Jegyzetek az 1. fejezethez
A. Előterjesztés a Politikai Bizottság számára
A vezetői által 1949 januárjától szovjet forma nélküli proletárdiktatúrának jellemzett politikai rendszer szabályai szerint most is pártdöntés előzte meg az állami határozatot.
1949 februárjában az MDP PB számára jelentés készült a Magyar Tudományos Tanács 1949. évi munkatervének irányelveiről.1
Az előterjesztés a bevezetőben az MTT 1949. évi fő feladatát az ötéves tudományos terv előkészítésében jelölte meg. „Ahhoz, hogy készülő 5 éves tudományos tervünk ne mozogjon légüres térben, már most meg kell állapítanunk tudományos kutatásunk súly-pontjait, hogy azok 5 éves tervünk alapjául szolgálhassanak." A súlypontokból kiindulva kell meghatározni a feltételek megteremtéséhez szükséges intézkedéseket.
A jelentés két fő részből állt: I. A tudományos kutatás súlyponti kérdései és II. A súly-ponti kérdések megoldásához szükséges intézkedések.
Súlyponti kérdések
A fő feladatból kiindulva a súlyponti kérdések kijelölését nagyban befolyásolta az el-ső ötéves gazdasági terv formálódó koncepciója, középpontjában az ipar - azon belül is elsősorban a nehézipar - fejlesztésével és a mezőgazdaság átszervezésével.
1948 júniusában jelent meg Gerő Ernő cikke a Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemlé-ben az 5 éves terv koncepciójáról, 1948. június 16-án tárgyalta az MDP Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága az ötéves terv első vázlatát. A Tájékoztató Iroda bírálata a Jugoszláv Kommunista Párt politikájáról hatással volt az MDP gazdaságpolitikájára is. Egyre inkább az iparosítás „szovjet útja" vált mércévé. 1948 decemberében az MDP Államgazdasági Osztálya mellett működő tervbizottság vitájában már az erőteljesebb, gyorsabb ütemű iparosítást szorgalmazták. 1949 januárjában az MDP Államgazdasági Bizottsága már az 5 éves tervben a felhalmozási előirányzat növelése mellett, a termelőeszközöket gyártó ipar nagyobb mértékű fejlesztését irányozta elő. Ezt a gazdasági programot fogadta el az MDP Politikai Bizottsága 1949. február 17-i ülésén" Ugyancsak befolyásolta a súlypontok kijelö-lését a Szovjetunió és Jugoszlávia között kiéleződő ellentét, és annak a hadsereg fejleszté-sére és a hadiipar kiépítéfejleszté-sére gyakorolt hatása. A sorrendet is ezek a körülmények határoz-ták meg. így az első alfejezet a műszaki tudományok alapproblémáit vázolta fel, a második alfejezet „honvédségünk tudományos alapproblémáival" foglalkozott, a harmadik a mező-gazdasági tudományok súlyponti kérdéseit sorolta fel és végül a negyedik alfejezet a társa-dalomtudományok általános céljait fogalmazta meg.
A műszaki tudományok alapproblémáit a következőkben összegezték: „Nyersanyag-hiányunk csökkentése, energiagazdálkodásunk megjavítása, nehéziparunk és gépiparunk kifejlesztése, közlekedési viszonyaink további megjavítása, építkezési költségeink csök-kentése, műszaki tudományi elmaradottságunk súlypontosított és tervszerű bepótlása."
Ez az alfejezet felsorolta az ország geológiai és geofizikai feltárásával, a bányászaton belül a karsztvíz problémával, az olaj- és földgáztermelés növelésével, a 10 éves villa-mosítási tervvel, a vasnak bauxitból való előállításával, a kémiai ipar fejlesztésével, az építőiparral, a közlekedéssel összefüggő kutatási feladatokat.
A honvédség fejlesztésével összefüggésben a hagyományos kutatási területeken túl (nyersanyagpótlás, híradástechnika, finommechanika, nagyszilárdságú építkezés, közle-kedéstudomány) a rövidhullámú technika, az infravörös sugarak fizikája, az atommagfi-zika, a robbanó anyagok gyártásával összefüggő kémiai kutatásokat jelölte meg.
