A SZOCIALISTA HAZAFISÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI TANULMANYI KIRÁNDULÁSOKON

KÖZÖSSÉGE / HISZ WAR ISKOLA DOLG. KÖZ

A SZOCIALISTA HAZAFISÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI TANULMANYI KIRÁNDULÁSOKON

Dr. SOMOS LAJOS

A szocialista hazafiságra nevelés erkölcsi nevelésünknek legfonto-sabb, legbonyolultabb és talán legnehezebb feladatai közé tartozik, m e r t ezen a t e r ü l e t e n „kétfrontos harcot" kell folytatnunk. Egyfelől küzde-nünk kell a nacionalizmus és sovinizmus ellen, másfelől ki kell alakíta-n u alakíta-n k a szocialista hazafiság sokrétű és bizoalakíta-nyos szempoalakíta-ntból ú j voalakíta-ná- vonásait, ami csak úgy lehetséges, ha sikerül átépíteni az emberek t u d a t á -ban meglevő régi képzeteket a hazafiságról, ugyanakkor e tartalmi át-rendeződéssel ú j érzelmi kapcsolatokat is kialakítani.

A szocialista hazafiság lényege ugyanis a haza földjének és népé-nek szeretete mellett népi demokráciánk, a szocializmust építő hazánk gazdasági, politikai és társadalmi r e n d j é n e k szeretete, továbbá aktív részvétel fejlődésének erősítésében és védelmében. Másik lényeges ol-dalát nemzetközisége jellemzi. A szocialista hazafiság elválaszthatatlan a proletariátus nemzetközi harcától ós céljaitól. Ezek a kapcsolatok elengedhetetlenné teszik, hogy pozitív érzelmi viszonyulást alakítsunk ki elsősorban a Szovjetunióval és a szomszédos baráti népekkel, azonkívül f a j r a , vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül a világ m i n -den becsületes dolgozójával, aki népe és az emberiség szabadságáért küzd. (L. Ágoston György i. m. 69—72. 1.)

Különösen is gondos és körültekintő nevelőmunkára van szükség azokkal a szomszédos baráti népekkel való kapcsolataink alakításában, akiknél nagyobb számban élnek m a g y a r nemzetiségű állampolgárok, és akikkel a m ú l t b a n területi vitáink voltak.

A szocialista hazafiság tartalmi jegyeinek és követelményeinek a megismertetése a feladatok könnyebbik része. Sokkal nehezebb ezeket

az ismereteket a meggyőződés fokára emelni és hozzájuk megfelelő érzelmeket társítani. Helyesen m u t a t rá Jausz Béla, hogy „csakis az érzelmi elem hozzájárulásával v á l h a t n a k az értelmileg felfogott, logikus következtetés ú t j á n létrejött és ennek folytán evidens erkölcsi t é t e -lek és igazságok meggyőződésünkké, m a j d normákká". (I. m. 548. 1.) Ebből a gondolatból kiindulva m o n d h a t j u k , hogy a szocialista

hazasze-87

retetre nevelés folyamatában is a fő feladat a helyes irányú meggyőzés és érzelmi viszonyulás kialakítása.

A főiskolai előadások, szemináriumok és tudományos diákkörök;

az intézet kiemelkedő ünnepélyei, megemlékezései és kiállításai; a KISZ-szervezet a maga tevékenységének egészével; a színiház- és mozilátogatások kiegészülve a sajtó, televízió, rádió felvilágosító m u n k á j á val igen eredményesen végzik azt a kétfrontos harcot, amelyet f e j l ő désünk jelenlegi szakaszában a szocialista hazafiságra nevelés f e l t é t e -lez. Ezt a széleskörű és sokszínű n e v e l ő m u n k á t szerencsés módon egé-szíthetik ki a főiskolai t a n u l m á n y i kirándulások, amelyek a szaktárgyi képzésnek kötelezően előírt órán kívüli nevelő alkalmai. A k i r á n d u l á -soknak ezt a szerepét k é t alapvetően fontos tényező biztosítja, éspedig elsősorban az, hogy a főiskola intellektuális nevelőmunkáját é l m é n y e -ken alapuló tapasztalati tényekkel t u d j á k alátámasztani, másfelől pedig az, hogy hazafias érzelmek keltésére szinte kimeríthetetlen lehetősége-ket r e j t e n e k magukban.

