Növekvő elvárások – megváltozott igények – új tantárgyak

A folyamatosan változó piaci igények és ehhez kapcsolódóan az egyre bővülő kom-petenciaelvárások a fordítóképzésben új tantárgyakat hívtak életre. Ezen kurzusok töb-bek között a fordítástámogató eszközök elsajátításával és használatával, illetve a for-dítási projektmenedzsment megismerésével foglalkoznak. A fejezet következő részében az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke által gondozott fordító és tolmács mesterképzés tantervében szereplő Nyelvtechnológiai alapismeretekés Irányított for-dítói projektmunkac. tantárgyak szakmódszertani-didaktikai szempontú ismerteté-sén keresztül szeretnénk bemutatni, milyen módszerekkel és milyen ismeretanyagot közvetítünk hallgatóink felé annak érdekében, hogy a képzés végeztével a munkaerő -piacon minél hatékonyabban tudjanak érvényesülni.

3.1 Nyelvtechnológiai alapismeretek

A fordító és tolmács mesterképzés első évének második félévében a hallgatók Nyelv-technológiai alapismeretekc. órán vesznek részt. Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy a kurzusnak a képzés első évébe való integrálása valamennyi hallgató számára egyér-telmű előnyökkel jár. Egyrészt a későbbiekben tolmács szakirányt választó hallgatók még a képzés első évében meg tudnak ismerkedni a fordítástámogató eszközök hasz-nálatának alapjaival, amely mind a tolmácsolást kiegészítő fordítási tevékenységük-ben, mind a konkrét tolmácsolási helyzetekre való felkészülésben (pl. terminológiai listák készítése) hasznos lehet. Másrészt a fordító szakirányt választó hallgatók e kur-zus keretében olyan ismeretekre tudnak szert tenni, amelyek kiváló alapot nyújtanak a fordítástámogató szoftverek elmélyültebb tanulmányozásához, a haladó funkciók megismeréséhez a képzés második évében.

Ezen bevezető tantárgy elsődleges célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a fordítástámogató eszközök használatával, megtanuljanak a különböző szoftverekben fordítani, projekteket létrehozni, a programok különböző fájljait, illetve fordítómemó-riákat és terminológiai adatbázisokat kezelni. Az oktatás alapját elsősorban a memoQ fordítástámogató szoftver adja, ezenkívül figyelmet fordítunk az SDL Trados Studio alapvető funkcióinak bemutatására is. Az órákat lehet heti rendszerességgel, vagy töm-bösített formában szervezni online konzultációs lehetőséggel kiegészítve.

A kurzus oktatásának módszertanára az irányított egyéni foglalkozásjellemző.

Ez azt jelenti, hogy egy-egy alapfunkció bemutatása, közös áttekintése után a hallga-tók önálló gyakorlási lehetőséget kapnak. A programok használata során felmerült problémák megoldására mind hallgatótársaik, mind a kurzust vezető oktató segítségét kérhetik. A fordítástámogató szoftverek kezelésének elsajátítását számos beadandó fel-adattal is támogatjuk, illetve ellenőrizzük. Ezeket a feladatokat a hallgatóknak otthon, saját számítógépük és szoftverük segítségével kell megoldaniuk, de természetesen

lehetőségük van a tanszéki számítógépes teremben való gyakorlásra is. A beadandó feladatok elsősorban a szoftverekben való fordításra, projektek, fordítómemóriák és terminológiai adatbázisok létrehozására, illetve célnyelvi szövegek exportálására irá-nyulnak.

Befejezésként fontos megjegyezni, hogy a Nyelvtechnológiai alapismeretekc. kur-zus célja a fent bemutatott szakismereteken túl egy szemléletmódátadása is. Napja-inkban azon fordítók, akik nem tudnak a megbízóik (elsősorban fordítóirodák) által használt fordítástámogató eszközben fordítani, jelentős hátrányban vannak a mun-kaerőpiacon. Éppen ezért fontos, hogy a képzést elvégző hallgatók megismerjék ezen szoftverek alkalmazásának alapjait, ki tudják használni előnyeit (pl. korábban elké-szített fordítások újrahasznosítása, terminológiai adatbázisok építése), ugyanakkor tisztában legyenek bizonyos szempontú hátrányaival is (pl. szövegkoherencia bizto-sítása a szegmentálás ellenére). Ezen tantárgy – reményeink szerint – elindítja a hall-gatókat a fordítástámogató eszközök tudatosfelhasználójává válás útján.

