A Pártkollégium július 2-án tárgyalta a „mező- és erdőgazdaság ötéves tudományos tervének fő feladatait".2 Az előadó Rajki Sándor volt, a napirendi pont tárgyalásánál meghívottként az ülésen részt vettek: Erdei Ferenc, Bálint Andor és Biacsi Imre.
A javaslat abból indult ki, hogy a modern mezőgazdasági termelés alapja a gépesített nagyüzem, az ötéves népgazdasági terv célja a nagyüzem „túlsúlyának" a megvalósítása.
A feladatokat ebből a szempontból fogalmazták meg. Az előterjesztés az optimális nagy-üzemi termelési szervezeti forma meghatározásától kezdve, a mezőgazdaság gépesítésé-ből, a korszerű biológiai és kémiai módszerek alkalmazásából, új agrotechnikai eljárá-sok kidolgozásából, a növényi és állati betegségek okozta veszteségek csökkentése elő-segítését szolgáló módszerek kifejlesztéséből, a klíma befolyásoló tényezők vizsgálatá-ból, a talajvédelem és talajjavítás módszerei tanulmányozásából és alkalmazásávizsgálatá-ból, a fásítás, erdőtelepítés, erdőgazdálkodás korszerű módszereinek kidolgozásából fakadó feladatokon át a gépesített nagyüzemi rét- és legelőmüvelés korszerű módszereinek kidolgozásáig sorolta fel a feladatokat.
A Pártkollégium nem fogadta el a javaslatot. Túl általánosnak tartotta, hiányolta a súlypontok kiemelését. Szóvá tették, hogy nem tartalmazza az ipari növények
fejleszté-sét, a kiemelten kezelendő állat-, növényfajták megnevezéfejleszté-sét, stb. A Pártkollégium úgy határozott, hogy át kell dolgozni a megadott szempontok alapján és újra a Kollégium elé kell terjeszteni. „Konkrétabban kell megjelölni a fő feladatokat. Pl.:
Kidolgozni, tudományosan megalapozni, kikísérletezni, hogy a legfontosabb mező-gazdasági gépek milyen típusait használjuk. (Traktorok, kombájnok.)
Kidolgozni Magyarország fásításának 15 éves tervét, illetve a terv tudományos alap-jait.
Kikísérletezni a szárazságálló búza, rozs, kukorica fajtákat.
Tudományosan megalapozandó, hogy milyen tehén- és sertésfajták tenyésztésére ve-gyünk irányt.
Tudományosan megalapozandó a legmegfelelőbb fő növényfajták, különösen ipari növények (gyapot, kokszagiz) termelése.
Természetes trágya és műtrágya keverésének kérdése.
A súlypontok részben az ötéves nemzetgazdasági terv alapján állapítandók meg, rész-ben azzal a koncepcióval jelölendők ki, hogy alapul szolgáljanak az ötéves terv utáni feladatok elvégzésére" - rögzítette a Pártkollégium határozata.3
Új változat készült, de ez nem került újra a Pártkollégium elé. Az aláírás és dátum nélküli tervezet4 „politikusabb" hangszerelésü, a politika kívánságait jobban szem előtt tartó, logikusan felépített és ugyanakkor szakmailag kiegyensúlyozottabb változata a fő feladatok összefoglalójának. Kiindulási pontja:
„Ötéves népgazdasági tervünk célul tűzte ki mezőgazdaságunk elmaradottságának a felszámolását, növénytermesztésünk és állattenyésztésünk hozamának emelését, mind
mennyiségi, mind minőségi tekintetben, a kisparcellás mezőgazdasági termelésről a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést és mindezeken keresztül a mezőgaz-dasági lakosság életszínvonalának az emelését." A feladatok végrehajtásához elengedhe-tetlennek tekintette a szovjet: „a világ legfejlettebb mezőgazdaságának és mezőgazda-sági tudománya eredményeinek" a felhasználását.