A mezőgazdasági tudományok területén jelentkező feladatok meghatározásánál az előterjesztők abból indultak ki, hogy a magyar mezőgazdaság és a hazai agrártudomány - az egyre inkább kötelező példaképhez - a Szovjetunióhoz viszonyítva elmaradott. A gondolkodásban meglévő átmeneti állapotot érzékelteti, hogy e hamis állítás mellett ekkor még az USA-t és a „nyugati kis államokat" is megemlítik, mint legfejlettebb me-zőgazdasággal rendelkező államokat. A fejlődés feltételeit a mezőgazdasági gépipar fejlesztésében, a műtrágyagyártásban, a szovjet tudományos eredmények felhasználásá-ban és az „ennek alapját képező micsurini agrobiológia meghonosításáfelhasználásá-ban, átértelmezé-sében és alkalmazásában", a kémiai módszerek elterjesztéátértelmezé-sében, és a szocialista nagyü-zemi termelésre való áttérésben határozták meg. Ebből következtek az elsőrendű felada-tok: a gépesítés leghelyesebb módjainak kikísérletezése, a nagyüzemi termelésre való áttérés tudományos problémáinak kidolgozása, a micsurini biológia meghonosítása, a kémiai módszerek alkalmazása. A „tervgazdasági szükségletekből" adódó súlyponti problémák között szerepeltek a következők: jó tájfajták kinemesítése, eddig nem termelt - többnyire nem is meghonosítható - növények meghonosítása (gyapot, egyéb rostnövé-nyek, gumi növények), „a kései fagyok okozta károk csökkentésére új gyümölcs- és főzelékfajták kitenyésztése", az Alföld fásítása, öntözéses termelés, talajjavítás.
A társadalomtudományok területén a „marxista-leninista kutatási módszerek" elter-jesztését tekintették fő feladatnak, mert a társadalomtudományok csak így szolgálhatják a társadalmi és ideológiai átalakulást. A közgazdaságtudományt, a jog- és államtudo-mányt, a filozófiát, a történettudoállamtudo-mányt, az irodalomtörténetet és pedagógiát nevezte meg az előterjesztés olyan tudományokként, amelyeknek „marxista-leninista feldolgo-zását" az MTT-nek elsősorban kell megszerveznie.
A siker feltételeként jelölték meg a Szovjetunióval való szoros kapcsolatot, anélkül „az ilyen természetű vizsgálódások még jó ideig vergődésben merülnének ki". Meg kell szer-vezni a szovjet tudomány megfelelő dokumentációját, reprezentatív szovjet kiadványok lefordítását. Ennek érdekében fel kell állítani egy Magyar-Szovjet Tudományos Intézetet.
Az ötéves népgazdasági terv koncepciójához való tapadás miatt szembetűnő, hogy csak a katonai igényekkel összefüggésben esik szó a természettudományi alapkutatások-ról, az orvostudományról vagy pl. az agrártudományokon belül az állattenyésztéssel összefüggő kutatási feladatokról, vagy a társadalomtudományok területén pl. a művé-szettörténetről, zenetudományról nem találunk említést. Az előterjesztés 1. sz. mellékle-te, amely „A Magyar Tudományos Tanács 1949. évi munkaterve súlyponti kérdéseinek részleges részletezése" címet viseli, teljesebbé teszi a képet, mert ez a dokumentum tartalmazott feladatokat az állattenyésztéssel összefüggésben is. (A micsurini biológia
alkalmazása állatfajtáink nemesítésére; a magyar tarkamarha előnyös típusainak kite-nyésztése; megfelelő hússertés-fajta kitenyésztése.) Szerepeltek benne az alapkutatások feladatai az „Ipari és mezőgazdasági tudományok alaptudományai" cím alatt. (Fizika, kémia, alkalmazott matematika.) Helyet kapott a mellékletben az orvostudomány is a következő feladatok megjelölésével: „Népbetegségek és foglalkozási ártalmak megelő-zése, kutatása, a betegek rehabilitációja; víruskutatás; radiológiai és rákkutatások. Or-vostudományok speciális kérdései, közegészségügyünk szocialista jellegű fejlesztése."
A szükséges intézkedések
Az előterjesztés II. fejezete a súlyponti kérdések megoldásához szükséges intézkedé-seket tartalmazta öt alfejezetben.