A szocialista hazaszeretet fogalma, tartalmi jegyei közismertek, és nevelésének követelményrendszere is kidolgozott. Kevésbé kidolgozottak azonban a módszerei, és még kevésbé azok a neveléslélektani f e l -tételek, amelyek m e g l é t e vagy m e g n e m léte eldöntik az alkalmazott módszerek sorsát, hatékonyságát.

Ebben a t a n u l m á n y b a n a f e n t i h i á n y n a k legalább részben való pót-lására szeretnénk szerény kísérletet tenni. A feladatot nehezíti, hogy a kérdés elhanyagoltsága miatt kevéssé lehet támaszkodni szélesebb körben folyó kutatásokra.

Egyéni megfigyeléseim és tapasztalataim mégis évek óta sok érté-kes anyagot halmoztak fel a kérdéssel kapcsolatban. A korábbi években

— m i n t tanítóképző-intézeti tanár — igen sok t a n u l m á n y i kirándulásnak voltam szervezője és vezetője az ország egész területén. Jelenlegi m u n -k a h e l y e m e n pedig v e n d é g -k é n t több al-kalommal részt v e t t e m -különböző szakos főiskolai hallgatók országjáró tanulmányi kirándulásain, sőt a szomszédos baráti országokba vezetett tanulmányi utakon is. Az itt szerzett tapasztalatokat ós rendszeres megfigyeléseket sikerült kiegé-szíteni a kérdésről folytatott beszélgetésekkel, m a j d pedig a főiskolai hallgatók írásos válaszaival, a m e l y e k e t a kirándulás befejezése u t á n n é h á n y héttel írásban felvetett kérdésekre név nélkül adtak. Azért n e m m i n d j á r t a kirándulás befejezése u t á n vetettem fel ezeket a kérdéseket, hogy a szerzett benyomások elrendeződjenek és letisztuljanak, úgy hogy a válaszadás során m á r csak a m a r a d a n d ó élményekre támaszkodjanak a hallgatók.

* *

A t a n u l m á n y i kirándulás vezetőjének a nevelési lehetőségek jó k i -aknázása szempontjából különösen két kérdést kell a maga számára tisztázni:

1. Melyek lesznek a kirándulásnak azok a mozzanatai, tárgyai és

•eseményei, amelyek a hazafias nevelés szempontjából élményen ala-puló tapasztalatok szerzésére alkalmasak. Ez lényegében tartalmi kérdés.

2. Általában tájékozottnak kell lenni abban, h o g y a tapasztalatok-hoz, eseményekhez kapcsolódó élmények, gondolatok, érzelmek és ösz-tönzések milyen módon és milyen körülmények között válhatnak a szocialista hazafiság alkotó elemeivé. Ez a kérdés módszertani oldala.

Ezeket a kérdéséket kívülről, a megfigyelő álláspontjáról nehéz eldön-teni, ezért feldolgozásában támaszkodni kívántam a hallgatók megnyi-latkozásaira. A problémakörrel kapcsolatban két kérdésre k é r t e m és k a p t a m írásos választ hallgatóinktól. Az egymást kiegészítő kérdések így hangzottak:

a) Melyek voltak a lezajlott kirándulás legmélyebb és legmaradan-dóbb élményei?

b) Voltak-e olyan élményei, amelyek jóleső érzéssel, nemzeti büsz-keséggel töltötték el? Ha igen, melyek voltak azok?

Mindkét kérdés tartalmi vonatkozásban tájékoztat b e n n ü n k e t a ta-n u l m á ta-n y i kiráta-ndulás ta-nevelési vota-natkozásairól.

A nevelő hatás feltételeinek vizsgálata céljából további kérdéseket is t e t t e m fel. Ezek közül az első annak kipuhatolására irányult, hogy mi volt a forrása, pszichikai alapja legmaradandóbb élményeiknek, a másik közvetett f o r m á b a n azt kívánta feltárni, mi volt, amivel nem értettek egyet, amit másképpen oldottak volna meg, ha m ó d j u k b a n lett volna egyénileg megszervezni ugyanazt a kirándulást.