A fő feladatokat öt cél köré csoportosítva jelölték ki: I. A mezőgazdaság elmaradott-ságának felszámolása, itt kiemelve a gépesítés fejlesztését, konkrétan megjelölve a szántótraktorok tökéletesítését és az arató-cséplőgépek használatba állításának kidolgo-zását. II. Növénytermesztés fejlesztéséhez kapcsolódóan feladatként határozták meg a legalkalmasabb talajművelési rendszerek és vetésforgók, benne a füves vetésforgók kidolgozását, a racionális trágyázási rendszerek kikísérletezését, benne a mű- és szerves-trágyák együttes használatát, új szántóföldi, kertészeti és erdészeti növényfajták kine-mesítését a micsurini agrobiológia elvi és gyakorlati szempontjainak felhasználásával. A nemesítendő növények között említették meg a főtermények (búza, rozs, árpa, zab, ku-korica, burgonya) mellett a „meghonosítás alatt álló növényeket" (gyapot, kokszagiz) is és az ipari és takarmánynövényeket. III. Az állattenyésztés fejlesztéséhez kapcsolódott „a legjobban megfelelő állatfajták és állattípusok kitenyésztésének feladata, a takarmány-bázis biztosítása, a legelőgazdálkodás tökéletesítése, a racionális takarmányozási mód-szerek kidolgozása, az állategészségügy fejlesztése. IV. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink fejlesztéséhez kapcsolt megoldandó feladatok: a munkaszervezés, a na-gyüzemi tervezés, az önköltség csökkentés módszereinek kidolgozása, az optimális üzemnagyság, a speciális üzemrendszerek megvizsgálása. V. A következő ötéves tervek célkitűzéseinek tudományos megalapozásaként a szárazság okozta károk csökkentése módszereinek vizsgálatát, az ötéves és 15 éves fásítási terv tudományos alapjainak ki-dolgozását, a talajvédelem, talajjavítás területén a szikes, homokos talajok megjavítását,
a tőzegtalajok jobb kihasználását jelölték meg. A javaslat végül felvázolta azokat a felté-teleket, amelyek biztosíthatják e kitűzött célok elérését. (A tudomány és gyakorlat egy-sége, tudományos utánpótlás biztosítása, szoros kapcsolat kiépítése a szovjet Mezőgaz-dasági Akadémiával, kutatóintézetek létrehozása és különösen a Gépkísérleti, Agrobio-lógiai és az Agrokémiai Intézet fejlesztése."
A Pártkollégium ugyanazon az ülésen - július 2-án - tárgyalta az orvostudomány öt-éves tervét, amelyet az orvosi aktíva készített. Ez a tervjavaslat részletesebb, konkrétabb volt az előző tervezeteknél. Az orvostudomány feladatai nem szerepeltek abban az MDP Titkársága elé került előterjesztésben (csak annak mellékletében), amely az MTT mun-katervének irányelveivel foglalkozott februárban. A többi tudományághoz képest igen szűkszavú rész, egy pár mondat tartalmazta az orvostudomány előtt álló feladatokat az MTT alakuló ülésén ismertetett irányelvekben is. Feltehetően a mellőzöttség is sarkallta az orvosaktíva tagjait arra, hogy részletesebb, átfogóbb tervet készítsenek. Rusznyák István már az áprilisi szakosztály ülésen hivatkozott arra, hogy kidolgozott tervvel ren-delkeznek.
A tervjavaslat5 előadója Madár János volt, a Természettudományi Szakosztály tudo-mányos munkatársa, meghívottak voltak ehhez a napirendi ponthoz: Rusznyák István, Weil Emil, Havas Ernő, Székács István, Rajki Sándor. Az előterjesztésben három nagy feladatcsoportot határoztak meg és ehhez kapcsolták a kutatási feladatokat.
