IRTA KODOLÁNYI JÁNOS
Levelezőlapot kaptam Varsóból. Még deeember 16-án kelt. Rajta a német egyik-külvárosában lakik egy asszonynál, nyilván kegyelemből. végtelenségig, rendkívül művelt, világ-.
látott lélek s emellett szinte gyermeke-sen· rajongó. A1, asszony finom, töré-kelí7, fegyelmezett s mégis me!egszívii nő, egy Ji;:a:triilai . szaklap szerkesztője.
Lányos dicsekedési;;ei · mutatta nemzet-közi ujságírószövetséirt igazolványát.
Napsugaras nyári Időben robogtunk felrelé a Viág völgyén, erdők, hegycsú-: esok, ősi várromok közötl Az első sza-vak németül e&tek, de röj;?tön áttértünk
· a franciára. Mind a ketten .elegánsan, ' fl)l"dulatosan, ti~ta. _kiejtéssel beszéltek franciául. Utazásunk e.,uyszersmind uta-zás volt a magyar történelemben. Míg t'.salE el nem hagytpk az 6si magyar
ha:
tárt, mohón hallgatták magyaráz11tal-mat a b.onfogla:lá.Rról, az ÁtPádházl ki-rályok . uralltodiisáról, a tatár~ásról, Mátyásról,
á
török hódoltságról s az azután elköveikezett időkről. Minden városhoz, minden várhoz magyarázatot kellett fűznöm. Majd, ~or ,kerülvén finn-oi;-szágl terveimre, a magyar nyelv szá_rmazásáról, , kialakulásáról beszél-tem, néhány érthető és egyszerű nyel-vészeti példával megvilágítva ,nyelvünk IW)rkeze~t · s . :tinn, meg török rokon.sAc·gát. Minderről. sokat túdtak t'lk is, , gyermekes öröiitük . halk felkiáltások-ban, , . csodálkozó ah-okban s izga~t izg11,-tottság fűtötte, legyelm.ezett mozdulatai
fölszabadultak. A nyitott ablakban állva Autóba ültem, sötét, lelketrázó ntoA·
s cigarettáj{tf szíva, messze kimutatott kon elvitettem magam P.-ékhez.
a folyó völgyére, tekintete kemónyeb.bré Csak az asszony volt otthon. Végtelen vált, arca azlnesebb lett. Mint légío- kedvességgel fogadott, teával 11:ínillt nárius, ezeken a domboko~ harcolt, meg. Elmondta, hogy bppen várja 11i
ezekben az erdőkben lappangott, ezeket urát, hadgyakorlaton volt az ukrán tu,-a falvakat hódította meg. Itt folyt le tár közelében. Feltétlenül megker011 élete romantikus korszaka. Itt küzdött majd a szállásomon.
Lengyelország nagyságáért, birodalmi Megnyugodva, felüdülve köszöntem el.
állásábrt, függetlenaégéért. S most Egy modern bérház negyedik emeletén halk szóval fogadta, hogy ezt a vidé- laktak. A lift a harmadik emeletnél e-I·
ket, amelyet a csehek elvettek tőlük, romlotl Hosszú vitatkozás a. liíteaem amikor Lengyelország nem . tudott vé- ber, meg a földszintről felklabáló ház-dekezni, rövidesen vlsszaloglalják s ak- mester között. Végro egyesült erővel ilror 6 isméit itt lesz ka.tonal'luhwban. ., , kihúztak a bedöglött liítból, nadrágom
szá.llo-1tz erdők illatát. dát, ami-kor ren_dőrrel fenyegetőzfom.
