Eszak görögjei _ t

Puszt ai-P o_p ovi ts J óz set: Lát oa;atás K. otthonában Tiv:~d9.r:

Hédcy Je ent~s az 1940.évi Vojnits-jut::ilomról

Jun.

Vajthó László: Ma6yar ujdonságok ,c:;zinházaink müsor.!,n Jun.

Elutasitották

.g_

FölJindu.lás elleni .t)lágium9ert Jun.6.

Szij Gjbor: Tudtuk

előre

•••

Az ug;ynevezett "kisebbsé6i" törvényj g,va.slat Simánd:1 Pál ~= ^Á.J.: Sü.ll;yeciő vilá 6

Birkás Endre: Az elmul t évad mérlege Kelemen,, J áno.s: .K.J.

düll;yedő

vilá.1;

Esti beszélgetés.

L~tszat és valóság. A Belvárosi 3zin~áz vé~e .t,eJ;wres Ede: Két kön;yv, két világ

Thurzó Gábor: K.J.:

dü.ll;yedő

világ Gombos Gyul':l: K.J.

Esti beszélgetés.

Épi tsünk ma.;y9.rul !

n '-'•

Csuka Zoltán: K.J.:

Jü.ll~edő

vilái A finn g.yorstelepités csodái. C..

Vidám lény ok

,'3.

nagyb1rcsai nép!

őis.k.olán

• G., Esti beszélzetés. e.

Fényi András: K.J.: Futót üz Uj iond 019.t ok Bud9.9e strő4, ~ l.

KodolánJi János BókaJ Jánosról Bóka_y Júnos K.J.ról

Esti beszél~etés. e.

Tudomán;y, müvészet, irodalom 194-0 romjain Anyfik, !1kik

'1

puszta kezükkel ástak sirt. e.

Eszak görögjei _ t.

Jun.20.

Jul.

Jul.

Jul.

Jul.15.

Aug •

Aug.

.3zept.

Szept .27.

Okt.

0kt.11.

0kt .25.

Nov.

Nov.

Nov. 7.

Nov.15.

Dec.

Dec.15.

Dec.20.

Dec .24-.

MAGYAR ÉLET

NEMZETPOLITIKAI SZEMLE

Kodolányi János:

Esti beszélgetés

Legutóbb az író magárahagyatottságáról beszélget-tünk. Szavaim kissé

tán

keserűbbek voltak a szokott-nál, de magányosságomat is jobban éreztem, mint va-laha. Most már restellem gyöngeségemet, restellem, hogy kételkedtem a csendes, igaz magyar lelkek lát-hatatla.n köztársaságában. Mert íme, levelet kaptam

Csik-mindszentről, Dóczy Kálrnánnétól s ez a levél visszaadta hitemet s irámpirított: »Nem szabad kicsinyhitűoek len-ned !«

»Messze-messze Pesttől, itt, egy távoli székely fa.-kicsk§ban fekszem ágyamban, - mondja a levél. -Ég a gyertya, mellettem alszik másfél éves kis unokám és olvasom az Esti beszélgetést. Bizony megkönnyez-tem, hogy Bartók Béla el kellett menjen, mert mele-get, levegőt nem érzett. S milyen jól esett, hogy más.-nak is fájt az eltávozása. És az utolsó Beszélgetés is a.z író magárahagyottságáról. De az író Krisztus útját járja, az igazságért, . szeretetért, a tisztaságért küzd:

S így kell tudja, hogy ez sohasem könnyű, de a leg-nehezebb út. De nincs egyedül, százak, ezrek já.rják csendben ezt az utat - itt rrlíind a szegények - csak lélekben gazdagok.«

Aztán szívszorongatón megl·epő szavakat ír: »S hogy könnyebb legyen, hogy közösséget és mel,eget érezzen, mi erői, segítő indítást ad a továbbiakhoz, tessék, jöjjön · el hozzánk. Most mindjárt. Az útirány:

Kolozsvár-;-Beszterce, onnét autóbuszon Szászrégenig,

,ott

a székely vasútra száll és jön Csíkszeredáig.