3.2 Irányított fordítói projektmunka

A Nyelvtechnológiai alapismeretekc. óra folytatásaként a mesterképzés során fordító szakirányt választó hallgatók a második év mindkét félévében Irányított fordítói pro-jektmunkac. kurzuson vesznek részt, amely kiemelt szerepet tölt be a képzésben, mi-vel a többi kurzushoz képest dupla óraszámmal rendelkezik.

Ez a kurzus – amint azt korábban jeleztük – egyrészt továbbviszi a nyelvtechno-lógiai óra szemléletmódját és bevezeti a hallgatókat a fordítástámogató eszközök ha-ladó funkcióinak használatába, másrészt számos, a fordítási piacon való érvényesü-léshez szükséges ismeretet közvetít. Az órák az első félévben még a kurzust vezető oktató irányításával és folyamatos ellenőrzésével zajlanak, míg a második félévben na-gyobb szerep jut a hallgatók csoportokban végzett munkájának és a projektszemlélet kiteljesedésének.

3.2.1 IRÁNYÍTOTT FORDÍTÓI PROJEKTMUNKAI.

Az első félévben a tantárgy célja a fordítási projektmenedzsment folyamatának és fő lépéseinek bemutatása az árajánlat kiadásától az elkészült fordítás visszaküldéséig konkrét projektek szimulálásánkeresztül. Az órák során kiemelt szerepet kap a for-dítástámogató szoftverek alapvető funkcióinak átismétlése, illetve haladó funkcióinak megismerése és használata. Ezenkívül az óra célja a hallgatók fordítási készségének fej-lesztése.

A heti kurzus első foglalkozása során a fordítási projektmenedzsmentfőbb sza-kaszait tekintjük át. A témák között szerepel a fordítási megbízás fogadása, kommu-nikáció a megbízóval, az árajánlat kiadása, a megrendelés visszaigazolása, a fordítás és a hozzá tartozó egyéb értéknövelő szolgáltatások elvégzése, az elkészült célnyelvi

szöveg visszaküldése. Amint az jól látható, a felsorolt ismeretek rendkívül gyakorla-tiasak, ezek a munkafolyamatok egy fordítóiroda mindennapi életében folyamatosan jelen vannak.

Felmerülhet ugyanakkor a kérdés, miért szükséges mindezt az egyetemi szintű for-dítóképzés tantervébe integrálni? Fontos megjegyezni, hogy azon hallgatók, akik a képzés elvégzése után a fordítószakmában helyezkednek el, a legkülönbözőbb po-zíciókban is hasznát vehetik az elsajátított ismeretanyagnak. Akár szabadúszóként dol-goznak jelentős fordítóirodai megbízókkal, akár fordítóirodában projektmenedzser-ként vagy belső fordítóprojektmenedzser-ként tevékenykednek, vagy éppen egy vállalat fordítási rendeléseiért is felelős munkatársai, az egyetemen megszerzett alapismeretekre min-dig támaszkodhatnak. Sőt a projektmenedzsment-ismeretek és az elsajátított készsé-gek (elemző, analitikus képesség, kritikus gondolkodás stb.) más területekre adaptálva is hatékonyan hasznosíthatók.

A kurzus második felében a fordítástámogató szoftverek haladóbb funkcióinak áttekintésére koncentrálunk. A projektmenedzsment különböző lépéseihez társítva foglalkozunk statisztika készítésével, szövegek párhuzamosításával, lektorálással, illetve minőség-ellenőrzéssel. Az említett funkciókat a hallgatók nemcsak egy-egy feladat kapcsán, hanem konkrét fordítási projektekben is alkalmazzák.

