FCC-benzinek szelektív hidrogénez kéntelenítése

Az FCC-benzinek hidrogénez kéntelenítésének kémiája nem tér el a lepárlási benzine-két l. A kéntartalmú vegyületekb l hidrogén atmoszférában, γ-Al2O₃- vagy zeolithordozós átmenetifém-szulfid katalizátoron (CoMo, NiMo stb.) kénmentes szénhidrogén és kén-hidrogén keletkezik. Az (1)-(4) egyenletek a jellemz kénvegyület-típusokon keresztül né-hány példareakciót mutatnak be.

Merkaptánok:

R - S - H + H2 → R - H + H2S (1)

Szulfidok:

A tiofénnek és más kénvegyületeknek átmenetifém-szulfid katalizátorokon való átalaku-lásának kinetikájával és mechanizmusával már régóta számos kutatócsoport [115-120] foglal-kozott, illet leg foglalkozik, többek között Magyarországon is [121-123]. Sem az átalakulási mechanizmusokkal kapcsolatos legkülönböz bb elméletek felderítése, sem az átalakulás kine-tikai tanulmányozása nem tartozik szorosan a doktori értekezésem tárgyához, ezért az irodal-mi összefoglalóban ezek tárgyalásától eltekintek.

A kéntelenít üzemekben a gáz és folyadék (benzin) fázisok szétválasztása után a kén-hidrogént abszorpciós tornyok segítségével, különböz aminok (f leg metil-dietanol-amin – MDEA) vizes oldatában elnyeletik, majd deszorpció után a H2S-b l kénel állító üzem(ek)ben elemi ként állítanak el .

Az el z reakciókkal párhuzamosan azonban lejátszódik az olefinekben lév kett skö-tés nemkívánatos hidrogénez dése is:

CH₃CH₂

Ez er sen exoterm reakció; a reakcióh jellemz en 130 kJ/mol. Ezek a reakciók – mint ahogyan az 1.3.3. fejezetben már említettem – a H₂-fogyasztás jelent s növekedésén kívül csökkentik a benzintermék oktánszámát. Ezért az FCC-benzinek heterogén katalitikus hidro-génez kéntelenítése során célszer az olefinhidrohidro-génezési reakciók visszaszorítása. Az olyan katalizátorokat, amelyek ≤50, illet leg ≤10 mg/kg kéntartalmú FCC-benzinek el állításakor – a hagyományos CoMo/Al2O3 katalizátorokkal ellentétben – alkalmasak az olefinhidrogénezés visszaszorítására, és így az oktánszámveszteség csökkentésére, a szakirodalomban szelektív

Az FCC-benzinek szelektív kéntelenítésekor nagy jelent sége lehet a különböz szerke-zet és szénatomszámú olefinek reakciókészségének, mert azok oktánszáma nagyon eltérhet (ld. 3. melléklet), ami nagy hatással lehet a termék oktánszámára. Analitikai tisztaságú olefi-nek és olefin elegyek hidrogénezését már nagyon korán elkezdték tanulmányzoni. Lebedev és munkatársai például már 1924-ben különböz szénatomszámú és szerkezet olefinek hidro-génezési sebességét vizsgálták átmenetifém katalizátoron [124]. Eredményeikb l arra követ-keztettek, hogy az olefinek hidrogénezhet sége csökken a kett skötések mellett lév szubsztituensek számának növekedésével. Ezt az elméletet, amelyet Lebedev szabályként ismerünk, kés bb cikloolefinekre is kib vítették. A Lebedev szabályt két-két olefin pár, 20°C h mérsékleten való hidroégnezésekor nyert eredményekre alapozták. Folyadék fázisú reakci-óban, ezen a h mérsékleten nagyon kicsi a kett skötés-vándorlás sebessége; hexén Pt/Al2O3

