A NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KAPCSOLATOK ÚJ IRÁNYA

Az MDP Tudományos Bizottsága által 1948 nyarán felvázolt feladatok között a nem-zetközi kapcsolatok átalakítása is szerepelt: „Külföldi tudományos kapcsolatunkban gyökeres fordulatoknak kell bekövetkeznie. Irányt kell vennünk keleteurópai tudomá-nyos kapcsolataink kiépítésére és Szovjet-Oroszországi (sic!) kapcsolataink lehető in-tenzívebbé tételére. Ugyanakkor nyugateurópai kapcsolatainkban fokozott tervszerűség-gel kell irányt venni az ottani progresszív erőkre."' Az 1949 elején megfogalmazott dokumentumok" szintén elsősorban a szovjet kapcsolatok felvételének szükségességét hangsúlyozták. Alexits György az alakuló ülésen elmondott beszámolójában a tenniva-lók között bejelentette: „Nemzetközi tudományos kapcsolatainkat is meg kell szervezni.

Nem támaszkodhatunk pusztán arra, hogy tudósaink a véletlen folytán eddig milyen nemzetközi kapcsolatokra tettek szert. Meg kell szerveznünk mindenekelőtt Keleteuró-pában, a Szovjetunióban éspedig a Szovjetunió Tudományos Akadémiájával való kap-csolatunkat."3 Szorgalmazta a szovjet tudomány megismertetését, szovjet tudományos könyvek, folyóiratok beszerzését, lefordíttatását, a szovjet tudományos eredmények dokumentációja megszervezését. Az MTT feladatai közé sorolták a nemzetközi tudomá-nyos kongresszusok figyelemmel kísérését, annak meghatározását, hogy melyeken kik vegyenek részt.

Jól tükrözte ezt a csaknem teljesen egyoldalú szovjet orientációt az MTT 1949. évi munkatervének irányelvei című dokumentum is, amelyben a nemzetközi kapscolatokkal foglalkozó tíz pontból hét a szovjet és népi demokratikus kapcsolatokra vonatkozott.

A megjelölt feladatok azt is világosan mutatják, hogy az MTT a nemzetközi tudomá-nyos kapcsolatok valamennyi területét kézbe kívánta venni a külföldi kiutazásoktól, a külföldi meghívások, ösztöndíjak elfogadásának, a kongresszusokon való részvételnek az engedélyezésén, a külföldi tudósok meghívásán át, a külföldi könyvek, folyóiratok beszerzéséig.

A szovjet kapcsolatok kiépítésének szándékával Alexits György és Gerőné Fazekas Erzsébet 1949 februárjában felkeresték a szovjet nagykövetségen M. V. Szmirnov kö-vetségi tanácsost. A megbeszélésről emlékeztető készült, amelyben rögzítették a megál-lapodásukat. A következőkben állapodtak meg:

„1. A Magyar Tudományos Tanács havonta előterjesztést tesz a Szovjet Nagykövet-ségnek, hogy a szocializmus magyarországi építésének előmozdítására milyen szakmájú szovjet tudósok magyarországi előadásait szervezze meg. A Magyar Tudományos Ta-nács minden esetben meg fogja indokolni, hogy a fejlődés miért kívánja meg az általa javasolt szakmák képviselői előadását.

2. A Magyar Tudományos Tanácsot hozzásegíti a Szovjet Nagykövetség ahhoz, hogy a magyar egyetemi oktatás színvonalának emelése céljából a Szovjetunió egyetemein

használatos legfontosabb tankönyveket megkapja és engedélyt szerez azok magyar nyelvre való fordítására.

3. A Szovjet Nagykövetség lehetővé teszi a Magyar Tudományos Tanácsnak azt, hogy az év folyamán megjelölendő szovjet tudományos művekre előfizessen.

4. A Szovjet Nagykövetség módot nyújt a Magyar Tudományos Tanácsnak ahhoz, hogy a Szovjetszkaja Kniga összes háború utáni példányait megkaphassa.

5. A Szovjet Nagykövetség lehetővé teszi a Magyar Tudományos Tanácsnak, hogy a szovjet akadémia összes tudományos folyóiratát legalább három példányban, valamint a szövetséges köztársaságok akadémiáinak hasonló kiadványait legalább egy példányban megkaphassa.