C:r.imstochova • •• A pályaudvaron Má- Hajmeresztő tapasztalatok voltak ezek rla ünneplésére összegyűlt nép az or- ·- Finnország utáni
11zág minden részének viseletében. Piros onisz zubooyok, lengy,w, hímzések, fehér ingvállak, 11zínes kendők, nehéz csiz-mák és. sze,:ényes bocskorok ..• · Itt-ott ' a zarándokok zászlóvtvöi féltő gonddal őrzik a becsavart. hófehér Mária-zászló-kRl Víg csevete1és, kacagó lányok, vo-natfüt-ty, tolong<áa, Harsogó, duzzadó
M~ 1
Majd, már Varsó közeléb~n Pjotrk6·v modern, új állomása, mint egy nagy játékdobozból kirakott vadonatúj játék.
Varsó épülőfélben 16vő állomáBának állványai, gerendáf,,. rögtönzött
falép-csői, irtózatos néptömeget, vad z~avara
~- kavargása. P. úr a.a.tóba iilteUe fele-ségét, ő maga elkísért von.atomhoz, he-lyet kerített· a zsúfolt koCS'iban, elren-dezte málhámal, megszidta a hanyag,
követelőző hordárl, aki meg akart zsa-rolni. 'A fülke ajtajában pedig gyors edhatározással megölelt s akkor is ott állt még · 11 Jierrón rossz lámpái alatt.
amikor · vonatolll kigördült a wittelen síkságok fpll,.
Később egysz1:r ,kénytelen. voltam, egy_
napqt Varsóban töl"teni. Nem szívesen tettem, eohasem szerettem meg ezt a
Találkoztunk.. Pontosan a megbeszélt
időben jötl Galambszürke főha,lnagyi
uniformis feszült rajta, lábán ragyogó csizma. Ismét megölelt s ahogy beszél-gP-tni kezdtünk, nyomban észrevettem
aggódó tekintetét. El is határoztam, hogy nem szólok le.sujtó tapaszilaiatainiról. A zemgnlei goromba lengyel
graniesár-tis'lltről, _.aki hatalmas pisztolyát az asz·
tatra fektetvll követelte, hogy szerezzek új vbumot, a hamis· · pénzekről, amiket majdnem mindenütt a ma.rkomba nyom-tak. valahánys:i.or teáit. Ronkászsemlyét vettem, a motozásról, amit azbrt kellett elszenvednem Tll'l·monteban, mert
útle-velemen-Budapestet Bukarestnek olvas-ták s ;nyomban valu.toos."1Il;PÓS7, zsidót szimatoltak bennem, a szálloda pi1JJ.asz, kihívó viselkedésű személyzetét, a ház-mester, meg a liftes nevetnivaló ha11da-b811lldtijáit a liflbpénzért, •1tl taxisoflőr sml-hámoosá;g,át, ami ihUSl!Onnégy zlotymba került •• ·• Nem, nem akartam- szó_lni minderről. Végtelenül sajnáltam baráto-mat. Láttain, hogy eU61.e tapasztalato-kat gyanít s. fél, hogy megszégyemtem benne a • lengyelt. Csakhogy faggatni kezdett .. Kérdéseit . elütö!teJil néhány , szóval. De ti makacs· volt. H~zú
kerte-lés. után végre szeliden ·megv~lottam, hogy bizony, ros8Z'llii érzem magam. a 6Zállásomon ..•
Vérvörösen pattant föl helyéről s ~ln-eér titán kiáltott. Fize~tt. A kávéh~
el6ti k~iba. nyomott. Szorongva _üll.tem -meIÍette. Egyenest a szállQdához hajta-tott, berontott a portára, :ráti\1~adt &z ácsorgó 11aplÓpókrn. OÍyan · parázs bot-. rányt bot-. rendezett · a görnye,it, hajlongó,
29
~ q'{
il!ázátosan mosolygó lézengök között, ho,ry csakúgy visszhangrott az épüleL.
Majd ismét betusz·kolt az -autóba · s né-milog megnyúgodva "körútra indult ve-lem a 1,·á.rosba • .:\. esehszlovák követsé-,:en lévén· dolgom, ~löszür oda mentünk.
