Néhány módszeres kérdés

A szakdolgozatírás folyamatán haladva, eljutottunk odáig, hogy a jelölt és a tanszék, többnyire közös fáradozás, megbeszélés után — meg-határozta a szakdolgozat pontos t é m á j á t , címét — a jelölt ismeri a konk-rét követelményeket is. Ezután következik a hallgatók számára sokszor n e m kis nehézséget jelentő kérdés: hogyan f o g j u n k neki az a n y a g g y ű j -tésnek? Milyen módszerrel kell feldolgozni, elemezni az anyagot? Ho-g y a n rendezzük, csoportosítsuk az anyaHo-got? Milyen leHo-gyen a véHo-gleHo-ges f o r m á b a öntés, megfogalmazás? stb — ilyen és ehhez hasonló problé-m á k problé-m e r ü l n e k fel a hallgatók

részéről-Tanszékünk gyakorlatában — számítva a szakdolgozatírás módsze-res nehézségeivel — évek óta kikristályosodott, hogy már a témaválasz-táskor megbeszéljük a módszerrel kapcsolatos főbb, konkrét tudnivaló-kat, útmutatásotudnivaló-kat, tanácsokat- a d u n k az a n y a g g y ű j t é s technikájára, a felmérésre, pedagógiai megfigyelésekre, elemzésre stb. vonatkozóan — mindig szorosan a szakdolgozat t é m á j á r a koncentrálva.

— Itt e m l í t h e t j ü k meg, hogy a nappali és levelező hallgatók élet-és munkakörülményeiből adódóan — nem elhanyagolható különbségek adódnak a szakdolgozatírás módszerét illető kérdésekben.

A levelező hallgatók többsége bizonyos előnyben van a „pedagógiai tapasztalatok" mennyisége, az anyaggyűjtés mindennapos lehetőségei terén. (Ezért is választanak a levelezők szívesen gyakorlati didaktikai, neveléselméleti témát.) — Megjegyzendő azonban, hogy e téren a n a p -pali hallgatók sincsenek túlzott h á t r á n y b a n . Az önálló hospitálások, a gyak. tanítások, az úttörővezetés gyakorlata során minden nappali hall-gatónak elegendő lehetősége van, hogy egy-egy szakdolgozat számóra szükséges tapasztalati, tényanyagot — szempontjai szerint összegyűjtse.

(Legfeljebb 5—6 olyan téma szerepel a javaslott tematikában, ami i n -kább működő gyakorló pedagógusok, levelező hallgatók „testére sza-bott". Az ajánlott t é m á k 3,/4-ed része azonban jól megközelíthető a nappali hallgatók számára is. Ezért a pedagógiai szakdolgozatoktól az olyan húzódozást, hogy „nem rendelkezünk elég pedagógiai gyakorlat-tal" — n e m t e k i n t h e t j ü k eléggé megfontoltnak. Tanszékünk a szakdol-gozatok elbírálásakor nem a tapasztalatok nagy tömegére, h a n e m első-sorban az elemzés megalapozottságára van tekintettel.)

Van azután a nappali és levelező hallgatók helyzeti összehasonlítá-sának a szakdolgozat vonatkozásában — egy másik ága is. Az, hogy

1 0 * 147

bizonyos tekintetben viszont a nappali hallgatók vannak előnyben a levelezőkkel szemben. Gondoljuk rneg, hogy a nappali hallgatók szá-m á r a a pszichológiai, neveléslélektani, didaktikai stb szeszá-mináriuszá-mok mennyi lehetőséget adnak a gyakorlati pedagógiai tények elemzésére!

(Ez a lehetőség persze jóval kevesebb — az óraszám miatt — mint sze-retnénk, d e még az alacsony óraszám ellenére is számottevő tényező.) A levelező hallgatók viszont — úgyszólván teljesen ki vannak rekesztve a rendszeres pszichológiai és pedagógiai elemzésből. (A konzultációs foglalkozásokon legfeljebb példák elemzése történhet, de a r r a nincs idő, hogy egy-egy órát, foglalkozást, nevelői ténykedést rendszeresen, sok-oldalúan elemezzünk.)

