KÖZÖSSÉGE / HISZ WAR ISKOLA DOLG. KÖZ
A PEDAGÓGIAI SZAKDOLGOZATOK NÉHÁNY KÉRDÉSE
A) A témaválasztásnak
* *
A) A témaválasztásnak
legalábbis két, kiemelkedő csomópontját e m e l h e t j ü k ki:
Az első fázisban a hallgató odáig j u t el, hogy eldönti: melyik t a n -tárgyból, melyik tanszékhez készít szakdolgozatot. Ez elsősorban a hall-gató egyéni érdeklődésének, képességeinek mérlegelését kívánja meg, a tanszékek legfeljebb a feldolgozható t é m á k közlésével, a kedv, az érdeklődés felkeltésével segíthetik a hallgatóságot abban, hogy m i n -denki a hajlamainak, érdeklődésének leginkább megfelelő szaktárgy, illetve a marxizmus—leninizmus, a pedagógia területéről válasszon.
E fázisban szigorúan érvényesítenünk kell a szakdolgozat t a n t á r g y á -n a k szabad, mi-nde-nféle ké-nyszertől, pressziótól, egyé-ni rábeszéléstől stb. mentes megválasztását.
E fázisban szükséges továbbá eldönteni azt is, hogy a választott tantárgy vagy szaktudomány melyik területéből kíván a jelölt szak-dolgozatot készíteni. (Pl., ha a neveléstudományi tanszékhez tartozó te-rületet választja a hallgató, el kell döntenie, hogy a didaktika, nevelés-elmélet, úttörővezetés, neveléstörténet stb. területéről választja szak-dolgozatát.) Tapasztalataink szerint itt sok esetben bizonyos „szökrá-teszi bábáskodásra" van szükség ahhoz, hogy a hallgatóval közösen tisztázzuk, hogy pl. didaktikai vagy neveléselméleti témából választ-e, a neveléselméletből a közösségszervezés, a munkára nevelés, az eszté-tikai nevelés stb. érdekli-e közelebbről.
Nyilvánvaló azonban, hogy a szakdolgozat készítéséhez nem elég, ha a tudományágat, vagy azon belül egy szűkebb területet jelölünk meg — még mindig „általánosan", — h a n e m konkrét, célszerű, pontos
témamegjelölésre és címadásra van szükség. Ez következik be a téma-választás
második fázisában: a szakdolgozat t é m á j á n a k pontos, szabatos kö-rülhatárolásában, és ennek megfelelő szabatos címadásban. (Ezt a fázist, m i n t a r r a a későbbiekben rátérünk, helyes, ha a tanszék segíti részben
„ajánlott témák" közhírré tételével, részben egyéni beszélgetéssel is.)
— A témaválasztással kapcsolatban az „ideális helyzet" nyilván az volna, ha a hallgató e l j u t n a az önállóságnak a r r a a fokára, hogy szak-dolgozatának tárgykörét reálisan, — az objektív és szubjektív körül-mények helyes mérlegelésével meg t u d j a határozni és kialakult érdek-lődésének megfelelő t é m á j á t szabatos, helyes címadásban is ki t u d j a fejezni.
Ettől az „ideális állapottól azonban" — legalábbis a pedagógia t e r ü -letén — messze vagyunk. Ennek oka részben a pedagógiai tanulmányok szűkreszabottsága, időbeli korlátja, részben számos szubjektív ok, mint pl. a kialakult, határozottabb kontúrú pedagógiai érdeklődés későbbi beérése, az egyéni képességekből, kisebb önállóságból származó okok stb. Az igazság kedvéért azonban meg kell jegyezni, hogy még jóval nagyobb időbeli keret, intenzívebb pedagógiai oktatás, jóképességű hallgatóság esetén sem v á r h a t u n k teljes önállóságot a t é m á k pontosabb meghatározásában, a cím megfogalmazásában.
Miért n e m várhatunk, k í v á n h a t u n k teljes önállóságot a nevelés-tudományi szakdolgozatok t é m á j á n a k pontosabb, szabatos körülhatáro-lásában és a címadásban — még optimális körülmények esetén sem?