/)t pere alatt elinté2te útJevélügyemot.
..\ .vasútállomáson táviratot adott löl fe-le.léiremnek. A tájékoztató hivntalban menetrend&t tanulmányozott, folvllágosí-tásoka-t kért, följegyezte a 1,·ooatok ln·
dulását. az á!i1zallási helyeket. Magya-r1h;ó jegyi:oteket firkantott· jegyzököny-vembo, Mald meghívott ebédre. _ Délután ellenl!rízte szállodas1.ámlámat. kiosztotta a borravalókat, ismét lellordt'.a s megfd-nye.,"'ette a 11Zemély1.etet. Kikísért a vas-útra, kh·áltotta málháhnat. Vei+rnkedett a hordári'al. Helyet kere':lett sz,ámomra.
Gondoskodott úványvízrllL
Amikor· vonatom ki.Jrördült az állo-másról, ismét ot.t állt a perronon, szögle-tes sapkájához i!melt ké21zel, mosolyog-va,_ fesz&sen, délee,:eu.
- An revoi'r! - kiáltotta utánam s én integettem neki a nyitott" ablakbóL amíg csak el nem Ulnt.
Az II szJ·,mélyébei1 lát~m · meg ·az i~t,ó- · zatos szakadékot a model'n -léugyel iJ\·
telli,:encfa &! a néD között, Ez az ember égi!-bélyegként hordozta szív6ben hazája miodou betegségét. Egy másik, egy >vir-tuális« Lengyelország képe lebegett .elc'lt-té s az egész hábor1i11tá.ni len!Q'el köz~p-O!ÍJltálT ell!t1. Pilsudszky haréainak tiúé-ben &Siiletett ez az álouikép. De a való-ság rettenetes Volt. Gerinctelen, lom~
J>Ot<, közönyö9, _cinikus lézengl!k millió-nyi serege, · rokkant pa:ra"tZthá~k. üntu-dallan nép, szegénység, piszok: betl'gs6-gek. Alázatos 111l!Dyiság az arcokon, örök·' kön_ kitárt tenyér, s az asztalon heverti plsz.toiy. · Gyanakvás ós fennb,~iJázAs.
.:M,rhetétleil .erdl!k, nagybirtokok, modve-va!lászatok, csodavárás és kövcizeUen ut-c,Ák. lesujt6 sötétség, gettók, ielvék_ •••
~arAtom bfzótt benne, l1ogy sohasem látom meg mindezt közolrl!l. S amikor
·akaratom· és számításo!Jl ellenére Val'lll'I•
ban keUett maradnom, szorongva· leste.
va"on sikeriilt-e átsiklanom a len,gyel élet SPkadékai fölött 6gy', ho.."Y _csak öt B
"tienne .
H új nemzedék kép,viseUljét lásilam.*
Az utcá.t, amelyben laktak, mint án-nakidején ·hallottam, a,z ostrom romba-döntötte. A négyemeletes modern bérház aligha áll már, · Bai-átom talin életben van, mint mondják, de holt Harlli. P. 11e-dig, a ázerénT, finom, törékeny asszony, a katonai lap volt azerkeszt4je, --ea •~:
milyen különös: asszony egy katonai Jap élén, _ mint &ovjetoroszországbanl Zoliborzbán húzódik meg kegyelemb61, valami lameretlen &veaasszonynál.
,Ha lehet, killdjön élelmiszert a Vö-röskereszt, l1tján, - kér rövid, színtelen sórokban - mert gyakran éhezem •• • e
Egy leve]ezölapon a tegnap még· ha-talmas blrod11lom lll:'éfi:,. rettenetes tra·
gédfá;ia. ,_
1s-'1
pörkölt kalászok sza-gát. MeUettem summások bőktek oly%or súlyos igaz-ságokat a csöndbe és sza-lmával etették a tüzet. l lyenkor belemári-tották piruló szalonnájiu'ka,t a ·lián-gokha. Kodolányi szintén így írt.a.Talán romanUkával vádoltam volna a na,gy írót. séget - vonhatók felelősségre.