— Minthogy a módszert alapvetően a tartalom, a szakdolgozat t é -m á j a határozza -meg, e kérdés részletes ele-mzése azt igényelné, hogy valamennyi szakdolgozatot elemezzünk az alkalmazott és alkalmazható módszerek szempontjából. Ehelyett egy-két jellegzetes példára hivatko-zunk csupán:

— A m ú l t tanévben készült egy matematika-kémia szakos hallgatónk szakdolgozata „A tanulók mulasztásai és ezzel kapcsolatos n e v e lési teendők" címmel. A következő módszeres tanácsokat a d t a k : v á -lasszon ki egy városi és egy falusi iskolát, állapítsa meg a mulasztott napokat és a mulasztás arányát. T é r j e n ki külön a mulasztások okaira is — az osztályfőnökökkel való konzultálás alapján. Szenteljen külön figyelmet az igazolatlan mulasztások okainak, leküzdésének is. Javasol-t u k Javasol-továbbá, hogy a számszerű összefüggésekeJavasol-t grafikusan is Javasol-tegye szemléletessé. E tanácsok alapján gyakorlatias, értékes, jól dokumen-tált, illusztrált szakdolgozat született.

— A neveléstörténeti tárgyú szakdolgozatoknál a módszeres t a n á -csok elsősorban a források felkutatására, felhasználására irányulnak, így pl. iskolatörténeti monográfiáknál (pl. a szikszói, — f a r m o s r e k e t y -tyési, — csengeri ált. iskola történetének feldolgozásakor) felhívtuk a

figyelmet az iskolai anyakönyvekre, leltárakra, tantestületi értekezleti jegyzőkönyvekre, felügyeleti látogatások jegyzőkönyveire stb. — Folyó-irat-anyag a l a p j á n készült dolgozatoknál pl. a „Nemzeti Nőnevelés", — a „Család és iskola" anyagával foglalkozó szakdolgozatokban a szelek-tálás, az elrendezés és a kritika legfontosabb, konkrét kérdéseire h í v t u k fel a figyelmet.

— A szakdolgozatok módszeres kérdéseinél — mint az ismertetett példákból is nyilvánvaló — elsősorban a r r a törekszünk, hogy a hallga-tók tartózkodjanak a módszertelen „általános spekulációktól", minél inkább tényszerű adatokra támaszkodjanak, pedagógiai megfigyelése-ket, felméréseket — lehetőségeikhez, a szükséglethez képest — kísérle-teket is végezzenek, m u n k á j u k f o r r á s t a n u l m á n y o n alapuljon. (A neve-léstörténeti témáknál.)

Említett törekvéseink eredménye, hogy a pedagógiai szakdolgozatok úgyszólván kivétel nélkül saját anyaggyűjtésre, különféle t é n y f e l -táró módszerek (pl. kérdőív, felmérés, megfigyelés, tanulókkal folyta-tott csoportos vagy egyéni beszélgetés, osztályfőnökökkel, k a r t á r s a k k a l

történő konzultálás) alapján készültek. Pl. M. Lajos (mat.-fiz. szakos hallgató) „Általános iskolai f i ú t a n u l ó k technikai érdeklődése" című szakdolgozatának alapja a kérdőíves módszer és ennék alapján történő tájékozódás, elemzés volt. Kérdései:

— Szabad idődben mivel foglalkozol legszívesebben?

— Szoktál-e f ú r n i , faragni, játékot, eszközt készíteni? Mit készí-tettél m á r ?

— Milyen szerszámaid vannak? Miket szeretnél még beszerezni?

— Milyen játékot vagy más eszközt szeretnél legközelebb készíteni?

— Az „Ezermester", az „Élet és Tudomány", a „Technika és Tudo-m á n y " cíTudo-mű folyóiratok közül Tudo-melyiket isTudo-mered?

— Csináltál-e m á r valamit az említett folyóiratok alapján?

Vagy, igen sokágúan alkalmazta a kérdőívet és az egyéni beszél-getést, valamint a szülőknél való tájékozódást H. Ernőné (magyar-orosz, lev.) hallgató „Hogyan ismertem meg V. osztályos tanulóimat?" című szakdolgozatában. Tizennégy kérdéscsoportot dolgozott fel, általános kérdései pl. a következők:

— Mit csinálsz a szabad idődben?

— Kivel barátkozol a legszívesebben és m i é r t ?

— Kit szeretsz a legjobban, m i é r t ?

— Kit szeretsz legkevésbé, m i é r t ?

— Ruhád mitől szökött piszkos lenni?

— Mi a legnagyobb örömöd, mikor van jókedved?

— Mi akarsz lenni?

— Ki ós mivel sértett meg legjobban?

