Gépi fordítás
5. Konklúzió: a gépi tolmácsolás jövője
A tolmácsokat, a tolmácstanárokat és a laikusokat leginkább foglalkoztató kérdés ter-mészetesen az, hogy a gépi szinkrontolmács helyettesítheti-e az embert, illetve, hogy a technológiai fejlődés eljut-e valaha olyan szintre, hogy ez bekövetkezzen. A téma ku-tatói (Jekat és Klein 1996) és maguk a fejlesztők (Waibel 2012) között is találkozha-tunk olyan határozott állításokkal, miszerint az automata tolmács soha nem fogja he-lyettesíteni az embert, nem is ez a célja, hanem az, hogy az olyan helyzetekben, ahol fizikailag vagy anyagilag nem elérhető az emberi tolmács, valamilyen szinten meg-könnyítse a kétnyelvű kommunikációt.
Jelenleg a technológia még nem érte el az emberi tolmácsteljesítmény (konkutív, illetve szinkron) biztosításához szükséges fejlettségi szintet. Rashid (2012) sze-rint a Microsoft által kifejlesztett eszköz már sokkal kisebb hibaszázalékkal működik, mint elődei, és a kötetlen beszélt nyelv 86–88%-át felismeri, de még így is messze van a tökéletestől. Az Alex Waibel (2012) által bemutatott rendszer pedig a demonstráció során is hibázott. Olsen (2012) sem gondolja reális veszélynek, hogy gép váltsa fel az embert a tolmácsfülkében. Kakaes (2012) a számítógép általi szemantikai címkézést
(semantic tagging) tartja az egyik legnehezebben megoldandó problémának. Ray Kurzweil az ember által végzett folyamatok és feladatok automatizálása területén számos találmányt alkotott meg, mégis úgy gondolja, hogy a fordítási (és tolmácso-lási) tevékenység teljes automatizálása soha nem valósul meg (Kelly és Zetzsche 2012:
231). Mindebből kitűnik, hogy ugyan alkalmaznak új technológiai megoldásokat a konferenciaszervezés során (videokonferenciák), ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lenne továbbra is szükség jól képzett konferenciatolmácsokra.
A fent bemutatott példákból továbbá az is kitűnik, hogy jelenleg csak igen jól le-határolt kommunikációs helyzetekben helyettesíti valamennyire az embert a gép, és csak akkor, amikor minden a terv szerint halad. A gép ugyanis nem tudja kezelni az előre nem látható helyzeteket, nem ismeri az adott nyelvhez kötődő kultúrát és nem veszi figyelembe a tolmácsolás társas, kommunikációs aspektusát. További problémát jelent a különböző regiszterek, stílusok, egyéni beszédszokások, a hezitációk, a kétér-telműség, a gyors beszéd kezelése, illetve az írott szöveg hangzóvá alakítása. Ezenfelül a gépek nem rendelkeznek emberi intuícióval, kognitív rugalmassággal és ítélőképes-séggel, ami lehetővé tenné, hogy kognitív kontrollt gyakoroljanak a kommunikációs helyzet felett és az előbb említett hiányosságokat, vagy az esteleges technikai, illetve szemantikai interferenciák által okozott problémákat kezeljék (Horváth 2012).
A gépi tolmácsolásnak jelenleg nincs olyan nagy hatása a tolmácsszakmára, mint amilyen nagy hatással az automatizált fordítás a fordítói szakmára volt: nem alakul-tak ki olyan részfeladatok, mint pl. a fordításra való szöveg-előkészítés vagy az utó-szerkesztés, amelyeket a fordítástól függetlenül lehetne végezni. Ez valószínű nem is fog kialakulni, mert ha a gép egyszer mégiscsak helyettesíti az embert, a célnyelvi hangzó szöveget nem lehet majd utószerkeszteni, hiszen az azonnali felhasználásra ké-szül. A tolmácsolásra való előkészítést pedig nem feltétlenül tolmácsoknak kell vé-gezniük, hanem nyelvtechnológusoknak vagy terminológusoknak.
A technológiai fejlődés folytatódni fog, és a teljesen automatizált tolmácsgép megalkotására tett törekvések sem állnak le, sőt valószínűsíthető, hogy fokozódnak.
Természetesen a jövőt nehéz előre látni, viszont a gépi fordításnak a fordítói piacra gya-korolt hatásából valószínűsíteni lehet, hogy a tolmácspiac is két részre szakadhat: egy rosszabb minőségű, minimális, géppel automatikusan és olcsóbban vagy ingyen elő-állított tolmácsolásra és egy jobb minőségű, hivatásos tolmácsok által végzett tevé-kenységre. Ha megakadályozni nem is lehet a gépi tolmácseszközök terjedését, azt azonban talán el lehet érni, hogy minél kisebb szeletet szakítson ki a tolmácsolási pi-acból a gép. Ebben egyrészt nagy felelőssége van magának a szakmának úgy, hogy a gépi tolmácsolásnál jóval magasabb és sokrétűbb szolgáltatást nyújtunk. Másrészt pedig a tolmácsképző programok is igen jelentős szerepet játszanak ebben a folya-matban azáltal, hogy a minőség tekintetében nem tesznek kompromisszumokat és így garantálják a magasan képzett hivatásos tolmácsok utánpótlását.
Irodalom
Attali, J. 2014. Urbi et orbi. 2014. június 02. http://blogs.lexpress.fr/attali/
2014/06/02/urbi-et-orbi, utolsó megtekintés: 2014. július 22.
Camayd-Frexia, E. 2005. A revolution in Consecutive Interpretation: Digital Voice-recorder-Assited CI. The ATA Chronicles (34): 40–46. http://dll.fiu.edu/
people/full-time-faculty/erik-camayd-freixas/a_revolution_in_consecutive.pdf, utolsó megtekintés: 2014. december 30.