katalizátoron való hidrogénezésekor pl. 30-szor gyorsabb a telít dés, mint a kett skötés-eltolódás [125]. Nagyobb h mérsékleten, gázfázisú reakciók esetében azonban gyors a ket-t sköket-tés-izomerizáció, és így nehezen leheket-t köveket-tkezket-teket-tni a hidrogénezési sebességekre [125,126]. A hidrogénezés, a cisz-transz izomerizáció és a kett skötés-eltolódás párhuzamo-san játszódik le. Például butének Pd/Al₂O₃ katalizátoron való hidrogénezése során bármelyik izomerb l is indulunk ki, a két másik vagy kett skötés-vándorlással, vagy cisz-transz izomerizációval keletkezik. Ha ez elég gyorsan következik be, az alkének elérik a termodina-mikai egyensúlyt, miel tt teljesen hidrogénez dnének [127].

Az alkén izomererek keletkezésének egyik leggyakrabban javasolt mechanizmusa sze-rint kulcsszerepe van a félhidrogénezett állapotú alkilgyöknek (10. ábra) [127,128]. Ha a hid-rogénatom a -diadszorbeált 1-buténnel lép reakcióba, kétféle részecske keletkezhet. Ha az els hidrogénatom a terminális szénatomra addícionáldik, a 2-butil-gyököt kapjuk, de ha a második szénatomra lép be, az 1-butil-gyök keletkezik. Feltételezzük, hogy a hidrogénatom addíciója reverzibilis folyamat. Mégis, az 1-butil-gyök esetében a hidrogénatom elvesztése csak adszorbeált 1-butén újraképz dését eredményezi, a 2-butil-gyökkel pedig ez bekövet-kezhet akár az els szénatomnál (ami ismét adszorbeált 1-butént ad), akár a harmadik szén-atomnál, ami deszorbeált 2-butént ad. Az adszorbeált cisz- és transz-2-butén közötti kölcsön-hatás hasonló módon magyarázható (11. ábra) [127].

CH₃ CH₂ CH CH₂

Butének kett skötés-vándorlásának és hidrogénezésének mechanizmusa fémkatalizátoron izomerizáció egymáshoz viszonyított sebessége nagymértékben függ az alkalmazott katalizá-tortól és h mérséklett l. Bond és Wells a fémkatalizátorokat az olefinizomerizáló aktivitásuk alapján a következ képpen csoprotosították [129]:

Taylor és Diebler [130] arról számoltak be, hogy 1-butén nikkel hálón való hidrogéne-zésekor 60-130°C h mérsékleten a kett skötés-vándorlás kétszer gyorsabb volt, mint a hidro-génezés. 2-butén hidrogénezésekor pedig a cisz-transz izomerizáció sokkal gyorsabb, mint a kett skötés-eltolódás.

