társadalmi kéregetés stb. mellőzéséve.l - támogatta volna. Itt van ez a könyvesbolt. Az ajtó sűrűn nyílik'
Fiatal barátaim, tanuljatok a kolozsvári fíatailoktól 1 A haialmas, jó térkihasználással,, modem tetőviliá
gítással tervezett, felszerelt teremben mintegy eze,-...
kétszáz ember figyel és lelkesedik. A legélesebb szem, s reggelre csodálatos templomot építenek. Aztán el-tűnnek nyomtalanul. Eltűntek ők is sz:emem elől a tömegben, nem tudom, ki volt közöltük Erzsike, ki volt Sárika, ki volt Zsuz:sa. De mi írók, szegény ek-hagyott pásztorfiúk, akiknek templomot kell építenünk a király parancsára, mert másként megölne, ámulva mindent idéz egész Európából: történelmet, iroda·lmat;
i!x,Jiti!kát. Nagyon intelligens. A kis,népek sorsáról
be-~él. Azt fejtegeti, hogy a nagynépek méltó ítéletet hajtottak végre a kisnépeken, mert ezek. nem töltöt-ték be hivatáS1Ukat. Túl s ágosa,n sokat foglat-.
k,oztak törté:nefmü:kkel. Nem is tudom, mi rilindent mond. Nagyon intel:ígens. Szégyenlem ma-gam, hogy én mindenütt csa'k a magam szerény gO!ll-dolataíval tudo,k eLőállani.
Veres Péter nem szégyenli, hogy szintén csak a maga gondiohtait mondja. Csodálarlos föl,é~y árad
be-lőle, ahogy megje'.eni:k csizmásan, paraszti gúnyájá-ban a tomboló tömeg előtt s szel.id nyugabmm,aJ, csillogó tekrnt,etében fínom humorral végig,néz a fe.
4
jek ezre fölött. Logikája könnyedén zúz össze minden . ellenállást. Minden szaván érzik, hogy belőle a nép szól. Egyszerű, világos; pengeéles hasonlatai, követ.:.
keztetései olyan természetesek, mint a paraszti élet.
Majd minden mondatát zengő taps, boldog nevelés, fölcsattanó helye51lés fogadja. Hajlékony gúny, öntu- · datos szerénység, hatalmasan áttekintett látókör, a gondolatok szerves összeillesztése, ez az, amit nem győzök benne csodálni, miközben kissé hangos szavát hallgatom. A parasztság jövőjéről szól s mindenki föl.:.
szabadultan érzi, hogy valamennyiüokről, az egész
ma,-gyarságról szól. ·
Németh László nemes pátosszal mond súlyos igaz-ságokat. Ki s eb b s ég bő I k i s eb b s ég be kerülte;.
tele, erdélyiek, - fejtegeti, - mert Magyarországon mi vagyunk a :kisebbség, akik a népet jelentjük. K&-mény szavak ezek, de hogy megérti a tömeg! Hogy figyel, hogy issza f-elsz:ál,16, szinte láztól fűtött s:za.-vait. S azt, amit ők mondanak, a költészet magassá-gába emeli a virágszerűen finom kis Kulcsár Irma·
versmondása. Erdélyi, Sinka versei tüzes nyelvekként szállnak a közönségre. Mennyire egyek vag,yunk mind-nyájan, - Németh, Veres, Erdélyi, Sinka - ha nehéz életünkben bántoth.Jk vagy bántjuk is egymást, meny.-nyire egyek vagyunk a magyar zenével, építészettel, Boda Gábor szobraival, Csók István, E;;iry, Szőnyi fes-tészetével s azokkal az írókkal, akik nincsenek itt:
Móricz Zs:gmonddal, Szabó Dezsővel. Mennyire ugyao-az a lélek vagY\,lnk mindnyájan, amely a Visztulátót, különös-képpen nehezemre esett, napról-napra remé!tem, meg-betegszem, vagy hóvihar teszi · lehetetlenné az· Torkomat fojtogatja a könny, szeretném magamhoz ölelni Kol,ozsvár fiait és leányait, szeretnék leülni kö-lZ'ébü'k: a föld,e s beszélni, beszélni nekik a. finn ifjú-ságról, amelyhez annyira hasonlítanak.
Aztán mégis uralkodom magamon és beszélni kezdek, Az első sorban ülő előkelősé;;iek szám3ra kemény be-széd egy kissé. De a fiatalok megértenek. Aminthogy megértették a F ö I d i n du Iá s t is, hiába sz,erveztiek ellene sajlóhadjáratot azok az erdélyi ura,k, akiknek' minden lépését iparkodtam megkönnyíteni ideát.