1. Felállítandó új intézetek 2. Tudományos káderek
3. Nemzetközi tudományos kapcsolatok 4. Szervezeti kérdések
5. Költségkihatás
A felállítandó új intézetek
Az előterjesztés tudományterületenként felsorolta a felállítandó kutató intézményeket (intézet, laboratórium, kutató bizottság) és a középszintű kutatásirányító, koordináló szer-vezeteket. A nagyszámú új intézmény létrehozásának szükségességét azzal indokolta, hogy a kijelölt súlyponti kérdések rendszeres vizsgálatát a meglévő intézményhálózat nem képes végrehajtani, „mert felszerelése, könyvtára, tudományos személyzete erre nincs felkészül-ve". Állításainak igazolására példaként a honvédség igényeiből kiindulva 10 intézetben jelölte meg a szükséges intézményi háttér mértékét. E szerint szükség lenne: Haditechnikai Intézetre, Meteorológiai Intézetre, Aerodinamikai Intézetre, híradástechnikai laboratóriu-mokra, Szerveskémiai Intézetre, Szervetlenkémiai Intézetre, Vaskutató Intézetre, Finom-mechanikai és Optikai Kutatólaboratóriumra, Fizikai Intézetre, Alkalmazott Matematikai Intézetre. A felsorolt intézetekből az előterjesztők az első négyet, mint meglévőt említették és a haditechnikai kutatások fejlesztése szempontjából 6 új intézet létrehozását javasolták a következő indoklással: „Igaz ugyan, hogy az egyetemeken és néhány nagyüzemben mű-ködnek szerves- és szervetlenkémiai laboratóriumok, ezek azonban a rendszeres ipari ké-miai kutatásokra nem képesek olyan mértékben, hogy az megfeleljen a terv kapcsán felme-rülő szükségleteknek. Finommechanikai és optikai tudományos kutatólaboratóriumunk egyáltalán nincs. Ugyanez áll a fizikai intézetre is, mert az egyetemek mellett működő fizikai intézeteink felszerelés és tudományos érdeklődés tekintetében is siralmas állapotban vannak." Az Alkalmazott Matematikai Intézet megszervezésének szükségességét azzal in-dokolták, hogy „munkája jelentéktelen eszközökkel egészen kiszámíthatatlan megtakarítá-sokat eredményezhet. Nem is képzelhető el korszerű híradástechnika, vagy aerodinamikai kutatás anélkül, hogy ne bukkannának fel olyan matematikai problémák, amelyek megoldá-sa egészen meglepő eljárások kidolgozását teszi lehetővé."
Az előterjesztők intézetalapítási szándékaik alátámasztására, a kedvező döntés meghoza-tala érdekében nem véletlen, hogy a katonai érdekekre hivatkoztak első helyen. Ekkor már
készülőben volt az a dokumentum, amely az MDP vezetőinek nézeteit tükrözve többek között így fogalmazott: „...egy háború kitörése, ha nem is azonnal, de néhány éven belül várható, amiből az következik, hogy saját előkészületeinknek olyan fokot kell elérni, hogy erre az időre jól felszerelt kiképzett csapatokkal, és katonai vezetéssel rendelkezzünk."3
Az előterjesztés szerint az „MTT Titkársága" tudományáganként a következő új intézetek létrehozását javasolta, egyes esetekben a meglévő intézmények olykor ésszerű -összevonásával, vagy átszervezésével.
Műszaki tudományok
Bányászat: Országos Földtani Intézet (a Földtani Intézet, a Geofizikai Intézet, és a Meteorológiai Intézet földmágnesség kutató része, valamint a Földren-géstani Intézet összevonásával)
Szénbányászati Kutató Bizottság Nehézipar: Vaskutató Intézet
Hőtechnikai Intézet
Villamosipari Központi Laboratórium Gépipari Kutató Bizottság
Állami Villamosművek Kutató Bizottsága Vegyipar: Szervetlen Vegyészeti Kutató Intézet
Szerves Vegyészeti Kutató Intézet Gyógyszervegyészeti Kutató Bizottság
Könnyűipar: Bőr-, Gumi-, Szőrme Központi Laboratórium és Kísérleti Gyár Gumiipari Kísérleti Laboratórium
Papíripari Kutató Intézet Textilipari Kutató Bizottság
Mész-, Cement-, Üvegkutató Bizottság Gyengeáramú villamossági és finommechanika:
Híradástechnikai Kutató Bizottság
Optikai és Finommechanikai Központi Laboratórium Villamosgép- és Műszeripari Kutató Bizottság
Építőipar: Magasépítési Tudományos Kutató Központ (Az ÉTI átszervezésével a MATI, ITI, a FŐTI és a TM tudományos szempontból való koordiná-lására.)
