Mérlegterv

A mérleg egy adott időpontra vonatkozóan a vállalat vagyonát mutatja be kétféle vetületben, pénzértékben. Az eszközök a vagyon megjelenési formája szerint, a források a vagyon eredete szerinti csoportosítást tükrözik. A mérlegterv a vállalkozás tervezett befektetési és finanszírozási döntéseinek a vállalkozás eszköz és forrás struktúrájára gyakorolt hatását tükrözi, ezért elkészítésének célja ezen hatások kimutatása (Maczó, 1999). A tervezési feladat

elvégzése során valamennyi mérlegsorra vonatkozóan nem jelölhető meg általános érvényű tervezési eljárás, módszer. Alapelvként azonban azt elfogadhatjuk, hogy a tervezési időszakra vonatkozó részletes információk birtokában lehet csak – az adott mérlegtételre vonatkozóan – a legcélravezetőbb tervezési eljárást megválasztani.

Az eszközök és források legfontosabb vertikális és horizontális összefüggéseit a 7.4. ábra szemlélteti.

7.4. ábra: A mérleg vertikális és horizontális összefüggései Forrás: Maczó, 1999

Az eszközök és források tervezett horizontális kapcsolatainak szemléltetése érdekében a mérlegterv néhány kiemelt tervezett pénzügyi mutatót is tartalmaz. A mérlegterv nem más, mint a tervidőszak utolsó napjára vonatkozóan összeállított mérleg (7.14. táblázat). A mérlegterv összeállításához módszertanilag a mérleg összeállítás könyvviteli folyamatait alkalmazzuk. A tényleges gazdasági eseményeket a terv szerinti gazdasági események helyettesítik. A mérlegterv összeállításakor a finanszírozási alapelvek érvényesülését is mutatószámok segítségével világosan szemléltetni szükséges (Maczó, 1999).

Az üzleti terv egyes részeinél leírtak alapján belátható, hogy a mérlegterv nem élhet önálló életet, az üzleti terv-részek nagyon sok esetben tartalmaznak olyan tételeket, amelyek az eszköz- és forrás-állománnyal közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban vannak. Az egyes tételek tervezésénél a leggyakrabban alkalmazható tervezési eljárás a már megismert mérlegegyezőség elve, melynek általános összefüggése az alábbi:

Záró állomány = Nyitó állomány + Állománynövekedés – Állománycsökkenés

Természetesen figyelembe kell venni az egyes tételek és a vállalkozás sajátosságait is. A mérlegmódszer mechanikus alkalmazását kerülni kell. A továbbiakban Pupos és mtsai (2010) alapján csak a leginkább jellemző állományváltozási mozgásformákat tárgyaljuk, nem törekszünk a teljességre.

7.14. táblázat. Tervezett vagyonmérleg felépítése

Megnevezés

Előző időszak

tényadatai Tervidőszak

Záró Nyitó Záró

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. IMMATERIÁLIS JAVAK

I/1 Szellemi termékek

II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

II/1. Ingatlanok

II/2. Műszaki berendezések, gépek, járművek II/3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek II/4. Tenyészállatok

II/5. Beruházások, felújítások

III. BBEFEKTETETT PÉNZÜGYI SESZKÖZÖK

B. FORGÓESZKÖZÖK

I. KÉSZLETEK

I/1. Anyagok

I/2. Befejezetlen termelés és félkész termékek I/3. Növendék, hízó és egyéb állatok

I/4. Késztermékek I/5. Áruk

II. KÖVETELÉSEK

II/1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból II/5 Egyéb követelések

III. ÉRTÉKPAPÍROK

IV. PÉNZESZKÖZÖK

C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN D. SAJÁT TŐKE

I. JEGYZETT TŐKE

III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK

II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

I1/4. Beruházási és fejlesztési hitelek

III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

III/2. Rövid lejáratú hitelek

III/4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból III/8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

Forrás: Saját szerkesztés a Számviteli törvény alapján

7.3.1. Az eszközök tervezése

A befektetett eszközök értéke a mérlegmódszer felhasználásával tervezhető meg. A befektetett eszközökön belül az immateriális javak és a tárgyi eszközök tervezésénél a nettó érték tervezéséhez a bruttó érték és az ÉCS alakulását is tervezni kell (lásd 7.3. táblázat).

Az immateriális javak állományváltozásának okai egyediek, az adott vállalatra jellemzőek. A tervezés alapjául a tervezett gazdasági események (például terven felüli értékcsökkenési leírás, a szoftver elavulása miatti selejtezés, a K+F tevékenységek aktivált költsége) szolgálnak.

A tárgyi eszközök állománybővülése a vállalat beruházási, fejlesztési tervében jelenik meg.

Értékük csökkenésének jogcímei lehetnek, például az értékcsökkenési leírás, selejtezés, értékesítés, ellenérték nélküli átadás. A jogcím egyben azt a terv-részt is kijelöli, ahol azt tervezni kellett, például ellenérték nélküli átadás esetén a nyilvántartott értéket rendkívüli ráfordításként kell elszámolni.