6. A Magyar Tudományos Tanács előterjeszti azoknak a magyar tudósoknak a névso-rát (káderjellemzéssel), akiknek a Szovjetunióba való tanulmányútját a szocializmus magyarországi építése szempontjából fontosnak tartja. A Szovjet Nagykövetség a maga részéről elő fogja segíteni a tanulmányi utak létrejöttét.

7. A Magyar Tudományos Tanács előterjesztést tesz arra, hogy tagja(i) a Szovjetunió tudományszervezési módszereit és intézményeit tanulmányozhassá(k). A Szovjet Nagykö-vetség a maga részéről elősegíti ennek a delegációnak az útját."4 A szovjet tudományszer-vezési tapasztalatok tanulmányozásáról a Pártkollégium azon az ülésen döntött, amelyen megtárgyalták Alexits javaslatát az Akadémia átszervezéséről. Úgy határoztak, hogy a Titkárság vezetői két csoportban 1-2 hetes tanulmányúton tanulmányozzák a szovjet gya-korlatot. „Különösen aktuálissá teszi (a tanulmányutat) a Tudományos Akadémia belátható időn belül bekövetkező átszervezése és az ötéves tudományos terv részletes kidolgozásá-nak előttünk álló feladata."5 Nincs adat arra, hogy a delegációk kiutaztak volna 1949-ben.

E kapcsolat felvételhez tartozott Sabanov egészségügyi miniszterhelyettes és Glus-csenkó szovjet akadémikus magyarországi látogatása februárban. Tanulmányozták a magyar tudományszervezés formáit, látogatást tettek kutatóintézetekben.6

A Pártkollégium első ülésén foglalkozott azzal a javaslattal, amely „Románia és Len-gyelország példájára" több évi itt tartózkodásra szovjet professzorok meghívását indít-ványozta. A meghívandó kilenc professzornak a szakmai megoszlása a következő volt: a Szovjetunió népei története 2, az orosz irodalomtörténet 2, politikai gazdaságtan 1, orosz nyelvészet 2, dialektikus és történelmi materializmus 1, a Szovjetunió politikai és gazdasági földrajza 1. E mellett az orosz nyelv tanítása céljából 5 főiskolai tanár meghí-vását is kezdeményezték. A meghívandókat kiegészítve egy agrobiológussal a Pártkol-légium a javaslatot elfogadta.7

Megkezdődött tehát a szovjet kapcsolatok kiépítése és ezzel párhuzamosan megindult a nyugati kapcsolatok korlátozása, szűkítése. A bizalmatlanság egyre szélesebb körben való terjedésével, az éberség egyre határozottabb megkövetelésével együtt növekedett a nyugati utak iránti kérelmek és javaslatok elutasításának a száma.

Lássunk néhány példát.

Az UNESCO magyar megbízottja 1948 őszén választ kért a VKM-től, hogy elfogad-hatja-e azt az ajánlatot, amit az UNESCO társadalomtudományi osztálya tett, amely szerint 7 - 8 országra kiterjedő összehasonlító szociológiai vizsgálatot indítanak és ebbe Magyarországot is szeretnék bevonni. A VKM illetékességből kikérte az MTT vélemé-nyét. A Tanács válasza: „A részvételt nem tartjuk kívánatosnak."8

Egy másik példa. A VKM április 22-én levelet intézett a Tudományos Tanácshoz:

„Az Egyesült Nemzetek Nevelési, Tudományos és Művelődési Szervezete (UNESCO) által hozzám eljuttatott és a Filozófiai és Humanista Tudományok Nemzetközi

Tanácsá-nak megalakulásáról, szervezetéről és programjáról szóló okmány egy példányát tájé-koztatás végett a Tanácsnak megküldöm. Kérem a Tanácsot, hogy a mellékletben foglal-takra vonatkozó véleményét velem közölni szíveskedjék." Gerőné belső feljegyzéséből:

„Nyilvánvaló..., hogy itt az imperialisták szolgálatában álló burzsoá tudománynak egy újabb, nem is túlságosan ügyesen leplezett behatolási kísérletéről van szó, ezért a Ma-gyar Tudományos Tanács Társadalmi Tudományok Szakosztályának titkársága nem tartja szükségesnek, hogy a kérdéssel Magyarországon bárki is tovább foglalkozzék."

