A termelési/szolgáltatási folyamat

Az üzleti tervnek természetesen nem az a célja, hogy az időnként bonyolult gyártási és feldolgozási technológiáról részletekbe menően számot adjon, ugyanakkor a döntéshozatalhoz szükséges kellő alapossággal kell bemutatnia az alkalmazandó technológiákat. Amennyiben az üzleti terv készítésének külső befektetők megszerzése a célja, nem célszerű az üzleti terv ezen fejezetében szerepeltetni a részletes technológiai leírást, de ha annak bemutatása egyébként részletekbe menően is fontos, mellékletként kell csatolni, a tervben azonban mindig utalni kell arra, hogy hol találhatók ezek az információk. Abban az esetben, ha saját magunk (tulajdonosok, menedzsment) számára készítjük az üzleti tervet, célszerű az apró részletekig mindent rögzíteni.

Az üzleti tervben itt kell elmagyarázni, hogyan működik a vállalkozás, miként fogja előállítani termékeit és szolgáltatásait. A működési terv fontossága és részletessége az adott vállalkozási tevékenység jellegétől is függ. A vállalkozásnak kell megtalálnia a terjedelem tekintetében azt az „arany középutat”, hogy a gyártási és feldolgozási munka folyamatairól a megértéshez éppen elegendő (nem túl sok, nem túl kevés) információkat szolgáltassa az olvasó számára.

Termelő vállalkozások esetében lényeges bemutatni, hogy milyen eljárás mellett szándékozzák a termékeket előállítani. Ilyenkor rendszerint szót kell ejteni a következőkről:

(1) a gyártás helyéről; (2) a termelő-berendezésekről, anyagokról és a munkaerőigényről; (3) az említett erőforrások igénybevétele mellett alkalmazandó technológiákról és eljárásokról;

(4) a vállalkozás kapacitásáról (potenciális és tényleges); (5) a legfontosabb termelési és hatékonysági mutatókról; (6) működő minőségbiztosítási programokról.

Szolgáltató vállalkozás esetében a szolgáltatás-nyújtás folyamatát, termék-előállító vállalkozás esetében a gyártás folyamatát kell szemléltetni. Ebben a fejezetben törekedjünk arra, hogy minél közérthetőbb módon mutassuk be a teljes folyamatot. Talán az egyik legszerencsésebb megoldás az, ha a teljes termelési/szolgáltatási folyamatot megpróbáljuk egy folyamatábrában összefoglalni.

Említést kell tenni arról is, hogy mely munkafolyamatokat fognak házon belül elvégezni, és melyeket adnak ki alvállalkozóknak. Az induló vagy kezdeti szakaszban levő vállalkozások többek között úgy csökkenthetik eleinte a tőkeigényüket, ha minél több részfeladatot alvállalkozókkal végeztetnek el („outsourcing”).

Míg a termelő társaságok esetében célszerű külön szakaszt szentelni magának a gyártásnak, ugyanakkor a szolgáltató vagy kereskedelmi vállalkozások is sokszor szolgálnak hasonló tájékoztatással. Ezekben az esetekben más dolgokról esik szó, de ugyanolyan lényeges bepillantást engedni abba, hogy adott vállalkozás miképpen fog működni a kulcsfontosságú szállítói kapcsolatok, a munkafeladatok megosztása és egyéb területek vonatkozásában.

A termelő vállalkozás működési terve esetén lényeges bemutatni az alábbiakat is:

 milyen termelő-berendezésekkel, milyen technológiával, milyen egyéb szükséges szabályok figyelembevételével fogják a gyártást megszervezni;

 nem ütközik-e a termelés valamilyen szabványelőírásba, például zaj- és környezetszennyezés szempontjából;

 rendelkezésre állnak-e a szükséges engedélyek;

 hogyan viszonyul az alkalmazandó technológia a környezetvédelmi elvárásokhoz.

A technológiai leírás meghatározza, milyen berendezésekre van szükség, milyen minőségbiztosítási eljárásokat kell alkalmaznunk. Emellett meghatározza azt is, hogy a karbantartásról, szervizellátásról és jótállásról hogyan gondoskodjunk, illetve a saját termelőeszközeinek elromolása esetén hogyan oldjuk meg a javításokat.

Ahogyan már említettük, nemcsak a termelő, hanem a szolgáltató vállalkozások is készítenek működési tervet, melyek olyan kérdésekre koncentrálnak, mint például a szolgáltatás nyújtásához szükséges alapvető feltételek (például helyigény, szükséges berendezések), vagy éppen biztonsági előírásoknak való megfelelés, szolgáltatás nyújtásának folyamatai, vevőreklamáció kezelése.

Az üzleti terv ezen fejezetében mindenképpen részletesen is ki kell fejteni a következőket: (1) anyagbeszerzés és készletgazdálkodás; (2) a termelési/szolgáltatási folyamat; (3) folyamatirányítás.

