4. EREDMÉNYEK
4.7. Motorbenzin-keverési számítások eredményei
Motorbenzin-keverési modellszámításokkal vizsgáltam, hogy miként változna a nyári min ség ESZ-95, illetve ESZ-98 motorbenzinek néhány az MSZ EN 228:2004 szabványban el írt min ségi jellemz je, ha az FCC-benzin alapanyagok helyett a PtPd/USY katalizátoron kéntelenített teljes vagy nehéz FCC-benzineket reális keverési recepturák alapján elegyítenék egyéb, tipikus min ség motorbenzin kever komponensekkel (reformátum, alkilátum, C5 -izomerizátum, C6-izomerizátum, ETBE). A 3.4.3. fejezetben közölt szoftver segítségével vég-zett keverési számításokhoz alapadatként felhasznált FCC-benzin alapanyagok és az egyéb kever komponensek jellemz it továbbá az ezekhez tartozó valós keverési recepturát a 16.
mellékletben közlöm. A PtPd/USY katalizátoron el állított teljes, illetve nehéz FCC-benzinek keverési számításokhoz felhasznált alapadatait a 17. mellékletben foglalom össze.
A keverési számítások eredményeit a 26-29. táblázat tatalmazza. E táblázatok második oszlopában referenciaként feltüntetem az MSZ EN 228:2004 szabvány vonatkozó el írásait.
A táblázatok harmadik oszlopában pedig mindig annak a motorbenzinnek a szoftverrel becsült min ségi jellemz it adom meg, amelyet a kéntelenítés nélkül felhasznált FCC-benzinek és egyéb motorbenzin kever komponensek (ld. 16. melléklet) felhasználásával lehetne el állítani („MA”, „MC”, „MF”, „MH” jel motorbenzinek).
26. táblázat
Teljes FCC-benzinekb l és egyéb kever komponensekb l el állítható nyári min ség ESZ-95 motorbenzinek jellemz i
„MA”: Az „A” jel teljes FCC-benzinb l és a többi kever komponensb l kevert ESZ-95 motorbenzin
„MB”: PtPd/USY katalizátoron el állított, kb. 10 mg/kg kéntartalmú teljes FCC-benzin termékb l és a többi kever komponensb l el állítható ESZ-95 motorbenzin
27. táblázat
Nehéz FCC-benzinekb l és egyéb kever komponensekb l el állítható nyári min ség ESZ-95 motorbenzinek jellemz i
„MC”: A „C” jel nehéz FCC-benzinb l, és a többi kever komponensb l el állítható ESZ-95 motorbenzin
„MB”: PtPd/USY katalizátoron el állított (T=200°C; LHSV=2,0) nehéz FCC-benzin termékb l és a többi keve-r komponensb l el állítható ESZ-95 motokeve-rbenzin
„MC”: PtPd/USY katalizátoron el állított (T=300°C; LHSV=2,0) nehéz FCC-benzin termékb l és a többi keve-r komponensb l el állítható ESZ-95 motokeve-rbenzin
28. táblázat
Teljes FCC-benzinekb l és egyéb kever komponensekb l el állítható nyári min ség ESZ-98 motorbenzinek jellemz i
„MF”: Az „A” jel teljes FCC-benzin alapanyagból és a többi kever komponensb l el állítható ESZ-98 motor-benzin
„MG”: PtPd/USY katalizátoron nyert, kb. 10 mg/kg kéntartalmú teljes FCCbenzin termékb l és a többi kever -komponensb l el állítható ESZ-98 motorbenzin
29. táblázat
Nehéz FCC-benzinekb l és egyéb kever komponensekb l el állítható nyári min ség ESZ-98 motorbenzinek jellemz i
„MH”: A „C” jel nehéz FCC-benzinb l és a többi kever komponensb l el állítható ESZ-98 motorbenzin
„MI”: PtPd/USY katalizátoron el állított (T=200°C; LHSV=2,0) nehéz FCC-benzin termékb l és a többi keve-r komponensb l el állítható ESZ-98 motokeve-rbenzin
„MJ”: PtPd/USY katalizátoron el állított (T=300°C; LHSV=2,0) nehéz FCC-benzin termékb l és a többi keve-r komponensb l el állítható ESZ-98 motokeve-rbenzin
A további oszlopok azon motorbenzinek becsült min ségi jellemz it tartalmazzák, amelyeket változatlan keverési recepturákkal, de a nem hidrogénezett FCC-benzinek helyett a PtPd/USY katalizátoron kéntelenített FCC-benzinek felhasználásával lehetne el állítani („MB”, „ME”,
„MD” „MG” „MI”, „MJ” jel motorbenzinek).
