Kormány és kabinet: ekvivalensek?

Előfordul, hogy a terminusok a köznyelvbe a szaknyelvi fogalomtól eltérő módon épül-nek be. Ez a kormányés a kabinetterminusok használatában is előfordul, amelyet a köznyelvben gyakran szinonimaként használnak. Magyarországon a kabinet a kor-mánysegédszervei közé tartozik, tehát a fogalom nem azonos a kormányáltal jelölt fogalommal, mert a kabinettestülete az érintett miniszterekből és a miniszterelnök ál-tal normatív kormányhatározatban kijelölt személyből áll. A kabinetfeladata a kor-mány ülését megelőzően a napirendi pontok döntési javaslataiban állást foglalni (pl.

kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben), hogy ezáltal a kormányttehermentesítse [Fazekas 2014: 160; lásd még:

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 28. szakasz (1)–(2)].

A helyzetet tovább bonyolítja, ha megnézzük a kabinetterminus idegen nyelvi ek-vivalenseit. A brit kormányés a kabinetszintén nem azonos fogalmat takar. A kabinet szűkebb testület, mert a miniszterelnök által kiválasztott miniszterekből áll, és mun-káját hivatali típusú szerv (Cabinet office)segíti (Fazekas 2014: 146). A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államokban a kabinetkülönbözik a hasonló nevű angol testületektől, amely az elnök (aki egy személyben állam- és kormányfő) tanácsadó tes-tületeként funkcionál. Tagjai az államtitkárok (Secretary), illetve az Igazságügyi Mi-nisztérium (Department of Justice)esetében a szervezet élén a legfőbb ügyészhez ha-sonló funkciót ellátó Attorney Generaláll. A kabinettagokat az elnök nevezi ki és menti fel, de tisztségüket a Szenátus (a törvényhozó hatalmat gyakorló Kongresszus fel-sőháza) erősíti meg (Fazekas 2014: 149). A kabinet (cabinet) szóalak országonként

különböző fogalmakat jelölhet, és bár a nyelvhasználatban leegyszerűsítve analóg fo-galmakként esetleg meg is feleltethetők egymásnak, de az elemzés megmutatja, hogy kvázi-ekvivalensekkel van dolgunk. A nyelvi adatok rögzítésekor a terminológus a definíció feltüntetése mellett országkóddal és a részleges ekvivalencia megadásával ezt jelezheti. A fordító így valós mérlegelési helyzetbe kerül, és a többletinformáci-óknak köszönhetően a kontextusnak megfelelő döntést hozhat arról, hogy azokat ana-lóg fogalmakként egymással behelyettesítse vagy a figyelmet a különbségekre hívja fel.

7. A terminus

Ideje rátérnünk arra, hogy mi a terminus, hogyan definiálhatjuk és azonosíthatjuk be.

Ha egy szövegben a terminusokat letakarjuk, akkor nehéz megállapítani, hogy pon-tosan miről szól a szöveg [A példa Picht (2010) nyomán készült]:

Ha az egyéb szavakat rejtjük el, a szöveg lényege azonnal nyilvánvalóvá válik, csak a részletek vesznek el belőle:

A levendula már évszázadok óta ismert gyógynövény. Álmatlanság elleni teakeverékek alkotója, de szépségipari cikkekben, parfümökben is elĘfordul. Kolostorkertekben találkozhatunk vele, híres a Tihanyi Ęslevendulás.

Magyarországra betelepítették, eredetileg mediterrán faj. Töve erĘs, fásodó, terebélyes bokrokat alkotó félcserje. Szögletes szára merev. A szár végén kicsi, lila ajakos virágok alkotnak fürtöt. A levelek szálasak, ülĘek, keresztben átellenesek, ezüstös szĘrrel borítottak, mely a párologtatást csökkenti. Meg sem kell dörzsölni a leveleket, erĘs, aromás illatuk messzire érzik, még felhĘs idĘben is, napsütésben pedig szinte bódító. Kertekben igen gyakori, rózsákkal együtt ültetik, mert állítólag távol tartja a levéltetveket, sziklakertekben nagyon jól érzi magát, de ágyásszegélyként is alkalmazzák. Júniusban virágzik, ekkor vágjuk le a szárakat.