Viszont ők is CSé& annyiban hibá-sak, hogy magukra vállaltaik egy feladatot, aminek nem tudnak ele-get tenni.
X. . . városban, ahol súntén ők ragadták kezükbe a, kultúra fölötti hegemóniát, teljes csődöt mondott tevékenységük. Panaszkodnak, hogy ma-gasabb eszméket, melyek megindít-hatnák bénult kultúránk vérkeringé-sét. trükkl-jeivel dolgozott. Oszintén megvallva otthon volt a mesterségében. Ami
-16
tében megmaradt, egy Ady matiné és egy Erdélyi est volt. Ezen két megmozdulás volt a visszatért X.
város legsikerültebb irodralmi funk-ciója. Miért? Kérdezhetjük joggal.
Há.t csak azért, mert útjukon a ma-gyar közélet két kiváló egyénisége jutott szóhóz, Féja Géza és Erdélyi József. Két moza1krés.recsike a ma-gyar jelen és jövő mozgatóiból.
Míg je'enlegi vezetőink a közetmuilt korhadt irodalmának ruhamolyai s irtómak attól, ami új és őszinte.
Tudom, · sokan értelmetlenül ol-vassák ezt az érdekelt »vezetők«
közül, akik rajongva tömködik tele üvegszekrényu~et Herczeg·, So-mogyváry és Harsá.nyi-féle izz,a,d-mányokkal. A modem magyar induló irodalmi élet visszasüllyedt ré9j tehetetlenségébe.
Városunk vezetőszerephez szol<ott a kuHúréletbeni s vágyai nem nyer-nek il<~légítést. Igénye ,i,agyobb, mint amennyi.t a fo,ilcu,s, nem felvi-déki levegőben edződött »vezetők«
nyujthatnak neki. Azt ne várják, hogy egy töm~ bizonyos fokra el-jutva »megértés« tanusítása végett visszasüllyedjen egy a·lacsonyabb a legérzékenyebb pontunl<on kötöt-tek meg, ahol a magyarságunkat rejtegetjük. Nem tudom miféle ti-tokzatos kezek eresztenek sorompót közénk és sóvárgott nagyjaink közé,
A9vl ~ 1 .1r1.
ruhájá-han, ,kerek tányérsapkájáv.al hidegen, ké,k szemében fellebbezést nem tűrő ítélettel állott előttem. Ezek a lettek igen szigorú errl'berek, nem hiába mondják őketJ.i:szak poroszai,nak. (Poroszok is, n.&mi finn beütéssel.) Mindig borzongó csodt.rlattal. szemléJtem óramüszerű
életüket. Még a vasútijcgyet is .hárman vizsgálták: a kalauz elvette, tiizetesen megszemlélte, majd átadta egy másik szigorú férfiúnak, ez gondosan
-kilyukasz-totta, ezútán továbbadta egy arany krurszal-agos
ellen-őrnek, aki orrán szemüveggel ismlétel~en megvizsgálta.
Rigát is ezért nem szerettem. Kínos rend, ijesztő tisz-tasitg, az utcasarkokon., tereken résen.létben álló reml-órök, auto:huszon, y-illamoson dermesztő kalauzok, szót-lan közönség. 1\1,ég a ibo1·bély is úgy borotvált, nyirt meg, a manikűrös lány i-s úgy hozta -rendbe a hossz.u utazás alatt vaderuberivé vált körmeimet, hogy egyet-len szót sem szólt. Etteremben -a re,ndkívül udvarias, szolgálatkész pincér mindössze az étlap bemutatására szorítkowtt, de amikor az ismeretlen ételek természete
felől ké1·deztem, katonás mosollyal csak cn,uyit felelt:
nem kívánom befolyásolni urastgodat ...