A 26. táblázat szoftveres keverési számításokkal becsült adatai alapján megállapítható, hogy a PtPd/USY katalizátoron el állított kb. 10 mg/kg kéntartalmú teljes FCC-benzin és a többi kever komponens felhasználásával el állítható motorbenzin („MB”) kielégíti az MSZ EN 228:2004 motorbenzin szabvány összes vizsgált követelményét. Kéntartalma 10 mg/kg-nál kisebb, ezért megfelel a legszigorúbb követelményeknek is. Az olefintelítés hatására be-következ oktánszámcsökkenés kompenzálása szükségtelen, mert az „MB” motorbenzin kí-sérleti- és motoroktánszáma is nagyobb, mint a szabványban el írt megfelel érték. Termé-szetesen a nem hidrogénezett FCC-benzin felhasználásával el állított motorbenzin („MA”) is megfelel a jelenleg érvényes magyar szabvány követelményeinek, de kéntartalma kb. 38 mg/kg, ezért ezt az Európai Unióban 2009-t l már nem szabad forgalmazni. Az „MB” jel motorbenzin olefintartalma 4,4 v/v%-kal kisebb, mint az „MA” jel é, ezért az el bbi környe-zetvédelmi szempontból kedvez bb. Az „MB” motorbenzin desztillációs görbéje kismérték-ben felfelé tolódott el az „MA”-éhoz képest, mert az olefineknek általában valamivel kisseb a forráspontjuk, mint a megfelel paraffin szénhidrogéneké. Hasonló következtetéseket lehet levonni a teljes FCC-benzinek min ségi adatainak felhasználásával, alapvet en más keverési receptúrával nyert nyári min ség ESZ-98 motorbenzinek becsült min ségi adataiból is (28.
táblázat).
A keverési receptura alapján hidrogénez kéntelenítés nélkül a már viszonylag kis kéntar-talmú (30 mg/kg), „C” jel nehéz FCC-benzinb l sem lehet 10 mg/kg-nál kisebb kéntarkéntar-talmú ESZ-95 motorbenzint (27. táblázat; „MC” motorbenzin) el állítani. A PtPd/USY katalizáto-ron enyhe m veleti paraméterek mellett (T=200°C; LHSV=2,0) hidrogénezett nehéz FCC-benzin felhasználásával azonban szabványos, 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú ESZ-95 mo-torbenzin („MD”) állítható el . Meg kell azonban jegyezni, hogy motoroktánszáma éppen a szabványos határértékkel egyezik meg. A szigorúbb m veleti paraméterek (T=300°C;
LHSV=2,0) esetén nyert, csökkentett aromástartalmú nehéz FCC-benzin felhasználásával a szabványosnál kisebb oktánszámú, de 2,7 v/v%-kal kisebb összes aromástartalmú motorben-zin („ME”) állítható el .
Az ESZ-98 motorbenzinben – a keverési receptura értelmében – sokkal kisebb az
FCC-nélkül is alkalmas lenne 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú motorbenzin („MH”) el állítására, de természetesen az ESZ-95 és ESZ-98 motorbenzinek el állítása egy k olajfinomítóban csak együtt értelmezhet ek. Ezért mindenképpen szükséges a nehéz FCC-benzin kéntelenítése is, hogy biztonsággal 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú motorbenzint lehessen el állítani. A PtPd/USY katalizátoron enyhe m veleti paraméterek mellett (T=200°C; LHSV=2,0) kéntele-nített nehéz FCC-benzin felhasználásával szabványos, 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú ESZ-98 motorbenzin („MI”) állítható el anélkül, hogy a benzinkészlet oktánszámát növelni kelle-ne. A szigorúbb m veleti paraméterekkel el állított nehéz FCC-benzinb l és a többi komponensb l kevert ESZ98 motorbenzin („MJ”) kísérleti oktánszáma kisebb a szabvány által el -írt 98-nál, de motoroktánszáma megfelel (88,7). Az ESZ-98 motorbenzinben kisebb az FCC-benzin részaránya, ezért az „MJ” motorFCC-benzin aromástartalma is csak 1,3 v/v%-kal kisebb, mint az „MH” jel é.
