(Szőllősi László)
Az üzleti terv elkészítésekor figyelembe kell vennünk az események bekövetkezési valószínűségeit is. Amennyiben az események, környezeti állapotok bekövetkezési valószínűségei nem ismertek, bizonytalanság melletti döntésről beszélünk, míg ha ismerjük azokat kockázat melletti döntésről van szó.
Az üzleti terv akkor lesz igazán meggyőző, ha tételesen áttekinti a lehetséges kockázati forrásokat is, amelyek a vállalkozást, az adott projektet érinthetik. A kockázatok között súlya, jelentősége tekintetében igen nagy különbségek vannak, ezek egy részére fel lehet készülni.
Ennek megfelelően az üzleti tervben be kell mutatni, hogy mi történik, ha valami nem úgy sikerül, mint ahogyan tervezték, hiszen fontos, hogy a terv olvasói lássák azt, hogy a vállalkozásnak van cselekvési alternatívája.
Az érzékenységi vizsgálat („What-If”-analízis) és a kockázatelemzés során arra keresünk választ, hogy az alapesetben eszközölt legjobb becsléstől való eltérés, illetve az eltérések bekövetkezésének valószínűsége milyen hatással van a teljesítménymutatók (eredmény, pénzforgalom, vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi mutatók stb.) alakulására. Az elemzés első lépésében az érzékenységvizsgálat során megvizsgáljuk azokat a hatásokat, amelyeket, a költségeket és hasznokat meghatározó változók feltételezett változásai okoznak a teljesítménymutatókban. A második lépésben megvizsgáljuk, hogy a változásoknak milyen a bekövetkezési valószínűsége és ezek figyelembevételével határozzuk meg a teljesítménymutatók várható értékét.
Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása, amelyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítménymutatókra. Az érzékenységi vizsgálat elvégzésének többféle lehetősége van, így a változók rugalmassága, kritikus értékek meghatározása, szcenárió-elemzés.
Vizsgálható a változók rugalmassága, elaszticitása, mely azt fejezi ki, hogy valamely termelési tényező, ható tényező egy százalékos változásának hatására, „ceteris paribus”, azaz minden más tényező változatlansága mellett, a termelésben, eredményben hány százalékos változás következik be. A kapott mutató a vizsgált rendszer érzékenységét fejezi ki az adott tényező tekintetében. Az EU útmutató szerint „kritikus” minden olyan változó, melynek egy százalék mértékű változása (pozitív vagy negatív értelemben) a teljesítménymutatók 5%, vagy annál nagyobb mértékű változását okozza.
Az érzékenységvizsgálat elvégzésének második lehetősége az úgynevezett kritikusérték-számítás, mely arra keresi a választ, hogy az adott rendszerben a minimálisan elvárt eredmény eléréséhez milyen gazdasági és technológiai értékekre van szükség. Itt is érvényes az a feltétel, mely szerint az egyes tényezőket külön-külön, „ceteris paribus” vizsgáljuk. Itt megjegyezzük, hogy a fedezeti pont elemzés is egyfajta kritikusérték vizsgálat.
Harmadik lehetőségként a szcenárió-elemzés adódik, mely a változók bizonyos csoportjára, általában a legmeghatározóbb (kritikus) paraméterekre vonatkozó forgatókönyv elemzést jelenti. A szcenárió-elemzés az alapeset mellett az „optimista” és a „pesszimista” vagy egyszerűen egy „A”, „B” stb. változatot vizsgál, melyek eredményét összehasonlítva úgynevezett hatásvizsgálatot végezhetünk.
Az érzékenységvizsgálatok segítségével egy-egy, illetve néhány (korlátozott számú) változó érték változásának hatásait tudjuk tanulmányozni. Ezzel szemben a Monte Carlo szimuláció olyan valószínűségelemzési módszer, amellyel az összes lehetséges kombináció vizsgálható.
Segítségével lehetővé válik az üzleti terv kimeneteleinek teljes eloszlása vizsgálata. A vizsgált üzleti tevékenység megfelelő modellezése után számítógépes szimulációk futtathatók a tevékenységnek megfelelő véletlen értékekkel. Ez a módszer megfelelő nagyságú minta alkalmazásával rendkívül előnyös a felmerülő kockázatok számszerűsítésére és vizsgálatára.
A felmerülő kockázatok formáit többféleképpen csoportosíthatjuk, az alábbiakban egy lehetséges bontást ismertetünk:
Termelési kockázat: A termelési kockázat a termésmennyiség, -minőség változásában, termeléskiesésben mutatkozhat meg, amelynek oka lehet az időjárás, betegségek, kártevők, gépek, berendezések meghibásodása stb.
