KIRÁLY GYULA
I.
Az utóbbi években egyre sürgetőbben kerül előtérbe a felsőoktatási intézmények K I S Z - m u n k á j a további mélyítésének, tartalmasabbá téte-lének szükségessége. A nevelőmunka hatékonyságát kívánja elősegíteni a bevezetés előtt álló ú j követelményrendszer is. Az a perspektíva, hogy a felsőoktatási intézmények KISZ-szervezeteiben is keressük meg a szakképzésnek megfelelő munkaprof ilt: a KISZ-szervezet tevékeny-ségének egészét ehhez kell alakítani.
Gyakorlatilag mindez azt jelenti: végtére is g y ű j t s ü k hát csokorba azokat a jellegzetességeket, amelyek meghatározzák az adott intézmény KISZ-életét, és pedagógiai elemzéssel fejtsük ki a tennivalókat.
Ez a dolgozat n e m vállalhatja a pedagógusképzés, de m é g csak az általános iskolai tanárképzés KISZ-szervezettel kapcsolatos m i n d e n kér-désének elemzését, sőt még kimutatását sem. Mindössze n é h á n y főbb összefüggés csokorba kötését t ű z t e ki célul.
A r r a sincs lehetőségünk, hogy a tanárképző főiskolákra vonatkozó-sajátosságokat teljességükben, specialitásukban feldolgozzuk: a felvetett problémák sok tekintetben azonosak az egyetemekkel, tanítóképzőkkel.
Az intézmény és a KISZ nevelőmunkájának összefüggése az órán kívüli nevelésben
Az órán kívüli nevelés átfogó szervezete az i f j ú s á g i szervezet. Ala-posan megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy közvetve vagy közvetlenül m i n d e n nevelési alkalom beletartozik az i f j ú s á g i szervezet profiljába.
a) vagy úgy, hogy a KISZ önállóan szervezi az akciót (önálló ki-rándulás, egy regény önálló megvitatása stb.);
b) vagy úgy, hogy a program végrehajtásához nevelői segítséget kér (ismeretesek a kollégiumi szobaestek, ahová nevelőket hív-n a k meg a hallgatók beszélgetésre, vitavezetésre stb.);
27.
c) vagy pedig az i f j ú s á g i szervezet n y ú j t segítséget egyegy t a n -tervi órán kívüli f e l a d a t végrehajtásához (szakági, pedagógiai gyakorlatok szervezése, lebonyolítása stb.).
Nevelőintézményeinkben a Kommunista Ifjúsági Szövetség, mint a p á r t i f j ú s á g i szervezete h i v a t o t t arra, hogy a mozgalom adta f o r m á -k a t és lehetősége-ket felhasználva gazdája legyen a fiatalo-k órán -kívüli nevelésének. Életüket töltse meg tartalommal, gondoskodjék olyan hasz-nos programról, amely e g y a r á n t biztosítja a tanulást, pihenést és a szó-rakozást.
Két fontos dologra kell ezek kapcsán u t a l n u n k :
1. Annak ellenére, hogy a mozgalom élete (az iskolák vonatkozá-sában) időbelileg zömmel az órán kívüli időre tevődik, n e m jelenti azt, hogy független is az oktatástól, az intézmény általános kiképző m u n k á -jától. Tevékenysége azzal szorosan összefügg: akcióinak irányultsága,
t a r t a l m a az i n t é z m é n y által is kitűzött képzési célok elérését kívánja segíteni.
Nem szabad a KISZ-t valamilyen „szabaidő-mozgalomnak" tekin-teni. Egyrészt a „szabad i d ő " fogalma sem egyenlő az „órán kívüli" idő fogalmával — amire történetesen zömmel tevődik a KISZ-élet. Másrészt a KISZ m u n k á j á t n e m egyszerűen a fiatalok „üres ó r á i n a k " kitöltése v a g y lefoglalása jelenti. (Más összefüggésben a szabad idő tartalmas
megszervezéséről van ugyan szó, de ennek elemzése jelenleg n e m t a r -tozik témánkhoz, és főleg ez, m i n t a KISZ egyik legfontosabb részfel-adata, nem tévesztendő össze a KISZ lényegét illető esetleges nézettel, a m e l y n e k megelőzéséről éppen szó van,)
A KISZ jellegét illetően: politikai, harci szervezet, a szocializmus építésének fontos bázisa. Komoly társadalmi erőt képvisel: tevékenyen bekapcsolódik a népgazdaság fejlesztésének munkájába, mozgósít jelen-tős társadalmi feladatok megoldására. A párt politikájának népszerűsí-tője s eszméinek terjesznépszerűsí-tője az ifjúság között.