A kapott válaszok felhasználásával két fő kérdés köré csoportosítva próbálom a tanulmányi kirándulások szerepét és jelentőségét a hazafias nevelésben megvilágítani, éspedig először a kérdés tartalmi oldaláról kiindulva, m a j d a nevelő hatás feltételeit, módszereit vizsgálva.

II.

A legmaradandóbb élmények tárgyai és forrásai

A kirándulások nevelő hatásának vizsgálata során feltételeztem, hogy a különböző szakos hallgatók érdeklődési körüknek és szakmai t a n u l m á n y a i k n a k megfelelően viszonyulnak a kirándulás n y ú j t o t t a le-hetőségekhez, ezért külön vizsgáltam egy-egy természettudományi be-állítottságú, illetve h u m á n jellegű tanulócsoport reakcióit. A természet-t u d o m á n y i csoportermészet-totermészet-t biológia-földrajz alapszakosok, a humán csoportermészet-totermészet-t magyar-történelem alapszakosok képviselték. Mindkét csoportban vol-tak harmadik szakjuk révén rajz, ének és testnevelő szakosok is.

A biológia-földrajz szakos hallgatók túlnyomó többsége a b e j á r t országrészek földrajzi-természeti szépségét és gazdagságát jelölte meg legmélyebb és legmaradandóbb élményeik forrásaként. így kerültek központi helyre pl. a dunántúli t a n u l m á n y ú t t a l kapcsolatban elsősorban a Balaton és a Balatonvidék, a Bakony a Cuhavölggyel és a D u n a -zug-hegység.

A földrajzi és természeti szépségek mellett hatalmas ipari létesít-89

ményeink, m i n t pl. az a j k a i alumíniumkombinát és hőerőmű, a százhalombattai hőerőmű és olajfinomító ragadták meg különösebben k é p -zeletüket úgy is, mint önmagukban nagyszerű alkotások, és úgy is, mint

nemzeti értékeink reprezentatív képviselői, amelyekre büszkék le-h e t ü n k .

Figyelemre méltó, hogy ezek a természettudományos beállítottságú hallgatók komoly igényt j u t t a t t a k kifejezésre városkultúránk és

műem-lékeink alaposabb megismerése irányában. Megmutatkozott ez nemcsak városnézés során, de írásos válaszaik kritikai megjegyzéseiben is.

A szakmai elsőbbség elismerése mellett többet kívántak volna látni kulturális életünk mai és történelmi alkotásaiból. Minden jel arra vall, hogy a t a n u l m á n y i kirándulásoknak a hallgatók kulturális igényeit sok-oldalúan kell kielégíteni tudni nemcsak az egyéni érdeklődés miatt általában, h a n e m a hazafias nevelés szempontjából is. A hazát ugyanis a terület, a földrajzi és természeti viszonyok, a gazdasági, politikai és társadalmi építő m u n k a mellett kulturális létesítményeink, h a -ladó nemzeti h a g y o m á n y a i n k és történelmi emlékeink együttesen alkotják. s hallgatóinknak, akik nemcsak szaktanárok lesznek, hanem n e v e -lők is, a hazát a maga egészében kell megismerniük. Ezért t a r t j u k fontosnak, hogy a tanárképző főiskolák tanulmányi kirándulásait a szakmai jelleg dominenciája mellett komplex módon szervezzék meg a tanszékek.

Humán szakos hallgatóinknál is elsőrendű élményforrásként Ismer-t ü k meg a válIsmer-tozaIsmer-tosan szép vagy monumenIsmer-tálisan lenyűgöző földrajzi tájakat, ezek mellett azonban kiemelkedő szerepet játszanak azok az élmények, amelyek műemlékekhez, képzőművészeti alkotásokhoz, iro-dalmi és történelmi emlékekhez fűződnek. H u m á n szakos hallgatóink-nál is az érdeklődésnek ugyanazt a sokoldalúságát tapasztaltuk, m i n t a természettudományos csoportnál, csupán az érdeklődési kör alkotó elemeinek a r á n y á b a n mutatkozik eltolódás a szaktárgyi irányultságnak megfelelően. A komplexitás igénye és szükségessége ezeknél a hallga-tóknál is jelentkezik. Figyelemre méltó, hogy a múzeumok általános

hatása eltörpülni látszik a monumentális egyedek hatása mellett, a m i -nek valószínű oka az, hogv a múzeumok n y ú j t o t t a hatás megoszlik a sok és a néző számára n e m mindig jelentős tárgy között.