De ez a szereteiláradá& elmossa a harag, vagy a
5
badításra, segítésre vár. . . Mint testvért várj,u:k ... «
írja Dóczy Kálmánné az idézett levélben.
..
. Reggel htJ'l,I a hó, Kol1ozsvár puha, csillogó lepelbe buricolózik. Száncsengők csil,ingeloek, a harangszó úgy zeng, mintha mélyhangú zenekar zendülne meg a fel-legek mögött. Barátom, akivel feledhetetlen időket töl-töttem Finnországban, boldogan fölkiált - finnül - :
»Hát nem egés.ren olyan, mintha. Suomiban volnánk?!«
Jg~, egészen olyan. Vidám, csendes, tiszta a vá.ros.
Főként tiszta. Ma 9 y ars á g á. b a n, ny e I v ében, ,életmódjában, szell,emében tiszta. Füröd~
ni lehet berm,e.
Most megértjük, hogy az erdélyiek miért oly gya-nakvók, rejtőző4<, ravaiszkodók itt minálunk. Megért-jüik, lhogy néha miért oly kíméletlenek is i,rányunki-ban. Miért néznek le bennünket. Félnek tőlünk. Nem bí.maik bennünk E(!<észülnek minden csa:lódásra, csá-Jattatásra. Rom1lottaiknak éreznek m4ra<et.
Távol Biudapest mérgezett légkörétől, mérgezett ke-res!kedelmi, po(.itikai, · sze'11emi életétől, egészen mások Mert otthon vannak.
Mi is ,megváltorunic Erdélyben. Mint akik hazat-térünk, levetjük páocélzatuokat, helyreigazitjok keserű, vagy ámító arcvonásainl<at, lazára eresztjük ugrásra kész
i-nainl<at. Nem rettegook a haZJugságoldól, nem
vár-MAGYAR éLET
~unk támadásokat. Otthon vcagy,uink, eg'y'másé és a ma-gunké vagyunk. Tiszták vcagyunk
•
A vonat süvöltő szélben vágtat a hólepte AJ.föl,-.
oon át. Leheletemmel tenyérnyi helyen megolvasztom az ablak jégvirág.a.it s kibámulok az éjszakába„ Szerie-tem az Alföldet, ezt a vad, végtelen szteppét, soha-sem értettem Ady megvető jajongásalt. »Fut a vooat az éjbe« -: s kint vad sZ!él sodorja a, havat. · Seho,1 egy lélek, sehot egy fénypont a dermedező tanya-házal<ban.
Béküljünk csak meg magunkkal. Ez is mi var-gyunk Fátlan, kietlen pu&z:taság, s.zétszórt, halott ta,..
nyáik, süvöltő szél, hóvihar. Nézzük a maguok
S.zet-mével: milyen hata,lmas, m,l'y'ell végtelen, milyen vad és. ősi! Minek szégyenlenénk? A Boul' Miche'-eo most idegen csizmák dübőrögnek,
ha
megújulást akarunk, nill'lcs mit keresnünk Ady Bakonyábao. A Fény Városa sötétben didereg, nézzünk körül idehaza. Nincs miért»nyugati őrjáratokat« és »doweri átkeléseket« végez-nünk. Itthon van őrizni valónk, Hthon kell á t k e I n ü n k - s nem magányosan, kiváltságos sze-.
mél~ént, hanem népes:lüf...mindenestül- - a ma -gu111lc igazi hazájába. »Zúgjátok hát, tél
sze-·lei, az örök nyár dalait« jiut eszembe Erdélyi Józsd két sora s nyugodtan nézek ki a hóviharba.
Budapest, 1940. december.
A0>
MŰHELYTITKOK
Minden mű megal'kotiísában a legtevéke-nyebb szerepet tölti bo az írónak valamoly személyes élménye. Rendszerint .:valamilyen személyes éhnélny a döntő impulzus - de ezt az ianpulzust titokként zárja magában az író és nem is szívesen nyilatkozik róla.