így Erdős Tamás május 13-án megírta a választ: „...a Tanács Titkárságának a vélemé-nye az, hogy nem szükséges, hogy ezzel a kérdéssel Magyarországon bárki is tovább foglalkozzék." Elküldés előtt bemutatta Alexitsnek. Alexits véleménye: „Igaza van Gerőné elvtársnőnek. Az egész értéktelen számunkra."9

Az ENSZ főtitkára által szervezett tudományos konferenciára meghívót kapott a Ma-gyar Földrajzi Társaság. A Társaság elnöke azzal az indoklással terjesztette fel az MTT-hez a meghívót júniusban, hogy az MTT döntsön, „mert az értekezleten való részvétel kérdése messze meghaladja a Magyar Földrajzi Társaság illetékességét és lehetőségeit".

Gerőné a következőket írta a levélre: „Kérem ezt a históriát leállítani. Kérek sürgős jelentést." A referens intézkedése: „Nem időszerű! a/a."10

A fizikusok azt javasolták, hogy a Baselben szeptemberben rendezendő magfizikai kongresszusra 4 tagú delegáció utazzon ki. (Novobátzky Károly, Szigeti György, Sza-mosi Géza, Haiman Ottó.) Alexits azzal terjesztette elő Gerőnek a javaslatot, hogy ő ezt ellenzi. „Igaz ugyan, hogy a kérdés rendkívül fontos, azonban Novobátzky teljesen teo-retikus, Szigeti és Haiman elvtársak viszont egyelőre sokkal polgáribb gondolkodásúak, semhogy a mai helyzetben Svájcba küldjük őket, amely helyről tudjuk, hogy a fizikusa-ink disszidáltatásának európai központja. Annak pedig semmi értelme, hogy az egyetlen feltétlenül megbízható, de igen fiatal, nemzetközileg egyelőre nem ismert, tehetséges Szamosi elvtársat küldjük ki és ő egyedül reprezentálja Magyarországot." Alexits még arról is tájékoztatta Gerő Ernőt, hogy Erdős Tamás azt javasolta, menjen ki Alexits is.

Mert a kongresszuson részt vesz többek között Szilárd Leó is és j ó lenne, ha Alexits rá tudná venni egy magyarországi látogatásra. Alexits véleménye: „Azt hiszem nincs túl sok remény ennek a csábítási kísérletnek a sikerére. Azt javaslom tehát, hogy ne küld-jünk ki senkit ezekre a kongresszusokra." Gerő azzal küldte meg a feljegyzést Révainak:

„Szerintem sem érdemes reszkírozni. Ne küldjünk senkit." Révai: „Egyetértek."11

A Magyarhoni Földtani Társulat meghívást kapott New Yorkba, az ENSZ által szer-vezett, hasznosítható nyersanyagokkal foglalkozó konferenciára. A Társulat Szádeczky-Kardoss Elemér, Kossuth-díjas egyetemi tanár kiküldését javasolta a nehézipari minisz-ternek, egyben kérte, az MTT támogassa a javaslatot. Alexits György a miniszternek írt levelében a kérdés elutasítását javasolta a következő indoklással: „Kétségtelen, hogy a konferencia témája érdekes, de épp a mi nyersanyag helyzetünkre való tekintettel egé-szen biztos, hogy Szádeczky-Kardoss részéről - aki különben igen becsületes pártonkí-vüli - könnyen elhangozhat olyan elszólás, amelyből az imperialisták bőséges hasznot húzhatnak... Felmerülhet esetleg az a gondolat, hogy a részvétel elvi problémáját a (MDP) Titkárság elé vigyük, mivel azonban olyan sziklaszilárd geológus kommunis-tánk, aki az ott bizonyára megjelenő kémek ellen teljesen fel volna vértezve, nincs, ja-vaslom, hogy a részvételt még elvileg se vigyük Titkárság elé." Alexits levelét elküldte véleményezésre Gerő Ernőnek, aki azt írta rá: „Helyes!"12