A különböz szénatomszámú és szerkezet olefineknek a HDS-katalizátorokon, a szo-kásos HDS-körülmények közötti hidrogénezésér l kevés információ áll rendelkezésre a szak-irodalomban. Meerbott és Hinds arról számoltak be, hogy a n-olefinek gyorsabban hidrogéne-z dnek, mint ahidrogéne-z elágahidrogéne-zó láncúak [131]. Ugyanehidrogéne-zt tapashidrogéne-ztalták hordohidrogéne-zómentes fémkatalihidrogéne-záto- fémkatalizáto-rokon is [132]. Uchytil és munkatársai különböz összetétel olefinek hidrogénez dését vizs-gálták redukált CoMo/Al2O3 katalizátoron [133]. Megállapították, hogy az olefinek hidrogé-nezésén kívül kett skötés-izomerizáció és egyes esetekben vázátrendez dés is lejátszódott, de ez nem befolyásolta a hidrogénez dés sebességét. Eredményeik cáfolják, hogy az olefinen lév szubsztituensek száma és mérete csökkenti a hidrogénezés sebességét. Ezt azzal magya-rázták, hogy az átmenetifémekkel ellentétben az Al2O3-hordozós CoMo katalizátoron nem az els hidrogénatom beépülése a sebesség-meghatározó lépés, hanem a másodiké. Canning és munkatársai 2,2,4-trimetil-pentánban oldott 1-pentén, cisz-2-pentén és transz-2-pentén hidro-génezését tanulmányozták autoklávban, 1% palládiumot tartalmazó alumínium-oxid katalizá-toron [134]. Megállapították, hogy amikor csak egyetlen olefin volt a kiindulási reakcióelegy-ben, akkor a hidrogénezési reakciók sebességének sorrendje a következ volt: c-2-pentén > 1-pentén >> t-2-1-pentén. A 2-1-pentének csak nagyon kis mértékben alakultak át 1-1-penténné, de az 1-pentén gyorsan átalakult internális penténekké. A t-2-pentén kis reaktivitását a nagyobb termodinamikai stabilitással magyarázták. Olefin elegyek esetében az egyes olefinek hidrogé-nezési sebessége jelent sen változott. 2-pentének jelenlétében az 1-pentén hidrogéhidrogé-nezési se-bessége jelent sen n tt. A t-2-pentén hidrogénezésének sebességi állandója is nagyobb lett a másik két pentén izomer jelentlétében. A cisz-2-pentén hidrogénez désének sebessége azon-ban jelent sen csökkent a másik két pentén jelenlétében. Goddard és munkatásai C₇-alkének (1-heptén, 2-metil-1-hexén és 1-metil-ciklohexán ) reakcióképességét vizsgálták CoMo/Al₂O₃ katalizátoron HDS-körülmények között [135]. Azt tapasztalták, hogy hidrogénezési sebessé-gük sorrendben a következ volt: 1-heptén > 2-metil-1-hexén > metil-ciklohexén.

Viszonylag nagy kéntartalmú krakkbenzinek hidrogénezésekor a gáz- és folyadékfázis szétválasztása el tt a termékelegyben jelent s a H2S parciális nyomása. A H2S és az olefinek egyensúlyi reakcióban (6) reagálnak alkalmas katalizátor jelenlétében, és merkaptánok kelet-keznek, amelyeket újraképz dött („rekombinációs”) merkaptánoknak neveznek [136].

(6)

Ha feltételezzük, hogy a (6) reakció reaktánsai és termékei egyensúlyban vannak, akkor a merkaptánok, az olefinek és a H₂S parciális nyomásai között a következ összefüggés érvé-nyes [31,136]:

] k / k [ P P

P_merkaptánok = _{olefinek H2S 1 2} (7)

A (7) egyenlet értelmében a merkaptánok mennyisége arányos a H2S és az olefinek parciális nyomásával. Szelektív kéntelenítéskor kedvez esetben sok olefin marad a termékben, ezért az újraképz d merkaptánok mennyisége nem elhanyagolható.

A szakirodalomban számos katalizátort javasolnak szelektív kéntelenítésre. Jacquin és munkatársai már 1982-ben bejelentettek egy találmányt, amelyben nagy olefintartalmú benzi-nek kéntelenítésére alkalmas katalizátorra kértek oltalmat [137]. A találmány lényege, hogy γ-Al2O3 hordozós katalizátoron a molibdénhez képest viszonylag nagy a Co promotor aránya (Co/[Co+Mo) > 0,55). Többen is javasolták az ún. „hidrotalcit” (HT) jelleg hordozók alkal-mazását [138-143]. A hidrotalcit egy természetben is el forduló ásványi anyag, alumínium- és magnézium-hidroxikarbonát [Mg₆Al₂(OH)₁₆CO₃⋅4H2O]. Zhao és munkatársai CoMo/γ-Al2O₃ és különböz hidrotalcit-szer komponenseket tartalmazó CoMo/γ-Al2O3 katalizátor szelekti-vitását hasonlították össze [138]. A kéntelenít szelektivitás sorrendje a következ volt:

CoMo/γ-Al2O3+Zn-Al-hidrotalcit > CoMo/γ-Al2O3+Cu-Al-hidrotalcit > CoMo/γ-Al2O3 +Mg-Al-hidrotalcit > CoMo/γ-Al2O3+Mg-Al-hidrotalcit > CoMo/γ-Al2O3. A katalizátorok HDS-aktivitása azonban ezzel ellentétes volt, tehát a leginkább szelektív katalizátor volt a legke-vésbé hatékony a kéntelenítésre [140]. A szelektív kéntelenít képesség okáról a szerz k nem adtak egyértelm magyarázatot.

