Bírálat, értékelés

A szakdolgozat nevelőértékét csak a reális, megalapozott, minden tekintetben pozitív hatású bírálat, értékelés, osztályzat esetén éri el.

A bírálatkor a tanár érvényesítse a szakdolgozattal szemben alkal-mazandó általános követelményeket. Mutasson rá konkréten a m u n k a eredményeire, pozitívumaira, de ne hallgassuk el fogyatékosságait, h i -báit sem. Helyes, h a a bírálatot a hallgató n e m csupán írásban k a p j a meg, hanem szóban is megbeszéljük vele észrevételeinket, indokoljuk osztályzatunkat, tanácsot a d u n k jövő fejlődésére vonatkozóan. A b í r á

lat 'hasson fejlesztőleg a hallgató kritikai érzékére, önbírálatára, ö n -ismeretére. Szép e r e d m é n y e lelhet az építő bírálatnak, ha a hallgatót további olvasásra, önművelésre, szakirodalmi m u n k á s s á g r a t u d j a buz-dítani. Arról természetesen n e m lehet szó, hogy a t a n á r indokolatlan tudományos érvényesülési lehetőséget csillantson meg, és kielégítetlen ambíciót tápláljon. De a szorgalmas, érdeklődő, jóképességű hallgató-esetében t e r m é k e n y t a l a j r a hull a biztatás. Pedagógiai szakirodalmunk-ban szükség van „utánpótlás"-ra, ennek egyik f o r r á s a a főiskoláról kikerült fiatal pedagógusnemzedék lehet.

A pedagógiai szakdolgozatok osztályzatait, számszerű átlageredményeit tekintve, az e r e d m é n y t több évi átlagban jó közepesnek m o n d -h a t j u k . 3,5—4,0 között.) A nappali -hallgatókénál gyengébb a levelezők átlaga, ami t a n u l m á n y i és munkakörülményeikből jól érthető. A g y e n -gébb e r e d m é n y a levelező hallgatóknál továbbá a n n a k is következmé-nye, hogy a tanszék jóval kevésbé t u d j a őket a m u n k a megindulásakor és m e n e t közben segíteni, mint a nappali hallgatókat. Jellemző például, hogy nappali hallgatóknál évek óta elégtelen dolgozat n e m f o r d u l t elő pedagógiából, viszont levelezőknél évente van 3—4 elégtelen szakdolgozat. Ez utóbbi esetekben tanszékünk részéről a t a n á r i bírálatban k o n k -retizáljuk az elégtelen osztályzat okát, és szempontokat is a d u n k az átdolgozásra, kijavításra. Ezenfelül azonban lehetőséget adunk arra is, hogy az elégtelen szakdolgozatot készítő más tárgyból írjon szakdolgo-zatot, f e l m e r ü l ugyanis az, hogy az illető saját érdeklődését, képessé-geit, a pedagógiai szakdolgozat követelményeit alaposan félreértette.

Ilyen esetekben méltányos és indokolt, hogy a d j u n k arra is módot az illetőnek —, hogy más, olyan tantárgyból készítsen szakdolgozatot, amely közelebb áll érdeklődéséhez, és hajlamainak, képességeinek is jobban megfelel.

Tartalmilag a szakdolgozatok többségének é r t é k é t abban láthatjuk,, hogy a szakdolgozatot készítők intenzívebben megismerkednek a p e d a -gógiai gyakorlattal, s a j á t megfigyeléseket, felméréseket végeznek, meg-kísérelnek bírálni, összehasonlítani. A fogyatékosságok pedig t ö b b n y i r e a pedagógiai lényeglátás, az összefüggések, általánosítások, konklúziók megalapozottsága, egyszóval az ún. „pedagógiai elemzés" területén v a n -nak meg leginkább. Gyakori hiba az is, hogy a szakdolgozó n e m i s m e r i elég mélyen, alkotóan a főiskolán tanultakat, ezeket n e m t u d j a kellően felhasználni, alkalmazni a maga t é m á j á r a vonatkozóan. Ugyancsak g y a -kori hiba, hogy a bibliográfiai segédeszközöket n e m t u d j á k kellő pon-tossággal és kritikával felhasználni.

— A tanári bírálatban konkrétségre, objektív, építő jellegre, tömör-ségre törekszünk. Néihány példával illusztrálva e törekvésünket: ,,A ne-velési problémák a »Család és iskola^ című folyóirat t ü k r é b e n " — szak-dolgozat bírálata a következőképp jellemez:

„A jelölt sok m u n k á t fektetett dolgozatába, ötletes il-lusztrációi és eleven stílusa kellemes olvasmánnyá teszik.