I. A gazdasági, társadalmi változások hatása a közegészségügyre, a közegészségügy fejlesztése.
Feladatok: A) Adatgyűjtés a lakosság egészségi állapotára vonatkozóan, irányelvek kidolgozása a közegészségügy fejlesztésére. Az egészségügy alapintézményei építkezési problémáinak megállapítása, az egészségügyi típusintézmények normáinak kidolgozása, az egységes orvosi ellátás - városon és falun - feltételeinek a meghatározása. B) Kör-nyezet-egészségügy: a városi egészségügy újjászervezése, az ipari centrumok telepítésé-nek és fejlesztésételepítésé-nek közegészségügyi szempontból való „helyes irányítása", a falu telepítésének problémái. C) Anya-, csecsemő-, gyermekvédelem. D) Ipari és mezőgaz-dasági dolgozók egészségvédelme: üzem építésének egészségügyi szempontjai, munka-ártalmak hatása, balesetelhárítás, üdültetés gyógyító hatásának a vizsgálata, „a faluról bekerülő 300.000 paraszti dolgozó aklimatizálódásának kérdése", üzemi kiegyenlítő sport. E) Rehabilitáció. F) Néptáplálkozási problémák. Táplálkozási tájegységek feltér-képezése az egyoldalú és hiányos táplálkozás felderítésére, különböző korcsoportok foglalkozási ágak számára megfelelő optimális tápanyagszükséglet megállapítása, az élelmiszer hygiene legfőbb problémái, stb. E feladatcsoport megoldásához hosszabb távon egy „Egészségtudományi Statisztikai Intézet megszervezését, egy Faluegészség-ügyi és egy VárosegészségFaluegészség-ügyi Intézet (vagy kutatócsoportok)" felállítását javasolták.
II. A legnagyobb megbetegedési, illetőleg halálozási arányszámot mutató betegségek tanulmányozása. „Tanulmányozásukra súlypontok alakítandók oly módon, hogy később a közegészségügyi ötéves tervvel összhangban ezek a felszerelés és a káderek megfelelő csoportosításával intézményekké alakuljanak a kutatás és a therápia irányítására." Az ehhez kapcsolódó kutatások:
A) Fertőző betegségek: 1. Tbc kutatás „esetleges intézet alapításának perspektívájá-val". 2. Vírus-kutatás „hasonlóképpen intézet alakításának perspektívájáperspektívájá-val". 3. A fertő-ző megbetegedések védőoltással, vagy más úton való megelőzésére, a megbetegedések antibiotikumok útján való gyógyítására irányuló kutatások. 4. A malária-kérdés kutatása,
„valamint a többi protozoonok és férgek kutatása intézmény kifejlesztésének
perspektí-vájával". В) Rák-kutatás „intézet kialakításának perspektíperspektí-vájával". C) A nedvkeringés kutatása. D) A gyomorfekély kutatása. E) Csecsemőkori légzőszervi megbetegedések kutatása. F) A szifilisz gyógyítására szolgáló új gyógyszerek és gyógymódok standardi-zálásának kérdése. G) A golyvát előidéző állapotok csökkentése, illetve megszüntetése.
H) A caries elhárításának módjai. I/ A vakság leggyakoribb okainak és elhárítás módja-inak vizsgálata. J) A nyomorékok termelő munkába való visszaállítási lehetőségének vizsgálata. K) Az alkoholizmus kérdése. „Az elmebeteg ellátás javításának fokozására távolabbi perspektívában szóba jöhet egy az elmebetegségeket kutató intézet létesítése."
L) Vérátömlesztés és véralvadás problémája. „Távolabbi perspektívában szóba jöhet egy vérkutató és haematológiai intézet kiépítése." M) Újonnan felfedezett gyógyszerek hatásmódjának és alkalmazásának kutatása.