Ugyanakkor: nevelőszervezet; a jövőben végzendő társadalmi gya-korlatra is előkészíti tagjait. őket sokoldalú ifjúkommunistákká neveli, segít az emberek tudatának átformálásában. (Vö. BERECZ—NÁDOR i. m. 9. o.)
Ezek a feladatok pedig feltételezik a KlSZ-szervezet m i n d e n irányú érdekeltségét, a fiatalok életével kapcsolatos minden összefüggés meg-létét. Üzemekben nemcsak a taggyűlésen foglalkoznak a szocializmus építésének problémáival, h a n e m a m u n k a p a d n á l is hatnia kell a KISZ-becsületnek, a taggyűlés határozatának.
A nevelőintézményben az okoz néha optikai csalódást, hogy a hall-gatók idejének általános m é r c é j e az oktatási óra. Hajlamosak vagyunk a r r a , hogy az órán kívüli időt egyszerűen szabad időnek nevezzük.
I n n e n m á r csak egy logikai lépés eljutni odáig, hogy a KISZ egészét m i n t a hallgatók szabad i d e j é n e k megtöltőjét tekintsük.
Az említettek a főiskolai KISZ-szervezetre is vonatkoznak. így az
intézményben sem találunk „idegen területet", amellyel a mozgalomnak valamilyen összefüggése n e lenne. Az oktatónevelő m u n k a — t ö r -t é n j é k az órán, vagy az ö-tven percen kívül — a KISZ-szerveze-tnek is központi kérdése. Más dolog az, hogy módszerét, valamint időbeli el-rendezését illetően nem k e v e r h e t j ü k össze az oktatási órákat és a moz-galmi rendezvényeket. A KISZ-életet azonban nemcsak a z akciók, a gyűlések, a mozgásos tevékenység jelentik. Értékes KISZ-élet ott van, ahol a szervezet tevékenysége nyomán keletkezett gondolatok, ér-zelmek élnek a fiatalokban, s ezek áthatják egyéni és kollektív csele-kedeteiket. A gondolatok, érzelmek pedig — különösen, h a m á r a hallgatók magatartása szokássá alakult — jelen vannak az oktató m u n k á -ban is, és befolyásolják a n n a k eredményességét.
A KISZ tevékenysége n e m választható le az intézmény m u n k á j á r ó l . A kettő egy nevelési rendszert alkot, csak mindkettő együttes, egybe-hangolt n e v e l ő m u n k á j a eredményezheti a kommunista nevelést. Az asz-széf üggésekről, az összehangolás kérdéseiről a továbbiakban m é g lesz szó.
Ha most m á r n e m a K I S Z - m u n k a lényegét, hanem a főiskolán folyó nevelőmunka megoszlását t e k i n t j ü k , ilyen értelemben a KISZ tevé-kenysége tömegét és profilját illetően tényleg az órán k í v ü l történik.
Az intézménynek is megvannak az órán kívüli nevelési alkalmai, de a KIS Z-nek sokkal több van. Pontosabban: a mozgalom k e r e t e i (kötet-lensége, stílusa, módszerei következtében) az órán kívüli nevelési alkalmaknak, lehetőségeknek és f o r m á k n a k bővebb skálájú variációját t u d -ják befogadni, mint az intézményé. Az intézmény keretei közötti (értsük így: az intézmény állami szervei által szervezett) alkalmak k i m e r ü l nek a szakmai gyakorlatokban, kirándulásokban, konzultációkban, a n e -vel ők-hallgaítók egyéni és kollektív beszélgetéseiben, állami ünnepé-lyekben, az ügyintézések stílusában, az oktatás-nevelés objektív feltéte-leinek biztosításában, intézményi fegyelmi ügyek lebonyolításában.