Elsősorban azért, m e r t egy főiskolai hallgatótól n e m v á r h a t u n k el annyi tárgyismeretet, olyan széleskörű tájékozottságot a modern peda-gógia egyre terebélyesedő problematikájában, — hogy önállóan és he-lyesen meg t u d j a állapítani, mi az, amivel leginkább érdemes, hasznos foglalkozni, mi az, ami m á r „elcsépelt téma", — mi az, a m i t a kb. 30 oldalnyi minimális terjedelemben viszonylag jól tisztázni lehet, — mi az, aminek megoldásához sok pedagógiai és tudományos kutatási t a -pasztalatokra, technikai segédeszközökre, idegen nyelvtudásra, a hall-gatói szintet meghaladó problémalátásra és kritikai érzékre stb. van szükség.
Az említett okok miatt jelenleg nagymértékben szükséges a segítés a témaválasztásban, a pontos tárgymegjelölésben, címadásban.
Hogyan nyilvánulhat meg a helyes témaválasztás elősegítése?
Ennek több módja lehetséges. Egyik mechanikus, az önállóságot, aktivitást kevéssé elősegítő mód az, amikor a tanszékvezető, vagy a szakdolgozatiratással megbízott oktató egyszerűen „kiadja", kijelöli a szakdolgozat témáját. — Egy másik, jobb megoldás, amikor a tanszék ajánlásképpen készít jegyzéket a kidolgozásra számbajövő témákról, és e témák közül a hallgató szabadon választhat.
Ez utóbbi módszer a b b a n az esetben, ha lehetőséget a d u n k a hall-gatónak, hogy kedve, érdeklődése a l a p j á n — előzetes megbeszélés u t á n
— más, az ajánlattól eltérő témát válasszon, jónak mondható.
Tanszékünk a levelező hallgatókkal kapcsolatban ez utóbbi mód-141^
szert alkalmazza a gyakorlatban, míg nappali hallgatóknál elsősorban a témaválasztást megelőző egyéni vagy csoportos beszélgetéseiken igyek-szünk tisztázni a hasznos, reális, és a hallgatót is leginkább érdeklő témakört.
— Felmerül a témaválasztással kapcsolatban az a kérdés, hogyan lehet legjobban biztosítani, hogy korszerű, gyakorlatilag is fontos, a szocialista világnézet alakítása és a pedagógiai hivatástudat szempont-jából értékes t é m á k a t válasszanak a jelöltek? Nyilvánvaló, hogy e r r e a tanszéknek jó lehetősége van, amikor összeállítja az ajánlott t é m á k jegyzékét, és a listát elküldi a levelező hallgatóknak is, gondoskodik arról, hogy az a j á n l o t t témákról a hallgatók tudomással bírjanak.
— Példaképpen röviden ismertetem, hogy az idei, 1964/65. t a n é v ben tanszékünk részéről milyen szakdolgozati t é m á k kidolgozását a j á n -lottuk:
Pszichológiából:
— A gyermek spontán megfigyelőképességének alakulása a felső tagozatban;
— A figyelem egyéni sajátságai — konkrét megfigyelések a l a p j á n — egy korcsoportban;
— A felső tagozatos tanulók tevékenységformáinak pszichológiai jellemzése az óraközi szünetekben;
— A sikerérzelmek jelentősége a tanulás motiváltságának szemszö-géből a felső tagozatban;
— A közösség kohéziójának pszichológiai vizsgálata egy osztályon belül;
— A filmek (ún. „játékfilmek") személyiségformáló hatása egy-egy korcsoportban;
— Hogyan h a t a televízió a 10—14 évesek látókörére, intellektuális és érzelmi fejlődésére?
Didaktikából és neveléselméletből ajánlott témák:
— A tanítási órák erkölcsi nevelési céljainak és eredményének elemzése egy osztályban, meghatározott tantárgyakban;
— A film (oktatófilm, dokumentumfilm) felhasználása a korszerű oktatásban;
— Az ,,Iskolatelevízió" didaktikai és nevelési problémái;
— A szakkörök szervezési és módszeres kérdései;
— A korrepetálás típusai, didaktikai kérdései;
— Az iskola és a termelőüzemek kapcsolatának jelentősége a m u n -kaszeretet kialakítására — konkrét esetelemzések alapján;
— A tanulók helyes napirendje, életrendje egy korcsoportban, az idevonatkozó gyakorlati tapasztalatok elemzése;
— Egy-egy osztály neveltségi szintjének felmérése, pedagógiai elemzésekkel, egyegy feladatkörre vonatkozóan (pl. világnézeti n e v e -lés, közösségi élet stb.);
— A felnőttoktatás sajátos problémái (dolgozók iskolái, esti iskolák) a szemléltetés terén;
— Az osztályfőnök kapcsolata a családokkal, a családlátogatási naplók jellemzése alapján;
— Az igazgató és az Iskolai Tanács szerepe a nevelőtestületi egység kialakításában — konkrét elemzés alapján;
— Az úttörő-őrsi m u n k a módszeres kérdései;
— Az úttörőpróba-rendszer eredményeinek elemzése nevelési szem-pontból;
— A játék szerepe az úttörőéletben;
— Az úttörő-ünnepélyek nevelési problémái;
— Az úttörő-táborozás nevelési lehetőségei, értékei.