III. feladatcsoport az „elméleti orvostudomány" azon kérdéseit foglalta össze,
„amelyek perspektívájukban gyógyító módszerek, világnézet, vagy pedig alapvető elmé-leti szempontból jelentőséggel bírnak". Ebben a témacsoportban a következő feladatokat sorolták fel: Új gyógyszerek felfedezésére irányuló kutatások megindítása; az idegrend-szer fiziológiájának és anatómiájának kutatása; az izomsejt működésének vizsgálata; „az ideológiát érintő általános biológiai kutatás; a reakciós lélektani irányzatok elleni harc és a marxizmus követelményeinek megfelelő lélektan kialakítása;" az orvostudomány és a közegészségügy története.
A Pártkollégium kiegészítésekkel elfogadta az előterjesztést. De igényelték a felada-tok kiegészítését a feszült nemzetközi helyzetre hivatkozással „a honvédelem egészség-ügyi problémáival (hadisebészet, atomfegyverek elleni védekezés)".6 Ez ügyben a Tit-kárság viszonylag gyorsan intézkedett, legalább is formálisan. Július 29-én arról értesí-tette a VKM illetékesét (Szántó György miniszteri osztályfőnököt), „hogy az MTT or-vosi aktívája július 15-i ülésén úgy döntött, az ötéves orvostudományi terv keretében, egy baleseti és hadisebészeti tanszéket kell felállítani. Célszerűnek látszik a budapesti egyetem III. számú sebészeti klinikájának ilyen intézménnyé való átszervezése. Kérjük fentiek tudomásulvételét és a szükséges intézkedések megtételét".7
A Pártkollégium szükségesnek tartotta az iskolaegészségügy tudományos vizsgálatát is. Az orvostudomány esetében sem maradhatott el a szovjet kapcsolatok fontosságának kiemelése. („A Szovjetunióval a tapasztalatcsere, mint súlypont kidolgozandó".) Előírta kiegészítésként a terv káderproblémái külön fejezetben történő összefoglalását.
Az orvostudomány ötéves tervének előkészítése során fontos tudománypolitikai és tu-dományszervezési kérdésben nézetkülönbség alakult ki a többségében egyetemi tanár aktíva tagok és az apparátus, a szakosztály titkárság munkatársai között. Ez, mint a szakosztály titkárság orvos munkatársainak a megjegyzése került a Pártkollégium elé. Ez az irat8 azt tartalmazta, hogy a Titkárság orvos munkatársai szükségesnek tartják az ötéves tervben határozottan megfogalmazni, hogy a tbc, a vírus, a bakteorológia, a protozoológia és helminthológia, a rák, a transzfúzió és hematológia kérdéseinek kutatá-sa céljából „az ötéves terv folyamán intézeteket kell szervezni, amelyek egyedüli célja a vonatkozó kérdések területén folytatandó tervszerű tudományos kutatás és tudományos káderek képzése legyen." Ezt a javaslatot az orvos aktíva tagjai különböző indoklással ugyan, de „egységesen nem fogadták el". A vitában többek között elhangzott, „hogy egy intézetet akkor kell felállítani, ha egy kiváló kutató az eddigi keretek között már nem tud dolgozni," volt, aki azt vonta kétségbe, hogy egy határozott céllal létrehozott intézet tudományosan jelentékeny eredményt tud létrehozni azon a területen, amelyiken létesí-tették. Volt, aki a kutatás szabadságát féltette az intézet létesítésétől, mert „a
tudomá-nyos munkások kutató programját megkötik". A vitában azt is megfogalmazták, hogy
„az új intézetek létesítése a tudományos kutatás súlypontját eddigi helyéről, az egyetemi intézetekből elviszi és ez által az egyetemi intézetek elsorvadnak".