Befektetett pénzügyi eszközöknél nem válik el a bruttó és a nettó érték, lehetséges növekedéseket és csökkenéseket kell számításba venni. A befektetett pénzügyi eszközök forgalma a vezetési döntések ismeretében tervezhető. A hozott döntéseknek megfelelően történhet a növekedések és csökkenések számbavétele.

A forgóeszközök tervezése szintén a mérlegmódszerrel történik. A készleteket a mérlegterv készítésénél két nagy csoportra osztjuk, a vásárolt készletekre és a saját termelésű készletekre.

Mindkét csoport tervezéséhez a szükséges információk a vállalat értékesítési, termelési és anyagszükségleti tervében szerepelnek. A vásárolt készletek tervezése a termeléshez szükséges alapanyagok és az egyéb anyagok, kereskedelmi áruk tervezését foglalja magában.

Az anyagok esetében a bővülést a beszerzés, a fogyást a felhasználás okozza. A felhasználás forintosításához az egységárra is szükség van. A kereskedelmi áruk tervezésénél a zárókészlettel kezdünk, amit az inputok között megadott forgási idő alapján tervezünk, az ELÁBÉ-t használva forgalmi adatnak. A saját termelésű készletek tervezése a nyitó saját termelésű készlet és az eredménytervbeli készletváltozás alapján történik.

A követelésekhez tartozó mérlegtételek közül a legnagyobb arányt a vevőkkel szembeni követelésállomány adja. A vevőállomány tervezhető a forgási idő alapján, és a tapasztalati mátrix felhasználásával. Az egyéb követelések tervezése – az állomány heterogenitása miatt – nehéz. A rendelkezésre álló tervévi információk és a bázisidőszaki adatok alapján becsüljük meg az időszak záró állományát.

Az értékpapírok állományváltozását szintén a vezetői döntések alapozzák meg. Az állomány csökkenésnél kiemelten kell kezelni az elszámolt értékvesztés összegét, figyelembe véve a vonatkozó törvényi előírásokat is.

A pénzeszközök állományának alakulását a pénzforgalmi tervben követhetjük nyomon.

Amennyiben számszaki hiba nincs a pénzfogalmi tervben, és biztosított az egyes terv részek közötti tartalmi összefüggés, a pénzforgalmi tervben szereplő záró pénzkészlet meg kell, hogy egyezzen a mérlegtervben szereplő pénzeszközök záró állományával.

7.3.2. A források tervezése

A saját tőke állományának alakulását azon gazdasági események okozzák, amelyek részben az eredménytervben és a pénzforgalmi tervben szerepelnek. Ezen túlmenően figyelembe kell venni a Számviteli törvény által biztosított kereteket is. A változás okai a legtöbb esetben vezetői döntésekben vagy jogszabályi előírásokban keresendők, például a jegyzett tőke felemelése, a vissza nem térítendő állami támogatás tőketartalékba helyezése.

A céltartalék tervezésénél az óvatosság elvének eleget téve járunk el, a kapcsolódó kockázati tényezők és törvényi előírások figyelembevétele mellett. A tervezésnél a termelési- és bevételi tervekben szereplő adatokat vesszük alapul. Fontos annak ismerete, hogy tervezése nem jár pénzmozgással!

A hosszú lejáratú kötelezettségek tervezésénél figyelembe kell venni a nyitó állományt, a tárgyidőszaki törlesztő részleteket. A kapcsolódó alapadatok a fejlesztési-, beruházási tervben és a pénzforgalmi tervben megtalálhatók.

A vevőtől kapott előlegek tervezése a már említett mérlegmódszerrel történhet.

A szállítóállomány tervezése a pénzforgalmi tervben leírtaknak megfelelően a mérleg módszerrel tervezhető.

A rövid lejáratú hitelek és kölcsönök egyrészt a nyitó állomány adatainak ismeretében, másrészt a pénzforgalmi tervben szereplő hitelfelvétel és hiteltörlesztés címsorok alatt szereplő forgalmi adatok alapján tervezhető mérleg módszerrel. Ennek megfelelően:

Záró hitelállomány = Nyitó hitel állomány + Hitelfelvétel – Hiteltörlesztés

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek szintén több tényezőből tevődnek össze. A jelentősebb tételekhez kapcsolódóan kiemeljük: A munkavállalókkal szembeni kötelezettségek tervezéséhez a munkaerő-felhasználási terv szolgál alapul. A társadalombiztosítási kötelezettségek állománya az előző tétel alapján tervezhető. Az adótartozásokat az adózás rendjének megfelelően kell tervezni. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek tervezése a bázisév adatainak felhasználásával történhet úgy, hogy a jelentősebb tervidőszaki változások hatásaival korrigálunk.

A passzív időbeli elhatárolások tervezésénél – értelemszerűen – az aktív időbeli elhatárolásoknál említettek az irányadók.

7.4. Egyéb pénzügyi mutatók, információk