Felhő alapú fordítási eszközök

Bár a fordítók többsége továbbra is főként az asztali megoldásokat használja, nem me-hetünk el szó nélkül a már egy ideje létező, ám csak mostanában divatossá váló ún.

felhő alapú megoldások mellett sem. Az előző fejezetben bemutatott programok gyártói közül többen kínálnak már ilyen lehetőséget, pl. Wordfast Anywhere (http://www.freetm.com) vagy memoQ cloud (http://kilgray.com/products/memoq-cloud).

A felhő alapú fordítástámogatás azt jelenti, hogy minden, amit eddig a saját gé-pünkön tároltunk (maga a szoftver, a fordítómemóriák, a terminológiai adatbázisok, a szövegek stb.), már nem a gépen, hanem egy távoli szerveren kap helyet,amelyet elérhetünk egyszerűen a böngészőből vagy egy kisebb kliensen keresztül (Muegge 2012).

Mindennek előnyeaz, hogy a fordítónak nem kell a program telepítésével és a fris-sítésekkel, valamint az egyes erőforrások létrehozásával bajlódnia, ezek ugyanis mind naprakészen rendelkezésre állnak a szerveren, amelyhez a böngészőnkből (és leg-többször regisztráció után) csatlakozhatunk. Költséghatékonyabb megoldást jelente-nek az asztali verzióknál, mivel általában havi előfizetéses alapon működjelente-nek (és szá-mos ingyenes változat is van), ráadásul akár mobileszközökről is használhatók.

Amennyiben nagyobb projektben vesz részt a fordító, minden fordítandó és segéd-anyag azonnal elérhetővé válik, így hatékonyabb lehet az együttműködés is (Muegge 2012).

Példaként kiemelendő az ingyenesen használható Google Translator Toolkit (translate.google.com/toolkit), ugyanis ennek megjelenését követően kezdtek a felhő alapú megoldások igazán terjedni (Muegge 2012). Eredetileg a Google Translate au-tomatikus fordításainak javítása céljából jött létre. A Toolkitbe feltölthetjük a doku-mentumainkat, rendszerezhetjük és lefordíthatjuk őket, mindeközben felépíthetünk fordítómemóriát és terminológiát is, amelyeket akár meg is oszthatunk másokkal. Jel-legzetessége, hogy alapértelmezetten minden szegmenst kitölt automatikus (a Google Translate-ből érkező) találatokkal. Ez a funkció kikapcsolható.

Más felhő alapú lehetőségekhez képest ez viszonylag „elszigeteltnek” számít, ugyanis a legtöbb ilyen szolgáltatás célja a nagyon nagy projektek kiszolgálása, ame-lyen sok ember sok nyelven dolgozik, és ahol a szövegek általában gyorsan változnak, és sokszor egyszerre kell számos nyelven elérhetővé válniuk (főleg lokalizáció, pl. szoft-verek, dokumentációk, weboldalak stb.).

Erre ad példát a regisztrációt követően ingyenesen használható Transifex (http://www.transifex.com/), amely azért is kiemelendő példa, mert nagy hangsúlyt fektet az ún. „közösségi fordításra”. Belépést követően számos ilyen fordítási projekt közül válogathatunk, és kipróbálhatjuk magunkat a különféle témakörökben, mun-kánkat pedig lektorok ellenőrzik is.

Léteznek fizetős szolgáltatások is, ilyen például az XTM Cloud (http://www.xtm-intl.com), amely regisztráció ellenében 30 napig ingyenesen kipróbálható, ha pedig to-vábbra is használni szeretnénk, a próbaidőszakot követően egy, három vagy 12 hó-napos előfizetés közül választhatunk.

