A Műszaki Szakosztály tervjavaslatát 1949. július 16-án tárgyalta a Pártkollégium. A Szakosztály két változatban készítette el a tervezetet. Kidolgozott egy igen részletes tervet, amit Gerő Ernőnek küldtek meg és a Pártkollégium elé egy másfel oldalon össze-foglalt tervezetet terjesztettek elő „Az ötéves keretterv tudományos kulcsproblémái"
címmel.13 Előadó Vándor József, a Szakosztály tudományos munkatársa volt. Jelentős számú meghívott jelenlétében tárgyalták meg a tervezetet. Meghívottként részt vett az ülésen Ajtai Miklós, Karczag Imre, Kökény Mihály, Lengyel Sándor, Major Máté, Osztrovszki György, Philip Miklós a különböző minisztériumok képviseletében és a Titkárság tagjai közül: Rajki Sándor, Gádor László, Jámbor Miklós és Libik György.
Az előterjesztés 5 problémakört és ezekhez kapcsolódóan 11 alkérdést sorolt fel.
Terjedelmi okok miatt csak az I. problémakörre vonatkozó javaslatot mutatjuk be teljes terjedelmében, a továbbiakban a problémaköröket és az alkérdéseket soroljuk fel.
„/. Nyersanyag kérdés 1. Vaskérdés. Vasérc szegénységünk csökkentése érdekében fo-kozni kell geológiai kutatásunkat a tudomány modern segédeszközei segítségével. Megol-dandók a minőségi acélok és speciális acélok gyártásának kohászati problémái." 2. Szén-kérdés. „A mohácsi kombináttal, valamint a borsodi szenekből termelendő kohókoksszal kapcsolatban megoldandók a szénelőkészítési kérdések. Szénbányászatunkkal kapcsolat-ban vizsgálat tárgyává teendő a karsztvíz és az úszóhomok problémája." 3. Nyersolaj kér-dés. „Fokozottan folytatnunk kell a geológiai és geofizikai kutatásokat. Új kutatási módsze-reket kell bevezetnünk és meg kell oldanunk a másodlagos olajtermelés kérdését." 4. Alu-mínium-kérdés. „Megoldandó az alumíniumnak közvetlenül bauxitból való termelésének kérdése. További kutatások szükségesek az alumíniumötvözetek nemesítésének, az alumí-nium-magnézium ötvözetek, a mükorund, duktilis szilícium előállítása, valamint a bauxit-ból nyerhető mükorund, titán és vanádium kérdése terén." 5. Mezőgazdasági nyersanyagok kérdése. Kutatómunka végzendő nyersanyagaink hatásosabb kihasználása (pl. cukorrépa), melléktermékek kihasználása és új nyersanyagok feltárása terén. Kutatandók újabb konzer-váló eljárások és a konzerválásra legalkalmasabb gyümölcs, főzelék, stb. fajták. 6. Szén, tőzeg, lignit, ásványolaj és földgáz, mint kémiai alapanyag. Kikutatandók nevezett nyers-anyagok komplex-kémiai feldolgozásának legracionálisabb módszerei növekvő festék-, gyógyszer, lakk-, növényvédelmi-, finomkémiai iparunk alapanyag szükségletének biztosí-tására. II. Energia kérdés: 7. A hazai szenek legracionálisabb felhasználási módjának
„kikutatása", tüzelőberendezéseink tökéletesítése. III. Technológiai kérdések: 8. A tech-nológiai eljárások tudományos fejlesztése, racionalizálása, új géptípusok kifejlesztése.
IV. Gépesítés: 9. Mechanizálás. 10. Automatizálás. V. Finomipar: 11. Nagyobb szellemi javakat igénylő ipari vonalunk fejlesztése.
A Pártkollégium ebben a formában nem fogadta el a tervezetet: „A terv túl általános és rövid, a csupán Gerő elvtársnak megküldött teljes terv pedig túlságosan részletes. A jelenlegi javaslat kiegészítendő a konkrét javaslatokkal úgy, hogy a jelenlegi
terjedel-mének kb. a kétszerese legyen."14 A Pártkollégium konkrét javaslatokat is tett a terv kiegészítésére. így javasolta súlyponti kérdésként kezelni a műanyagkutatást: „Nem szorítkozhatunk kizárólag a külföldön nagy apparatúrával folyó műanyag kutatások eredményeinek átvételére, mert a hazánkban rendelkezésre álló nyersanyagok más ter-mészetű kutatásokat kívánnak." Ugyancsak igényelték súlyponti kérdésként felvenni a ritka nyersanyagok helyettesítését, továbbá az alumínium kutatással összefüggésben a korrózió elleni védekezést. A Pártkollégium szorgalmazta a mezőgazdaság gépesítési
irányának a meghatározását, annak megvizsgálását, „hogy bevezethetö-e - legalább perspektívában - a mezőgazdaság villamosításának súlyponti kérdésként való kezelése."