Ugyanezen kutatócsoport CoMo/Al2O3+MgO katalizátort állított el Mg(NO3)2⋅6H2O, MoO3-CoO és alumínium-oxid keverékéb l [144,145]. A rendszer szabadentalpia-csökkenésének következtében a fém-oxidok spontán kiválnak az alumínium-oxid felületén.

Az így el állított katalizátorokat „egyréteg-borítottságú” (monolayer dispersion) katalizáto-roknak nevezik. Ennek kéntelenít aktivitása rosszabb, de HDS-szelektivitása jobb volt, mint az ugyanilyen aktív komponenseket tartalmazó hidrotalcit hordozós katalizátoré.

Sudhakar és munkatársai „oktaéderes mangán-oxid molekulaszitát” (MnO6 oktaéder egységcellákból felépül egycsatornás kristályos szerkezet anyag) állítottak el , amit el ször ammónium-heptamolibdát és kálium-karbonát oldattal, majd 85 órás h kezelés (130°C) után kobalt-nitrát oldattal impregnáltak. Az így el állított katalizátor alkalmasnak bizonyult FCC-benzinek szelektív kéntelenítésére, ezért szabadalmaztatták [146].

A magnézium-oxid hordozós katalizátorok ugyan alkalmasak szelektív kéntelenítésre, de a nagy fajlagos felület (300 m²/g) MgO nedvesség hatására átalakul kis fajlagos felület (10-30 m²/g) magnézium-hidroxiddá, ami az impregnálás során is el fordul. Ezért a MgO stabilizálása céljából Klimova és munkatársai Al₂O₃-MgO(x) vegyes-oxid hordozóra felvitt Mo és NiMo katalizátorokat állítottak el [147,148], és tiofén-butén eleggyel vizsgálták a kéntelenít szelektivitásukat. A hordozóanyagban változtatták az MgO/Al₂O₃ arányt. Azt ta-pasztalták, hogy a katalizátor Mg-tartalmának növelésével n tt a HDS-szelektivitás. Ezt azzal magyarázták, hogy az Mg-tartalom növelésével n tt az MoS2 kristályok mérete, ami azt eredményezte, hogy n tt az éleken elhelyezked MoS2 kristályok aránya a sarokpontiakéhoz képest.

Hatanaka és munkatárasai argonáramban 1-metil-naftalinnal és ciklohexánnal „kokszol-ták” a CoMo/γ-Al2O3 katalizátort [149,150]. Megállapították, hogy a katalizátorra rakódó koksz szelektíven dezaktiválta az olefinhidrogénez aktív centrumokat. Egy másik közlemé-nyükben arról számoltak be, hogy el szulfidált CoMo vagy NiMo katalizátorokat piridinnel kezelve n tt a HDS-szelektivitás [151]. Hatanaka kutatócsoportja arra is rámutatott, hogy CoMo/Al₂O₃ katalizátorokon a HDS és az olefintelítés nem feltétlenül ugyanazokon az aktív helyeken játszódik le [152,153]. Olefinek jelenlétében történ tiofén-kéntelenítés során kén-hidrogént tápláltak a reaktorba. Ennek hatására a HDS és az n-olefinek hidrogénezésének mértéke csökkent, az i-olefineké viszont n tt. Ennek alapján három különböz aktív helyet különböztettek meg: HDS, n-olefin hidrogénezés és i-olefin hidrogénezés.