Mélyépítőipari és Közlekedési Tudományos Kutató Központ (Az AMTI tudományos osztályaiból önállóvá kiépítve az AMTI, a MÁV, az OHV, az Autóműszaki Intézet, a Repüléskutató stb. tudományos munkájának koordinálására és irányítására.)
Repüléskutató Bizottság Vízgazdálkodáskutató Bizottság
Építőanyag-felhasználás Kutató Bizottság (beleértve mész-, cement-, üveg-, fa-, vas-, alumínium stb. anyagokat.)
Mezőgazdasági ipar:
Mezőgazdasági Ipari Kutató Központ (az FM, a Pénzügyminisztérium intézeteinek összefogására: cukor, szesz, dohány, konzerv, mélyhűtés, erjedés iparok, stb.)
Mezőgazdasági tudományok
Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
Mezőgazdasági Ökonómiai és Szervezési Intézet Erdészettudományi és Tervezői Intézet
Öntözéstudományi Kutató Bizottság
Természettudományok
A műszaki tudományoknál említett két kémiai kutatóintézet mellett a természettudo-mányok területén a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) és az Alkalmazott Matema-tikai Kutató Intézet felállítását vették tervbe. A KFKI megszervezését azzal indokolták, hogy „ipari és honvédelmi fejlődésünk alapkérdéseinek megoldására döntő befolyással"
lesz. A KFKI vezetésébe be kívántak vonni külföldön élő magyar neves kommunista fizikusokat is. „Itt elsősorban a Párizsban élő Joliot Curievel együtt dolgozó Theo Kahanra kell gondolnunk, aki a francia pártban hosszú ideje aktív szerepet játszik és mind elméleti, mind gyakorlati fizikusként értékes eredményeket ért el. Tavaszi buda-pesti látogatásakor kijelentette, hogy szívesen jönne haza. Lehetségesnek látszik ezenkí-vül Jánosi Lajos dublini egyetemi tanár (Lukács György elvtárs nevelt fia) hazahozatala is, aki a kozmikus sugárzás nagy, nemzetközi tekintélyű kutatója."
Társadalomtudományok
Első helyen a Szovjetunió-kutató intézet felállítását javasolták, „amelynek magvaként esetleg felhasználható a Pázmány Péter Tudományegyetemen működő Orosz Intézet".
Az MTT vezetői értesültek arról, hogy Romániában működik egy Szovjet Intézet. Felk-érték a Külügyminisztériumot, szerezzenek bővebb információt az intézet működéséről.
A Titkárság annyit tudott az intézetről, hogy „állami keretben működik, munkaterület-éhez tartozik a Szovjetunió tudományának, irodalmának, művészetének állandó és rend-szeres figyelemmel kísérése, dokumentálása, valamint a megfelelő anyagok rendrend-szeres és széles körű fordítása román nyelvre."4 A Közgazdaságtudományi Egyetem mellett Közgazdaságtudományi Intézet felállítását tervezték a Gazdaságkutató Intézet megszün-tetésével egyidejűleg.
„A Keleteurópai Intézet mai formájában nem tartható fenn" - állapította meg az előterjesztés. Meg kell szüntetni az Intézet keretében működő Államtudományi Inté-zetet, de „káderhiány miatt csak 1950-ben kerülhet sor" új jogi és államtudományi intézet felállítására. Az ugyancsak a Keleteurópai Intézet keretében működő Történet-tudományi Intézet „megújhodása után megkezdhetné a magyar történelem rendszeres marxista feldolgozását". „A magyar filozófiai élet marxista-leninista szellembe való áthangolására" a budapesti tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő filozófiai, esztétikai és társadalomtudományi tanszék bevonásával „felállítandó a Filozófiai Intézet'. A javaslat azt az igényt is megfogalmazta, amely szerint a Neve-léstudományi Intézet „elvi pedagógiai kérdések tudományos feldolgozásával foglal-kozó osztályát az MTT irányítása alá kell helyezni".
Szükségesnek tartották a tudományos társaságok „megfelelő átszervezését" is.
Az előterjesztés szerint az új intézetek felállítását az illetékes minisztériumok az MTT-vel egyetértésben végzik. Körvonalazódtak bizonyos középszintű irányító szervek is az ún. kutató központok. Ezek közül legjelentősebbnek az FM által február 19-én lét-rehozott Mezőgazdasági Kutató Központ Ígérkezett, amely adminisztratíve a minisztéri-umhoz tartozott, de az MTT irányítása alatt állt.