A KISZ tevékenységi körébe — mint önállóan szervezendő konkrét akció — sokkal több órán kívüli nevelési forma tartozik. Ide sorolhatjuk a szakköröket, különböző vitafórumokat, az órán kívüli ideológiai oktatás különböző válfajait; a társadalmi munkaakciók sorozatát, a k a m p á n y -szerű és állandóbb mozgalmakat (olvasó stb.); iskolán belüli és kívüli kulturális és sporttevékenységet; a kollégiumi nevelést, amennyiben az önkormányzat tevékenységére alapozunk; a különböző kisebb-nagyobb rendezvényeket a csoportkirándulástól a- szakesteken és bálokon át az intézményi majálisig stb. — mindezeknek és variációiknak felsorolha-tatlan sokaságát lebonyolítani a KISZ-szervezet feladata.
Feltétlenül figyelembe kell azonban v e n n ü n k az alábbiakat:
a) Ez a felsorolás nem valami értékbeli rendűséget, rangsorolást akar kimutatni. Mindössze az áttekintés kedvéért kell l á t n u n k , hogy mi minden tartozik a KISZ-szervezet tennivalói közé, mint konkrét tevé-kenység, milyen energia az, amellyel többletet ad az i n t é z m é n y nevelő-munkájához.
b) Nem lehet, és n e m is szabad mereven választóvonalat húznunk 29
intézményi- és KlSZ-akciók, mint ó r á n kívüli nevelési alkalmak között.
Közvetve vagy közvetlenül m i n d k é t szerv jelen van, érdekelt az akció-ban. Szakmai (üzemi) gyakorlatokon, kirándulásokon, államilag szervezett ünnepélyeken szükséges a KISZ közreműködése is — a k á r h a n g u -lati előkészítés, a k á r konkrét szervezés f o r m á j á b a n . És viszont: szak-köröknél, KISZ-oktatásnál, de b á r m e l y KISZ-akciónál elengedhetetlen az i n t é z m é n y segítsége — legyen az elvi, elméleti vagy konkrét szer-vező jellegű.
c) A KISZ a nevelési lehetőségek közül n e m t u d m i n d e n t megvaló-sítani még az intézmény közreműködésével sem. Egyrészt azért, m e r t tantervszerűen n e m lehet előírni m i n d e n rendezvény, akció m e g t a r t á -sát. Másrészt azért, m e r t a szervezet rugalmasságából fakadóan, a szük-ségesség és a lehetőségek figyelembevétele szempontjából alkalmazkod-nia kell a körülményekhez. Nem lehet például megtervezni, hogy az illető évben pontosan 12 alkalommal megy az alapszervezet társadalmi m u n k á r a . Ha a szükség úgy kívánja, el fog m e n n i 15-ször is, s ha nincs lehetőség rá, akkor esetleg csak nyolcszor.
A K I S Z nevelő akcióinak mennyisége és pedagógiai mélysége f ü g g
— az intézmény általános szellemétől, légkörétől. Mit t a r t a n a k célszerű-nek a nevelők és a hallgatók? Mi jelent az a d o t t intézményben érde-kességet? Milyen az igény egy-egy akció iránt? Milyen m é r t é k ű a kez-deményező készség és annalk t a n á r i ambicionálása? Milyen a KISZ kol-lektíva alkotó f a n t á z i á j a ? stb.
Befolyásolják a KISZ akcióit az intézmény objektív körülményei is.
Nyilvánvaló, hogy színvonalbeli különbség áll elő olyan tudományos diákkörök között, a m e l y e k rendelkeznek k o r s z e r ű kutatóeszközökkel, és a m e l y e k ezek h i á n y á b a n dolgoznak. Az oktatótermi ellátottság több órán kívüli akció szervezésére ad lehetőséget, mint a helyszűke stb.
2. B á r a KISZ tevékenysége mennyiségileg zömében felöleli az órán kívüli nevelést, valamint a K I S Z az intézményen belül szervezeti-leg önálló, ez n e m mentesíti az é r á n kívüli nevelés végzésétől sem az intézményt, mint állami szervet, s e m a nevelőket. Az előbbiek során láttuk az összefüggéseket. Az, hogy a KISZ sajátosságait pedagógiai szempontból figyelembe kell v e n n ü n k pedagógusi munkánkban, s arra támaszkodnunk kell, azt is jelenti, hogy m i n d e n főiskolai oktatónak hivatásbeli kötelessége megkeresni a KISZ nevelőmunkájába való be-kapcsolódás módját.
E k é r d é s összefüggéseire a továbbiak során többször visszatérünk.