Nem törekszik azonban kellő következetességgel a pedagó-151^

giai elemzésre, értékelésre, bírálatra. Ezért m u n k á j a inkább színes tartalmi kivonatként hat."

— Vagy, „A csengeri iskola története" című szakdolgozat bírálata:

„Korikrét adatokra, f o r r á s m u n k á k r a támaszkodó, sok murikát sűrítő dolgozat. Fogyatékossága viszont a pedagógiai elemzés gyakori elma-radása, az összehasonlítások hiánya. Alaposabb tartalmi kimunkálást érdemelt volna a felszabadulás utáni k o r u n k . "

— Az idézett értékelések a TO. által kiadott bírálati űrlapra íród-tak, ahol a helyhiány m i a t t csak mintegy az értékelés summázása, az osztályzat rövid indokolása kaphat helyet. (Mindössze öt sornyi hely áll a bíráló t a n á r rendelkezésére az említett űrlapon.) Természetes viszont, hogy az oktatók a m a g u k és a szakdolgozó számára bővebb f e l -jegyzéseket készítenek, ezeket külön lapon is gyakran összefoglalják.

Ilyen részletesebb bírálatok sokszor plasztikusan t á r j á k f e l a szakdol-gozat fő jellemvonásait, e r e d m é n y e i t és hibáit. íme, egy konkrét példa:

Bírálat V. Ferencné IV. éves lev. biol.-földr. szakos hallgató „A kö-zösségi nevelés n é h á n y p r o b l é m á j a a serdülő lányok k o r á b a n " című szakdolgozatáról:

— A jelölt témaválasztása gyakorlatias, ennyiben sze-rencsésnek m o n d h a t ó . A közösségi nevelés részterületeinek köréből a pedagógusközösség és tanulóközösség kapcsolatá-val, — a t a n u l ó k k a l való egyéni bánásmóddal, a közösségbe való beilleszkedéssel foglalkozik. Befejező részként „Osztály-főnöki szemmel a harmonikus közösségről" címen írt.

— A dolgozat személyes tapasztalatokat tükröz. Igyek-szik a szocialista közösségi nevelés szemszögéből, főképp Makarenko tanításai alapján értékelni megfigyeléseit. Több esetben hivatkozik írásbeli és szóbeli dokumentumokra is.

— A téma elsősorban a tapasztalatok neveléslélektani elemzését k í v á n n á meg. Ennek azonban nagyrészt adósa ma-rad a jelölt, a n y a g á t nem kapcsolja idevonatkozó főiskolai tanulmányaihoz. Az elemzés elmaradása vagy felszínessége m i a t t a dolgozat mozaikszerű, impresszionisztikus.

— Gondolatmenetében téves, megalapozatlan következ-tetések, homályosság tapasztalható. Pl. a 6. oldalon: n e m világos, hogy a közösség kialakításának „öncélúságával" (?) h o g y a n függ össze az egyéni képességék fejlesztése, ebből viszont hogyan következik a követelmények szintjének szük-séges konkretizálása. — Vagy: homályos a 10. lapon az egyes e m b e r e k „utánozhatatlanságáról" szóló f e j t e g e t é s is. — Nem kellően megalapozott, felszínes leegyszerűsítés a súgást és puskázást olyan szoros kapcsolatba hozni a t a n t e r m e k zsú-foltságával, m i n t ahogyan azt a jelölt teszi.

Ügy gondolom, felsőoktatás-pedagógiai szempontból és egyébként is tanulságos lenne, ha kellő szelekció alapján a jól sikerült szakdol-gozatokból, vagy azok részleteiből g y ű j t e m é n y e s publikáció jelenne meg.

— N e m szorul bizonyításra, hogy a szakdolgozatok gondos elkészí-tése fáradságot, m u n k á t kíván hallgatótól is, tanártól is. Ez a fáradság, ez a sokszor szorongatónak érzett gond azonban ,,dulce onus"-szá, édes és bőven kamatozó, gyümölcsöző „ t e h e r r é " lesz, ha a szakdolgozat k é szítése, megírása eredményeképpen hallgatóink tudása, pedagógiai m ű -veltsége, hivatásszeretete is elmélyül, gazdagodik.

153^

A SPORT SZEREPE A FŐISKOLAI HALLGATÓK