Choi és munkatársai felületi fémorganikus-kémiai módszerrel (surface organometallic chemistry) vittek fel kobaltot és ónt szulfidált CoMo/Al₂O₃ katalizátorokra, hogy vizsgálják a különböz aktív helyeknek a HDS, illet leg olefinhidrogénez reakciókban betöltött szerepét [154-156]. A kísérletekhez 3-metil-tiofénb l és 2,3-dimetil-2-buténb l álló modell elegyet használtak. Azt tapasztalták, hogy a Co felvitele jobban növelte a HDS-aktivitást, mint az olefinhidrogénezés mértékét. Az ón felvitele azonban gátolta a kéntelenítést és az olefintelí-tést. A kisebb HDS-aktivitást IR-spektroszkópiás és CO-kemiszoprciós mérések alapján azzal magyarázták, hogy a szulfidfázisban csökkent a kén hiányhelyek száma. A kisebb

hidrogéne-z aktivitást a hordohidrogéne-zó shidrogéne-zulfidfáhidrogéne-zissal kölcsönhatásban lév hidroxil csoportjainak elt nésével indokolták. Ezek alapján felvetették, hogy a kén hiányhelyek felel sek a katalizátor HDS ak-tivitásáért. Megállapították, hogy a 2,3-dimetil-2-butén hidrogénezése konszekutív folyamat, mert el ször kett skötés izomerizációval 2,3-dimetil-1-butén keletkezett. A hidrogénezés az izomeregyensúly elérése után indult meg, nulladrend látszólagos kinetika szerint. 1-hexén esetében a kett skötés izomerizáció és a hidrogénez dés párhuzamos folyamat volt. Az izo-meregyensúly gyors elérése után a hidrogénezés szintén nulladrend látszólagos kinetika sze-rint alakult, ami az α-olefin hidrogénez dés aktív helyének teljes borítottságára utal.

Kordulis és munkatársai az ún. „egyensúlyi impregnálás és sz rés” (equilibrium-deposition-filtration) módszer módosított változatát (MEDF) használták NiW/γ-Al2O₃ katali-zátorok el állítására [157]. A módszer lényege, hogy egy oxidhordozót a katalitikusan aktív komponenst tartalmazó ionok nagyon híg vizes oldatával impregnálnak. Az említett kompo-nensek felvitele irányított módon történik, miközben egyensúlyi szuszpenzió alakul ki. Az utolsó lépés az impregnáló oldat elválasztása sz réssel. Egy üzemi, 3400 mg/kg kéntartalmú FCC-benzin kéntelenítésére végzett kísérletek eredményeib l megállapították, hogy az MEDF módszerrel el állított NiW/γ-Al2O₃ katalizátor HDS-aktivitása összemérhet egy kereskedel-mi HDS-katalizátoréval, de a kéntelenítés egyik katalizátoron sem volt szelektív.

Többen is vizsgálták az alkálifémekkel vagy alkáli-földfémekkel módosított CoMo/Al2O3 katalizátorok HDS- és hidrogénez aktivitását [138,139,158-163]. Hatanaka és munkatársai kimutatták, hogy a kálium jelenléte gátolta a kokszképz dést a savas helyek számának csökkentése révén, és így növelte a katalizátor HDS-stabilitását és csökkentette az oktánszámveszteséget [158,159]. Zhao és munkatársai is arról számoltak be, hogy tiofénb l, 1-hexénb l és ciklohexánból álló modelleleggyel végzett kísérleteik során a kálium bevitele javította mind az Al2O3, mind pedig a hidrotalcit hordozós CoMo katalizátorok kéntelenít szelektivitását [138,139]. Mey és munkatársai is káliummal módosítottak egy kereskedelmi CoMo/Al2O3 katalizátort, és k is jobb HDS-szelektivitásról számoltak be [163,164]. A szer-z k sszer-zerint a kálium kevésbé gátolta a HDS-t, mint aszer-z olefinhidrogéneszer-zést. Aszer-zt is megállapí-tották, hogy a káliumtartalmú katalizátoron lassabb volt a 2,3-dimetil-2-butén 2,3-dimetil-1-buténné történ izomerizációja, mivel csökkent a savas centrumok száma. La Parola és mun-katársai [165] nátriummal módosítottak Al2O3-SiO2 hordozós CoMo katalizátorokat. A nátri-um jelenléte csökkentette a Brönsted savas helyek számát, ezért a katalitikusan aktív kompo-nensek a Lewis savas helyekhez csoportosultak át. A nátriumtartalom növelésével n tt a