Piaci kockázat: A piaci kockázat elsődlegesen az előállított termékek, szolgáltatások, illetve a vásárolt alapanyagok, szolgáltatások áringadozásában mérhető le. Itt kell megemlítenünk a megtermelt termékek és előállított szolgáltatások értékesítési nehézségeit is.
Pénzügyi kockázat: A vállalkozás eszközeinek finanszírozása érdekében végzett pénzügyi tevékenység kockázata. Itt emelhetjük ki a kölcsöntőke kamatváltozásait, export esetén az árfolyamveszteséget, a földbérleti jog elvesztésének lehetőségeit stb.
Véletlen veszteségek: Ez alatt a különböző természeti károkat, katasztrófákat értjük.
Jogi kockázat: A gazdálkodás eredményességét, a vállalatok versenyképességét jelentősen befolyásolhatják a vállalkozás kereteit meghatározó törvények, ezek változásai, illetve az aktuális politika által befolyásolt állami célkitűzések.
Emberi kockázati tényezők: Gyakran elhanyagolt szempont, de a vállalkozás sikerét jelentősen befolyásolhatja a menedzser rátermettsége, megbízhatósága, egészségi állapota, családi viszonyai. Hitel igénybevétele esetén a bankok ezeket a körülményeket is – különösen kisvállalkozások esetén – vizsgálják.
Ezen túl különbséget kell tennünk a vállalkozástól függő és a vállalkozástól független kockázati tényezők között, hiszen azok kezelése között szintén különbség van. A vállalkozástól függő kockázati tényezők kezelése preventív, megelőző jelleggel kell történjen;
a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy minden rendelkezésére álló erőforrással elkerülje az adott kockázati tényező bekövetkezését, így megelőzve annak hatását is. Példaként hozható a gépek meghibásodásából eredő veszteségek, amelyek csökkenthetők egyrészt a géppark rendszeres karbantartásával és folyamatos felújításával, cseréjével. Mindez a vállalkozó döntésén múlik. Ezzel szemben a vállalkozástól független kockázati tényezők bekövetkezése elkerülhetetlen, a vállalkozás számára a hatások kivédése, minimalizálása adódik lehetőségként. Példaként említhetjük a jégesőt (mint véletlen, természeti kockázati tényezőt), amelynek bekövetkezésére nincs ráhatása a vállalkozásnak, viszont a kieső termésből adódó pénzügyi hatás (árbevétel csökkenés) csökkenthető biztosítás kötésével.
A tételesen összegyűjtött kockázatokat részletesen elemezni kell, ahol lehet, törekedjünk a számszerűsítésre. A kockázat becslésének elvi képlete: a bekövetkezés valószínűsége és a teljesítménymutatóban bekövetkezett hatás nagyságának szorzata. A kockázat nagyvonalú számszerűsítésével a kockázatokat pozícionálni lehet a bekövetkezési valószínűség és a hatás mértékének összevetése alapján (8.1. ábra).
Hatás mértéke
Valószínűség
Közepes kockázat
Alacsony kockázat
Magas kockázat Kritikus kockázat
8.1. ábra: A kockázatok ábrázolása a hatás mértéke és a valószínűség alapján Forrás: NFÜ, 2008
A kockázatelemzés alapján a kockázatok nagyságától függően megoldásokat kell megfogalmaznunk a kockázatok kezelésére. A kockázatok kezelésének főbb módszerei a következők, amelyek együttesen is alkalmazhatók:
A projekttől, vagy projektrészektől való elállás.
Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre.
A kockázatok áthárítása, amely különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás vagy kezességvállalás útján történhet.
A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.
Ellenőrző kérdések:
1. Mit ért bizonytalanság és kockázat alatt?
2. Mit ért rugalmassági mutatók alatt?
3. Mi az a kritikusérték vizsgálat?
4. Mit ért szcenárióelemzés alatt?
5. Mi a Monte Carlo szimuláció lényege?
6. Hogyan csoportosíthatóak a felmerülő kockázatok? Ismertesse azokat röviden!
Kompetenciát fejlesztő kérdések:
1. Milyen kockázatelemzési módszereket ismer? Ismertesse azokat röviden!
2. Hol és mikor érdemes használni az egyes módszereket?
3. Hogyan kezelhetők a vállalkozástól független és a vállalkozástól függő kockázati tényezők? Mi az alapvető különbség a két kockázati csoport között?