Anyagbeszerzés, készletgazdálkodás: a fejlesztési elképzelés, a projekt sajátosságaira figyelemmel a működés megkezdése előtt meg kell tervezni az anyagbeszerzést és a készletgazdálkodást: miből mennyit szükséges rendelnünk, raktároznunk és készleten tartanunk. Itt kell megterveznünk a termeléshez/szolgáltatáshoz szükséges valamennyi anyagot, készletet, fogyóeszközt, de például egy termékgyártó üzem esetében ide tartoznak a gyártó berendezések, sorok, azok alkatrészei és természetesen a gyártási folyamathoz szükséges valamennyi anyag, termék, segédeszköz. A kezdő készlet és a folyamatos üzemmenethez szükséges készlet mennyiségétől függően meg kell terveznünk a készletezés módját és költségeit is, a raktár elhelyezését, szükséges méretét, figyelembe véve a nagyobb mennyiségben rendelt tételek során elérhető árengedményeket is. A készletezés során kalkulálni kell azzal, hogy az utánrendelés mennyi időt vesz igénybe, mekkora a készletek forgási sebessége, és milyen likviditási szükséglettel kell számolnunk a folyamatos üzemmenet fenntartásához⁷. A készletgazdálkodás kérdéskörében kell megtervezni a tárolt anyagoktól függően a tűz- és balesetvédelmi kérdéseket is.

Ezek után nézzük meg, hogy milyen tényezők határozzák meg az adott készlet nagyságát.

Befejezetlen termelés állománynagysága: ezt nagyon ritkán tervezik meg a vállalkozások.

Egyedi gyártásban, hosszú gyártási átfutási idővel rendelkező termékek esetében.

Befejezetlen termelés = Gyártásban lévő termékmennyiség × Közvetlen önköltség × Készültségi fok

A készültségi fok kifejezi, hogy a közvetlen költség milyen hányada (hány százaléka) merül fel az adott időpontig.

7 Amennyiben jól felkészül a vállalkozás a készletgazdálkodásra, raktározásra is, a folyamatos üzemmenet fenntartása sem jelenthet gondot, ehhez nyújtanak segítséget a különböző raktár- és készletfigyelő programok, melyek használatára érdemes utalni az üzleti tervben is. Ezek a programok alkalmasak arra, hogy a készleteket és azok változását nyilvántartsák, kezeljék a raktár-bevételezést és a kiadást a raktárból, figyelmeztetést küldjenek, ha a készlet a kritikus mennyiség alá csökken. A jó készletező program arra is alkalmas, hogy felhívja

Félkész termékek tervezése: a félkész termék olyan alkatrészek, részegységek, amelyeket a vállalkozás állít elő, és jellemzően nem értékesítésre, hanem további feldolgozás céljára készülnek.

Félkésztermék-készlet = Félkész termékek átlagos tárolási ideje × 1 napi félkésztermék-felhasználás

Az átlagos tárolási idő függ az utánpótlási időtől, azaz, hogy a vállalkozás hány nap alatt tudja előállítani, pótolni az adott félkész terméket.

Késztermékek készletének tervezése: A szükségleteknek megfelelően becsléssel és tapasztalati adatok alapján történik. Raktározás oka: nincs összhangban a termelés és az értékesítés. A késztermékkészlet változásának okai: (1) a termelés tömegszerűségének növelése; (2) gazdaságos sorozatnagyságok kialakítása; (3) készletek növelése, ha azzal az értékesítés lehetősége, vagy az értékesítési árak tekintetében kedvezőbb lesz a helyzet; (4) készletek csökkentése, hogy a készletezéssel kapcsolatos ráfordítások, avulási és egyéb veszteségek csökkenjenek.

A termelési/szolgáltatási folyamat: a termelési stratégia megvalósításának alapfeltétele, hogy a szükséges kapacitás rendelkezésre álljon. Kapacitás alatt itt azokat az erőforrásokat és termelő berendezéseket értjük, amelyekkel a termékeket előállíthatjuk. A termelő berendezések azok a tárgyi eszközök, amelyek ténylegesen részt vesznek a termékek előállításának folyamatában. A tárgyi eszközök a technológia hordozói, jellemzően több termelési cikluson keresztül szolgálják a vállalkozás működését. A termelő berendezések technikai színvonala alapvetően befolyásolja az erőforrások másik csoportjának, a munkaerőnek a szükséges mennyiségét és termelékenységét. A termelő berendezések behatárolják a gyártható termékek körét, azok minőségét, valamint a termelés hatékonyságát.