Tapia és munkatársai káliummal és lantánnal módosított CoMo katalizátorokkal végzett kísér-leteikr l közöltek eredményeket [166]. Az alkálifém- és ritkafém-adalékok csökkentették a hordozó savasságát, és ezért hidrogénez aktivitásuk kisebb volt, mint egy kereskedelmi HDS-katalizátoré.

Az el z ekben részletezett közleményekkel ellentétben más kutatók semmilyen hatást nem tudtak kimutatni az alkálifémekkel vagy alkáli-földfémekkel módosított CoMo/Al₂O₃ katalizátorok esetében [167,168]. Miller és munkatársai például nem észleltek változást sem a katalizátorok aktivitásában vagy HDS-szelektivitásában, sem a termékek oktánszámában, amikor MoS₂-ot káliummal és céziummal, vagy CoMo-t káliummal módosítottak [167].

Muralidhar és munkatársai pedig azt tapasztalták, hogy a nátrium vagy kálium hozzáadása nem növelte, hanem inkább jelent sen csökkentette a CoMo katalizátor HDS- és hidrogénez aktivitását; ráadásul ez utóbbit nagyobb mértékben, ami természetesen kedvez tlen az FCC-benzinek kéntelenítésekor [168]. A CoMo/Al2O3 katalizátorok alkálifémekkel vagy alkáliföld-fémekkel való módosításának hatásairól tehát ellentmondásos eredmények jelentek meg a szakirodalomban.

Toba és munkatársai a közelmúltban szelektív kéntelenítésre alkalmas foszfortartalmú CoMo/Al₂O₃ katalizátorokat fejlesztettek ki [169]. A CoMo- és NiMo-szulfid katalizátorokat γ-Al2O3 impregnálásával állították el , molibdén-oxid, kobalt-(vagy nikkel-)karbonát, fosz-fátsó és egy nem közölt összetétel vegyület felhasználásával. Az új katalizátorok nagyobb HDS-, de kisebb olefintelít aktivitásúak.

Az el z ekben részletezett szelektív FCC-benzin kéntelenítést ipari méretekben is meg-valósították. Napjainkban ez a legelterjedtebben alkalmazott krakkbenzin kéntelenít mód-szer. Két ipari eljárást is kidolgoztak, amelyeknek licence megvásárolható. Az egyik az IFP csoporthoz tartozó Axens cég Prime-G+ eljárása [170-173] (12. ábra), a másik pedig az ExxonMobil cég SCANfining technológiája [174-178].

A Prime-G+ els reaktorában a teljes forráspont-tartományú FCC-benzinben kis meny-nyiségben lév diolefinek monoolefinekké történ szelektív telítését végzik el szulfidált NiMo/Al₂O₃ katalizátoron, (150-160°C; 15-20 bar; LHSV= 3,0-5,0), kis H₂-fogyasztással (kb.

3,6 m³ H2/m³ FCC-benzin). Ennek célja, hogy megakadályozzák a diolefinek kés bbi polime-rizációját, ezáltal a gyantaszer vegyületek keletkezését. A diolefinek telítését szelektíven célszer végezni, hogy a lehet legkevesebb monoolefin telít djön.