Meg-lrja, mikor érkezik és a kocsi várja az állomáson., Onnan nyolc kilométer Csikmindszent. Itt csend van, nyugalom, a csillagok tisztán ragyognak, a lelkekben áhítatos érzés és melegség, mintha oltár előtt állna

a

lélek. Fonóba járunk, dolgozunk, imádkozunk - s bí""

runk lsf.enben. Ha nem akar hozzánk jönni, egihzen

egyszerű háznál is kereshetek szállást, bár mi is egészen egyszerűen élünk. Itt máskép nem is lehet.

Ha ezt a lelkiséget megismeri, érezni fogja, hogy érdemes kitartani, dolgozni, mert itt is mi.nden fel-. szabadításra, segítésre nézfel-.fel-. fel-. Mint testvért várjuk,

kér-jük, ismerjen minket is.«

Némi kis rövidítéssel így szól" az egyszerű levél:

Éppen Kolozsvárról érkeztem meg, amikor a l,e-velet elolvastam. Csodálatos összejátszása a körülmé-nyeknek! Kolozsvárról jöttem, szívemben békével, meg-elégedéssel és büszkeséggel. Nyugodt és vidám 'll'Ol"-tam. Szemem előtt még csillogva kergették egymást a Körösvöl;w, a hegyek, a kis berenaházak, -a puha hóval lepett uccák képei, még benne csengtek fülem-ben a lelkes-kedves fiata•lok bizakodó hangj,ai, még zsongott bennem a vonat kattogásának megnyugtató ritmusa - s asztalomon várt ez a levél, mint tá,voM üzenet, mint kézfogás, mint egy pohár meleg tej, mint egy falat ízes erdélyi kenyér. Várt mint szelíd, baráti szemrehányás. Lásd, - mondta a levél - .lá-zadozol eleve elrendelt sorsod ellen, kényeskedsz, pa-naszkodol, kicsiinyhitű vagy, egyedű( érzed magad. Rád-fonódott a gyávaság hálója, megkötözött, megfogott;, mint vergődő, némán tátogó halat. úgy érezted, part-raclobott egy láthatatlan, kegyetlen kéz. Hiúsá,godbain fájt, hogy az úgynevezett irodalmi élet, a ,kritika, a sajtó, a színpad, volt és megmaradt barátaid mellőz.­

nek. Elkeseredtél a képmutatás, a hamg,ságok, a tör-tetés látlá~. Reményedet veszítetted, mert rádszabadult az idegenek hatalma s itt-ott belédfojtották a szót.

De miért feledkeztél meg rólunk, akikért élsz és dolr gozol? Rólunk, a százakról és ezrekről, . akik ugyainaz:f érezzük és gondoljuk, amit te? Miért nem érezted a mi láthatatlan ezer kezünk szorítását, a népedét? Miért húnytad be szemedet a mi rádsz,egezett tekintetünk

előtt? Hát vajjon neked is kedvesebb a tömjénezés, a társasá.g l<ína fínomság~, a díj, a l<oszorú az lyen-oly,a;n lánc, az első hely a templomban, a farizeusok helye,

A~ b

sronytól, aki alvó unokája• meMett gy,ertyafénynél oh-vassa üzeneteit.

Monostori úton egy barátom szobácskájábain. Ba,rá.tom azóta meghalt, nem akartam, hogy álma.im, ha, csa'k lelkes elszántságot. Amikor a Körös völgyén kilométer-ről kilóméterre fel,ismertem a riégi tájat, a régi szik,..

láka~, a régi hidakat a folyón, mintha visszafelé utaz..

,fam vol,na a multba. Mintha időgépe.n ültem s két évtizedet hátráltam volna az időben. Egy-egy alagúton átrobogva mi:ntha múlt idők völgyeibe pil,hantottam vol-.na. Itt fát raktak lassú mozgású, szótlan, ha,risnyás-kucsi-más férfiak a vasúti, kocsikba, s újra fölfedeztem, hogy a kucsmájul< ,olyan, mint a hegyoldalakon guggoló házak magas, mohos. teteje, mint a kimagasló

temp-lomok torooyfödel,e. Milyen csodáliatosa,n i,Jlenek ezek az emberek, ez;ek a háztetők a tájba! Milyein magá-iól értetődő művészete a stílusegységnel< ! Nem

fogy-tam ki az örvendezésből, a, mély, megnyugtató vi-dámságból.