A termelés szempontjából a tárgyi eszközökön belül a termelő berendezéseknek különleges jelentőségük van. A termelő berendezések kiválasztása során figyelemmel kell lenni a következőkre: (1) a szükséges kapacitások méretére és összetételére (nem szabad megfeledkezni arról, hogy a termelési kapacitást nemcsak létrehozni, hanem üzemeltetni is kell); (2) a kapacitásbővítés vagy éppen leépítés lehetőségeire, annak módjára; (3) karbantartási kérdésekre. A termelő berendezések alapvetően meghatározzák a vállalkozás teljesítőképességét, kapacitását. A szükséges kapacitás mértéke szorosan összefügg a vállalkozás marketingstratégiájával, az értékesíteni kívánt termékek fajtájával és mennyiségével. Mindemellett figyelni kell a méretgazdaságosságra, valamint a telepítés körülményeire. A tárgyi eszközökkel összefüggnek, és a vállalat életében jelentősek a beruházások. A beruházások során lényegében tárgyieszköz-bővítést hajtunk végre a vállalkozás stratégiájának megvalósítása érdekében. Ugyancsak a stratégiai kérdések közé sorolandó a tárgyieszköz-fenntartás, a szükséges karbantartás is. A mai gazdasági körülmények között már rövid termeléskiesés is súlyos veszteséget okozhat a vállalkozásnak, éppen ezért fontos a tárgyi eszközök gondos beszerzése és a szükséges karbantartások megtervezése. A vállalkozásnak meg kell terveznie, hogy milyen gépekre, berendezésekre van szüksége a termelési folyamathoz. Figyelni kell arra, hogy e gépeknek, berendezéseknek milyen minőségi elvárásoknak, standardoknak, szabványoknak kell megfelelniük, mennyi időn át kell szolgálniuk a vállalkozás tevékenységét, milyen amortizációs kulccsal és mennyi idő alatt írhatók le. Továbbá figyelembe kell venni azt is, hogy a termelési folyamat során üzembe helyezett gépek, berendezések üzemeltetéséhez milyen infrastrukturális feltételek szükségesek (műszaki paraméterek, helyigény, szabványok, termelési folyamatok egymásutániságának megszervezése, hatósági feltételeknek való megfelelés, biztonsági

követelmények stb.), továbbá milyen szakértelemmel rendelkező munkatársakat kell felvennünk azok üzemeltetéséhez. Fokozott figyelmet kell fordítani arra is, hogy a vállalkozás megfeleljen az esetleges hatósági, környezetvédelmi, egészségügyi előírásoknak. Maga a termelési folyamat megszervezése nagyon pontos ismeretét feltételezi az egymást követő munkafázisoknak, az egyes munkafázisokhoz kapcsolódó anyag-, munkaerő-, termelésieszköz-szükségletnek, a termelési folyamatban nélkülözhetetlen tervrajzok elkészültének.

A termelési folyamat irányítása: a termelési folyamat irányítása az a folyamat, melynek keretében a vállalkozás integrálja a termékre/szolgáltatásra és a kapacitásokra vonatkozó döntéseket az olyan döntésekbe, mint például az eszközök üzemen belüli elhelyezése, illetve a műveletek sorrendje és ütemezése. A termelés irányításának elvei nagymértékben függnek a profiltól, a termék/szolgáltatás jellegétől. A termelésirányítás elvei jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt időkben, például a hagyományos folyamat-, műhely- és projektrendszerű gyártási elvek továbbfejlődtek az automatizált, számítógépes elvekig, továbbá a gyártási rendszereknek egyre gyorsabban és rugalmasabban kell alkalmazkodniuk a változó fogyasztói igényekhez. Ma már a legfejlettebb termelésirányítási megközelítésnek a számítógéppel integrált termelést tekinthetjük. Jellemzője, hogy a termelés minden fázisát számítógépes irányítás alá vonjuk. A számítógéppel támogatott gyártás segíti a termékek előállítására szolgáló gépek, berendezések programozását, irányítását és ellenőrzését. A termeléstervezés és irányítás határozza meg a termelés tervezett mennyiségét és ütemezését, a csoportos technológia lehetővé teszi, hogy a gyártás egyes fázisait azonos gépcsoporton végezzék el. Az automatizált anyagmozgatás gondoskodik arról, hogy manuális beavatkozás nélkül raktározzuk az anyagokat, alkatrészeket. A robotizálás pedig elérhetővé tette a gépek felhasználását a gyártás és anyagmozgatás folyamatában. A termelési folyamat irányításához az is hozzátartozik, hogy mint vezető olyan munkakörülményeket tervezzünk és biztosítunk a termeléshez, szolgáltatáshoz, ami lehetővé teszi a hatékony, gazdaságos működést, és a lehető legjobb eredményre vezet. Ebbe beletartozik a fizikai munkakörnyezet kialakítása, a munkabiztonsági feltételek megteremtése, a munkaidő és pihenőidő hatékony rendjének kialakítása is.