Az elzárkózás nemcsak nyugat felé mutatkozott meg. Ha a hazai partnert nem tartották megfelelőnek, népi demokratikus országok tudós köreivel sem javasolták a kapcsolat

felvé-telét. A Kultúrkapcsolatok Intézete szeptemberben azzal a kéréssel fordult az MTT-hez, nevezze meg azt a pszichológiai tudományos társaságot, amellyel a lengyelek közvetlenül felvehetnék a kapcsolatot. Gerőné válasza: „A magyar pszichológiai társulatok és intézetek marxista-leninista megalapozottságú tudományos munkássága jelenleg még kibontakozás előtt áll. Ilyen körülmények között Lengyelország megtisztelő kívánságának a magyar pszichológiai társulatok és intézetek véleményünk szerint még nem tehetnek eleget."13

A külföldi kiutazások engedélyezése igen bürokratikus volt. Egyes ügyekben a Párt-kollégium döntött, egyes esetekben Gerő Ernő. Az ügyintézés különösen bonyolulttá vált, amikor a Személyzeti Osztály is megkezdte működését. Egy konkrét ügy kapcsán Alexits leírta Gerőnek - kérve intézkedését a helyzet megváltoztatására - , hogy hogyan történt Riesz Frigyes matematikus professzor párizsi útjának engedélyezése. Az MTT Személyzeti Osztálya elküldte az MDP Káderosztályára a javaslatot, az elhárította magá-tól, hogy már nem ők foglalkoznak a tudományos káderekkel, és átadta a párt Titkársá-gának. Az az ÁVH-hoz fordult, „az ÁVH viszont, mint minden esetben bennünket kere-sett fel, hogy Rieszről információt adjunk" - írta Alexits. Tehát az ügy visszakerült a Személyzeti Osztályra, onnan a vélemény az ÁVH-ra, majd az MDP Titkárságára és onnan megkapta az MTT Személyzeti Osztálya.14

A Pártkollégium június 18-án tűzte napirendre a „külföldi tudományos kapcsolatok kérdését".15 A bevezető a helyzetet a következőképpen mutatta be: „Külföldi tudomá-nyos kapcsolataink ügyében komoly rendezetlenség uralkodik. Nem tisztázott, hogy melyik az a központi szerv, mely e kérdések intézésével foglalkozni hivatott. Nem tisz-tázott, hogy ki felelős az UNESCO ügyekért, a British Council és egyéb nyugati mányos szervekkel való kapcsolatokért, stb. Nem tisztázott a Szovjetunióval való tudo-mányos kapcsolatok kérdése sem. A külföldi kongresszusokon ötletszerűen veszünk részt és nem is mindig megfelelő emberekkel. Nem alakult ki megfelelő eljárás arra vonatkozólag, hogy a népi demokráciákba és a nyugati államokba való kiutazást külön szempontok szerint bírálják el. Meglehetős nehézség mutatkozik külföldi kapcsolataink pártirányítása tekintetében is."

Az előterjesztő Erdős Tamás azt javasolta, hogy állítsanak fel az MTT-n belül egy külügyi bizottságot, amelyben részt venne Alexits György, Fogarasi Béla, Bognár Re-zső, Petényi Géza és Erdős Tamás. Ez a bizottság dolgozza ki a külügyi kapcsolatok terén a követendő eljárást. Készítsen javaslatot a külföldi tudományos kapcsolatok párt-szerű intézésére, az állami adminisztrációjára, a döntésnél követendő szempontokra a) Szovjetunióval, b) a népi demokráciákkal, c) semleges államokkal (pl. Svédország), d) a többi nyugati állammal, e) Egyesült Államokkal való kapcsolatokra vonatkozóan. Az eljárási szabályokat ki kell alakítani a külföldi kiküldetésre, a külföldi tudósok meghívá-sára, a Magyarországra utazó külföldiekre, a kongresszusokon való részvételre, a Ma-gyarországon tartandó nemzetközi kongresszusok rendezésére, a külföldi tudományos szervekkel való kapcsolattartásra vonatkozóan is. Rendezendőnek tartotta a külföldi tudományos szervek magyarországi képviseleteinek, Magyarország külföldi tudományos intézeteinek a kérdését, a külföldi magyar követségek megfelelő személyzetének fel-használását tudományos célok érdekében.