— Ki a jó és ki a rossz ember?

— Mi a véleményed osztályodról, osztálytársaidról?

— Kézilabdában vagy f u t b a l l b a n ki a legügyesebb?

— Ki a legerősebb az osztályban?

— Szerinted k i k boldogok?

— Mi a kedvenc tantárgyad? Melyiket nem szereted?

— Mint látható, a kérdések megválasztása, kritikai elemzése, érté-kelése, a különféle módszerek kombinálása sokszor n e m k ö n n y ű . Ezért tanszékünk lehetőséget ad arra, hogy a szakdolgozatot készítőkkel „me-net közben" is konzultáljunk, az alkalmazott módszerekre és az elem-zésre vonatkozóan is.

A szakdolgozatot készítőknek mindig világosan látniok kell, hogy a tényfeltáró módszerek (kérdőív, különféle beszélgetések, megfigyelés stb.) azt célozzák, hogy tényeken alapuló, megalapozott összehasonlítá-sokhoz, következtetésekhez jussanak. Pl. M. Lajos a fiúk technikai ér-deklődéséről írt szakdolgozatában a noszvaji, az egri II. és III. sz. ált.

iskola adatainak egybevetéséből a technikai érdeklődés n é h á n y általános, életkori fejlődést tükröző vonására következtethet bizonyos m é r

-149^

tékig, — és a r r a is, hogy a falusi környezet, a szülők helyzete m e n n y i -ben befolyásolja a technikai érdeklődést f a l u n és (városon. (Noszvaj, — egri III. sz. iskola és a belvárosi egri II. sz. iskola esetében.) — Hasonló összehasonlítások alapján j u t h a t o t t el következtetésekre H. Magdolna

„A tanulók mulasztásai''-val foglalkozó szakdolgozatában. Érdekesek pl.

azok a különbségek, melyek az „indokolatlan" (téhát nem „igazolatl a n " , hanem k ö n n y e „igazolatl m ű e n igazo„igazolatlt csa„igazolatládi és egyéb Okok miatti) m u -lasztások okai f a l u n és városon.

— Módszer tekintetében sok nehézséget okoz egyes esetekben k ü -lönféle polgári irányzatok, fogalmak stb. bírálata. Ilyenkor általában szükség van a tanszék részéről magyarázatra, figyelemfelhívó beszél-getésre, konzultációra. (Pl. a „Nőnevelésünk a századfordulón" című szakdolgozat elkészítésekor szükséges volt a polgári nőnevelés i r á n y -zatairól beszélgetni a jelölttel, irodalmat ajánlani, BEBEL: „A nő és a szocializmus" című művét stb. Ilyen segítség, útmutatás megkönnyí-t e megkönnyí-t megkönnyí-t e azumegkönnyí-tán, hogy b á megkönnyí-t r a n és helyes i r á n y b a n bírálja a reakciós megkönnyí- törek-véseket a jelölt.)

— Sokat l e h e t n e szólni a szakdolgozatok stílusáról is. A többség stílusa — kisebb hibáktól eltekintve — szabatosnak mondható. Gyakori viszont a száraz, unalmas megfogalmazás. Némelykor a k a d n a k viszont stilisztikai szempontból is gyenge, homályos megfogalmazású, a bíráló t ü r e l m é t p r ó b á r a tevő m u n k á k is.

— A felhasznált irodalom, a bibliográfia, a dokumentációs anyag pontos közlésére vonatkozóan — útbaigazításunk ellenére — gyakran v a n kifogásolnivaló. Előfordul n e m egyszer, hogy a szakdolgozat csak a szerző nevét és a m ű címét a d j a meg (némelykor azt is pontatlanul), hiányzik a megjelenés helye, i d e j e és a kiadó megjelölése. A hivatkozás pontos, konkrét megadása (fejezet, oldalszám) is gyakran hiányzik.

Tanszékünk a pontosságra, tudományos megalapozottságra nevelés ér-dekében — rendszeresen törekszik arra, hogy a szakdolgozatok filológiai szempontból is kifogástalanok legyenek.

—• Mint pozitív törekvést, m e g e m l í t h e t j ü k viszont, hogy számos szakdolgozat törekszik szemléletes, vizuális ábrázolásra grafikonok, á b -rák, f é n y k é p e k stb. szerepeltetésével.

— Végül foglalkoznunk kell még a bírálat, értékelés n é h á n y prob-lémájával.