A főiskolai KISZ-élet főbb sajátosságai
Sajátosságokon n e m elsősorban más felsőoktatási intézményektől való megkülönböztető jegyeket é r t ü n k . Olyan t é n y e k összegyűjtése ez, amelyeknek figyelembevétele a főiskolai KISZ-szervezet m u n k á j á n a k megszervezéséhez fontosak. Ezek a sajátosságok: a) meghatározzák a
hallgatóinkkal szemben a KISZ által támasztandó követelményeket;
b) befolyásolják a KISZ-szervezet programját; c) meghatározzák a szer-vezet munkastílusát.
1. Ha üzemekhez, területekhez hasonlítjuk taglétszámunk a r á n y á t , lényeges különbséget találunk a százalékarányban. A főiskolákon, egye-t e m e k e n sokkal nagyobb a KISZ-egye-tagok léegye-tszáma, minegye-t a egye-terüleegye-ti szer-vezetekben. Általában 90—100 százalék között mozog.
Érthető jelenség ez. Hallgatóink átélték a középiskolai KISZ-életet, volt a l k a l m u k megismerkedni az i f j ú s á g i mozgalom szépségeivel. KISZ-tagokként érkeztek ide. A jelenlegi felvételi rendszer is — különösen a pedagógusképző intézményekben — lényegesnek tartja, hogy a jelent-kező hallgató mozgalmi tapasztalattal érkezzék a főiskolára, bizonyos fokú ideológiai fejlettség, a párt célkitűzéseivel való azonosulás legyen nála tapasztalható. Természetes jelenség tehát az, hogy a pedagógus-képző intézményekben m a j d n e m valamennyi hallgató KISZ-tag.
A taglétszám megnövekedése jelentősen megnöveli a KISZ-vezető-ség gondját. Szervezetileg n e m egy kis létszámú csoport, hanem az egész hallgatóság életét kell átfogni, irányítani. A tennivalók száma számsze-rűleg is növekszik. Hiszen ha csak a tagnyilvántartást, a tagdíj kezelést nézzük is, n e m mindegy 100—150, v a g y 6—700, sőt itt-ott több ezer KISZ-tag ü g y e i r e gondot viselni. De a nevelés tartalmában, a szervezet p r o g r a m j á n a k megtervezésében is megnövekedett a felelősség: tömegek számára kell olyan programot biztosítani, hogy az tényleg vonzza ís
a fiatalokat. Ide jöjjenek szívesen és n e bizonytalan értékű helyekre;
a program szórakoztasson és neveljen.
2. A KISZ tömegszervezeti jellegéből az is következik, hogy m a nemcsak a „legkiválóbbak", tehát a mozgalomban megedzett, a k o m m u -nista eszmékért és társadalomért meggyőződésből küzdő, áldozatot vál-laló fiatalok tagjai a KIS Z-nek. ., . . . m a a KlSZ-tagság sokszínű palettáján kíváncsiskodók, szimpatizánsok, egy igaz istent hívők és i f j ú k o m -m u n i s t á k egyaránt találhatók". (LAKI PÁL, i. -m. 45. o.)
A tanárképző főiskolák vonatkozásában e megállapításnál ellent-mondás mutatkozik. Fel kellene tételeznünk, hogy ide csak alaposan
„válogatott", a KISZ védnöksége által kísért legjobb KISZtagok k e r ü l nek, akik m á r bizonyos i f j ú k o m m u n i s t a érzelmi és értelmi alappal f e l -vértezettek. Lehetséges-e tehát, hogy a nevelőképző intézményekben is megtalálhatók a fenti KISZ-tag típusok? Természetesen, lehetséges.
A középiskolában, de még a főiskolán sem fejeződik be a hallgatók jel-lemformálása, világnézetük alakulása. A felvételi vizsgák sem biztosít-hatják, hogy minden hallgatóról pontos, megbízható képet k a p j o n az intézmény. Az is tény, hogy a középiskolák nevelési szintje sem egyenlő:
n e m biztos, hogy az egyformán jó kádervéleménnyel elengedett felvételizők azonos értékű m u n k á t végeztek, azonos fejlettségi szinten v a n -nak. És végül: a főiskolán is hat a társadalmi élet, s ezekre u g y a n ú g y r e a g á l n a k (hallgatóink, mint másutt. Ki-ki világnézete szerint. A
min-31
dennapi életben tehát itt is ugyanúgy kell folytatni az agitációs meg-győző munkát, mint máshol. Itt sem élcsapat, kész i f j ú k o m m u n i s t á k szervezete van, h a n e m tömeg szervezet — a szó teljes értelmében.