A Pártkollégium elfogadta a javaslatot a következő módosítással: A bizottság ne ál-landó legyen, ne tegyen különbséget a javaslat a nyugati államok között. „A nyugatra való utazás és a nyugatról való meghívások ügyében döntő a biztonsági kérdés. Kapcso-latainkat nem szakítjuk meg, de azok a legminimálisabbra redukálandók. Ezzel szemben a népi demokráciák felé fokozódni kell tudományos kapcsolatainknak."

Összefüggő eljárási szabályzat a Pártkollégium elé nem került a későbbiekben sem.

De konkrét esetekkel összefüggésben kialakítottak általános szabályokat. így a július 16-i pártkollég16-ium16-i ülés 16-is több, a nemzetköz16-i kapcsolatokkal összefüggő kérdésben foglalt állást.

A Magyar Meteorológiai Társaság külföldi állampolgárokat kívánt levelező taggá választani. A Természettudományi Szakosztály Titkársága javasolta ennek engedélyezé-sét azzal a kiegészítéssel: „a Belügyminisztérium figyelme nyomatékosan felhívandó azokra a személyekre, akik ezeket a külföldi állampolgárokat levelező tagnak ajánlották, és különösen a levelezők igen gondos kontroll alatt tartandók."16 A Pártkollégium állás-foglalása: „A Kollégium nem helyteleníti elvileg külföldiek levelező tagként való meg-választását, azonban külföldi tudósok magyar egyesületbe való megválasztásához kor-mányengedély (!) szükséges. Helyteleníti a Kollégium, hogy elsőnek nyugati tudósokat hívjon meg a Meteorológiai Társaság. Elsőnek a Szovjetunió és a népi demokrácia tudó-sai, majd a nyugati tudósok közül olyanok hívandók meg, akik politikailag is megfelel-nek.'7

Ugyanezen a pártkollégiumi ülésen szerepelt három kongresszusi meghívás: a Nem-zetközi Gyógyszerészeti Szövetség Kongresszusára, a Modern Építészet NemNem-zetközi Kongresszusára és a Nemzetközi Biokémiai Kongresszusra. Az elsőre meghívták Schulek Elemér professzort, a másodikra Major Máté építészt. A harmadik kongresz-szushoz a Titkárság a következő megjegyzést fűzte: „Egyetlen komoly biokémikusunk van, Straub elvtárs. Tartani lehet attól, hogy Straub elvtárs Angliában a kétségkívül szép számban megjelenő magyar disszidensek (pl. Szent-Györgyi) és egyéb elemek részéről provokációnak lenne kitéve." A Titkárság nem javasolta egyik kongresszuson sem a részvételt. Gerő az első kongresszushoz az előterjesztésre a következőket írta: „Kik vesznek még részt? Miért személy szerint történik a meghívás? Hívják meg az országot:

így nem fogadható el!"'8 A döntés halasztó jellegű volt. A Pártkollégium utasította a Titkárságot, informálódjék a Külügyminisztériumon keresztül, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák milyen álláspontot foglalnak el a három kongresszussal kapcsolatban.

Döntést a külügyminisztériumi válasz után hoznak. Gerő Ernő véleményét figyelembe véve a Pártkollégium azt is megállapította: „helytelen az a gyakorlat, mely szerint a külföldi meghívások túlnyomó részt személyre szólnak. Igyekezni kell arra, hogy a leg-rövidebb időn belül a külföldi kongresszusra való meghívások a magyar államhoz, vagy valamilyen tudományos testülethez (Akadémia, egyesületek, stb.) érkezzenek. A Kollé-gium utasítja a Titkárságot, hogy igyekezzék a külföldi kongresszusokon való részvétel-re jó előrészvétel-re tervet kidolgozni."'

Az ülésen szerepelt még a cseh-lengyel matematikai kongresszus ügye. A határozatok között nem található az erre vonatkozó döntés, de más forrásból kiderül, hogy a javasla-tot elfogadták.20

A július 30-i ülésen is szerepelt hat nemzetközi konferencián való részvétel ügye. A Műszaki Szakosztály állította össze e listát „az ötéves terv súlypontjainak figyelembevé-telével". A döntés az előző ülés állásfoglalásának megfelelően: „A Kollégium utasítja az MTT Titkárságát, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciáknál újból informálódjék, mi az álláspontjuk a kongresszusokat illetően. Ennek ismeretében konkrét javaslattal (káderjavaslattal is) újból Kollégium elé hozandók.21

A nyugati országokban rendezett kongresszusokra való kiutazás ügyében az is előfor-dult, hogy a döntés előtt az illető ország kommunista pártjától kértek véleményt a ma-gyar részvételre vonatkozóan. így pl.: a Pártkollégium október 13-i ülésén úgy

határo-zott a párizsi nemzetközi történész kongresszusra való meghívás ügyében, hogy: „A Főtitkárság kérdezze meg a francia testvérpárt véleményét".

