A fordító mint terminológus
9. A fordító által végzett terminológiai munka
Több oldalról is körbejártuk, hogy a terminológus milyen elvek és módszerek men-tén dolgozik. De milyen terminológiai munkát végez vajon a fordító? A terminoló-giai munka különböző mélységeit nagyon jól szemlélteti Schmitz (2010, lásd még Ta-más 2014a) csoportosítása, aki három alapvető terminológiai munkamódszert sorol fel:
– ad hoc terminuskeresés, más néven célzott keresés;
– szövegorientált terminológiai munka, mint pl. egy szöveg előkészítésénél;
– doménorientált terminológiai munka, azaz egy adott szakterület terminusainak rendszerezett feldolgozása.
4. táblázat:A terminológiai munka különböző mélységei
A 4. táblázatból látható, hogy a fordító leginkább célzott, esetleg szövegorientált ter-minológiai munkát végez. Az idő szorításában aligha kerül abba a helyzetbe, hogy a domén összes terminusát szakemberrel karöltve, a megfelelő forrásanyagra tá-maszkodva aprólékos részletességgel kidolgozza.
Az eddig leírtak alapján a fordító és a terminológus munkájának jellemzőit az alábbi táblázatban a következő módon foglalhatjuk össze (5. táblázat):
5. táblázat: A fordító és a terminológus tevékenységének összevetése (Sager 2001: 251–255 nyomán Tamás 2014a)
10. Összefoglalás
Bár a fordító az idő szorításában aligha járja be a terminológus időigényes, aprólékos útját, a helyes megközelítési mód azonban nagyban segítheti fordításkor a terminu-sok szintjén döntése meghozatalában. Ehhez a fordító számára támpontot jelenthet
Fordító Terminológus (Word,Excel,esetlegfordítástámogatószoftverrel rögzítve),bárgyakranafordítómemóriahasználatára korlátozódik
szoftverhasználat:terminológiaiadatbázisͲ építésamegfelelƅfordítástámogató szoftverrel(elƅkészítƅfázisbanesetleg ExcelͲtáblázathasználata)
a terminológiai szemléletmódot alkotó elvek (onomasziológiai elv), adatkezelési módszerek (pl. a definíciók alapján végzett fogalmi összehasonlítás, az ekvivalencia eseteinek ismerete) és a megbízható segédeszközök (terminológiai adatbázisok) is-merete és alkalmazása. Ez még abban az esetben is igaz, ha a fordító a szűk időkere-ten belül végzett célzott keresésnél a terminológiai szempontok betartására ügyel. Ter-mészetesen ideális esetben a fordító rendelkezésére terminológusok és szakemberek által karöltve naprakészen kidolgozott terminológiai adatok állnak, ami jelenleg a ma-gyar terminusoknál még számos esetben a jövőbeni célok között szerepel.
Irodalom
Brekke, M. 2001. LSP Lexicography and Terminography: A Complementary View. In:
Mayer, F. (ed.) Language for Special Purposes. Perspectives for the New Millennium.
Vol. 1., Linguistics and Cognitive Aspects, Knowledge Representation and Compu-tational Linguistics, Terminology, Lexicography and Didactics.Tübingen: Gunter Narr. 179–187.
Cabré Castellví, M. T. 1998. Terminology. Theory, Methods and Applications. (Termi-nology and Lexicography Research and Practice I). Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. 194–213.
Cabré Castellví, M. T. 2003. Theories of terminology. Their description, prescription and explanation. TerminologyIX(2): 163–200. [megjelent fordításban 2008-ban (ford.: B. Papp E.): A terminológia elméletei. Leírás (deskripció), előírás (presk-ripció) és magyarázat. Magyar Terminológia1. évfolyam 1. szám, 11–42.]
Demeczky J. 2008. Terminológia a szoftveriparban. Magyar Terminológia 1. évfolyam 2. szám, 189–204.