3. Ez a bizonyos fokú tágultság egészen más életstílust igényel a KISZ -szervez ettől, mint régebben a kis létszámú „élcsapatban". , , . . . ez jelentkezik a közösség hangvételében, problémáiban és azokban az eszközökben, a m e l y e k e t velük kapcsolatban alkalmazunk. Korábban a k ö -vetelés, ma pedig a megértetés a legfőbb módszerünk. Eddig a kis kö-zösség tagjai szinte fél szóból is értették egymást, m a pedig meg kell nyerni, meg kell győzni az embereket, mindenekelőtt m u n k a t á r s a i n k a t (a KlSZ-vezetőket. — K. Gy.). Ennek .következtében a m u n k a lassúbb, nehézkesebb l e t t " (uo.).
A KISZ zászlóbontása i d e j é n (1957) C S clZi azt közvetlenül követő időszakban a kis létszámú szervezet kevés számú vezetővel is megelé-gedett. Az ügyek intézése is egyszerűbb, s így közvetlenebb is lehetett.
K ö n n y ebb volt a szervezetet mozgásban tartani, számára programot biztosítani. A megnövekedett tömeg számára a megfelelő program biz-tosítása nehezebb, bonyolultabb és differenciáltabb tervezést igényel.
4. A nevelőképző intézmények egész nevelési-oktatási rendszeré-nek, egész légkörérendszeré-nek, szokásainak stb. mintaként kell állniuk a hall-gatók előtt. Nemcsak azért, m e r t a nevelés elméletével megismerkedve hamarosan felismerik az esetlegesen előforduló pedagógiátlan jelenségeket, h a n e m azért, mert az intézményben töltött évek jelentik a v é g -leges pályaválasztást. Ez az utolsó szakasz a szakemberré válás ú t j á n . Jellegénél fogva ez az időszak az ú j jártasságok kialakítása mellett a m ű v e l t szakemberek végleges megformálását: egyrészt szakmai m ű v e l t -ségük mélyítését, másrészt annak betetőzését jelenti. Itt alakul, OS 8.Z élményhatásoknak megfelelően mélyül hivatástudatuk, ölt körülbelüli végleges f o r m á t világnézetük. Itt záródik „előéletük", s innen az ú t egyenesen a társadalmi munkamegosztás által biztosított — n e m is cse-kély felelősségű — „munkapadhoz" vezet. Az itt szerzett tapasztalatok a frissen szerzett nevelési elméletben feloldódva végső és mély élmé-nyekként m a r a d n a k a pályát kezdő nevelőkben: az itteni légkört, élet-stílust, szokásokat teszik magukévá, ezt honosítják meg iskolájukban.
A példa-jelleg ugyanúgy vonatkozik az intézményi KlSZ-szerve-zetre is, sőt fokozottabb m é r t é k b e n ! A mozgalom élete kevesebb kötöttséget jelent, t ö b b teret az egyéni véleményeknek, elgondolásoknak; h a m a r a b b változnak a szokások, felfogások; a vezetői a p p a r á t u s sem k é p -zett nevelőkből áll: több a hibalehetőség is. Éppen ezért — bár minden KISZszervezet életének precíz megszervezésére kell törekedni — a n e -velőképző intézményekben e r r e a precizitásra különös gonddal kell ügyelni. A tanárképző főiskolák KISZ-munkájának jellegzetességét leg-inkább az általános példa-jelleg, a mintaszerűség jelenti. (Ez követelmény, cél. A jelenlegi helyzet értékelésére nincs lehetőségünk.) A m i n t a szerűség fogalmánál nem szabad csak a szervezési tennivalókra g o n
-dőlni (vezető szervek, adminisztráció, rendezvények pontossága stb.).
A kifejezés magába foglalja a KISZ egészét: a programot, a vezetési stílust, a fiatalok közti légkört, hangnemet. N e m kis követelmény ez, hiszen u t a l t u n k arra, hogy itt s e m „rendkívüli" e m b e r e k a KISZ-tagok:
formálódásuk éppúgy forrongásokkal, buktatókkal is jár —, m i n t h a -sonló korúaké általában. Mindez a r r a int, hogy a tanárképző főiskolán különös gondot, nagyobb energiát kell fordítani a KISZ-munkára, m i n t a n e m pedagógusképző intézményekben.