A levendula már évszázadok óta ismert gyógynövény. Álmatlanság elleni teakeverékek alkotója, de szépségipari cikkekben, parfümökben is elĘfordul. Kolostorkertekben találkozhatunk vele, híres a Tihanyi Ęslevendulás.

Magyarországra betelepítették, eredetileg mediterrán faj. Töve erĘs, fásodó, terebélyes bokrokat alkotó félcserje. Szögletes szára merev. A szár végén kicsi, lila ajakos virágok alkotnak fürtöt. A levelek szálasak, ülĘek, keresztben átellenesek, ezüstös szĘrrel borítottak, mely a párologtatást csökkenti. Meg sem kell dörzsölni a leveleket, erĘs, aromás illatuk messzire érzik, még felhĘs idĘben is, napsütésben pedig szinte bódító. Kertekben igen gyakori, rózsákkal együtt ültetik, mert állítólag távol tartja a levéltetveket, sziklakertekben nagyon jól érzi magát, de ágyásszegélyként is alkalmazzák. Júniusban virágzik, ekkor vágjuk le a szárakat.

Végül lássuk a teljes szöveget:

Az elemzésből látható, hogy a terminusok felfoghatók a szöveg kulcsfogalmainak, in-formációsűrűségük által tűnnek ki a szövegből. Kiválasztásukkor dönteni kell, hogy mi tartozik vajon a vizsgált tárgykörbe, azaz doménbe. A terminusok alapvetően nem formai szempontból szűrhetők ki a szövegből, hanem akkor, ha pragmatikai és kom-munikatív egységként kezeljük őket (Cabré Castellví 1998: 81).

A gyakorlatban egy szöveg feldolgozásakor a terminusok kiválasztására kézi és gépi kivonatolást egyaránt alkalmazhatunk. Lassúsága ellenére a kézi kivonatolás elő-nye, hogy a kivonatolást végző személy a szöveget alaposan megismerheti, míg a gépi (félautomatizált), nyelvészeti vagy statisztikai (vagy a kettő ötvözésére) működési el-ven funkcionáló kivonatoló szoftver előnye a gyorsaság. A terminusok szófajukat te-kintve elsősorban főnevek, de lehetnek igék, melléknevek, határozószók vagy több tag-ból álló lexémák, kollokációk is (Wright és Budin 1997: 3).

A terminus (szakszó) a következőképpen határozható meg:„egy meghatározott tárgykörön belüli fogalmat jelölő lexéma, szám, jel, vagy ezek kombinációja” (Fó-ris 2005a: 37). A definíció szerint terminus pl. a BL55is, amely a sütőiparon belül hasz-nálatos kódok egyike (B = búza, L = apró szemcséjű búzaliszt, 55 = a hamutartalom, azaz a korpatartalom jelzőértéke).

A fordítók, mert gyakran elsősorban kontextusban gondolkodnak, saját szósze-det készítésekor hajlamosak arra, hogy a terminusokat ún. minimális kontextussal együtt rögzítsék, mint pl. a „bank accounts”ekvivalenseként „a cég pénzforgalmi jel-zőszáma”, amely helyett elegendő lenne a „pénzforgalmi jelzőszám”vagy eleve olyan változatokat rögzítenek, mint „for the registrar” és „a cégjegyzékvezető helyett”, pe-dig a registrarés cégjegyzékvezetőa terminusok. Az ilyen és hasonló kontextuális jel-legű pluszinformációkat a terminológus a kontextusok közé helyezné. Természetesen a fordítók szűk időkeretek között dolgoznak, és a fenti módszerrel egyszerre több ada-tot képesek rögzíteni. A fordítóknál ez oly mértékben bevett szokás, hogy az Európai Unió Intézményközi Terminológiai Adatbázisa (IATE) is ezt az elvet követi, hacsak a keresőoldalon nem állítjuk be, hogy a kifejezésekre keressen rá, amelyet ezt köve-tően más háttérszín emel ki.