Neveléstörténetből:
— A polgári pedagógia elleni harc Magyarországon 1948—50-ben — a pedagógiai sajtó t ü k r é b e n :
— A dogmatizmus elleni küzdelem hazánkban 1956 óta (a pedagó-giai folyóiratok anyaga alapján);
— A tankönyvekben folyó világnézetipolitikai nevelés (egy t a n tárgy felszabadulás előtti és utáni tankönyveinek összehasonlító e l e m -zése a világnézeti-erkölcsi-politikai nevelés szempontjából);
— Az iskolák építése és a felszerelés korszerűsítése hazánkban a felszabadulás óta (egy m e g y e vagy járás viszonyainak elemzése alapján):
— „Iskolám t ö r t é n e t e " címmel iskolatörténeti monográfia 1945—
1965., vagy egy szűkebb periódusban.
*
* *
— Mint látható, az ajánlott témák összeállításában igyekeztünk egyrészt a korszerűség és gyakorlatiasság követelményeit kifejezetten érvényesíteni (ezt tükrözik a konkrét gyermekmegfigyelésre, nevelési szintfelmérésre épülő témák; a filmmel, televízióval kapcsolatosan a j á n -lott témák), valamint a szocialista világnézeti műveltség fejlesztését összekapcsolni a pedagógiai műveltség elmélyítésével. (Kifejezetten n é -hány neveléselméleti témáiban, a neveléstörténeti témákban.) — Végül, egy további jellemvonása az ajánlott tematikának, hogy igyekszik h a n g -súlyozottan felhívni a figyelmet az úttörővezetéssel, mozgalmi nevelés-sel kapcsolatos témákra, valamint a felnőttoktatásra is. A szakdolgo-zattal foglalkozó, 1964. decemberi tanszéki értekezleten úgy határoz-tunk, hogy ezt a tendenciát a jövőben is m u n k á l n u n k kell, fokozott kedvet ébresztve az úttörővezetés és népművelés témái iránt. Előnyösek
továbbá a hallgatók szaktárgyaihoz közvetlenül kapcsolódó témák. Pl.
1965Jben magyar-történelem szakosok foglalkoztak pedagógiai szakdol-gozatban Gárdonyi, Móricz, Móra, Szabó Magda egyes műveiben sze-replő pedagógiai gondolatok, problémák kritikai elemzésével, értéke-lésével.
143^
— A helyes témaválasztásnak egy további, fontos követelménye, hogy az a hallgató s z á m á r a reálisan megoldható legyen és önálló m u n kálkodást igényeljen. Tanszékünk kezdettől fogva következetesen t ö r e -kedett az önállótlan „kivonatolásokat", vagy a ténybelileg, módszere-sen megalapozatlan impresszionisztikus eszmefuttatásokat, „általános-ságban mozgó f e j t e g e t é s e k e t " a pedagógiai szakdolgozatokból kiküszö-bölni.
— A tanszék tudatos erőfeszítéseinek eredményeképpen a szakdol-gozatok többségének témaválasztása helyesnek, reálisnak mondható.