A PtPd/USY katalizátorral el állított csökkentett aromástartalmú nehéz FCC-benzinek felhasználásával kikeverhet „MC” jel ESZ-95 és „MI” jel ESZ-98 jel motorbenzinek esetében azonban az oktánszámhiányt más forrásból – például bioetanol bekeverésével – pó-tolni kell. Az Európai Unió – a 2003/30/EC számú direktíva értelmében – elvárja a tagállam-októl, hogy 2010-ig a biomotorhajtóanyagok részarányát a forgalmazott motorhajtóanyagok (motorbenzin és dízelgázolaj) összes energiatartalmára vonatkoztatva 5,75%-ra növeljék. En-nek megfelel en hazánkban is igyekezEn-nek ösztönözni a bioeredet motorhajtóanyag kompo-nensek el állítását és felhasználását. A 2005. évi CXIX. törvény, harmadik része V. fejezeté-nek 77 § értelmében az ólmozatlan motorbenzin jövedéki adója
• 103 500 Ft/1000 liter, ha annak kéntartalma legfeljebb 10 mg/kg és legalább 4,4 v/v%
bioetanolt tartalmaz (közvetlen bekeveréssel és/vagy ETBE formájában), és
• 111 800 Ft/1000 liter ha annak kéntartalma 10 mg/kg-nál nagyobb vagy 4,4 v/v%-nál kevesebb bioetanolt tartalmaz.
Az említett törvény 2007. július 1-t l lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy a motorbenzint for-galmazó válallatok profitja szemponjából kedvez lesz legalább 4,4 v/v% bioetanol vagy en-nek megfelel mennyiség bio etil-tercier-butil-éter motorbenzien-nekbe való bekeverése. Az etanol oktánszáma nagyon nagy (KOSZ: kb. 130; MOSZ: kb.96), tehát jelent sen növeli az alapbenzin oktánszámát. Ezért keverési számításokkal vizsgáltam, hogy az MSZ EN 228:2004 szabávány által megengedett legfeljebb 5,0 v/v% bioetanol bekevererése hogyan
befolyásolja a PtPd/USY katalizátorral nyert, csökkentett aromástartalmú nehéz FCC-benzinek felhasználásával el állítható „MC” jel ESZ-95 és „MI” jel ESZ-98 motorFCC-benzinek min ségi jellemz it. Ennek során változatlanul hagytam az egyes motorbenzin kever kompo-nensek egymáshoz viszonyított arányát, de az 5 v/v% etanol hozzáadása természetesen csök-kenti azok részarányát. Az így nyert motorbenzinek szoftverrel számított min ségi jellemz it a 30. táblázatban foglalatam össze. Ebb l megállapítottam, hogy a PtPd/USY katalizátorral el állított csökkentett aromástartalmú nehéz FCC-benzinek felhasználásával el állítható ESZ-95 és ESZ-98 motorbenzinek kísérleti- és motoroktánszáma 5,0 v/v% bioetanol bekeverése után nagyobb, mint a szabvány által el írt minimum, és minden egyéb szabványban rögzített követelménynek megfelelnek. Az így nyerhet , új összetétel Esz-95, ill. ESZ-98 motorben-zinek („MK”, ill. „ML”) aromástartalma 3,9, ill. 2,7 abszolút %-kal kisebb, mint az FCC-benzin alapanyagok kéntelenítése nélkül el állított, etanolmentes motorFCC-benzin. (Ehhez termé-szetesen – kisebb részben – hozzájárul az aromásmentes etanol hígító hatása is.)