Annak érdekében, hogy az elsajátítandó ismereteket a gyakorlatban is hasznosí-tani tudják, a hallgatók a félév során – az óra kiegészítéseként, otthon – fordítási pro-jektfeladatokon dolgoznak. Ezek a feladatok első idegen nyelvről magyarra, ma-gyarról első idegen nyelvre, illetve második idegen nyelvről magyarra készítendő fordításokat foglalnak magukban, amelyekhez a hallgatók fordítástámogató szoftvert használnak. A fordítandó szövegek széles spektrumon mozognak: újságcikket, úti-könyv- és tanulmányrészletet, receptet, műszaki leírást, honlapszöveget stb. tartal-maznak (az ELTE fordító és tolmács mesterképzésén gyakran használt szövegek mű-fajáról lásd Zachar 2013). A hallgatók egyes projekteken egyénileg, máskor csoportokban dolgoznak, és feladatuk a projekt megvalósítása az oktatótól érkező fik-tív megbízás fogadásától egészen a célnyelvi szöveg átadásáig. Ezen komplex tevé-kenységek lehetőséget adnak a hallgatóknak, hogy az egyénileg végzett feladatok ese-tében több szerepet egyszerre betöltsenek (pl. projektmenedzser, fordító, lektor) és átlássák az összetett folyamatokat.A csoportos feladat esetében pedig egy szerep-kört látnak el, de társaikkal együttműködve egy komplex rendszer részeként kell a projekt sikeres megvalósításán dolgozniuk.

Amint az eddigiek alapján nyilvánvalóvá vált, a fordítási projektmenedzsment ok-tatása számos készség összehangolt fejlesztésén alapul.Egyrészt a kurzus alapvető részét képezi magának a projektmenedzsmentnek az oktatása, amely során a hallga-tók bevezetést kapnak a munkafolyamat megtervezésébe (határidő, erőforrások stb.), illetve a megrendelővel való professzionális kommunikációba. Másrészt a

fordítástá-mogató eszközök komplexebb funkcióit is megtanulják használni és különös figyel-met fordítunk arra, hogy átlássák a szoftverben végzett munka részfolyamatainak sor-rendiségét és logikáját (pl. először párhuzamosítjuk a megrendelő által biztosított re-ferenciaszövegeket, terminológiai adatbázist készítünk, majd elemezzük a szöveget, végül létrehozzuk az árajánlathoz szükséges statisztikát). Harmadrészt, bár a hallga-tók számos fordítástechnika-órán vesznek részt, jelen kurzusnak is célja, hogy fordí-tási készségeiket tovább finomítsa.A projektfeladatok keretében egyénileg vagy cso-portosan elkészített fordításokat a kurzust vezető oktató értékeli, majd a hallgatókkal együtt részletesen megbeszélik az alternatív megoldási lehetőségeket és a preferált vál-tozatot (vö. Piotrowska 2012). Ezen értékelések során az általános fordítástechnikai gyakorlatok mellett előtérbe kerülnek a szoftverspecifikusaspektusok. Így hangsú-lyos szerepet kap a terminológiai egységesség biztosítása, illetve szót ejtünk arról is, hogy a dokumentumszegmentálás következtében milyen módszerekkel tudja bizto-sítani a fordító a célnyelvi szöveg koherenciáját.

Végül a tantárgy módszertanáról szeretnénk néhány további gondolatot megosz-tani. A kurzus eddigi ismertetéséből kiderült, hogy különösen fontosnak tartjuk a hallgatók aktív részvételét a tanulási folyamatban(vö. Kiraly 2000). A munkafo-lyamatok szervezése mind a tanórán, mind azon kívül tudatos tervezésre inspirálja a hallgatókat. Például az otthon végzett fordítási projektfeladatok esetében maguknak kell megtervezniük az egyes lépésekre szánt idő mennyiségét, és mindezt úgy, hogy a leadási határidőt be tudják tartani. A tervezés és a felelősségvállalás fontos részét ké-pezi a munkának, és ezt erősítendő, az óraszervezésbe egy reflektív mozzanatot is be-építettünk (a fordítási folyamat során alkalmazott önreflexióról lásd Piotrowska 2012). Valamennyi projektmunka végén a hallgatóknak egy kérdéssor segítségével ref-lektálniuk kell tevékenységükre. A kérdések elsősorban a munkafolyamat megterve-zésére, a hozzáállásra, az összteljesítményre, illetve a következő projektben való eset-leges változtatásokra vonatkoznak. Mindez elősegíti azt, hogy a hallgatók felelősséget vállaljanak saját munkájukért és egyúttal saját tanulási folyamatuk tudatos alakítói le-gyenek, vagyis megtegyék a kezdeti lépéseket az autonóm tanulásfelé (az autonóm tanulás tolmácsképzésben betöltött szerepéről és a fordítóképzésre is adaptálható eredményeiről lásd Horváth 2004).