Minden lépten-111yomoo történelem. Nemcsak a ma-gam múlljába .r,obogtam vissza, hanem a ma,gyarságéba is. A történelem itt elevenen ható erő, nem romokb.:1 omlott vagy mesterségesen megdemiesztett múlt. Oláh ház;ak, - mondja mellettem va.l,aki, holott dehogy ro-mán háZialk erek! Ilyen házakban húzódtak meg Ba-ján rombadöntött birodalmának a hegyekbe szivárgott hontalan avarjai, ilyenek látták a honfoglalóka,t, ilyer-nekbe,n pihent meg s i,vott egy kupa bivalytejet a fejedelmek vitéze. Most vonat kanyarog ott, ahol va~

la.ha Szent István lovagolt dzsidás csapatai élén, de a fonott sövény,ek, a magas, mohos tetq\<: s a kicsiny

~blalcszemek most is ugyanazak.

Biril<ák legelésznek a hegyoldialoo, a téli ,na,p magya.,-rokkal, oláhokkal, es.zegel-bolgárokka.l. Értsétek meg a szívét, más szív az, mint a levantei fa,nariótá:k;ka,I e1-fajrott, bizá1ndvá lett románoké.

Kolozsvár is ugyanaz, ami ezer e,sz¼endőn,ek előtte

2

volt. Egy darab történel,em. Nagy méhsejt, évszázad-. ról--évszázadra nőtt egy-:két sejtecskéV1el, de a régi sejtek • is romlatlanul megma.radta,k, szorga,lmas, név-telen méhek lakják: magyarok. Tiszta, eros leveg<>

lengi át. És nemcsak elev,e;,en, ható történelem, ef,e-v,en mitosz i·s, Fel.~gvára a, hét vár közé tartozojtt, amelyet még a tündérek építettek s amelyről E11-clélyt Tüindérkerrnek nevezik. Mitosz és történelem ét itt, összefonódva a modem élet mindennapi gondjaii-val, ITIILiClkájáva.l. _S a történelem s a mesévé he~t mitosz villódzó fényében egy~y kis Ábel baMag nagy csizmában, vajszínű harlsnyábain, ködmönben, fején ~

g.:.s lwcsmával, kezében görcsös bottal,· szótlanul föiemel-jem s megmutas,s,am nyolcszáz ,esrlendo homályában a oépet, az örök rna·gyarsá9ot. Megmutassam: lá-ssáiolc, Hgyel-jetek: Keletieurópa messzi vkfékeiről ismerős dalokat hoz felérek a szél. A mi dalainkat. Had~gailóz~

csak: Mongóliáig zeng, a mi da,lunk, a cseremisz.el<\

földjéig zeng, Sz;ibiri,a sz,egény, nyomorult, osztják, vo-gul halásztanyáiig· zeng, és a fü:m tavakig muzsikál.

Nyissátok ki a fületeket: a hevesmegyei parasrlaszl-szony ugyanolyan da,llamma.l siratja halott fiát a ko-porsónál, ahogy az osztják. Építettünk páratlan pa,lo-tát Esztergomban román művészettel, de nézzétek csak az oszlopfőket: ka,ukárusi palmetták díszítik s

egyt-egy kifaragott arc magyar tekintettel · mosolyog rátok.

lrtottllJ'.k a pogányságot, de a beteg• gyermekeit ma is úgy gyógyítja a java,sasszony, mint ez;e•r évvel e~

előtt. Még ,papjaink i,s B o I dog a s s zon yn ak ne-vezik Mári;áil s

!ha·

káromkodunk, s szidjuk ennek, vag,/

annak az istenét, a, hajdani kisisteneket eml,egeitjülc elégedetlenül.. Ha fohászkodva sóhajtunk: »édes jó Istenkém«, valamelyiik jóságos .i~tenkénket idézzük Ben,-nünk van a muH s benne vagyunk az örök rnulfbiain.

sür-gősen életbeléptetett kultúraelilenes intézkedések, Er-délyben h,atástalaook maradnak. 1 t t a m i t o s z, a

t ö rt én e I e m é s a k öl t é s z e t : e I e v e ,n e r ő.

...