A m a r a d a n d ó élmények forrását elemezve, arra a megnyugtató eredményre jutottam, hogy a jelenhez való kapcsolódás nagyobb

mér-tékű, mint a múlthoz fordulás. Ez pedig döntően fontos a szocialista hazafiság szempontjából, hiszen ez elsősorban nem a múltból, h a n e m a jelenből táplálkozik.

A jelenhez kapcsolódó élmények gondolati és érzelmi tartalma igen változatos, és kapcsolódásuk vizsgálata a nevelő hatások kialakulása szempontjából igen tanulságos.

A földrajzi és természeti tárgyakhoz fűződő élményekben elsősor-ban az esztétikai elemek dominálnak, s csak másodsorelsősor-ban a szakmai érdekességek. Méginkább jellemző ez a műalkotások hatására. Nem szabad azonban azt h i n n ü n k , hogy ezekben az élményekben

egyolda-lúan csak az esztétikai igények és szempontok érvényesülnek. A hall-gatók vallomásai arról győztek meg, hogy a szépérzés különböző for-máiba belevegyülnek a hazafiúi érzelmek is a maguk sokoldalú gaz-dagságával. A kedvesnek, a szépnek és a fönségesnek az átélésébe aka-ratlanul is beleszövődik annak az élménye, hogy mindez a sok szépség és gazdagság a mienk, aminek örülni kell. így megy végbe a k i r á n d u -lóban egy hatásában rendkívül jelentős érzelmi-gondolati azonosulás a tájjal, a hazai földdel és mindazzal, amit ez a föld magában foglal.

Az érzelmi és gondolati azonosulásnak jellemző megnyilatkozása az alábbi vallomás: „Mikor lenéztem a Dobogókőről a mélybe, ahol a Duna kanyarog, lehetetlen volt arra n e m gondolnom, milyen jó, hogy mindez m a g y a r föld, mindez a miénk."

A t á j és a hazai föld iránti szeretetnek, büszkeségnek az a s a j á t o s -sága, hogy esztétikai élményeken keresztül realizálódik, fontos peda-gógiai következtetést von maga u t á n : nevelőmunkánkban — és ez vo-natkozik a tanulmányi kirándulások szervezésére és vezetésére is — az eddiginél sokkal tudatosabban kell támaszkodnunk a természet és az ember alkotásaiban megnyilatkozó esztétikumra.

A jelenhez való kapcsolódás legnyilvánvalóbban azokban az élményekben j u t kifejezésre, amelyek n é p ü n k alkotó tevékenységiéhez f ű -ződnek. TJj, szocialista városaink, hatalmas ipari üzemeink, korszerű gépekkel felszerelt bányáink, a jólétet sugárzó szép és egészséges l a k á -sok tízezrei szerte az országban — mint egy hatalmas és összefüggő hatásrendszernek a részei — halmozottan állnak szemben a t a n u l m á n y ú t részvevőivel, és a felhalmozódás törvényszerűségével átütően h a t -nak. Ilyen hatások súlya alatt érzik át hallgatóink, hogy egy nagy és hősi korszaknak a gyermekei, s e b b e n van valami megtisztelő, az e m -ber öntudatát növelő hatás. A n é p alkotó kedvének és erejének meg-csodált alkotásai éppúgy alkalmasak a jogos nemzeti büszkeség felkel-tésére, m i n t a földrajzi tájakban elénk táruló erő és szépség összhatása.

Ezt olvashatjuk ki az alábbi lelkesült szavakból: „Jó érzés f o g j a el az embert, amikor l á t j u k ezt a természeti szépségekben gazdag, viruló kis hazánkat, gyárainkat; az egyszerű munkásemberek életét, f e l e m e l k e -dését, és elmondhatjuk, hogy n e m hiábavaló a munkánk, a harcunk;

hogy mindezt szocialista népünk alkotta."