Deák M. 2012. Mesterséges tolmácsot villantott a Microsoft. it.business.hu, 2012.
november 12. http://www.itbusiness.hu/Fooldal/hirek/ict_n/microsoft_tolmacs szoftver.html, utolsó megtekintés: 2013. január 22.
De Manuel Jerez, J. (ed.) 2003. Nuevas tecnologías y formación de intérpretes. Granada:
Atrio.
Drechsel, A. 2014. The Use of Tablets for Interpreters. Elhangzott: EU DG Interpretation and DG Translation Universities Conference Translating and Interpreting for our citizens. Brüsszel, 2014. március 27–28. https://scic.ec.
europa.eu/streaming/index.php?es=2&sessionno=22508552d3fc22f867e33e6c56 b30b16, utolsó megtekintés: 2014. július 13.
Gépi szinkrontolmácsolás. Index.hu, 2006. október 21. http://index.hu/tech/
biztonsag/tolmacs06102?token=69f5f5e81fd28d7b00cdf7a3d46878d4, utolsó megtekintés: 2013. január 22.
Ferrari, M. 2001. Consecutive simultaneous? SCIC News (26): 2–4. http://iacovoni.
files.wordpress.com/2009/01/simultaneousconsecutive-1.pdf, utolsó megtekintés:
2013. január 22.
Hamidi, M., Pöchhacker, F. 2007. Simultaneous Consecutive Interpreting: A New technique Put to the Test. Meta: Translators’ Journal 52(2): 276–289.
Horváth I. (2012): Interpreter behaviour. A psychological approach.Budapest: Hang Nyelviskola.
Jekat, S. J., Klein, A. 1996. Machine interpretation. Open Problems and some solutions. Interpreting1(1): 7–20.
Kakaes, K. 2012. Why Computers Still Can’t Translate Languages Automatically?
http://www.slate.com/articles/technology/future_tense/2012/05/darpa_s_transta c_bolt_and_other_machine_translation_programs_search_for_meaning_.html?t id=sm_tw_button_chunky, utolsó megtekintés: 2014. június 22.
Kelly, N. 2009. Moving toward machine interpretation. http://www.tekom.de/
index_neu.jsp?url=/servlet/ControllerGUI?action=voll&id=2682, utolsó megtekintés: 2014. december 30.
Kelly, N., Zetzsche, J. 2012. Found in Translation. How Language Shapes Our Lives and Transforms the World. New York: Penguin.
Lombardi, J. 2003. DRAC Interpreting: Coming Soon To A Courthouse Near You?
Proteus 12(2): 7–9. http://www.najit.org/membersonly/library/Proteus/
2003/Proteus%20Spring%202003.pdf, utolsó megtekintés: 2014. december 30.
Machine translation. Conquering Babel. Simultaneous translation by computer is getting closer.The Economist, 2013. január 5. http://www.economist.com/news/science-and-technology/21569014-simultaneous-translation-computer-getting-closer-co nquering-babel, utolsó megtekintés: 2014. december 30.
Machine translation. Babel or babble?The Economist, 2012. június 11.
http://www.economist.com/blogs/johnson/2012/06/machine-translation, utolsó megtekintés: 2014. december 30.
Microsoft Research. 2014. Enabling Cross-Lingual Conversations in Real Time. 2014.
május 27. http://research.microsoft.com/en-us/news/features/translator-052714.aspx, utolsó megtekintés: 2014. december 30.
Olsen, B. S. 2012. Interpreting 2.0. http://aiic.net/page/6336/interpreting-2-0/lang/1, utolsó megtekintés: 2014. december 30.
Rashid, R. 2012. Speech Recognition Breakthrough for the Spoken, Translated Word.
http://www.youtube.com/watch?v=Nu-nlQqFCKg, utolsó megtekintés: 2014.
december 30.
Rubens, P. 2012.Building Babel: Lost in machine translation. 2012. március 6.
http://www.bbc.com/future/story/20120306-lost-in-machine-translation, utolsó megtekintés: 2014. december 30.
Sandrelli, A., De Manuel Jerez, J. 2007. The Impact of Information and Communi-cation Technology on Interpreter Training: State-of-the Art and Future Prospects.
The Interpreter and Translator Trainer (ITT)1(2): 269–303.
Schulz, T. 2013.Translate This: Google’s Quest to End the Language Barrier. 2013.
szeptember 13. http://www.spiegel.de/international/europe/google-translate-has-ambitious-goals-for-machine-translation-a-921646.html, utolsó megtekintés:
2014. december 30.
Simonite, T. 2012. Microsoft Brings Star Trek’s Voice Translator to Life Software turns English into synthesized Chinese almost instantly. 2012. november 8.
http://www.technologyreview.com/news/507181/microsoft-brings-star-treks-voice-translator-to-life, utolsó megtekintés: 2014. december 30.
Wahlster, W. 1993. Verbmobil. Translation of Face-To-Face Dialogs. In Herzog, O., Christaller, T., Schütt, D. (szerk.): Grundlagen und Anwendungen der Künst -lichen Intelligen.Berlin: Springer. 393–402. http://citeseerx.ist.psu.edu, utolsó megtekintés: 2014. december 30.
Waibel, A. (2012): Simultaneous Machine Interpretation – Utopia? Elhangzott: 2nd Rectors’ Conference. Brüsszel, Európai Parlament, 2012. október 18–19.
http://www.europarl.europa.eu/ep-live/en/other-events/video?event=20121019-0938-SPECIAL, utolsó megtekintés: 2013. január 22.