Kiegészítendő a tervezet az építőipar gépesítésének problematikájával is, vizsgálva, hogy ezen belül melyek a súlyponti kérdések. Vizsgálandó témaként merült még fel a vitában a komplex gépesítés kérdése, az alacsony százalékú ércek kohósítása, „a bauxit kohósítása vasra", az egyfázisú áram szállítása.
A Pártkollégium arra is utasította a szakosztály titkárságát, hogy az átdolgozott terve-zetet egy héten belül küldje meg a Pártkollégium tagjainak.
Erdős Tamás az átdolgozott változatot július 28-án juttatta el a Pártkollégium tagjai-hoz, közöttük Gerő Ernőhöz is. Az átdolgozott javaslat szerkezete alapjában nem válto-zott. Kiegészült a Pártkollégium által igényelt kérdésekkel. A témakörök száma eggyel nőtt (anyaggazdálkodás), az alkérdések száma is néggyel bővült. (Műanyagkérdés, szer-vetlenkémiai ipari anyagok, az anyaggazdálkodáson belül: helyettesítés. Gazdaságos méretezés.) Egy-egy alkérdést részletesebben felvázoltak. Ennek érzékeltetésére bemu-tatjuk az átdolgozott I. problémakör leírását.
„I. Nyers- és alapanyagkérdés. 1. Vaskérdés. Vasérc-szegénységünk csökkentése ér-dekében fokozni kell geológiai kutatásainkat a tudomány modern segédeszközei segítsé-gével (magnetométer, graviméter, Eötvös-inga). A Mecsekben magnetométerrel folyó kutatások kitérj esztendők Rudabánya, Nekézseny-Uppony környékére is. Vizsgálandó a bauxitvasérc közvetlen feldolgozása vasra és a melléktermékként kapott kohósalak érté-kesítésének kérdése. (Timföld, cement.) Kísérletek végzendők a bauxitvasércnek villa-mos olvasztókban való termikus redukciójával kapcsolatban. Megoldandó a vörösiszap, valamint a piritpörk kohósításának kérdése. Tisztázandó a minőségi és speciális acélok (hőálló, saválló és szerszámacélok, acélöntvények) hazai előállításának lehetősége és eljárása. (Nagyfrekvenciás kemencék, vácuum-kemencék, stb.) 2. Szénkérdés. A moh-ácsi kombinát szénellátásával kapcsolatosan a Mecsekben már folyó geológiai kutatások folytatása. Megoldandó a komlói és brosodi szenek kokszosításával kapcsolatos szén-előkészítő módszerek kutatása, valamint a koksz további hamumentesítésének kérdése.
Minőségi széntermelésünk (Dunántúl) egyik sarkpontja a karsztvíz-kérdés megoldása. A karsztvíz-kutatást ki kell terjesztenünk radarral, elektromos ellenállás módszerének, valamint neutron-ágyú alkalmazásával való kutatásra is. Az újabban fellépő úszóhomok veszély megkívánja annak leküzdésére szolgáló módszerek (lecsapolás megkötés) ta-nulmányozását. (Petőfibánya, Dudar.) 3. Nyersolaj kérdés. Fokozottan folytatnunk kell új olajmezők feltárására irányuló kutatómunkát a geológia és geofizika módszereivel. Új kutatási módszerként be kell vezetnünk a Szovjetunióban alkalmazott gáznyomásos eljárást, mely főként a Felvidéken ígér eredményt. Megoldandók a másodlagos kiterme-lés kérdései. A másodlagos olajtermekiterme-lés módszereként figyelembe veendő az olajrétegek nyomásának növelése, gáz- és víz bepréselése, valamint baktériumos úton. Foglalkoz-nunk kell a másodlagos olajtermelés aknás módszerével is. Felkutatandók a Tar kör-nyéki ozokerit mezők. 4. Bauxitalumínium kérdés. Megoldandó az alumíniumnak köz-vetlenül bauxitból való termelésének (termikus redukció) kérdése. További kutatások szükségesek bauxit-készletünk teljes megállapítására, az alumíniumötvözetek nemesíté-sének, a korrózió, az alumínium-magnézium ötvözetek, valamint a titán és vanádium előállításának kérdése terén. 5. Mezőgazdasági nyersanyagok kérdése. Kutatómunka végzendő nyersanyagaink hatásosabb kihasználása (szeszhozam) növelése, cukorhoza-dék növelése melasz tisztítás útján. Száradó olajok előállítása nem száradó hazai olajok-ból, komló kihasználásának fokozása a sörgyártás terén, a melléktermékek felhasználása