Fóris Á. 2005a. Hat terminológia lecke. Pécs: Lexikográfia Kiadó.
Fóris Á. 2005b. A terminológiai norma és az ekvivalencia kérdése műszaki szövegek fordításánál. Fordítástudomány8. évfolyam, 2. szám, 41–53.
Fóris Á., Sermann E. 2010. A terminológiai szabványosítás és a terminológiai har-monizáció. Magyar Terminológia3. évfolyam 1. szám, 41–54.
Oeser, E., Picht, H. 1998. Terminologieforschung in Europa: ein historischer Über-blick. In: Hoffmann, L., Kalverkämper, H., Wiegand, H. E. (Hg.) Fachsprachen. Ein internationales Handbuch zur Fachsprachenforschung und Terminologiewissen-schaft.Berlin, New York: Walter de Gruyter. 341–347.
Picht, H. 2010. Introduction to Terminology Theory. Elhangzott: International Termi-nology Summer School (TermNet). University of Vienna, Center of Translation Studies, 24–28 May 2010.
Sager, J. C. 2001. Terminology – applications. In: Baker, M. (ed.) Routledge Encyclo-pedia of Translation Studies. New York, London: Routledge. 251–255.
Schmitz, K-D. 2010. Applied principles of terminology work. Elhangzott: International Terminology Summer School (TermNet). University of Vienna, Center of Trans-lation Studies, 24–28 May 2010.
Sermann E. 2013. A terminológiai szabványosítás és terminológiai harmonizáció for-dítási vonatkozásai.Doktori értekezés. Nyelvtudományi Doktori Iskola, Budapest.
(Kézirat).
Soglia, S. 2002. Origine, sviluppo e tendenze della terminologia moderna. In: Magris, M., Musacchio, M. T., Rega, L., Scarpa, F. (a cura di) 2002. Manuale di terminologia.
Milano: Hoepli. 9–25.
Tamás D. 2010. A gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdéseiről az olasz–magyar nyelvpár esetében. Doktori értekezés. ELTE, BTK, Nyelvtudomá-nyi Doktori Iskola, FordítástudomáNyelvtudomá-nyi Doktori Program, Budapest. (Kézirat).
Tamás D. 2012. Legyünk kreatívak: milyen is az igazi terminológiai adatbázis? For-dítástudomány 14. évfolyam 1. szám, 5–20.
Tamás 2014a. Gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdéseiről. Fordí-tástudományi értekezések 1. Budapest: ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék.
Tamás D. 2014b. A közigazgatási és jogi szakszövegek fordításának terminológiai vo-natkozásai. Glossa Iuridica1. évfolyam 1. szám, 74‒84.
Wright, S. E., Budin, G. 1997. Handbook of Terminology Management, Vol. 1., Ams-terdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.
Wüster, E., Bauer, L. (Hg.) 1985. Einführung in die Allgemeine Terminologielehre und terminologische Lexikographie. (2. Aufl.) Copenhagen: HEPU-tryk.
Zabóné Varga I. 2012. Eugen Wüster két fő művének összehasonlítása. Magyar Ter-minológia5. évfolyam 2. szám, 260–283.
Források
Bíró E. 2011. Szótár a joghoz. Budapest: Jogismeret Alapítvány.
Fazekas M. (szerk.) 2014. Közigazgatási jog. Általános rész I.Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Ferencz J., Göndör É., Gyulavári T., Kártyás G. 2013. Munkajogi alapismeretek. Bu-dapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Záróvizsga felkészítő-segédlet – közigazgatási jog. 2012. Átdolgozta: Szegvári, P. Szeged:
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási jogi és Pénzügyi jogi Tanszék. (Kézirat). (file:///C:/Users/s3000/Downloads/Zaro-vizsga_tansegedlet_A_tetelek_2013.04.15..pdf – 2014.06.22.)