Olyan témák, mint pl. „Nőnevelésünk a századfordulón — a ^Nemzeti Nőnevelés^ című folyóirat 1896—1906. évfolyamainak t ü k r é b e n " (B. K á -roly, 1960), — „Gyermeklélektani és nevelési vonatkozások Mikszáth Kálmán »A gyerekek^ című m ű v é n e k elbeszéléseiben" (B. Kálmán, 1959), — „Az úttörőpróba-rendszer az önállóságra nevelés szolgálatában", — „Az V. osztályos tanulók megismerése az osztályfőnöki m u n -kában", — „A szakköri pedagógia n é h á n y problémája" (P. Éva, 1964) — olyan szerencsés témaválasztások, m e l y e k ez irányú törekvéseinket do-k u m e n t á l j á do-k . Ado-kadnado-k azonban — szerencsére ritdo-kábban — hibádo-k is a témaválasztásban. Pl. a kezdők „túl sokat markolni akarása' m u t a t k o -zik abban a címben, hogy „A hazafias nevelés problémái és feladatai 1945-től napjainkig", — vagy rendkívül tág és pontatlan az ilyen cím:
„Népi demokráciánk k u l t ú r p o l i t i k á j a és nevelésügye a felszabadulás u t á n " (S. J á n o s — különösen, ha elolvasván a szakdolgozatot, kiderül, hogy a szákdolgozó főleg „szűkebb hazájával", Szabolcs megyével f o g -lalkozik. E helytörténeti irányultság nagyon helyeselhető a szakdolgo-zatban, de hiba, hogy a cím nem t ü n t e t i fel pontosan a jelölt szándékát.
M i n d j á r t a szakdolgozat t é m á j á n a k megválasztásakor ajánlatos, h a a jelöltek konkréten ismerik, milyen követelményeket támasztunk a szakdolgozatokkal szemben.
B) A követelményeket
a vonatkozó minisztériumi rendelkezés általánosságban határozza m e g a szakdolgozattal szemben. Tanszékünk viszonyaira konkretizálva, a követelmények legfontosabb pontjait a következőkben foglalhatjuk össze:
a) A jelölt t é m á j á t — elsősorban s a j á t gyermekmegfigyeléseire, p e -dagógiai tapasztalataira, felméréseire, vizsgálataira alapítsa. Nevelés-történeti, iskolatörténeti monográfiáknál a forrásanyag helyes, kritikus felhasználása elengedhetetlen. Az önállóság és tudományos megalapo-zottság követelménye tekintetében természetesen a főiskolai oktatás-szabta reális kereteket kell szem előtt tartanunk. Nem k í v á n h a t j u k m e g pl., hogy a hallgató ú j törvényszerűségeket fedezzen fel, széleskörűen, mélyen, sokoldalúan, tudományos szinten boncolja t é m á j á t .
b) Lényeges követelmény, hogy a szakdolgozó anyagának feldolgo-zásában a marxista tudományosság követelményei alapján, a szocialista
pedagógia elveit igyekezzék érvényesíteni. Világnézeti szilárdság, kellő marxista tudományos megalapozottság n é l k ü l — a mégoly szorgalmas a d a t g y ű j t é s sem kielégítő, m e r t nem szolgálja a szocialista világnézeti fejlődés, a szocialista pedagógiai művelés fejlődését, elmélyítését. E kö-vetelmény körélbe tartozik, hogy a hallgató a dolgozatban önállóan alkalmazza mindazt, ami a marxizmus—leninizmus és a pszichológia, pedagógia főiskolai tanulmányai során tantervi anyag volt.
c) A szakdolgozat témájától függő, de általános elv, hogy a szak-dolgozó ismerje és pontos idézés, hivatkozás alapján használja is fel t é m á j á b a vágóan a szovjet és a magyar pedagógia legújabb, jelentős és hozzáférhető eredményeit. (Pl. a „Köznevelés" és a „Pedagógiai Szemle" cikkeit — témájába vágóan — 1957 óta, a legújabb tudományos és népszerű kiadványokat, amennyiben a szakdolgozat t á r g y á t közvet-lenül érintik stb.)
d) Végül említhetjük a tárgy elrendezésére és stílusára vonatkozó követelményeket. A szakdolgozat felépítése legyen logikailag megala-pozott, áttekinthetően tagolt. A stílus tekintetében a szabatosság, vilá-gosság a fő követelmény. A tárgytól függően természetesen előnyös, ha a jelölt él a szemléletes, esztétikailag csiszolt stílus eszközeivel is.
Ez utóbbi azonban erősen a tárgy jellegétől függő, n e m feltétlen, ön-célúan érvényesítendő. Hiába gördülékeny, szemléletes, változatos, sőt líraian árnyalt a szakdolgozat stílusa, — ha mögötte a pedagógiai t a r -talom üressége, tudományos megalapozatlansága bújik meg, ha a stílus-beli bűvészkedés eszmei homályosságot, bizonytalanságot, szubjektiviz-m u s t takar.