30. táblázat
5 v/v% etanolt tartalmazó, csökkent aromástartalmú motorbenzinek jellemz i 5v/v% etanolt tartalmazó motorbenzin termékek Min ségi jellemz k MSZ EN 228:2004
szabvány el írásai ESZ-95 („MK”) ESZ-98 („ML”)
Kísérleti oktánszám 95,0 (legalább) 95,3 98,6
Motoroktánszám 85,0 (legalább) 85,2 89,1
S r ség (15°C), g/cm3 0,720-0,775 0,7383 0,7440
Kéntartalom, mg/kg 50 (10) (legfeljebb) 1,9 2,2
Olefintartalom, v/v% 18,0 (legfeljebb) 11,5 5,8
Aromástartalom, v/v% 35,0 (legfeljebb) 23,4 26,0
Benzoltartalom, v/v% 1,0 (legfeljebb) 0,43 0,26
Oxigéntartalom, % 2,7 (legfeljebb) 2,47 2,7
Etanoltartalom, v/v% 5,0 (legfeljebb) 5,0 5,0
Étertartalom, v/v% 15,0 (legfeljebb) 4,5 9,2
Reid g znyomás, kPa 45-60 58,9 59,4
E70, v/v% 20-48 44,9 33,1
E100, v/v% 46-71 55,6 49,6
E150, v/v% 75 (legalább) 83,5 85,8
Végforráspont, °C 210 (legfeljebb) 196,2 195,0
„MK”: „MC” jel , csökken aromástartalmú ESZ-95 motorbenzin + 5 v/v% etanol
„ML”: „MI” jel , csökken aromástartalmú ESZ-98 motorbenzin + 5 v/v% etanol
A keverési számítások alapján összességében megállapítottam, hogy a PtPd/USY kata-lizátoron el állított FCC-benzin termékek akár a keverési receptura módosítása nélkül, illetve a hidrogénezés miatt kies oktánszám pótlása nélkül is alkalmasak lehetnek szabványos, leg-feljebb 10 mg/kg kéntartalmú motorbenzinek el állítására. A PtPd/USY katalizátoron el állí-tott csökkentett aromástartalmú nehéz FCC-benzinek felhasználásával nyerhet , szabványos-nál kisebb oktánszámú motorbenzinek esetében az oktánszámhiány az MSZ EN 228:2004 szabvány által megengedett legfeljebb 5 v/v% bioetanol bekeverésével kompenzálható. Ezt az Európai Unió az energiapolitika miatt a tagországoktól elvárja, a Magyar Köztársaság Kor-mánya pedig kisebb jövedéki adóval ösztönzi.
ÖSSZEFOGLALÁS
A disszertáció irodalmi részében összefoglaltam a fluidkatalitikus krakkbenzinek kénte-lenítésének jelent ségét, az azokban el forduló kén- és nitrogéntartalmú vegyületek és azek megoszlását, rámutattam az FCC-benzinek kéntelenítésének m szaki kihívásaira (oktánszám-veszteség, H2-fogyasztás stb.) valamint bemutattam a szakirodalomban javasolt fontosabb kéntelenítési lehet ségeket, és azokat kritikailag értékeltem. Megállapítottam, hogy a szakiro-dalomban számos terület még felderítésre vár. Zeolithordozós nemesfém katalizátorok FCC-benzinek min ségjavítására való alkalmazhatóságával kapcsolatban például még nem közöl-tek eredményeket, és csak kevesen tanulmányozták az FCC-benzinmátrixban lév különböz szerkezet és szénatomszámú olefinek HDS-körülmények közötti reakciókészségét is.