Alig tartózkodom oéhány órája Kolozsvárott, már-is biztosan tudom, - és nem csupán hiszem -hogy nekünk, ideát való magyaroknak, akilk mifoszban,

3

történelemben és költésrethen akarj,uk feUámaszta,ni Ma-gyarországot, hatalmas szövetségesünk támadt. Mert je-lenthet a visszatért erdélyi 11ész a gazdasági életnek fát, sót, ezüstöt, gyümölcsöt, sajtot, fürdőt, j,elenthet az állam biztonsá,gáinak stratégiai a,la.pot, jel1enthet, a politikának párthíveket, képvisel-őket, főispáookat, pol-gármesterielket, jel,enfüet a tanült elemeknek köziga,z.-gatási, tanári, orvosi s nem tudom még mifél,e ál.lá,..

sokat, az egész m a,g y ars ág.na k mégis a, mi,-.

t o ,sz, a t ö r t é ne le m, a költészet e I e v e n e,g y sé g é t je I en ti elsfüorban. Azt az erőforrást tehát, amiből a· magyar lel:ki1ség,et újjáépíthetjül<, he,..

lyesebben: v i s s .z a á 11, í t hatjuk A hivata,los szel,..

lerni él,et, a felűliről diiktált kultúrpolitika, a magyaror-szági közép- és felsőosztá,Íy cementként megdermedt szelleme ránehezedheti'k majd Erdély~e egész súlyá ...

val, t-ehetetlenségéve,I,, pálilott lomhaság.ávaI és cifra

»európaiságárva.1«, a magyar lélek ·roppant erővel. fe-szegeti a :ránehezedő l<riptafödel,et 1920 óta, feszegeti, mint Ady idején sem jobban, feszegeti, mint a múlt században Berzsenyi, Petőfi, Arany, Szöchenyi s tár-saik korábian 'S ezután már nem kárhozik tovább tetsz-halál.ra,. Beszélhetnek már oeküok i:lyen, vagy olyan·

Kultúrbodenről, el1tilthatják akár hatósági•lag is gyer-mekeinket a magyar daltól, ránkzúdíthatják a világ s Magyarország minden jöttment tamburmajorjánaik, hangszerelőjének, fütyülő zsidajának zenéjét, betöm-hetlk a szánkat, írókét, ellepheti!k a színpadjainkat a.

kommersHoagya.rok, kolumnál<at írhatnak á.lcázott libe-rá l isa ink »sz,entistváni gondolafról,«, magyalibe-rá.zhatja aki akarja, hogy mi az »erdélyi· s21el:liem«. Éppen, mer't Erdély egy részét megszereztük, semmi sem állítn,atja meg többé a mélybe temetett mag kicsírázá,sát. Mert az »erdélyi szel!lem« éppen az, amit senki sem han,-goztat: mítosznak, költészetnek és törté-nelemnek eleven egysége, életteremtő erejé.

Ez az, amit Erdélyben nem keU keresni, magya-rámi, hi·rdetni, mert élő erő. Ez az, amit itt neküRk\

keresnünk, magya.rá21nun4<, hirdeitnünk l<ell, mert túl.--ságosan is elnyomta az a.z idegen, hibrid haba,réki, amit szeretünk »európa,i· k1u)túrának« nevezni s ami-vel fennen hivalkodunk.

•

ó, megértjük mi egymást az erdélyi fiatalokkal. Mi nem félünk attól, hogy »sokan meg akarják tartani a partikuláris szellemet.« Tartsák csak meg, az. élte-tett bennünket i~ mindíg, hogy v,olt egy ,na,gy magyar , medence, amely· megtartotta,. Az teremt bennünket most

is Í'.ljjá, hely,esebben: az ád vissza rnindnyájunl<a•t m:i,..

gún~nak. ·

Szobámban összegyűlnek fiatal barátaim. · Reál,is kérdésekről szó.lanak, polHiikáról., társadabnról', keres-kedelemről, de minden szavukat átfűti az idea,liizmus.

A »Méh!kas« intím, ízléses kis könyvesboltjában!

elgondolkozhatom errőli a ha,rmón.iáról.. Főiskolás~

s21övetkiezete a »Méhkas«, azért szerverlék, hogy a n:i,agyar ifjúságot minden szükséges támoga~sal - el-lássák. Erdélyi József szép tervére, a » Tücsök«-~e gon-dolok Húsz év alatt nem tudltmk olyan szövetkezietet-s.rervezni, amely sziegény magya,r ifjúságunkat gazda-sági eszközöl< útján - tehát kegyes állami támogatás,

19t/A

•JC«rft:/-MAGYAR

éLET

Döglött

Maros

In document MAGYAR ÉLET (Pldal 120-124)