Mint mindennek, természetesen ennek is megvannak a maga hátrányai: folya-matosan online kell lennünk, ami manapság már nemigen okoz komolyabb gondot, ám előfordulhat, hogy hirtelen megszakad a kapcsolat, vagy csak egyszerűen lelassul a szerver, és hosszú percekig nem tudunk dolgozni. Rosszabb esetben az is előfor-dulhat, hogy az utolsó sorokat újra kell fordítanunk. Kiemelendő még, hogy sokak sze-rint az így születő fordítások gyakorlatilag közkinccsé lesznek, a fordító már nem „bir-tokolja” a hagyományos értelemben a gyűjteményeit. Muegge (2012) ugyanakkor rámutat, hogy a legtöbb szolgáltató titkosítja az adatokat, így nem úgy kell elképzel-nünk a „felhőben” való fordítást, hogy minden egyes mondatunk azonnal bárki szá-mára elérhető a neten. Ez a szempont azonban mégis fontos, ugyanis számos fordí-tóiroda egyenesen megtiltja fordítóinak az ilyen lehetőségek használatát, holott nagyszerű alternatívát nyújthatnak.

8. Összefoglalás

A fentiekben a központi fogalmak definiálása után bemutattam a fordítási környeze-tekhez „ajánlott” szövegtípusokat, valamint megpróbáltam rámutatni, hogy az „ide-álistól” eltérő esetben is segíthetik ezek az eszközök a fordító munkáját, mikor milyen előnnyel járhatnak, és mire kell vigyáznunk használatuk közben. Kiemelendő, hogy a fordítási környezetek használata ma már ugyan kötelező, de fordítóként csak akkor érezzük jótékony hatásukat, akkor segítik ténylegesen a munkánkat, ha megfelelően elsajátítjuk a használatukat,és tisztában vagyunk korlátaikkal. Ezért nagyon fontos, hogy – főleg a tanulási fázisban – folyamatosan gyakoroljunk, és ne csüggedjünk, ha az elején lassabbnak érezzük a munkát, hiszen az említett előnyök is csak a későbbi-ekben kezdenek majd érvényesülni.

Bemutattam továbbá néhány elterjedt, illetve említésre méltó programot, ezt kö-vetően röviden kitértem az újabb lehetőségekre is. Ez azért nem elhanyagolandó, mert a fordítóknak szánt eszközök folyamatosan változnak,javulnak, bővülnek, és ezek-kel a változásokkal a fordítóknak is tisztában ezek-kell lenniük annak érdekében, hogy mun-kájukat a lehető leghatékonyabban végezhessék.

Irodalom

Alcina, A. 2008. Translation technologies. Scope, tools and resources. Target20(1):

79–102.

Biau-Gil, J. R., Pym, A. 2002. Technology and translation (a pedagogical overview).

In: Pym, A., Perestrenko, A., Starink, B. (eds.) Translation and its Teaching.

Tarragona: Intercultural Studies Group, Universitat Rovira i Virgili. 5–19.

Bowker, L. 2002. Computer-Aided Translation Technology: A Practical Introduction.

Ottawa: University of Ottawa Press.

Bowker, L. 2005. Productivity vs Quality? A pilot study on the impact of translation memory systems [online]. Localisation Focus – The International Journal of Localisation4(1): 13–20.

Bowker, L., Fisher, D. 2010. Computer-aided translation. In: Gambier, Y., van Doorslaer, L. (eds.) Handbook of Translation Studies. Volume 1.Amsterdam/

Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. 60–65.

Craciunescu, O., Gerding-Salas, C., Stringer-O’Keeffe, S. 2004. Machine Translation and Computer-Assisted Translation: a New Way of Translating? Translation Journal [online]. http://translationjournal.net/journal/29computers.htm, utolsó megtekintés: 2014. május 12.

Feder, M. 2002. A Tentative Proposal for Machine Assisted Human Translation (MAHT) – Tool-Specific General Text Typology. Linguistica Antverpiensia, New Series–Themes in Translation Studies36(1): 365–374.

Gambier, Y. et al. (EMT Expert Group). 2009. Competences for professional translators, experts in multilingual and multimedia communication. http://ec.europa.eu/dgs/

translation/programmes/emt/key_documents/emt_competences_translators_en.pdf, utolsó megtekintés: 2014. május 12.