Kísérleti munkám során különböz forráspont-tartományú, eltér kéntartalmú és össze-tétel fluidkataltikus krakkbenzinek (teljes FCC-benzinek, nehéz-FCC-benzin valamint nehéz FCC-benzin és pirolízisbenzin elegye) hidrogénez heterogén katalitikus min ségjavítását vizsgáltam a szakirodalomban eddig erre a célra még nem javasolt, fejlesztési fázisban lév PtPd/USY (Pt-tartalom: 0,15%; Pd-tartalom: 0,45%) katalizátoron. Ennek keretében célom volt 10 mg/kg vagy annál kisebb kéntartalmú, gyakorlatilag nitrogénmentes, nagy oktánszámú FCC-benzinek el állítása. A PtPd/USY katalizátoron el állított krakkbenzin termékek össze-tételét összehasonlítottam egy hagyományos kereskedelmi CoMo/Al2O3 (gyártó: Albemarle Catalyst; típus: KF-756; Mo-tartalom: 11,2%; Co-tartalom: 3,1%) katalizátoron, valamint egy FCC-benzinek szelektív kéntelenítésére ipari méretben is alkalmazott újgenerációs CoMo/Al2O3 katalizátoron el állított termékekével. Tanulmányoztam az alapanyag kéntar-talmának a vizsgált PtPd/USY katalizátor olefinhidrogénez és HDS-aktivitását befolyásoló hatását. Vizsgáltam az FCC-benzinmátrixban lév egyes olefinek HDS-körülmények közötti reakcióképességét azok szerkezetének és szénatomszámának függvényében. Szoftveres keve-rési számításokkal megbecsültem, hogy hogyan változna a nyári min ség ESZ-95, illetve ESZ98 motorbenzinek néhány, az MSZ EN 228:2004 szabványban el írt min ségi jellemz -je, ha a kezeletlen FCC-benzinek (alapanyagok) helyett a PtPd/USY katalizátoron kéntelení-tett teljes vagy nehéz FCC-benzineket reális keverési recepturák alapján elegyítenék egyéb, tipikus min ség motorbenzin kever komponensekkel (reformátum, alkilátum, C5 -izomerizátum, C-izomerizátum, ETBE).
A kísérleti eredmények alapján megállapítottam, hogy az általam vizsgált PtPd/USY ka-talizátor alkalmas a 66-200 mg/kg kéntartalmú teljes FCC-benzin szelektív hidrogénez kén-telenítésére, mert a kb. 10 mg/kg kéntartalmú termékek kisebb mérték olefintelítéssel, és így kisebb oktánszám-veszteséggel állíthatók el , mint a hagyományos CoMo/Al2O3 ron. 66-100 mg/kg kéntartalmú teljes FCC-benzin alapanyag esetében PtPd/USY katalizáto-ron nyert termékek olefintartalma (oktánszáma) még az újgenerációs CoMo/Al2O3 katalizáto-ron el állítottakénál is nagyobb volt. A PtPd/USY katalizátor tehát az említett kéntartalmú alapanyagokat szelektívebben kéntelenítette, mint a CoMo/Al2O3 katalizátorok, ami a PtPd/USY katalizátor ez idáig nem ismert, új alkalmazási területe. A PtPd/USY katalizátor HDS- és olefintelít aktivitása a 30 napig tartó üzemelés során gyakorlatilag nem változott.
(Itt megjegyzem, hogy ha a Dunai Finomítóban rendelkezésre álló teljes FCC-benzin kéntar-talmát 66 mg/kg-ról 10 mg/kg-ra csökkentik, akkor Magyarországon évenete kb. 45 tonnával kisebb a közlekedésb l származó SO2 kibocsátás.)
Megállapítottam, hogy a kb. 10 mg/kg kéntartalmú FCC-benzinek el állításakor a PtPd/USY katalizátor alkalmas 50 mg/kg-nál kisebb nitrogéntartalmú teljes FCC-benzinek nitrogéntartalmának 1 mg/kg alá csökkentésére, míg a CoMo/Al2O3 katalizátorok esetében legalább 8-10 mg/kg nitrogén maradt a termékben. Ezért a mély nitrogéneltávolítás szintén a PtPd/USY katalizátor egy új alkalmazási területe. 20 mg/kg nitrogéntartalmú teljes FCC-benzinb l minden vizsgált h mérséklet (220-280°C) és LHSV (1,0-3,0 h-1) esetén 1 mg/kg-nál kisebb nitrogéntartalmú termékeket sikerült el állítani, ami el nyös a benzinmotoros gép-járm vek nitrogén-oxid kibocsátásnak csökkentése szempontjából.