Szó sincs arról, m i n t h a például a műszaki egyetemeken n e m l e n n e szükség a jó KISZ-életre, vagy ott „kevesebb gondot" kellene fordítani rá. A n e m pedagógusképző intézményekben a KISZ becsülettel ellátja feladatát, h a segíti a kommunista szakember felkészülését és marxista világnézetének kialakítását. Tanárképző intézményben ugyanezen f e l -adathoz a mozgalom elméletének, didaktikájának átadása is szükséges.
Lehet kiváló mérnök, aki nem ismeri a mozgalom nevelési módszereit, de v a j o n így áll-e ez a pedagógusra is?
5. Jellegzetesség a KISZ-élet szempontjából az is, hogy ez az iskola-típus általános iskolai tanárokat képez. Ez a jellegzetesség úgy befolyá-solja a KISZ tevékenységét, hogy például a társadalmi m u n k á k köz-pontjába az úttörővezetést állítja, de mellette a KlSZ-beni jártassá-gokra is súlyt helyez; a falura való elhelyezkedés (vonzódás és vonako-dás) kérdése az egyetemektől eltérő módon kerül felszínre, m i u t á n ezzel számoltak a főiskolára kerülés alkalmával; vagy a tudományos diák-körök k u t a t ó m u n k á j a az oktatási-nevelési módszerek kutatása felé ori-entálódik stb.
6. Befolyásoló tényezőként v e h e t j ü k az életkori sajátosságokat is.
Az állami törvények szerint hallgatóink felnőtt emberek, de személyi-ségük fejlődése még n e m érte el mindenben a f e l n ő t t fokot. Az iskolai élet következtében a magatartás és életforma is e l t é r a hasonló korú, de termelő m u n k á b a n levő fiatalokétól. A KISZélet légkörét, t e v é k e n y -ségi formáit befolyásolják életkori sajátosságaik. Milyen legyen a KISZ életében a komolyság, a fiatalos játékosság; h o g y a n lehet figyelembe venni az érdeklődések differenciáltságát? Megtalálni a megfelelő moti-vációkat, hogy valamennyi hallgató otthonra is leljen a közösségben stb.
7. Az elmondottakból következik, hogy a nevelői pályára való ké-szülés a tanárképző intézményekben merészebb káderpolitikára ad lehe-tőséget. Az egyik alapszervezetben a véletlen f o l y t á n az eddig legjob-ban elismert vezetők mindegyike alapszervezeten kívüli megbízatást kapott. Az alapszervezeti titkár is m á s funkcióba került. Mindenki m e g -lepetésére a taggyűlés titkos szavazással T. T. hallgatónőt választotta titkárnak. Átlagos képességűnek, kevés mozgalmi m ú l t t a l rendelkező-nek, d e aktívnak ismerték. Első pillanatra túl merésznek t ű n t az alap-szervezet döntése, de a további munka e n n e k helyességét igazolta.
3 33
A kislány szorgalmasan és n a g y hozzáértéssel vezeti alapszervezetét, azóta becsületes m u n k á j á v a l kivívta \az alapszervezet elismerését.
Arra a kérdésre: m i é r t ez előlegezett bizalom, hiszen eddig nem m u t a t o t t különleges vezetői érdemeket? — ellenkérdés volt a válasz az alapszervezettől: és mit tesz akkor, ha m a j d f a l u n pont tőle kér segít-séget a KISZ-szervezet? Itt vagyunk, segítünk, tanulja meg. — Iga-z u k volt.
A mozgalmi jártasság megszerzéséről alkotott ilyen nézet még nem általános, — n e áltassuk m a g u n k a t . Jelenleg perspektíva, a m e l y n e k el-éréséhez egyre erőteljesebben épül az út. Ezt segíti tanszéki vonatko-zásban ,,Az i f j ú s á g i mozgalom n e v e l ő m u n k á j a " tantárgy is. További tudatosítással, a KISZ-élet t a r t a l m a s megszervezésével elérhető az, hogy hallgatóink a KISZ-vezetői m u n k á t igyekezzenek elsajátítani. A közös-ségi relációk szerinti alkalmassághoz a vezetői jártasság megszerzésé-nek igénye és szükségessége is párosul a KISZ-vezetők kiválasztási szempontjaként. Mintegy ki n e m mondott jelszó: mindenki k o m m u -nista pedagógus akar lenni, e m b e r e k jellemformálását a k a r j a végezni, következésképpen mindenki igyekezzék hivatásán belül mindenhez ér-teni. (Olyan v e t ü l e t e is van e gondolatnak — a Szegedi Tanárképző Fő-isikolán tapasztaltak szerint —, hogy a KISZ-ből kizárt hallgató nem felel meg pedagógusnak sem. Figyelemreméltó felfogás!)