· A Film-Színház-Irodalom - számítva a közönség: ezirányú érdeklődésére - felke·
reste prominens íróinkat: nyilatkozzanak egy-egy legjobban ismert művülk-sriilotésé
nek titkairól, mondják el, hogy mik voltak a;r.ok a tapasztalatok, impreMziók, szemé-lyes élmények, amelyek a mű ·megírásánál lnspil'áJta, dinamizálta lelki motorjukat ...
ll'nácz Rózsa a most megjelent »Született Moldovában« című regényéről nyilatkozik:
- Könyv-emet eu erdélyi szobrászművész bwnátomntak dooikáltam, &kinek tragikU$ sor-sú h;mtóri,ája adta a tu1addo,rnképpeni impul-zust a 110gény mogirásáir.a. Jilg.y magyar feető
művész, akinek apja klésőbb roo:nán nőt vett feleség:iil, áttérve a görögkeleti hitre,, telje-sen I"Qmánná asszimilálódott . . Ez a félvér festőmüvé1:1z vagg:á.rdista lett és · bal'átjá.t a lil7.0brászművészt teljesen tönkretette ..•
Kodolányi .János legújabb r&&rényének, a ,Futótüz«-nek műhelytitkai~ lebbenti fel
4 fátylat:
- Az októberi forradalmat megel&:ő nyá-ron
egy ·
alföldi ta.eyán éldeg,éltem egyik barátommal. Barátom tizennyolcéves volt, él! tizentiletn0. . . ,~ Egy esős napon a falu.ha iparkodtunk.
Kocsinkra karcsú, szl'lke leány kéredzkede,tt.
Boldogan -.iiltettük magunk közé s mire a faluba értünk, ~iilálosan beleszerettiink mind a ketten.
- Ezt a -különös, kettós szerelmet; ezt a különös leányt írtnm meg Fut6tt'lz eímü re-gényemben. Súlyos csalódás volt számomra ez a sze-relem. Persze, akkoriban :még'-más is történt: .összeomlott a front, kitört az ÓS?JiirÓ?lSás forrada,lom. · · ·
--1 El;)ből ,az élményből szjiletett a reg-élny. , Megírtam · benne az ingadozó tá.rsl_ldalom ·.
7,firzavarát, az alföldi parasztnép megqioz-dlllá.~át s egy beteg úrie.,alád! öeszeroppa-ntásá,t.
Makkal Sándor a >Mi, ErnYeiek«-röl
be-sézl: · . _ . ,
- Apai és anyai .agon marosszéki székely család tagja vagyok. Ezeknek a katona-multú kisbirtokos nemesi családoknak akar-tam megrajzolni a magyar világban való fltját az -µtolsó száz ~V' alatt, a negyven•
nyolcas szabadságharc _ tragikus . végétl'll loozd ve. A székely családnak ez az útja: a sok: gyermek kö?)iil egy-kettő
rnarad a földnél s l'írzi, töri az 6.si rögöt, valamelyikük sok küzdés mött kollégium•
•ba kerül, . tanul, hogy tanító, pap, tanár, vagy más szellemi vezetöje legyen népének, néndyhlcü)!: művészi tehetséggcl és lendület-tel messzibb égtájak felé szárnya:f:T'va,n.
ol.ytan is,· aki mint vlÍl:laml 1iellepee, más, tá.- . voli környeuitben
ve.r
gy<Xk:eret s alapit csa-ládot. lgy ágazi•k szét a: família az e,gész . magyar közéfo.toon, szerény vagy országos.soorepet játszva, 4e mhndonlképpen gyara,.
pih,a a mlilgyar nenwet élet.er~¼t ·· 66 erköl-csi WkéJét.
Márai Silndor
'á
most nagy sikerrel futó színdarabjá.ról, a ~Kaland«-ról nyilatkozik: ·- A Kaland megírásánal egyetlen szemé-lyes 6lmény~m. sem ját!izott szerepet. A Ka-land az elsl'í .sórá.tól az utolsóig-a fantráziá·m sziileménye. Tulajdonképpen a helyzet · az, hogy. az alapötletet már egy-régebben meg-jelent novellámban dolgoztam fel, - a. no-ve'lla címe: »Rendelés előtt« volt, -.s ebből
,r
novellából írtam e színdarabot. A Kaland valame.nnrt szereplője költött alak. De ter-més~etesen . mindegyik -alakban benne van az író is, hiszen mindegyik 11zerep.ló az Jrós:tmlötte.
· Zsigray Julianna az »Erzsébet királyné«
cíínü regényénekc sziiletésér61 ezeket mondja:
- 1936-ban Bécsbe utaztam és ott; a Ka pueiµ.usok t~m»:lQ:máb_an. egy igen megkapó jelooségre lettem figyelmes. A sok már·
vá.ny- és bronzkoporsó közt, melyekben a-Habsburg-ház uralkodói porladnak, Erz11é·
bet királyné sírján frias élő virágot pillan-tottam meg. Egyedül csak az 6 sírján friss virág. E:,; a látvány késztotott a regény
niegírásái-a • . • . . ·
· Gyóey András