kapcsolatai; tanulmá-nyok a magyar iparmüvészetre vonatkozóan; az új magyar művészet fejlődésének gazdaságtörténeti alapjai. A magyar vonatkozású külföldi témák közül a bizánci művészet X I -XV. században és a quattrocento problémák kutatását említették.
Szükségesnek tartották a múzeum-ügy megreformálását, a Műemlékek Országos Bizott-sága és a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége működésének összehangolását. 3. A publikálás terén elsősorban a Művészettörténeti Értesítő megindítását javasolták tervbe venni, de forráskiadványok, lexikonok, bibliográfiák, szakkatalógusok elkészítését, illetve kiadását is szorgalmazták. Az elkészült vázlat nem nyerte meg a Társadalomtudományi Szakosztály tetszését. A szakosztály munkatársa a június 21-i aktíva ülésen kijelentette, hogy az elkészült tervezet „teljesen szűkszavú, évekre nincs ütemezve, költségvetésileg nincs kidolgozva". Kijelölték az átdolgozás felelőseit. Feltehető, hogy az átdolgozás idő-ben nem készült el és ezért nem került a Társadalomtudományi Szakosztály előterjesztésé-ben a Pártkollégium elé.41 Gerőné szeptemberben arra kérte fel Fónagy Ivánt, hogy október 30-ig adja át „a művészettörténet ötéves tervének főbb szempontjait". 2
Az elképzelésekben szereplő múzeumi reform napirendre került. A VKM kezdemé-nyezte a múzeum- és műemlék-ügy új alapokra való helyezését, az állami irányítás
át-alakítását, egy új múzeumi törvény megalkotását. A minisztériumi javaslat szerint e törvényben kellene rendezni a szervezeti problémákat, biztosítani az állami felügyeleti jogot, a nemzeti érdekű muzeális tárgyak és műemlékek védelmét, a muzeális tárgyak kutathatóságához szükséges jogi feltételeket. A javaslat szerint ehhez többek között hatálytalanítani kell a Nemzeti Múzeum autonómiájáról szóló törvényt, államosítani kell a múzeumokat, el kell választani a múzeumügytől a könyvtár- és a levéltárügyet, létre kell hozni az Országos Levéltári Központ mintájára az Országos Múzeumi és Műemlék-védelmi Hivatalt. A Pártkollégium a javaslatot elfogadta azzal a módosítással, hogy a törvény ne mondja ki valamennyi múzeum államosítását, de teremtse meg a jogi lehető-ségét a későbbi államosításnak.
Nem vállalkozhatunk az ötéves terv fő feladatainak szakmai áttekintésére és értékelé-sére. A tudománytörténészek talán egyszer ezt majd megteszik. Általánosságban annyit meg lehet állapítani, hogy a felvázolt fő feladatok a legtöbb esetben tükrözték az adott tudományterület művelőinek szakmai törekvéseit, vágyait, a szinte korlátlannak feltéte-lezett kutatási lehetőségek minél jobb kihasználásának szándékát. Érzékelhető, hogy a tervet készítő szakemberek, eleget kívántak tenni a politika „elvárásainak", de igyekez-tek az adott körülmények között a szakmai követelményeket szem előtt tartani. A folya-matban a politikai kívánalmak változása, szigorodása is kitapintható. A politika érdekeit képviselő és megfogalmazó Pártkollégium állásfoglalásaiban tükröződő elégedetlenség egyaránt kifejezésre juttatta a harmadik világháború közelségének feltételezéséből faka-dó autarkiás törekvéseket, a háborúra való felkészülés szükségességét, a szovjet gazda-ságpolitika utánzásának követelményét, és a marxizmus-leninizmus ideológiája teljes-körű érvényesítésének szándékát. A Pártkollégium határozataival a politika jobb és közvetlenebb kiszolgálására, a szélesebb nemzetközi kitekintés helyett csak a szovjet példa követésére biztatta, szorította a tudomány művelőit.
A fő feladatokban megfogalmazott irányok, a politika által ugyan korlátozott, olykor eltorzított szakmai törekvések alapozták meg a következő évek tudományos tevékenysé-gét.
Jegyzetek a 2. fejezethez
1. AL MTT 1/3 2. AL MTT 1/8
3. AL MTT 1/8 Az MTT Pártkollégiumának július 2-án hozott határozatai.
4. AL MTT 5/1 A mező- és erdőgazdaság ötéves tudományos tervének fő feladatai.
5. AL MTT 1/8 Az orvostudomány ötéves terve.
6. AL MTT 1/8
7. AL MTT 14/7 Ez az átirat rávilágít az MTT és a VKM viszonyára is. - A VKM és természe-tesen az illetékes pártszervek intézkedtek. Ennek eredményeképpen a Baleseti és Hadisebészeti Tanszék élére Petrovszkij szovjet professzor került, aki kiemelt tudós fizetést kapott (4000 Ft) és állandó gépkocsi használatot. - AL MTT 1/11
8. AL MTT 1/8 Megjegyzés az orvostudomány ötéves tervéhez.
9. AL MTT 1/8 10. AL MTT 1/8 11. AL MTT 1/8 12. AL MTT 1/8 13. AL MTT 1/8
14. AL MTT 1/8 Az MTT Pártkollégiuma folyó hó (július) 16-án tartott ülésének határozatai.
15. AL MTT 1/8 16. AL MTT 1/8
17. AL MTT 1/8 Az MTT Pártkollégiumának f. hó (július) 30-án tartott ülésének határozatai.
18. AL MTT 1/8 19. AL MTT 1/8
20. AL MTT 5/1 Cím és aláírás nélküli irat dátuma: 1949. szept. 2.
21. AL MTT 1/8 A magyar irodalomtörténeti ötéves terv főbb szempontjai.
22. AL MTT 5/1 A Magyar Irodalomtörténeti Társaság ötéves terve.
23. AL MTT 1/8 24. AL MTT 1/8
25. AL MTT 5/1 Az ötéves állam- és jogtudományi terv főbb szempontjai. Öt gépelt oldal aláírás nélkül.
26. AL MTT 1/8 27. AL MTT 1/8 28. AL MTT 1/8 29. AL MTT 1/8
30. AL MTT 1/8 A néprajztudomány ötéves tervének fö szempontjai.
31. AL MTT 1/8 32. AL MTT 23/5 33. AL MTT 1/8 34. AL MTT 1/8 35. AL MTT 14/7
36. AL MTT 1 /8 Tervezet a neveléstudományi munka ötéves tervéhez.
37. AL MTT 1/8 38. AL MTT 5/1 39. AL MTT 15/3, 17/1
40. AL MTT 16/6 Feljegyzés az ipari kutatóintézetek tervének és költségvetésének elkészítésére vonatkozólag.
41. AL MTT 23/5 Gerőné augusztus 29-én kérte Pogány Ö. Gábortól, hogy küldje meg a művé-szettörténet ötéves tervét. - AL MTT 15/1.
42. AL MTT 23/2 43. AL MTT 1/8