A Pártkollégium a Titkárság munkatársai javaslatát fogadta el: „Feltétlenül ki kell je-lölni az ötéves terv folyamán létrehozandó intézeteket. Az aspirantúra megszervezésénél és a tervszerű káderképzésnél is tudnunk kell azt, hogy hol van (lesz) perspektívában az intézet. Mint általános irányelv helyes a tanítás és a tudományos kutatás elválasztása. A legkiválóbb anyagot (sic!) a tudományos kutatás felé kell irányítani."9
Ennek az irányelvnek a kimondása bizonyos területeken átmenetileg hozzájárulhatott az egyetemek tudományos színvonalának a csökkenéséhez, de egyes egyetemek, illetve szakterületek tudományos elszegényedésének nem ez volt a fő oka. Ezt az elvet legke-vésbé az orvosegyetemeken érvényesítették. Létrehoztak, illetve felfejlesztettek intéze-teket, de az orvostudományi kutatások fő bázisa a legtöbb területen az egyetemeken maradt.
Az orvostudományra vonatkozó állásfoglalás után a Pártkollégium a matematikára vonatkozó előterjesztést tárgyalta. Előadó Fenyő István, a Titkárság tudományos munka-társa volt, meghívottként jelen volt Rajki Sándor szakosztály titkár is. „A matematikai kutatás ötéves tervének főbb fejezetei" címet viselő két oldalnyi szöveg10 öt fejezetet tartalmazott, amelyek a kutatás jobb feltételeinek megteremtésével, a tudományos kuta-tás előtt álló feladatokkal, a matematikai könyv- és folyóiratkiadás kérdéseivel, az okta-tással és a szakember utánpótlással, továbbá a nemzetközi tudományos kapcsolatok létesítésével foglalkoztak. Az első fejezetben az Alkalmazott Matematikai Intézet teljes kiépítését, a Bolyai János Matematikai Társulat működési feltételeinek (elhelyezés, előadóterem, könyvtár, stb.) biztosítását, a szakkönyvek, folyóiratok központi szakkata-lógusának elkészítését, célösztöndíjak létesítését és pályadíjak rendszerének továbbfej-lesztésétjavasolták. A kutatás előtt álló feladatokat öt pontban foglalták össze: A folya-matban lévő matematikai kutatások folytatása és kiszélesítése, a Magyarországon kevés-sé müveit fontos matematikai területen a kutatás megindítása. A termelésben már hasz-nálatos matematikai módszerek felülvizsgálata és az új eredmények felhasználásával azok javítása, azoknak a területeknek a feltérképezése, amelyeken matematikai módsze-rek alkalmazásával a termelékenység növelése és a termelés racionalizálása várható. „A matematika történetének, módszereinek és eredményeinek a valósághoz való viszonyá-nak a kiértékelése a dialektikus materializmus alapján." A statisztika módszereinek terv-szerű és fokozottabb alkalmazása a tömegtermelésben, a minőségi ellenőrzés területén.
A közgazdaság, társadalombiztosítás, egészségügy, népszámlálás terén fellépő statiszti-kai és biztosítás-matematistatiszti-kai problémák tanulmányozása, „különös tekintettel a népi demokrácia fejlődésével kapcsolatban fellépő új problémákra." A könyv- és folyóirat-kiadás terén néhány szovjet matematikai szakkönyv lefordíttatása „a matematika azon ágaiból, melyekből megfelelő könyv magyar nyelven nem áll rendelkezésre"; a matema-tika modern kutatási irányainak megismertetésére rövid terjedelmű monográfiák Íratása;
a meglévő három nemzetközi matematikai folyóirat tovább fejlesztése, rendszeres ma-gyar nyelvű folyóirat megjelentetése, segédkönyvek összeállítása volt az elérendő cél a javaslat szerint.
Az oktatással összefüggésben az egyetemi reform tudományos alátámasztásában, eh-hez kapcsolódóan tankönyvek és segédkönyvek megiratásában, népszerűsítő füzetek kiadásában, „az üzemi munkások, élmunkáskörök és szakszervezetek részére" előadások tartásában, az alkalmazott matematikából a gyakorlati matematikusok és mérnökök
számára továbbképző tanfolyamok szervezésében jelölték meg a feladatokat. A nemzet-közi kapcsolatok fejlesztése terén a Szovjetunió és a népi demokráciák matematikusai-val matematikusai-való kapcsolat felvételét szorgalmazták elsősorban, és tervbe vették a hazai első matematikai kongresszus megrendezését, valamint a második előkészítését.