Tanulmányoztam a PtPd/USY katalizátoron a teljes FCC-benzinmátrixban lév néhány kiválasztott egyedi olefin HDS-körülmények (T=230-280°C; nyomás: 30 bar; LHSV= 1,0-3,0; H2/szénhidrogén = 300 Nm3/m3) közötti reakciókészségét. Ezen eredményekb l megálla-pítottam, hogy annál könnyebben hidrogénezhet az n-olefin, minél kisebb annak szénatomszáma, de az egyre nagyobb szénatomszámú olefinek konverziója közötti különbség a szénatomszám növekedésével csökken. Ez kedvez en hat a termék oktánszámára, mert az n-olefinek és n-paraffinok oktánszáma közötti különbség a szénatomszám növekedésével n . Az n-olefinek közül a transz-olefinek átalakulása kisebb mérték , mint a cisz-olefineké, de 230-280°C között a h mérséklet növelésével egyre kisebb a cisz- és transz-izomerek konverziója közötti különbség. A két olefin izomer konverziója közötti különbségb l azonban nem követ-kezik, hogy a olefinek lassabban hidrogénez dnek, mint a cisz-olefinek. A transz-olefinek egyensúlyi koncentrációja ugyanis a vizsgált h mérséklet-tartományban (230-280°C)
nagyobb, mint a cisz-olefineké, ezért az el bbiek keletkezhetnek α-olefinekb l kett skötés-izomerizációval, valamint cisz-olefinekb l cisz-transz izomerizációval. Igazoltam, hogy 66 mg/kg kéntartalmú FCC-benzinmátrixban, PtPd/USY katalizátoron, a vizsgált HDS-körülmények között az α-olefinek kett skötés-izomerizációval gyorsan β-olefinekké alakul-nak át. Az említett körülmények között PtPd/USY katalizátoron csak a β-olefinek hidrogéne-z dnek, ahidrogéne-z α-olefinek nem. Ugyanehidrogéne-zen alapanyag esetében, ugyanilyen m veleti paraméterek mellett az újgenerációs CoMo/Al2O3 katalizátoron az α-olefinek valamelyest telít dtek ugyan, de sokkal kisebb mértékben, mint az α-olefinek. PtPd/USY katalizátoron a ciklopentének és alkil-ciklopentének reakcióképessége sorrendben a következ : ciklopentén > 3-metil-ciklopentén > 1-metil-3-metil-ciklopentén > dimetil-3-metil-ciklopentének > trimetil-3-metil-ciklopentének. Ez utóbbi kett konverziója nagyon kicsi, a vizsgált h mérséklet-tartományban gyakorlatilag nem telí-t dnek, különösen nem a telí-trimetelí-til-ciklopentelí-tének. Ez el nyös, mertelí-t a legreakcióképesebb ciklopentén hidrogénezésekor n mind a kísérleti, mind a motoroktánszám, az alkil-cikloolefinek nagy kísérleti oktánszámcsökkenéssel járó telítése pedig alig játszódik le.
A PtPd/USY és az újgenerációs CoMo/Al2O3 katalizátorok összehasonlításából megál-lapítottam, hogy az öt szénatomszámú olefinek HDS-körülmények közötti reakcióképességé-nek sorrendje a vizsgált 66 mg/kg kéntartalmú teljes FCC-benzinmátrixban a két katalizátoron gyakorlatilag azonos, de a konverzió h mérsékletfüggése nem. PtPd/USY katalizátoron ugyanis a h mérséklet növelésével sokkal kisebb mértékben n a konverzió, mint CoMo/Al2O3 esetén. A hat szénatomszámú olefinek két különböz katalizátoron tapasztalt reakcióképességében azonban vannak egyértelm különbségek. A metil-t-2-pentén és 3-metil-c-2-pentén konverziója CoMo/Al2O3 katalizátoron azonos, míg PtPd/USY-on jelent sen eltér ; az utóbbi olefiné lényegesen kisebb.
Az eredend en 18 mg/kg kéntartalmú, majd benzotiofénnel 50, 100, 150, 200 és 300 mg/kg-ra növelt teljes FCC-benzinek vizsgálata során megállapítottam, hogy a PtPd/USY katalizátor szelektív kéntelenít képességének sem a túl kicsi (<50 mg/kg), sem pedig a túl nagy (>150 mg/kg) kéntartalom nem kedvez. Ebb l arra következtettem, hogy a vizsgált PtPd/USY zeolit katalizátor szelektív kéntelenít képességének oka az, hogy a kénvegyületek, illet leg az azokból keletkez kén-hidrogén gátolja az olefinhidrogénezést. Kis kéntartalom esetén nincs elegend mennyiség kén az alapanyagban, hogy az hatékonyan mérgezze a PtPd/USY katalizátor hidrogénez aktív helyeit, csökkentve ezzel az olefintelítés mértékét.