A szocialista országépítés nagyszerű tényei és élményei nemcsak a jelenhez való viszonyulás szempontjából jelentősek, hanem a jövő szempontjából is. Közvetlenül érzékelve azt a hatalmas történelmi erőt, amely m á r eddig is századok mulasztásait volt képes pótolni, a kirán-dulási élmények igen nagy mértékben segítik jövőnk reális elképzelését.

Az öt-, tíz- és húszéves távlati t e r v e k mutatószámait, tervezett alkotá-sait, merészen szárnyaló célkitűzéseit csak azok fogadhatják teljes bi-zalommal és a megvalósítás lehetőségébe vetett hittel, akik a jelen nagy alkotásain keresztül képet és fogalmat t u d n a k alkotni m a g u k n a k arról, mekkora lehetőségek r e j l e n e k n é p ü n k b e n és népi demokratikus rendszerünkben. A távolabbi jövő vérbő, színes és eleven elképzelésé-hez n e m elegendők a szavak csupán, mégha oly szépen megfogalmazot-91

t a k is. Bizonyságra van itt szükség, olyan tényekre, amelyekben mái' meg lehet sejteni, fel lehet fedezni az átalakuló és egyre szépülő hol-n a p körvohol-nalait.

A jelenhez való viszonyulás alakításában figyelemre méltó szerepet játszhatnak azok a tapasztalatok, amelyeket az országjárás során az emberekről lehet leolvasni. A hallgatók f i g y e l m é t nem k e r ü l t e el, ho-gyan és m e k k o r a hozzáértéssel és ügyszeretettel dolgoznak a gyárban munkásaink és mérnökeink. Jól esett látni a rendet, a fegyelmet és a hozzáértést, amely az üzemlátogatások során a termelő m u n k á t kísérte, de nem m a r a d h a t o t t hatás nélkül az a tapasztalat sem, hogy dolgozóink általában elégedettek, életvidámak ós életerősek.

Honfitársaink mellett érdeklődéssel figyelték hallgatóink mindig a hazánkban megforduló idegeneket is. Lelkesítette őket az a tapaszta-lat, hogy egyre többen keresik fel hazánkat, és hogy jól érzik magukat nálunk. Ebben mintegy megerősítve érezték azokat a lelkesítő benyo-másokat, amelyeket országjárás közben szereztek, s amelyet úgy össze-geztek magukban, hogy „nemcsak szép ez az ország, de élni és dolgozni is jó itt".

A jelenhez fűződő pozitív érzelmi viszonyulást nagymértékben erő-sítették azok a tapasztalatok, amelyek azt m u t a t t á k éppen az üzemláto-gatásokkal összefüggésben, hogy ennek a földnek, ennek a hazának a

Szép ez az ország!

(Fényképezte Szabó Miklós III. éves biol.-földrajz szakos hallgató.)

javait immár azok élvezhetik, akiket elsősorban megillet: munkások, parasztok, értelmiségiek. Ezt a hatást szinte fényképezni lehetett volna az arcokról, amikor egy mátrai kirándulás alkalmával szétnézhettünk a Gallya-szállóban, a n n a k klubhelyiségében és ebédlőjében. Előzetesen rövid tájékoztatást a d t u n k arról, mikor és kik részére épült ez a m o n u -mentális és szép üdülő, kilátással a Mátra legszebb völgyeire és vonalaira. Valami érthetetlen csodálkozással mérlegelték azokat a s z á m a d a -tokat, amelyek arról szóltak, hogy mibe került itt valamikor az élet.

Ebből n e m volt nehéz következtetni arra, hogy akik birtokba vették ezt a természettől is kegyelt helyet, azok egy n a p alatt többet költhet-t e k szórakozásukra és pihenésükre, amennyikölthet-t fizikai dolgozóink egész hónap alatt magukra és családjukra fordíthattak. A szocialista hazafi-ság szempontjából jelentős érzelmi és gondolati gazdagodást mégsem a m ú l t r a való utalás hozta meg, hanem a m ú l t n a k a jelennel való szem-besítése akkor, amikor benéztünk az ebédlőbe és találgattuk, hogy kik lehetnek a virággal és finom ízléssel megterített asztalok mellett étkező, jól öltözött, vidám és k u l t u r á l t a n társalgó emberek. Ott láttuk Kodály Zoltánt a feleségével, Makláry Zoltánt, a színészt, és felismertünk pe-dagógusokat is. Az érdeklődés során a többségről kiderült, hogy gyári munkások, bányászok, alkalmazottak. Lehetetlen volt itt nem azt érezni, hogy ez az ország, a mi hazánk igazában csak most lett a mienk,

ami-kor az országnak a javaival is !a dolgozók rendelkeznek.