A tudományos káderek
A tudományos káderekkel összefüggésben hat pontban foglalták össze a teendőket a határidők feltüntetésével. A főleg szervezeti lépéseket így indokolták: „Az új intézetek felállítása, meglévő tudományos intézeteink munkáinak tervszerű koordinálása, valamint a tudományos kutató szellem megváltoztatásának szükségessége felvetik tudományos kádereink felfrissítését és helyesebb elosztását." Az elbocsátások, elhelyezések, nyugdí-jazások szándékát kifejezésre juttatta az előterjesztés, de azt is jelezte, hogy ennek bizo-nyos mértékig gátat szab a marxista káderek kis száma: „Mivel marxista képzettségű tudományos kutató kádereink - különösen a társadalomtudományok területén - alig vannak, nagyarányü eltolódásokra és eltávolításokra egyelőre nem kerülhet sor." A terv-be vett intézkedések a következők voltak: Az MTT Titkárságán március 15-ig meg kell szervezni a káderosztályt „megfelelő erős káderes vezetése alatt". Április 15-ig fel kell dolgozni a begyűjtött kérdőíveket. Az Ösztöndíj Tanács feloszlatandó, az MTT átveszi a tudományos kutatói ösztöndíjak szétosztásának elvi részét, az adminisztrációt a VKM végzi. Határidő: március 15. Az MTT július l-ig megszervezi az intézeteiben és a szak-miniszterekkel egyetértésben az egyetemeken a fiatal tudományos káderek nevelésére az aspirantúrát. Az MTT az új intézetek felállításának időrendje szerint elvégzi a tudomá-nyos kutatók racionálisabb elosztását. Ennek elősegítésére kormányrendelet megjelente-tését tartották szükségesnek. Az előterjesztéshez mellékletként csatolták a rendelet-tervezetet, amely szerint „az MTT egyes intézményeket, hivatalokat, tervező irodákat, stb. az illetékes szakminiszterrel egyetértve Tudományos Kutató Intézetté minősíthet".
Az ilyen intézmények átszervezése, személyzetének alkalmaztatása vagy más helyre történő beosztása, tudományos eszközeinek gyarapítása vagy kiselejtezése az MTT-vel egyetértésben történhet. A Tudományos Kutató Intézet köteles „költségvetési és munka-tervezetüket (sic!)" az MTT-nek bemutatni. Az illetékes miniszter ezen intézmények költségvetése jóváhagyásáról, felhasználásáról csak az MTT-vel egyetértésben határoz-hat.5 Végül feladatként jelölték ki július 1. határidővel azt, hogy az MTT Titkársága szakosztályai széles körű szakmai aktívákat szervezzenek és „ezzel a titkárság szakmai munkájába nagyszámú tudományos kutatót kapcsol be. így közelebb hozza a kutatókat a Párt célkitűzéseihez".
A nemzetközi kapcsolatok
Ennek az alfejezetnek egy része a Szovjetunióval való tudományos kapcsolat létreho-zásának és megerősítésének feladataival foglalkozott a Szovjetunió Tudományos Aka-démiájával való kapcsolat felvételétől, a szovjet tudományos folyóiratok és könyvek megrendelésén át a tudóscseréig. Ismételten utalás történt a Magyar Szovjet Tudomá-nyos Intézet dokumentációs tevékenységére és a szovjet tankönyvek, kézikönyvek
le-fordíttatására. Az előterjesztés szerint az MTT illetékes párt- és állami szervekkel együttműködve irányítja és ellenőrzi a nemzetközi tudományos kapcsolatokat a külföldi könyv- és folyóirat beszerzésétől kezdve, a tudósok külföldre utazásán át, a külföldi tudósok Magyarországra történő meghívásáig.