A levendula már évszázadok óta ismert gyógynövény. Álmatlanság elleni teakeverékek alkotója, de szépségipari cikkekben, parfümökben is elĘfordul. Kolostorkertekben találkozhatunk vele, híres a Tihanyi Ęslevendulás.

Magyarországra betelepítették, eredetileg mediterrán faj. Töve erĘs, fásodó, terebélyes bokrokat alkotó félcserje. Szögletes szára merev. A szár végén kicsi, lila ajakos virágok alkotnak fürtöt. A levelek szálasak, ülĘek, keresztben átellenesek, ezüstös szĘrrel borítottak, mely a párologtatást csökkenti. Meg sem kell dörzsölni a leveleket, erĘs, aromás illatuk messzire érzik, még felhĘs idĘben is, napsütésben pedig szinte bódító. Kertekben igen gyakori, rózsákkal együtt ültetik, mert állítólag távol tartja a levéltetveket, sziklakertekben nagyon jól érzi magát, de ágyásszegélyként is alkalmazzák. Júniusban virágzik, ekkor vágjuk le a szárakat (http://novenyhatarozo.info/noveny/keskenylevelu-levendula.html).

A terminológusok a terminusokat tárgykörökbe, azaz doménekbe rendezve rög-zítik. Egy-egy doménfeldolgozásakor pedig elsődlegesen nem a hagyományos lexi-kográfiai módszereket követik, ugyanis nem alfabetikus vagy tematikus sorrend sze-rint dolgoznak. Az egy-egy doménbe és aldoménekbe tartozó fogalmakat és terminusokat a fogalmi és terminológiai rendszerek feltérképezésével és kidolgozásával választják ki. A terminusok egymástól való elhatárolása és egymáshoz kapcsolódása ábrázolható pl. táblázatok vagy gráfok formájában (lásd erről bővebben: Wüster 1985:

137–201). Ez megkönnyíti a fogalmak behatárolását, a fölé-, alá- és mellérendeltségi viszonyok megállapítását. A gráfok használatakor az osztályozás megkönnyítéséhez csomópontok (osztályozási szempontok) is beiktathatók. Lássunk erre két példát (2. táblázatés 2. ábra).A 2. ábrán még külön érdekesség a kormányhivatal (pl. NAV mint kormányhivatal vs. fővárosi és megyei kormányhivatalok) és önkormányzat (helyi önkormányzat vs. köztestületi önkormányzat) többszöri előfordulása úgy, hogy más-más fogalmat takar.

2. táblázat: A szerződésmegszűnés módozatainak terminológiai behatárolása (Székely 2008:153, lásd még Tamás 2014b: 77).

A terminológiai segédeszközök köre tág, léteznek papír alapú és elektronikus szó-jegyzékek, terminológiai szótárak, a gyakorlatban a legkedveltebb és legelterjedtebb forma azonban az elektronikus, gyakran online elérhetőségű terminológiai adatbázis.

Ez utóbbinak több változata is létezik, mint az adatbank, a tudásbázis vagy a termi-nológiai információs rendszer attól függően, hogy az adatbázist milyen további is-meretelemekkel bővítjük. A kínálat tehát igen széles, a „Trabanttól a Ferrariig” terjed.

egyoldalúszerzƅdésmegszƾnés kétoldalúszerzƅdésmegszƾnés

ajövƅbenhatályosuló

szerzƅdésmegszƾnés Felmondás Megszüntetés

visszamenƅlegeshatályú

szerzƅdésmegszƾnés Elállás Felbontás

2. ábra:Magyarország közigazgatási rendszere napjainkban (Fazekas 2014: 79‒317 és Szegvári 2012: 25 nyomán)

(Köszönettel tartozom dr. Szegvári Péter alkotmányjogásznak, aki a gráfban szereplő adatokat szakmai szempontból ellenőrizte.)