(maghéjakból, hamuzsír, fürfurol termelése, mezőgazdasági hulladékok erjedés ipari felhasználása) terén. Új konzerváló eljárások (új típusú konzerváló anyagok, mint az askorbinsav és annak észterei, mélyhűtés), további kutatások a konzerválásra legalkal-masabb gyümölcs, zöldség, főzelékfajták vizsgálata és felkutatása, húskonzerveink mi-nőségének javítása, kémiai alapanyagoknak (főként a műanyagipar részére) erjedéses úton való előállítása. Hazai textilipari rostanyagok vizsgálata és felkutatása. Cellulóze előállítására alkalmas hazai növények vizsgálata, hazai gumiszolgáltató növények felku-tatása és vizsgálata. 6. Szén, lignit, tőzeg, ásványolaj és földgáz, mint kémiai nyers-anyag. Kikutatandók nevezett nyersanyagok komplex kémiai feldolgozásának legracio-nálisabb módszerei növekvő és kifejlesztendő festék, gyógyszer, műanyag, lakk, nö-vényvédelmi és finomkémiai iparunk alapanyagszükségletének biztosítására, motor hajtóanyagaink minőségének javítására való tekintettel. E célból foglalkoznunk kell a tőzeg és lignit lepárlásának, valamint a generátorban való elégetésének kérdésével és a kapott kátrányok feldolgozásának problémáival fenolok és aromás szénhidrogének ter-melése szempontjából. Vizsgálat tárgyává kell tennünk a komlói és borsodi kátrányokat ugyancsak fenti szempontokból. Foglalkoznunk kell a tőzegkoksszal a faszén importjá-nak megszüntetése és metallurgiai felhasználásáimportjá-nak céljából. Korszerűsítenünk kell kenőolaj gyártásunkat. Meg kell oldanunk a benzinszénhidrogének izomerizálásának és aromatizálásának kérdését, benzinjeink oktánszámának növelése és hazai toluolszükség-letünk biztosítása érdekében. Műanyagiparunk kifejlesztésére meg kell vizsgálnunk az acetilénnek, metilalkoholnak, formaiinnak, etilénnek, izobutlénnek és butadiénnek föld-gázból való előállításának kérdését. Megvizsgálandó továbbá parafinnak szappangyár-tásra alkalmas zsírsavakká való oxidációja."
A Pártkollégium határozatának megfelelően még két alkérdéssel bővült az E probléma-kör: „7. Műanyagkérdés. A hazai műanyaggyártás eddig bakelit és aminóplasztokra szorít-kozott. A műanyagok széles körű alkalmazhatósága fémek, fa, finomkerámiai anyagok helyettesítésére korszerű lakkok, text il anyagok, stb. gyártása, valamint az elektromos ipar szigetelőanyag szükséglete indokolja a következő műanyagok terén való tudományos kuta-tómunkát: Polisztirol (trolitul), polivinilklorid (mipolám), poliakrilátok, polimetakrilátok (plexiüveg), szuperpoliamidok (nylon), poliizobutilén (oppanol), cellulóze acetát, polietilé-nek, szilikonok, stb. 8. Szervetlen kémiai ipari anyagok. A műtrágyagyártás terén kiterjedt kutatás tárgyává kell tennünk a kevert műtrágyát, tehát nitrogén, foszfor és esetlegesen káli-tartalmú műtrágyák gyártásának problémáit. Tanulmányoznunk kell a fémmagnézium-nak dolomitból való előállítását, tekintettel a könnyűfémipar és a kémiai ipar szükségletei-re. A rudabányai vasércek baritjából kiindulva ki kell dolgoznunk a báriumsók termelésé-nek módjait, kémiai iparunk és a növényvédelem szükségleteitermelésé-nek fedezésére. Véglegesen meg kell oldanunk a bükkszéki víz hasznosításának kérdését szóda, jód és bróm termelése céljából."
Részletesen kidolgozták a gépesítés témakörét. Külön pontokban felsorolták, mi a te-endő e vonatkozásban a nehézipar, bányászat, építőipar, a mezőgazdaság területén. Az utóbbi esetben a gépesítés irányát a következőképpen vázolták fel: „Elsősorban azok a műveletek gépesítendők, amelyek torlódó munkaerő-igénnyel lépnek fel (aratás, cséplés, szántás, szénakaszálás és betakarítás, kapások ápolása, műtrágyázás). Súlyponti kérdés a talajviszonyoknak megfelelő új traktor és kombájn típusok kikísérletezése, valamint a mezőgazdaság villamosításának problémája." Gerő Ernő a következő kézírásos meg-jegyzésével küldte vissza a tervezetet: „Ez már túlságosan részletes. Mégis jobb, mint az
előbbi volt. Ha nem érkezik be észrevétel, úgy megerősítjük."15