A szervezeti kérdések
Fontos megállapításokat, illetve igényeket fogalmazott meg az MTT belső szerveze-tével és külső kapcsolataival foglalkozó rész. Rögzítette első pontként, hogy „az MTT pártvezetését titkársági határozat alapján 5 tagú pártkollégium látja el". Javaslat a kol-légium tagjaira: Gerő Ernő, Révai József, Lukács György, Hevesi Gyula, Alexits György. A dokumentum megfogalmazta az MTT szervei működésének néhány elképzelt - de meg nem valósult - alapelvét. E szerint az „MTT elnöksége legalább havonta egy-szer ülésezik és minden fontos elvi kérdésben dönt. Ugyancsak havonta tartanak ülést a szakosztályok. Plenáris ülést azonban csak 3 havonként egyszer tart a Tanács." A Tit-kárság feladata: „intézi a Tanács folyó ügyeit és a saját intézmények ügyeit, előkészíti a pártkollégium számára az anyagot, megszervezi az aktívákat, érintkezik a Párt megfelelő szerveivel és a közhivatalokkal." Megszervezi a nyilvántartási és egyéb adminisztratív osztályait.
A Tanács külső kapcsolataira vonatkozóan fontos megállapítás volt, hogy az MTT közvetlenül érintkezik a kutatóintézetekkel, irányítja a Mezőgazdasági Kutatóközpontot és „a még felállítandó hasonló központokat". Az Iparügyi Minisztériumhoz tartozó kuta-tóintézetek tudományos irányítását úgy képzelték el - és ezt rögzítették az előterjesztés-ben - , hogy az intézmények munkaterveit az iparigazgatóságok véleményezik, a minisz-térium az MTT iránymutatása szerint összegezi és átadja a Tanácsnak jóváhagyásra.
Hasonló eljárást tartottak bevezetendőnek az egyetemek, illetve más minisztériumok esetében is.
Rögzítette a jelentés azt is, hogy az MTT vagy szakosztályai előadásokat tartanak vagy tartatnak. Az MTT végzi a tudományos könyv- és folyóiratkiadás irányítását.
Tervbe vették egy saját lap, az Értesítő megjelentetését is.
Bár a Tudományos Tanácsról szóló törvény nem tett említést arról, hogy a Tanács saját intézettel rendelkezik, az előterjesztésben megjelölték, milyen kutatóintézeteket tart fenn saját intézeteként: a felállítandó Központi Fizikai Kutató Intézetet és az Alkal-mazott Matematikai Intézetet, továbbá átszervezés után átveszi a VKM-től a Kelet-európai Intézetet, valamint a Tihanyi Biológiai Intézetet, az FM-től a Meteorológiai Intézetet és a több intézmény összevonásával egyesített Földtani Intézetet.
Költségkihatások
Az utolsó alfejezet bemutatta ezen intézkedések 1949. évi „költségkihatását", amelyet 52 millió forintban összegzett, jelezve, hogy ebből az MTT költségvetésében 15 millió forint biztosított.
В. Az MTT 1949. évi munkaterve irányelveinek állami változata
A fentebb ismertetett pártdokumentumra épült az MTT tagjainak szánt javaslat, amely az MTT 1949. évi munkatervének irányelveit tartalmazta,6 amelyet a Tanács első ülése elfogadott. Ez az „állami" irat néhány lényeges ponton eltér ugyan a pártdokumentum-tól, de szerkezeti felépítését és lényegét tekintve csaknem teljesen és nagyobb részt szövegszerűen is megegyezik azzal.
A Tanács tagjai számára készített változatból hiányzik a pártkollégiummal foglalkozó rész és minden olyan kifejezés, amely a pártra vonatkozik. Még a pártzsargont is „államira"
igyekeztek fordítani, pl.: káderosztály helyett „személyi ügyek osztálya", tudományos káder helyett tudományos kutató szerepel. Nem esik szó azokról az érvekről, amelyek a katonai szükségletre hivatkozva igyekeztek alátámasztani bizonyos műszaki és természet-tudományi kutatások fejlesztését. Az új intézetek között szerepelnek azok is, amelyeket katonai célú kutatásokkal hoztak kapcsolatba, de ezek az összefüggések hiányoznak az irányelvekből. Mint ahogy homályban hagyta a „kádercserékre" vonatkozó szándékot is.
„Felfrissítésről, elbocsátásokról" nem szólt, csak „tudományos kutatóink helyesebb elosz-tását" említette. Kimaradtak azok a megfogalmazások is, amelyek a marxista-leninista szellem terjesztését és erősítését szorgalmazták a tudományos kutatók körében.
Az irányelvek bevezetője egyébként egy Marx idézettel és ennek aktualizálásával
Az irányelvek bevezetője egyébként egy Marx idézettel és ennek aktualizálásával