Jegyzetek a 3. fejezethez
C. A Pártkollégium ülései
A Pártkollégium első ülése május 14-én volt. A rendelkezésre álló adatok szerint a Kollégium összesen tízszer ült össze, és valószínűleg öt hónapon keresztül működött.
Utolsó ülését október 13-án tartotta. Az utolsó ülés kivételével az üléseket Gerő Ernő vezette, valamennyi ülésen részt vett Lukács György, Hevesi Gyula és Alexits György.
Kossá István csak az ülések felén voltjelen. Szeptembertől Révai József is bekapcsoló-dott a Kollégium munkájába, az utolsó ülést a szabadságon lévő Gerő helyett már ő vezette. Valamennyi ülésen, mint jegyző, részt vett Erdős Tamás.
A pártkollégiumi ülések napirendje:
Május 14. Jelen voltak: Gerő Ernő, Kossá István, Lukács György, Hevesi Gyula, Alexits György.
l/A A Kollégium 3 hónapos munkaterve.
1/B A Kollégium, a Tanács és a Titkárság ügyrendje.
2. A Műszaki Szakosztály üléséről szóló beszámoló.
A Természettudományi Szakosztály üléséről szóló beszámoló A Társadalomtudományi Szakosztály üléséről szóló beszámoló 3. A fizika és a műszerbeszerzés kérdései.
4. A Magyarországra meghívandó szovjet professzorok ügye.
5/a Az Erdészeti Kutató Intézet felállítása.
5/b Az Agrokémiai Intézet felállítása.
Május 21. Jelen voltak: Gerő Ernő, Lukács György, Hevesi Gyula, Alexits György.
1. Az MTT elnökségének ülése.
2. Tudományos Folyóiratkiadó Nemzeti Vállalat alapítása és a tudományos könyv-kiadó ügye.
3. Néhány nagyobb szabású (!) műszer külföldről való beszerzése.
4. Nyersanyag helyzetünk és országos geológiai kutatási terv.
Május 28. Jelen voltak: Gerő Ernő, Kossá István, Hevesi Gyula, Lukács György, Alexits György.
1. A honvédség és a tudományos élet együttműködésének időszaki (valószínű: idősze-rű) kérdései.
2. A dokumentáció országos szervezete.
3. Cukoripari Kutatóintézet.
4. Szeszipari Kutatóintézet.
5. Alkalmazott Matematikai Intézet.
6. Fizikai Intézet
7. Egyebek: Halassza el az Akadémia a díjak kiosztását.
Június 18. Jelen voltak: Gerő Ernő, Kossá István, Lukács György, Hevesi Gyula, Alexits György.
1. A Magyar Tudományos Akadémia helyzete.
2. Külföldi tudományos kapcsolatok kérdése.
3. Tudósaink napi- és hetilapokban megjelenő cikkei és nyilatkozatai.
4. Az MTT Titkárságának átszervezése.
5. Elvi fontosságú folyó ügyek:
a) a Történettudományi Intézet vezetősége.
b) A történelem periodizálásának kérdése.
c) A tudósok fizetése.
d) Szovjet tanulmányút.
e) Az MTT és a VKM viszonya.
Július 2. Jelen voltak: Gerő Ernő, Lukács György, Hevesi Gyula, Alexits György.
1. A Természettudományi Szakosztály 5 éves tudományos tervének fő feladatai:
a) Mező- és erdőgazdaság,
b) az orvostudományi aktíva javaslata,
c) az MTT Titkársága orvos munkatársainak megjegyzése, d) matematika-fizika.
2. Műszerkérdés.
3. A Társadalomtudományi Szakosztály jelentése a káderhelyzetröl.
4. A Közgazdaságtudományi Intézet ügye.
5. Múzeum- és műemlékügy.
6. A disszidens könyvtárak (sic!) ügye.
7. Rendelettervezet tudományos kutatóintézetek kijelölése tárgyában.
Július 16. Jelen voltak: Gerő Ernő, Kossá István, Hevesi Gyula, Lukács György, Alexits György.
1. Az 5 éves keretterv tudományos kulcsproblémái. (A Műszaki Szakosztály javaslata) 2. Egyes tudományos kutatóintézetek és laboratóriumok átszervezése.
3. Az ipari vonalon működő tudományos intézetek és laboratóriumok adminisztratív és tudományos vezetése.
4. Nemzetközi kongresszusok kérdése.
5. A Magyar-Szovjet Tudományos Intézet ügye.
Július 30. Jelen voltak: Gerő Ernő, Lukács György, Hevesi Gyula, Alexits György.
1. Az MTT Társadalomtudományok Szakosztálya 5 éves tudományos tervének főbb szempontjai.
a) filozófiai terv fő témái,
b) történettudományi terv fő témái, c) magyar irodalomtörténeti terv fő témái, d) jogtudományi terv fő témái,
e) a nyelvtudományi terv fő témái,
f) régészeti terv fő témái, g) néprajzi terv fő témái,
h) a közgazdaságtudományi terv fő témái, i) a pedagógiai terv fő témái.
2. Az aspirantúra intézményének Magyarországon való bevezetése.
3. Néhány külföldi kongresszus kérdése.
4. A Pavlov-centenárium magyarországi ünnepségei.
5. Az erdélyi magyar egyetem tanerőinek ügye.
Szeptember 16. Este 7 óra. Jelen voltak: Gerő Ernő, Révai József, Lukács György, Hevesi Gyula, Alexits György.