Lagoudaki, E. 2006. Translation Memories Survey 2006: Users’ perceptions around TM use.Proceedings of the International Conference Translating and the Computer 28.http://mt-archive.info/Aslib-2006-Lagoudaki.pdf, utolsó megtekintés: 2014.

május 12.

Muegge, U. 2012. The silent revolution: Cloud-based translation management systems. tcworld July 2012, 17–21.

O’Brien, S. 1998. Practical Experience of Computer-Aided Translation Tools in the Software Localization Industry. In: Bowker, L., Cronin, M., Kenny, D., Pearson, E. (eds.) Unity in Diversity? Recent Trends in Translation Studies.Manchester:

St. Jerome Publishing. 115–122.

O’Hagan, M., O’Brien, S., Flanagan, M. 2010. Keeping an eye on the UI design of Translation Memory: how do translators use the “Concordance” feature.

ECCE’10 Proceedings of the 28th Annual European Conference on Cognitive

Ergonomics.http://www.academia.edu/3696712/Keeping_an_eye_on_the_UI_

design_of_Translation_Memory_how_do_translators_use_the_Concordance_

feature, utolsó megtekintés: 2014. május 12.

Webb, L. E. 2000. Advantages and Disadvantages of Translation Memory: A Cost/

Benefit Analysis (MA Thesis). Monterey: Monterey Institute of International Studies.

Zetzsche, J. 2008. The Translator’s Tool Box: A Computer Primer for Translators.

Winchester Bay: International Writers’ Group, LLC.

Információs és kommunikációs technológiák a tolmácsolásban és gépi tolmácsolás

Horváth Ildikó

E-mail: horvath.ildiko@btk.elte.hu

1. Bevezetés

A tolmácsolás történetében az új technológiák alkalmazása viszonylag új jelenség, hi-szen a technikai eszközök használata a tolmácsolás során a szinkrontolmácsolás meg-jelenésével 20. század második felében terjedt csupán el. Ezt megelőzően a tolmácsok tollat és jegyzettömböt használtak a munkavégzés során. Egy másik nagy, a techno-lógiai fejlődés által előidézett lépést a távtolmácsolásnak az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején való megjelenése jelentette.

A technológiai fejlődés azonban nem állt meg és napjainkban a teljesen automa-tizált gépi tolmácsolás egyre gyakoribb téma, jóllehet a tolmácsolás automatizálása ma még elmarad a gépi fordítás fejlettségi szintjétől. A tolmácsolás ugyanis az automati-zált nyelvi közvetítés területén lassabban reagált a nyelvtechnológiai fejlődésre, mint a fordítás. Ennek egyik oka talán abban rejlik, hogy a fejlődést általában a meglévő ke-reslet generálja, és az írásban fordítandó szövegmennyiség jóval meghaladja a mácsolandó szövegek mennyiségét. Egy másik ok pedig abban keresendő, hogy a tol-mácsolás automatizálása során számos, olyan valós időben bekövetkező tényezőt is figyelembe kell venni, amely nem merül föl az írott nyelvi közvetítés során.

Mára tehát a gépi vagy automatizált tolmácsolás bevett témájává vált mind a tech-nológiai, mind a tolmácsolástudományi konferenciáknak, valamint gyakran felmerülő téma a tolmácsok beszélgetései során is. Ezenfelül a sajtóban is egyre gyakrabban ol-vashatunk róla (BBC, Der Spiegel, index.hu, itbusiness.hu, L’Express, technologyre-view.com, The Economist). Az alábbiakban a tolmácsolás során alkalmazott új info-kommunikációs technológiákat és a számítógéppel támogatott tolmácsolás néhány alkalmazási területét mutatjuk be. Végül a gépi tolmácsolás működési alapelve, a kon-szekutív és szinkrontolmácsolási megoldások ismertetése következik.

1 A cikk egy korábbi változata: Horváth I. 2013. Gépi tolmácsolás. Szaknyelv és szakfordítás. Gödöllő:

Szent István Egyetem, Nyelvi Központ. 106–113.

2. Az új infokommunikációs technológiák alkalmazása a tolmácsolásban