Ez az az erő, amely egy fokkal merészebbé teheti a nevelőképző intézmények KlSZ-szervezeteinek káderpolitikáját.
II.
A főiskolai KISZ-szervezet nevelőmunkájának alapelvei
A kommunista általános iskolai tanárok képzésére a nevelésnek két szervezeti f o r m á j a áll rendelkezésünkre: az intézmény az oktatási rend-szerével, a K I S Z pedig a mozgalmi eszközeivel. A közös célt, a kom-m u n i s t a nevelők képzését csak a két szerv összehangolt kom-m u n k á j á v a l l e h e t elérni.
Az összehangoltság, a helyes kapcsolat az alábbi .alapelveken nyugszik:
Segítse a KISZ az intézmény célkitűzéseinek megvalósítását, a hall-gatók tanulmányi munkáját, a kommunista pedagógusok kinevelését, a hallgatók öntevékenységének, kezdeményező készségének kibontakoz-tatását.
Az intézmény munkájának segítését sajátos ifjúsági mozgalmi esz-közökkel, a KISZ célkitűzéseinek és módszereinek megfelelően kell megoldani, figyelembe véve e korosztály életkori sajátosságait.
Meg kell valósítani a felsőoktatási intézményekben is, hogy a KISZ-szervezet a nevelői kar legfontosabb segítőtársa legyen, a nevelők pedig a KISZ-szervezet első számú tanácsadói és támogatói. Ezért kíván a
KISZ minden munkájában támaszkodni az intézmény nevelőinek véle-ményére, segítőkészségére.
Ugyanakkor meg kell őrizni a KISZ-szervezet önállóságát. Biztosí-tani kell a mozgalmi élet törvényszerűségeinek érvényesülését, a moz-galmi munkastílust, amelynek betartása fokozza a fiatalok felelősség-érzetét és bátorságát. (Vö. BERECZ JÁNOS i. m.)
Az intézményi KISZ -szervezetek m u n k á j á n a k alapelvek szerinti feldolgozása, valamennyi összefüggés megkeresése, az ezekből fakadó tennivalók felsorakoztatása további beható kutatásokat igényel. Az álta-lánosságban szinte kategóriákként hangzó alapelvek csak így konkreti-zálhatok, ha azok részkérdéseit, rész-összefüggéseit az adott intézmény-típus sajátos jellegének megfelelően m u t a t j u k ki. Milyen kutatási lehe-tőségek képzelhetők el ezzel kapcsolatban?
Izgalmas t a n u l m á n y b a n lehetne feldolgozni az intézmények cél-rendszerét (típusonként), a n n a k összefüggését a társadalmi célokkal, az intézményen belüli részletcélokkal: mindezek hogyan és mennyiben függenek össze az intézményi KISZ-szervezet tevékenységével. Felsora-koztatni az ezzel kapcsolatos feladatokat.
Érdemes l e n n e az öntevékenység kérdését tisztázni: Mit jelent &z öntevékenység a hallgatók korában, milyen f o k r a emelhető, és meddig a határa; az adott intézmény típusának megfelelően milyen konkrét megnyilvánulásai lehetnek; mennyiben segítheti ennek kifejlesztését a KISZ — vagy éppen milyen tekintetben támaszkodhat rá?
Az életkori sajátosságokat hogyan lehet figyelembe venni az adott intézmény típusban; a művelt tudomány, hivatás elsajátításával, arra való felkészüléssel kapcsolatban különösen mely életkori sajátosságok-kal kell számolnunk és h o g y a n : melyek a gátló, melyek a segítő ténye-zők? Mindebben a KISZ-szervezet mit tehet és hogyan?
Hogyan értelmezzük az intézményben a mozgalmi élet törvénysze-rűségeit, a mozgalmi stílust, a szervezeti önállóságot? Milyen megnyil-vánulási formái vannak, s ezek figyelembevételének lehetőségei,
Hogyan értelmezzük az intézményben a mozgalmi élet törvénysze-rűségeit, a mozgalmi stílust, a szervezeti önállóságot? Milyen megnyil-vánulási formái vannak, s ezek figyelembevételének lehetőségei,