12. ábra

A Prime-G+ eljárás egyszer sített elvi vázlata

A diolefinek telítése után lejátszódhat az olefinek kett skötésének izomerizációja is, melynek során az alfa helyzet kett skötés béta helyzetbe kerül át. Ennek termodinamikai okok miatt kedvez a kis h mérséklet (<200°C). Ez el nyös, mert sok internális olefinnek na-gyobb az oktánszáma, mint a terminális olefiné (ld. 3. melléklet). A NiMo/Al₂O₃ katalizátoron az említett körülmények között az FCC-benzinekben lév könny kénvegyületek (H₂S, COS, CS2, kis szénatomszámú merkaptánok és szulfidok) reakcióba lépnek az olefinekkel, és na-gyobb szénatomszámú (nana-gyobb forráspontú) merkaptánok és szulfidok képz dnek. Ezekre mutat néhány példát a (8)-(12) reakcióegyenlet.

Kis szénatomszámú merkaptánok átalakulása nagyobb szénatomszámú szulfidokká:

Kis szénatomszámú merkaptánok átalakulása nagyobb szénatomszámú merkaptánokká:

Kis szénatomszámú szulfidok átalakulása nagyobb szénatomszámú merkaptánokká:

CnH2n+1–SH + CmH2m CnH2n+1–S– CmH2m+1 (pl: n<3 és 5<m<7) (8)

1. reakció CnH2n+1–SH + H2 CnH2n+2 + H2S (pl: n<3) (9) 2. reakció H2S + CmH2m CmH2m+1–SH (pl: 5<m<7) (10)

1. reakció C_nH_2n+1–S–C_nH_2n+1 + 2 H₂ 2 C_nH_2n+2 + H₂S (pl: n≤2) (11) 2. reakció H2S + CmH2m CmH2m+1–SH (pl: 5<m<7) (12)

kéntartalma nagyon kicsi, jellemz en 3-5 mg/kg-nál kisebb. Lúgos merkaptánextrakcióra te-hát nincs szükség. A nehéz FCC-benzint két különböz katalizátort tartalmazó reaktorba ve-zetik. Itt az els katalizátoron végzik a kéntelenítés jelent s részét, miközben az olefintelítés kismérték marad. A második katalizátor hidrogénezi az els reaktorban újraképz dött merkaptánokat is. A katalizátorok összetételét az Axens bizalmasan kezeli. A Prime-G+ eljá-rás során az alapanyag oktánszáma a feldolgozás során csak kis mértékben csökken (alap-anyagtól függ en 1-3 egység), és a H2-fogyasztás is mérsékelt (kb. 15-25 m³ H2/m³ FCC-benzin). Jelenleg a Prime-G+ eljárást használják a legelterjedtebben FCC-benzinek kéntelení-tésére. Az Axens cég 100-nál is több licencet értékesített; a világ Prime-G+ kapacitása pedig meghaladja a 100 millió t/év értéket [172].

A másik szelektív kéntelenít eljárást, a SCANfining-ot az Exxon Research &

Engineering (most ExxonMobil R&E) fejlesztette ki. Az elnevezés a Selective CAt Naphtha Hydrofining rövidítése. Az eljárás alapelvében egy hagyományos HDS-üzemre hasonlít. A Prime-G+ eljárással ellentétben a könny FCC-benzint lúgos extrakcióval kéntelenítik. A nehéz frakció esetében a gondosan megválasztott üzemelési körülmények és a nagy kéntelení-t szelekkéntelení-tivikéntelení-tású kakéntelení-talizákéntelení-tor (RT-225) miakéntelení-tkéntelení-t kicsi az okkéntelení-tánszámveszkéntelení-teség és a H₂-fogyasztás. A katalizátort az Akzo-Nobel céggel közösen fejlesztették ki. A legújabb SCANfining eljárással a 800-3000 mg/kg kéntartalmú FCC-benzinek 10-20 mg/kg-os szintre történ kéntelenítése-kor az olefintelítés mértéke 35-50%-os, és 1-3 egység az oktánszámveszteség. Jelenleg ez a második legelterjedtebb FCC-benzinkéntelenít technológia a világon; 20 üzem már m kö-dik, és további 20 létesítése folyamatban van [179].