Az a felismerés, hogy az ország javai a mi n é p ü n k jólétét szolgál-ják, fontos eleme a társadalmi és gazdasági rendszerhez való viszonyu-lásnak, tehát magának a szocialista hazafiságnak is. Különösen is lehe-t e lehe-t lehe-t ezlehe-t lehe-tapaszlehe-talni üzemlálehe-togalehe-tások során, amikor a magyar föld érlehe-té- érté-keinek és terméérté-keinek sorsa szükségképpen felvetődött a beszélgetések során. Így pl. rendkívül kedvező hatást váltott ki az ajkai alumínium-kombinátban az üzemi mérnök tájékoztatása arról, mi a sorsa és ú t j a a n á l u n k kitermelt hatalmas mennyiségű bauxitnak. Az arcokról le lehetett olvasni a megelégedést azzal kapcsolatban, hogy a b a u x i t egy é s z é n e k teljes feldolgozása a mi gyárainkban történik meg, jelentős részét pedig a Szovjetunióba szállítjuk, mivel kevés az elektromos e n e r -giánk. onnan azonban tömbök f o r m á j á b a n az egész mennyiséget vissza-k a p j u vissza-k . Ez a néhány adat itt a termelőmunvissza-ka helyén és a termelésben aktívan részt vevő szakemberektől sok olyan kétséget eloszlatott, amely a Szovjetunióval kötött alumíniumegyezménnyel kapcsolatban mélyen beférkőzött az emberek tudatába, és zavarólag hat nemcsak a szocia-lista hazafiságban való megerősödésre, hanem internacionaszocia-lista kapcso-lataink alakulására is. Az az öröm, amely az ország javaival való ren-delkezés tényének felismeréséből származik, egyike a legerősebb szá-laknak, amelyek fiataljainkat népi demokratikus .rendszerünkhöz kötik.

Sokat mond erről egyik hallgatónknak a mások véleményét is kifejező ilyen megnyilatkozása: „Örömteli szívvel l á t t a m a magyar föld gazdag-ságát és ezek kihasználását; új, szocialista létesítményeinket, az a j k a i alumíniumkohót, amely ma m á r nagy mennyiségű b a u x i t u n k a t n e m

külföldi érdekeltségeknek dolgozza fel, h a n e m ez már a magyar nép érdekeit szolgálja gazdasági t é r e n . "

A tanulmányi kirándulások segítséget adhatnak olyan problémák megoldásához, amelyek a szocializmusba való átmenet korszakában szükségképpen jelentkeznek az emberek egy részénél, s amelyek ú t j á -ban állhatnak a szocialista rendszerhez való pozitív és f e n n t a r t á s nél-küli kapcsolatok kialakulásának. Pedagógusjelöltjeink különösen a ko-rábbi években sokszor próbáltak őszinte választ kapni arra, hogy miért v a n akkora különbség nálunk a pedagógusok és pl. a bányászok anyagi megbecsülése között. E beszélgetések során g y a k r a n kellett érezni, hogy kevés ehhez a szó meggyőző ereje. Aztán egy mátrai t a n u l m á n y i k i r á n -dulás alkalmával tapasztaltam, hogy az elvi és ideológiai felvilágosító m u n k a mellett maga az élet, a valósággal való szembékerülés adja a leginkább meggyőző érveket. A recski b á n y á b a n tett hosszú és m i n d e n r e