I. Egyetemi tanárok leváltása és újak megbízása.
II. Nyugdíjas tudósok ügye.
Folytatás 17-én. Délelőtt 10 óra.
III. A Műszaki Szakosztály javaslatai.
A) Tőzeg stb. kérdése.
B) A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének ügye.
C) A Technika és Tudomány Háza.
D) Tudományos tervünknek a KGST országok tervével való egyeztetésének kérdése.
E) UNESCO konferenciája.
F) Magas- és mélyépítő ipar részére közös tudományos intézet szervezése.
G) Javaslat a Mérés- és Műszerügyi Bizottságra.
IV. A Társadalomtudományi Szakosztály javaslatai.
A) A Történettudományi Intézet igazgatójának ügye.
B) A Közgazdaságtudományi Intézet Igazgató Tanácsa.
C) Az Állam- és Jogtudományi Intézet Igazgató Tanácsa.
D) A Magyar-Szovjet Tudományos Intézet és az Orosz Intézet kapcsolata.
V. Általános kérdések.
A) Alexits és Vándor elvtársak kölcsön ügye.
B) Dr. Schimanek Emil 3.000,- Ft-os segély kérése.
C) A tudósüdültetésre vonatkozó javaslat.
D) Az MTT díszülésének elnöksége.
E) A Magyar Természettudományi Társulat ügye.
F) Vezető tudományos káderek elfoglaltsága.
G) A könyvjegyzékek ügye.
Szeptember 24. Jelen voltak: Gerő Ernő, Révai József, Kossá István, Lukács György, Hevesi Gyula, Alexits György.
1. Egyetemi tanárok nyugdíjazásának ügye.
2. A Központi Fizikai Kutató Intézet előkészítésére kiküldött bizottság jelentése.
3. Rövid ügyek:
a) A KAB (Kinevezési és Alkalmazási Bizottság) kiköltöztetése, b) a szeptember 30-i varsói földtani kongresszus ügye,
c) a KGST-vel való kapcsolatunk ügye a Mérés-, és Műszerügyi Bizottság vonalán, d) Molnár Erik elvtárs autójának az ügye.
Október 13. Jelen voltak: Révai József, Lukács György, Hevesi Gyula, Alexits György.
1. A tudományos kádermunka kérdése.
2. A tudományos intézetekké való minősítés kérdése.
3. A tudósok kollektív fizetésének kérdése.
4. A Műegyetemen létesítendő Spektroszkópiai Intézet ügye.
5. Szörényi professzor hazahozatalának az Ugye.
6. A tudományos folyóirat- és könyvkiadó kérdése.
7. Rövid ügyek:
A) A Tudomány és Technika Háza.
B) A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének kongresszusa.
C) Tudóscsere kérdése.
D) Párizsi Történelmi Kongresszus.
E) Első Magyar Matematikai Kongresszus.
F) Petrovszky (!) szovjet professzor autó ügye.
C) Segélykérések.
Napirenden kívül:
a) A kiemelt fizetés mellett egyes tudósoknak a régi törzsfizetést is folyósították.
b) Dudich Endrét nem nyugdíjazni kell, hanem a Természettudományi Múzeumba áthelyezni.10
A megtárgyalt témák, amelyek bemutatására későbbi fejezetekben visszatérünk, jel-zik, hogy az 5 hónapos működés alatt hozott pártkollégiumi döntések, vagy a felsőbb pártszervek számára kidolgozott döntéselőkészítő javaslatok megalapozták az 1950-es évek első felének tudománypolitikáját, meghatározták a tudományos élet területén az új politikai struktúrába illeszkedő intézményrendszert, a tudományos intézmények, a tudo-mányos élet párt- és állami irányításának módszerét, az Akadémia átalakítását, a kutató-intézeti hálózat kiépítésének kereteit, az országos tudományos kutatási terv fő feladatait és irányait, a tudományos minősítés, a kutatóképzés központi irányítású rendszerét, a tudományos könyv- és folyóiratkiadás szervezetét, megfogalmazva a hozzákapcsolódó ideológiai követelményeket is.
Működésének megszűnése összefüggött az MTT megszüntetésével, az MTA átalakí-tásával. Az ülések ritkulásából (augusztusban nem volt ülés, szeptemberben kettő, októ-berben egy) következtetni lehet a Pártkollégium és rajta keresztül az MTT szerepének csökkenésére is. A szeptemberi üléseken a munkaterv szerint korábbra ütemezett felada-tok szerepeltek. Ez mondható el jórészt az októberi ülésről is. Új munkaterv - a Titkár-ság vezetésének próbálkozása ellenére - nem készült. Az októberi ülésen - amely utolsó ülésnek bizonyult - nem merültek fel az MTT jövőjével összefüggő kérdések, de az előttük álló rövidtávú feladatok sem. Holott szeptemberben az MDP Titkársága elfogad-ta az MTT-nek az MTA-ba való „beolvasztására" vonatkozó javaslatot. De a részletek kidolgozására nem a Pártkollégiumot kérték fel, hanem egy külön bizottságot küldtek ki.
Annak ellenére, hogy két ülést is tartott a Pártkollégium a végleges döntés előtt, az MTA átszervezését nem tárgyalta. Az októbertől decemberig tartó átalakítási folyamattal együtt járó bizonytalansággal magyarázható, hogy régi formában már nem működtették a Pártkollégiumot. A Pártkollégium formailag nem szűnt meg. „Röpszavazás" formájá-ban több alkalommal állást foglalt személyi kérdésekben, külföldi kiküldetések ügyében.
(Október 20., november 12., november 25. és december 21.)