Székely L. 2008. Magyar Polgári jog. A polgári jog alapjai. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Jogszabályok:
2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról (net.jogtar.hu) [2014. június 11.]
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) [2014. június 11.] (net.jogtar.hu) Elektronikus források
Terminológiai adatbázisok:
external.kim.gov.hu [2014. június 10.]
http://eurac.edu/bistro [2014. június 10.]
www.eohsterm.org [2014. június 7.]
http://iate.europa.eu [2014. június 11.]
http://www.iim.fh-koeln.de/webterm/external.kim.gov.hu [2014. június 11.]
www.termdat.ch [2014. június 10.]
http://www.terminologia.it/restricted/index.php. [2014. június 12.]
http://www.termiumplus.gc.ca [2014. június 12.]
www.sapterm.com [2014. június 10.]
http://www.termcat.cat/ [2014. június 10.]
http://www.ub.edu/slc/ubterm/td_Arrencada.html [2014. június 10.]
http://ugr.es/~oncoterm/http://unterm.un.org/ [2014. június 10.]
http://www.upc.edu/slt/upcterm/ [2014. június 11.]
http://www1.euskadi.net/euskalterm/ [2014. június 10.]
Egyéb elektronikus források:
http://www.dttev.org/ [2014. június 7.]
http://www.eaft-aet.net/en/home/ [2014. június 7.]
http://elteonline.hu/kozelet/2014/04/30/amit-felreertesz-az-uj-ptk-ban-interju-szekely-laszloval/ [2014. június 8.]
www.infoterm.info [2014. június 7.]
http://www.matt.hu/index2.htm [2014. június 7.]
www.proz.com [2014. június 12.]
http://www.jogiforum.hu/hirek/29026 [2014. június 8.]
http://novenyhatarozo.info/noveny/keskenylevelu-levendula.html [2014. június 9.]
www.radt.org [2014. június 7.]
www.termwiki.com [2014. június 12.]
Projektmenedzsment
Földes Annamária
E-mail: foldes.annamari@gmail.com
1. Bevezetés
A projektmenedzsment szemléletmódját a projekthez és annak vezetéséhez való stra-tégiaorientált gyakorlati megközelítés határozza meg. A fordítóirodai projektme-nedzser a projekt életciklusa során több funkciót lát el egy személyben. Klasszikus ér-telemben vett polihisztor, aki jelentős szerepet játszik a nyelvi szolgáltatók projektjeinek sikerességében.
Görög (2008) a projekt sikeréttöbb kritérium mentén határozza meg, melyeket akár kvalitatív (elégedettség, elfogadottság), akár kvantitatív (költséghatékonyság, ráfordított idő) alapján is mérhetünk. Görög a sikeresség értelmezéséhez áttekinti könyvében számos szerző (Wateridge, Atkinson, Baccarini, Cooke, Davies, Pinto, Kharbanda, Hormozi, Dube, Yeo, Jing, Clarke) megközelítését, és az ő tanulmányaik alapján a következő tényezőket tekinti bármilyen, tehát nem csak fordítási projekt, meghatározó sikerkritériumának:
– projekteredmény tartalmának pontos meghatározása,
– folyamatos kommunikáció a projekt minden résztvevője között, a szükséges in-formációk átadásával,
– a projekt stratégiai céljainak egyértelmű meghatározása, – reális idő-, erőforrás-, költségtervezés,
– a projekt menedzserének és a projekten dolgozó csoport tagjainak szakmai fel-készültsége,
– a munka kockázatának feltérképezése és kezelésük módszertani megközelítése, – változásmenedzsment.
Ezen tényezők azonosítása a projektmenedzser feladata. Fontos figyelembe ven-nünk, hogy adott körülmények között minden projekt egyedi, összetett és megismé-telhetetlen. Ez a projektgazda munkáját nehezíti, hiszen a tényezők minden esetben egyedi elbírálás alapján kell hogy prioritást élvezzenek (Kenneth et al. 2008, PMI 2013).