k i t e r j e d ő látogatás, beszélgetés a bányászokkal a föld mélyén folyó életről és a veszélyekről, a m e l y e k nap m i n t nap leselkednek r á j u k ; a rágondolás arra, hogy ezeknek az embereknek az élete úgy telik el, hogy alig részesülhetnek azokban az örömökben, amelyeket a napfény, a szabad levegő, a kék ég jelentenek az e m b e r e k számára, látható for-dulatot hoztak a hallgatók gondolkodásában. Amikor e beszélgetések folyamán nemcsak érteni, de átélni és átérezni is lehetett, hogy a föld m é l y é n végzett m u n k a nemcsak nélkülözhetetlen része az ország gaz-dasági vérkeringésének, de áldozattal, lemondással és veszélyekkel teli életet is jelent, láthatóan módosultak azok a vélemények, amelyek erről a kérdésről megfogamzottak fejükben. A tudatformálódás, illetve az érzelmi viszonyulás pozitív irányú módosulása ebben a részkérdés-ben világosan felismerhető volt azokban a megjegyzésekrészkérdés-ben, amelyek a bányalátogatás u t á n a szabad levegőre érve fogalmazódtak meg hall-gatóinkban, s amelyekben nemcsak megértés, de tisztelet és elismerés is helyet kapott. A változások i r á n y á t jól m u t a t t a többek között ez a megjegyzés: ,,Most már n e m sajnálom tőlük a magasabb keresetet."

A tudatnak és az érzelmi viszonyulásnak ez a módosulása csupán egy részterületet érintett a személyiség egészében, mégsem kicsinyel-h e t j ü k le, kicsinyel-hiszen a tudat egészének a formálódása és vele e g y ü t t a sze-mélyiség egészének alakulása az egyes pszichikai mezőket érő hatások összessége és integrálódása ú t j á n megy végbe. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy sok esetben elegendő egyetlen keresztbe tett r ú d -n a k a félretétele, hogy szabaddá váljék az ú t a távolabbi cél felé, s ha egy ponton sikerült győzelmet a r a t n u n k az ideológiai-érzelmi-akarati fronton, az elért siker elősegítheti a teljes győzelmet is.

A tanulmányi kirándulások jelentősége a hazafias nevelés szem-pontjából azért is nagy, mert amint az eddigi fejtegetésekből is láthat-juk, számtalan megnyilatkozáson, helyzeten, magatartásbeli f o r m á n van módunkban lemérni hallgatóink fejlettségét, kedvező vagy kedvezőtlen viszonyulásukat a szocialista hazához. Olyan oldalról i s m e r h e t j ü k tehát meg hallgatóinkat, amelyet a megszokott kapcsolatok rendszerében álta-lában eltakarnak, különösen akkor, ha ez az oldal problémáktól terhes.

A kirándulások tapasztalatain keresztül m é r v e főiskolás hallgatóin-kat, azt mondhatjuk, hogy túlnyomó többségükben pozitívan viszonyul-nak nemcsak a hazai földhöz és dolgozó népünkhöz, hanem a szocia-lista gazdasági és társadalmi rendszerhez is, tehát a szociaszocia-lista hazához magához. Mindemellett tapasztalhattunk olyan megnyilatkozásokat is, amelyek a jelennel szemben bizonyos fenntartásokat érzékeltetnek.

A kirándulás legnagyobb és legmaradandóbb élményeiről való be-számolók között, h a kivételképpen is, de olvashattunk olyat is, amely a jelennel szemben a múlthoz való erősebb kötődés jelét viselte. Ez ol-vasíható ki pl. abból a vallomásból, amely a t a n u l m á n y i kirándulás leg-főbb élményét így fogalmazta meg: „Jólesett látni azt, hogy az ország féltve őrzi a régi reliktumterületeket, becsüli és védi műemlékeinket."

A múlthoz Való erősebb kapcsolódás mellett találkoztunk e kirán-dulásokon olyan megnyilatkozásokkal is, amelyekben az irodalmi né-piesség eszmei-érzelmi irányultsága a fő elem. Egyik hallgatónk leg-maradandóbb élményét a kirándulásról ezzel a gondolati és érzelmi tartalommal foglalta össze: „Büszke vagyok h a z á m r a , és örülök, ha igazi nagybajuszú parasztbácsit látok, és egyáltalán ha kis falusi k u n y -hót és karcsú templomokat, vagy régi várat súlyos tömegével elter-peszkedni. Örülök és büszke vagyok, hogy magyar vagyok, s él nem-zetem a Balaton és Duna két p a r t j á n . " Ez a megnyilatkozás azért

In document Az Egri Tanárképző Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat, 3. köt.) = Acta Academiae Paedagogicae Agriensis (Nova series, Tom. 3.). Series methodica (Pldal 89-111)