3.2.2 IRÁNYÍTOTT FORDÍTÓI PROJEKTMUNKAII.

Ez a kurzus – már csak a címéből adódóan is – az első félévi tantárgy szerves folyta-tásának tekinthető. A kurzus keretében a hallgatók csoportokban konkrét fordítási projektekendolgoznak. A projektek során a hallgatóknak lehetőségük nyílik a fordítási folyamat különböző szereplőinek (projektmenedzser, fordító, lektor, terminológus, célnyelvi ellenőr stb.) feladatkörét megismerni és a szükséges készségeket elsajátítani.

A fordítások elkészítésében továbbra is kiemelt szerepet kap a fordítástámogató

szoftverek használata, illetve hangsúlyt helyezünk a hallgatók fordítási készségének fej-lesztésére is.

Ez a tantárgy – az első félévhez hasonlóan – tehát ismét három készségterület in-tegrált fejlesztését foglalja magában, ez azonban az első félévhez képest egy jelentős különbséggel történik. A kurzust vezető oktató háttérben marad, és segítő vagy men-torszerepet tölt be (Kiraly 2000, 2005). A frontális munkaszervezés így az órán szinte egyáltalán nem jelenik meg, ehelyett a hallgatók a projektfeladatokon csopor-tokbandolgoznak, ami lehetőséget biztosít, hogy az első félévben elsajátított ismere-teket a gyakorlatban minél hatékonyabban kamatoztatni tudják. A projektfeladatok ismét mindhárom nyelvkombinációt felölelik, vagyis első idegen nyelvről magyarra, magyarról első idegen nyelvre és második idegen nyelvről magyarra történő fordítá-sokat tartalmaznak. A fordítási munkára történő felkérés az oktatótól érkezik, azon-ban a csoportmunka segítségével igyekszünk valós fordítási helyzeteket szimulálni, azaz a hallgatóknak nem kell egy személyben több szerepet is betölteniük, hanem pro-jektről projektre változó módon tudják magukat kipróbálni valamennyi szerepkörben.

Az óra didaktikai céljait tekintve megegyezik az első félévivel, sőt bizonyos szem-pontból azon túl is mutat. Továbbra is fontos jelentőséggel bír a felelősségvállalás és a tudatos tervezés, amelyek a projektfolyamatnak elengedhetetlen részei. A csoport-ban projektmenedzseri funkciót betöltő hallgató felelős a munkafolyamat pontos és precíz megtervezéséért és lebonyolításáért, míg a fordító, lektor, terminológus stb. sze-repkörben lévő hallgatók a minőségi munkáért és az adott határidők pontos betartá-sáért felelnek. Az első félévhez képest részben újdonságként megjelenő csoport-munka további értékes tényezőkkel egészíti ki a kurzus módszertanát. A hallgatók a csoportmunka során végig egymásra vannak utalva: a kész produktum, a fordítás csak a csoporttagok kooperációja révén jöhet létre, így együttműködési készségeik is jól fejleszthetők. Az egymás munkáját lektoráló hallgatók számos esetben tanul-hatnak társaik fordítási megoldásaiból és visszajelzéseiből, a projektmenedzserrel folytatott kommunikáció során pedig megtanulhatják, hogyan érdemes kérdéseket vagy problémákat megfogalmazni a megrendelőnek. A csoportmunka és a koopera-tív tanulás segítségével tehát a hallgatók megtapasztalhatják mindazt, ami a jövőben szakmai tevékenységük részét fogja képezni, vagyis azt, hogy fordítóirodai megbízá-sok esetén szabadúszóként is egy komplex rendszer részét képezik.

Végül érdemes megjegyezni, hogy az ismertetett didaktikai alapelvek szerinti óraszervezés még egy fontos üzenetet közvetít a hallgatók felé. Ez pedig nem más, mint a napjainkban gyakran emlegetett élethosszig tartó tanulás.Mint ismeretes, a fordítás és a tolmácsolás jellegéből adódóan olyan szakma, amely állandó önképzést, tájéko-zódást és tanulást feltételez. A kurzus folyamán – didaktikai eszközeink segítségével – ugyanerre a szempontra hívjuk fel hallgatóink figyelmét.