Nagy kéntartalom esetén viszont a katalizátor HDSaktivitása is csökken, ezért nagyobb h
-lításához, ami azonban nagyobb olefintelítést is eredményez. Az eredmények alapján megál-lapítható, hogy a PtPd/USY katalizátor HDS-szelektivitása akkor kedvez , ha az alapanyag kéntartalma kb. 50-150 mg/kg, amely f leg benzotiofén formájában jelen. A kutatómunka folytatásaként vizsgálni kell, hogy a kénvegyület típusa hogyan befolyásolja a PtPd/USY ka-talizátor olefinhidrogénez és HDS-aktivitását.
Az olefinek kett skötéseinek izomerizációját az alapanyagban lév kénvegyületek nem gátolták, mert a terminális olefinekb l a 300 mg/kg kéntartalmú alapanyag esetében is kelet-keztek internális olefinek. Az egyedi olefinek reakcióképességi sorrendjét az alapanyag kén-tartalma gyakorlatilag nem befolyásolta.
A kísérleti eredmények alapján megállapítottam, hogy a PtPd/USY katalizátorral a 30-150 mg/kg kéntartalmú, 50 mg/kg-nál kisebb nitrogéntartalmú, 50%-nál nagyobb aromástar-talmú nehéz FCC-benzinekb l a termékek oktánszáma szempontjából kedvez m veleti pa-raméterek alkalmazásával kisebb oktánszámveszteséggel lehet kb. 10 mg/kg kéntartalmú, gyakorlatilag nitrogénmentes termékeket el állítani, mint hagyományos CoMo/Al2O3 katali-zátoron.
A PtPd/USY katalizátor 30-150 mg/kg kéntartalmú, 50 mg/kg-nál kisebb nitrogéntar-talmú, 50%-nál nagyobb aromástartalmú nehéz FCC-benzinek esetén 280-300°C h mérsékle-ten LHSV = 1,0-1,5 alkalmazásakor az alapanyag kéntartalmától függ en kb. 6-15 abszolút
%-kal csökkenthet az aromástartalom, ami a PtPd/USY katalizátor új alkalmázási területe.
A motorbenzin keverési számítások eredményeib l megállapítottam, hogy a PtPd/USY katalizátoron el állított termékek akár a keverési recepturák módosítása, illetve a benzinkész-let oktánszámának növelése nélkül is alkalmasak lehetnek szabványos min ség , 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú ESZ-95 és ESZ-98 motorbenzinek el állítására, amelyek megfelelnek az Európai Unió 2009. január 1-t l érvényes el írásainak is. A PtPd/USY katalizátoron el ál-lított csökkentett aromástartalmú nehéz FCC-benzinek felhasználásával nyerhet , szabvá-nyosnál kisebb oktánszámú motorbenzinek esetében az oktánszámhiány az MSZ EN 228:2004 szabvány által megengedett legfeljebb 5 v/v% bioetanol bekeverésével kompenzál-ható. Ezt az Európai Unió az energiapolitika miatt a tagországoktól elvárja, a Magyar Köztár-saság Kormánya pedig kisebb jövedéki adóval ösztönzi.
IRODALOMJEGYZÉK
1. „Directive 98/69/EC of the European Parliament and of the Council” Official Journal of the European Communities, L350/1, 1998
2. „Regulation of the European Parliament and of the Council on Type of Motor Vehicles with Respect to Emissions and on Access to Repair Information, Amending Directive 72/306/EEC and Directive../../EC”
Proposal of the Commission of the European Communities, COM(2005) 683 final, Brussels, 2005 3. Magyar, Sz., Hancsók, J.: Benzinüzem gépjárm vek utóátalakító katalizátorai”, MOL Szakmai
Proposal of the Commission of the European Communities, COM(2005) 683 final, Brussels, 2005 3. Magyar, Sz., Hancsók, J.: Benzinüzem gépjárm vek utóátalakító katalizátorai”, MOL Szakmai