Egyszóval: nem nekünk, magyarokna.k találták
ki
ezt a tökéletesen !rendezett, fegyelmezett, korrekt vi-lágot.Tudtam hát, hogy hiába kérdezem a vámtisztet. De az.ért ilyen meglepő hely:,.ethen annyit mé~is megte<i'7.
az .ember, hogy kérdez.
- Miért kell lesz'állnomT
- A hivatal'ban felvilágosíttst kap - felelte a tiszt ragyogó németséggel. ·
o~zeszedtem hát •bőröndjeimet, fölvettem kabáto-mat s .leszálltam a vonatról. A halálraítélt szedelőz
ködik így,· amikor a kivtégzés hajnalán •belép !hozzá a
börtönőr.
A varsói gyorsvonat kip<.¾fögött az állomásról.
Kora reggel volt, a kihalt pályaudvar verebei reg-geli pletykt.ijukat végezték. Az- oroszbarokk állomás-épület elhagyatva bámuJt bele a homokos, dimbes-dombos északeurópai tájba. Zemgale: feledhetetlen név!
Szegény néhai· Jiirventaus Arvival, nagy finn bará-tunkkal gyakran évődtünk, lJogy Zemgalehan, találko-zunk. 0 Magyarországra utazik, é,n Finnországba, vagy fordítva. Most awnban fölmeredt előttem a sivár
kér-dlés:
'hogyan s mikor utazhatom el innét, a világvé-gérőlt
A
lett tiszt bevezetett a. hivatali helyiségbe. · - Bitte schön - mondta udvariasan'ÍÍ rámutatott egy kopott asztalnál ülő lengyel tisztre. ·A
lengyel ,ho,srszú, 1:1ovimy, fekete férfiú volt. Dús bajusza mint a varjú szárnya csüngött le kétfclöl az orra alatt. Sötétkék ruha feszült rajta, fején négy-szegletes sapka féloldalt vágva, lábán térdig,éró csizma.Hátradőlt a s:rekén, komoran rámmeredt kiáltott rám oordonul s varjúszárny-bajusza ~ap-kod.ni kezdett.
.Az em1her ilyenkor mindent összobeszél, ami eszébe-jut. Nagy nyugalommal, de mély benső undorral f3 némi reménytelen kétségbeeséssel dmondtam, hogy Helsinkiben az utazási iroda útján írásbau kértem
- Sohasem voltam Diinaburgban Hogy menjek oda vízumért!
- Semmi közöm hozzá.
nyögtem.
Szorult helyzetemben a lett vámtiszt'hez fordultam, aki íróasztala· mellett cigarettázva dolgozott.
- Legien ,szíves, mo.ndJa meg, hogy utazhatnék zét zsebredugta s hosszan rám'bámult. Vegre legyrn-tett egyet. mé-retű bürokratizmus! Müvészi tökéletességű egybevá-gá.<1a szabályoknak, előírásoknak. Kristálytiszta
stilus,
Zemgale - a Holtpont. szervezési Mily nagyot haladtunk, ha összc.'hasonhtJuk magunkat, például, a verebekkel! Azok seregestül sur-rannak át a határon, vizum nélkül. :Szánandó lények.Nem ismerik a ha:ladást, a huszadik szítzadot ..• A ba-ráti talamok Wkéletcs együttmükpdósét ...
Bölcseleti vizsgálódásaim kö:r.:ben gyönyörködhet-tem a plakátokhan is. Ez már kultúra. Utazzunk Nor-végiába„ csalogatott egy birborpiro;; égboltot, ha~as fonyvcseket ábrázoló kép. Vadásszumk Lengyelorszao-ban, ajt1Dlotta egy barátságos barnamedve valami ~e-rebélyes fa a:latt Jöjjön Suomiba, invitált egy báJos
szőke finn leány egy kis tó partján a csónak orrából.
Dc hát még annak a csalogatásnak sem engedhettem,