-A Pártkollégium megtárgyalta -Alexits Györgynek a javaslatát a prágai matematikai kongresszuson résztvevő magyar delegátusok által képviselendő álláspontra vonatkozó-an. 1950-ben az USA-ban terveztek egy nemzetközi matematikai kongresszust. Már a varsói matematikai kongresszuson résztvevő kommunista matematikusok közül többen, köztük Alexits is azt az álláspontot képviselte, hogy „a Szovjetuniónál lényegesen fejlet-lenebb népi demokráciák számára a kongresszuson való részvétel veszélyes volna."23

Mivel várható volt, hogy az őszi prágai kongresszuson ez ismét szóba kerül, ezért Alexits szükségesnek tartotta a pártdöntést. Azt javasolta, ne vegyenek részt a magyarok az USA-ban rendezendő kongresszuson. A Pártkollégium elfogadta a javaslatot és hoz-zájárult ahhoz, hogy a prágai kongresszuson a magyar küldöttek ismertessék álláspont-jukat.

Nem alakult ki a külföldi ösztöndíjak odaítélésének rendszere. A Tudományos Tanács Titkársága 1949 tavaszán foglalkozott ugyan a Szovjetunióba küldendő ösztöndíjasok kiválasztásával, a Szovjetunióba aspiránsképzésre javasoltak ügyeivel, de nem történt meg az ösztöndíjrendszer új alapokra való helyezése. Erdős Tamás írta november 9-én Alexitsnek: „... már májusban át kellett volna, hogy vegyük - legfelsőbb párthatározat értelmében - az Ösztöndíj Tanács funkcióit és ezt a mai napig nem tettük meg."24

Kísérletet tettek a nemzetközi kapcsolatok állami ügyintézésének a rendezésére is. így szeptember l-jén megállapodtak az MTT és a Kultúrkapcsolatok Intézetének (továbbiakban: KKI) képviselői az együttműködés részleteiben. Néhány alapelvet is rögzítettek: „Nem nemzetközi kongresszusokkal szemben, amelyeket nyugaton tartanak, az legyen a döntés általában, hogy nem veszünk részt." „A nyugaton tartott nemzetközi kongresszusoknál tisztázni kell a Szovjetunió és a népi demokráciák részvételét és utána esetenként kell dönteni." A kiutazások engedélyezését a megállapodás szerint a KKI intézi, az útlevelek beszerzése az MTT feladata. Az MTT vállalta, hogy összekötőt állít be a KKI-vel való kapcsolattartásra, segít a Magyarországra érkező külföldi tudósok szakmai programjának az összeállításában, munkaközösségek kijelölésében a kulturális egyezmények keretében vállalt tudományos munkák elkészítésére, közreműködik a ta-nulmányútra küldendő tudósok kiválasztásában.25

A népi demokratikus országokkal létrejött kulturális egyezmények gondozója a KKI volt. Az MTT ezeket az egyezményeket megpróbálta felhasználni szervezett együttmű-ködés keretéül. Egy körlevélből arról értesülünk, hogy 1949 őszén az MTT Titkársága arra vonatkozóan gyűjtött be javaslatokat, hogy milyen információkat kérjenek a tudo-mányszervezésre vonatkozó tapasztalatcsere céljából a Lengyel Tudomány- és Iskolaü-gyi Főtanácstól és a Bolgár Tudomány-, Művészet- és KultúrüIskolaü-gyi Bizottságtól a kultu-rális egyezmények alapján.26

A nemzetközi tudományos kapcsolatok fő iránya kialakult, módszerei is fő vona-lakban. Ezt a gyakorlatot vette át és folytatta az átszervezett Magyar Tudományos Akadémia.