A Pártkollégium az előterjesztést megjegyzés nélkül elfogadta.
Ez után került napirendre ,/f fizikai kutatás ötéves terve" c. előterjesztés.21 Előadója Fenyő István volt. A javaslat két részből állt. Egy rövid rész tartalmazta a létesítendő intézeteket, a második rész felsorolta a „kutatás fő fejezeteit" és az ezekhez kapcsolt részfeladatokat. A bevezető megjelölte azokat a pontokat, amelyek a súlyponti kérdések megoldását segítik elő. A súlyponti kérdéseket azok a témakörök alkották a tervezet szerint, amelyek a nyersanyagkutatással, az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és a közegészségügy fejlesztésével függnek össze. A létesítendő intézetekként a Központi Fizikai Kutató Intézetet és a Meteorológiai Obszervatóriumot jelölte meg oly módon, hogy a KFKI felépítendő az ötéves terv első három évében, a Meteorológiai Obszerva-tórium létesítésére pedig ütemtervet kell kidolgozni. Utalt az egyetemi intézetek fejlesz-tésére és bővífejlesz-tésére is megjegyezve, hogy az erre vonatkozó tervet a VKM dolgozza ki.
A tudományos kutatás fő fejezetei c. rész 17 pontot tartalmazott. E pontok egy részét részfeladatokra is bontották. Itt csak a 17 pontot soroljuk fel és ezek közül egyet teljes részletességgel is bemutatunk.
„1. Spektroszkópia. 2. Kozmikus sugárzás. 3. Ultrahang kutatások. 4. Elektronika. 5.
Szilárdanyagok szerkezetének vizsgálata. 6. Mikrohullám.
7. Elemi részecskék:
a) Részecskék gyorsításának problémája. Van de Graaf generátor. Első tervévben fel-építendő egy több millió voltos generátor. Kaszkád generátor. Első tervévben felállítan-dó egy kb. félmillió voltos generátor.
Betatron üzembehelyezése.
Cyklotron építésének előkészítése. Munkálatok megkezdése a harmadik tervévtől.
b) Neutrongenerátor.
c) Elemi részecskéket számláló berendezések. (Magyarország kőzeteinek vizsgálata rádióaktivitási szempontból.
d) Magnyomatékok mérése rádiófrekvenciás méréssel.
e) Mesterséges rádióaktív indikáció.
f) Nehézvíz előállításának problémája. Ipari előállításának problémája. Megindítandó az első tervévben.
g) Izotopok előállításának problémája (orvosi és biológiai célra).
h) Tömegspektrográfiai vizsgálatok.
i) Röntgendózis mérés.
8. Mágnességi vizsgálatok. 9. Infravörös fotocellák és multyplyerek. (!) Nectovízor.
10. Hangtechnikai vizsgálatok. Fiziológiai és teremakusztikai vizsgálatok. 11. Igen ki-csiny időközök mérése nagy pontossággal. (10 mikrosec. Felbontó képességű óraszerke-zet.) 12. Hydro- és aerodinamikai vizsgálatok. 13. Anyagvizsgálati eljárások fizikai problémái. 14. Geofizika. 15. Önálló elméleti fizikai vizsgálatok. 16. Csillagászat. 17.
Meteorológiai vizsgálatok."
A Pártkollégium átdolgozásra utasította a szakosztályt. A határozat szerint: „A fizikai tervet súlypontosítani (!) kell és az egyes konkrét javaslatok elvileg és anyagilag is megvizsgálandók és ütemterv készítendő. Pl.: A Meteorológiai Obszervatórium szüksé-gességének az ügye."12