Forgótőkeigény tervezése

A forgótőkeigény tervezéséhez kapcsolódó ismereteket Pupos (2010) munkája alapján mutatjuk be.

A forgótőke – folyamatos termelés esetén – a forgóeszközök meghatározott csoportjainak azon állományértéke, amely a folyamatos termelés biztosítása érdekében állandó jelleggel le van kötve, tehát tőkeként funkciónál. A fogalom értelmezése szerint e forgóeszközcsoportok az alábbiak:

 biztonsági anyagkészlet értéke;

 saját termelésű készletek állománya;

 követelésállomány meghatározott hányada;

 biztonsági pénzkészlet.

6.3.1. Az anyagszükséglet tervezése

A kapcsolódó elméleti ismeretanyag – amire a tervezési feladatnál szükségünk lesz – több tantárgy tananyagában is szerepelt. Ebből eredően csak azokat a legfontosabbnak ítélt összefüggéseket tárgyaljuk, amelyek az üzleti tervezés során előtérbe kerülnek. Célunk az, hogy szintetizáljuk az eddigi ismereteket. Az összefüggések vizsgálatánál szükségünk lesz a már tanult és kapcsolódó szakmai ismeretekre is.

Eddigi ismereteink alapján tudjuk, hogy a vállalatok vagyonának jelentős része forgóeszközökben van jelen, melynek főbb csoportjai: készletek, követelések, értékpapírok és pénzeszközök. Az is ismert, hogy a forgóeszközök körforgása révén zajlik a termelési folyamat, a folyamatos termelés elengedhetetlen feltétele, hogy a forgóeszközök csoportjai egymás mellett, egyidejűleg létezzenek. A forgóeszközökön belül a készletek vannak túlsúlyban, a velük való gazdálkodás színvonala tehát alapvetően befolyásolja a gazdálkodás eredményének alakulását.

A készletekhez tartoznak:

 anyagok;

 befejezetlen termelés és félkész termékek;

 növendék, hízó és egyéb állatok;

 késztermékek;

 áruk;

 készletre adott előlegek.

A továbbiakban a vásárolt készletek, tehát az anyagok és áruk (kereskedelmi készletek) tervezési feladatait tekintjük át, mivel az anyag- és árubeszerzés képezi kiindulási alapját a többi készletféleségek „létének” is. Ebből viszont az következik, hogy a vállalat számára szükséges anyagmennyiség tervezéséhez a termelési tervből kell kiindulni. Már láttuk, a termelési terv tartalmazza, hogy a vállalat milyen termékeket, milyen mennyiségben és milyen ütemezésben tervez előállítani. Az anyagszükséglet tervezése tehát összhangban kell, hogy legyen a termelési terv részletezettségével, és időbeli tagolásával, ütemezésével. Ennek fontosságát az is alátámasztja, hogy az anyagszükségleti terv alapján tudjuk megtervezni – a pénzügyi tervben – az anyagköltséget, és ennek alapján ütemezzük – a pénzforgalmi tervben – a kiadásokat.

A terv elkészítéséhez ismerni kell tehát:

 a termelési feladatokat;

 az anyag felhasználási normákat;

 az egyéb tevékenységek volumenét.

A gyakorlati tervezés során az anyagszükséglet tervezését általában az anyagfelhasználásban döntő szerepet játszó anyagféleségre, készítik csak el. Az alapanyagokon kívül szükséges egyéb anyagféleségeket (segédanyag, üzem- és kenőanyag, fűtőanyag stb.) felhasználási jellemzők alapján lehet tervezni. A felhasználási jellemzőket különböző, egyszerű statisztikai módszerekkel (átlagszámítás, arányosítás stb.) határozzuk meg. Az összes szükséges anyagmennyiséget a felhasználási jellemzők egységére jutó fogyasztás és a tervidőszak jellemzőjének szorzata adja. Ha például a fajlagos gázolajfogyasztás 8 liter/100 km, a tervezett futásteljesítmény 50 ezer km, az összes gázolajszükséglet: 50 000×8 = 40 ezer liter.

Az anyag felhasználási normák közül a leginkább elterjedtek az alábbiak:

 Nettó anyag felhasználási norma: a termékbe ténylegesen beépült anyagmennyiséget mutatja.

 Bruttó anyag felhasználási norma: a nettó normán felül tartalmazza az előállítás során keletkezett hulladékot, veszteséget. Ez alapján történik a raktári anyag kivételezés.

 Beszerzési norma: a bruttó normán felül tartalmazza a selejt miatti többlet fajlagos anyagfelhasználást, valamint a fajlagos szállítási és tárolási veszteséget is.

Az előzőekben értelmezett normák között fennálló összefüggéseket a 6.2. ábra mutatja.

Beszerzési norma

Bruttó norma + Selejt + Egyéb fajlagos veszteség

Nettó norma + Hulladék

6.2. ábra: Az anyag felhasználási normák között fennálló összefüggések Forrás: Saját szerkesztés

Az anyag felhasználási normákat a gyakorlatban a bruttó anyag felhasználási norma %-ában is kifejezik. A viszonyítás alapja tehát a bruttó norma, ez képezi a 100%-ot.

Az anyagszükségletet főbb anyagféleségenként tehát az alábbi összefüggés alapján tervezhetjük:

Alapanyag szükséglet = Tervezett termelés × Beszerzési norma

A tervezett alapanyag szükséglet képezi a közvetlen anyagköltség tervezésének alapját. A már ismert összefüggés alapján:

Közvetlen anyagköltség = Alapanyag szükséglet × Egységár

Az alapanyag szükséglet ismeretében kerülhet sor az alapanyag beszerzési terv összeállítására. A tervezés a mérleg-módszer alapján történhet. Ennek megfelelően:

Nyitókészlet + Beszerzés = Felhasználás + Zárókészlet Az előző összefüggésből adódik, hogy:

Beszerzendő mennyiség = Felhasználás + Zárókészlet – Nyitó készlet

A felhasználás az anyag felhasználási tervből ismert. A nyitókészlet az előző időszak zárókészletével azonos. Problémásabb a zárókészlet nagyságának meghatározása. A zárókészlet tervezése általában az átlagkészlet segítségével történik. Ennek megfelelően:

2 et Folyókészl készlet

Minimális t

Zárókészle  

A minimális készlet azt a készletszintet jelöli, amelynél alacsonyabb készletszint a vállalatnál nem lehet. A folyókészlet a két egymást követő beszállítási időpont közötti időszak anyagszükségletét fedezi. A minimális készletet az alábbi összefüggés adja:

Minimális készlet = Törzskészlet + Biztonsági készlet

Ellenőrző kérdések:

1. Mit ért erőforrásmérleg alatt?

2. Mi a különbség a kapacitás és az átbocsátóképesség között?

3. Soroljon fel legalább 5 megoldási javaslatot arra az esetre, amikor a gépcsoport szűkös erőforrásnak minősül!

4. Soroljon fel legalább 5 megoldási javaslatot arra az esetre, amikor a gépcsoport bő keresztmetszetnek minősül!

5. Melyek az emberi erőforrás-terv kötelező elemei?

6. Milyen lépéseket foglal magában a munkaerő-terv elkészítése?

7. Ismertesse a munkaidőmérlegből számítható mutatószámokat (megnevezés, számítás)!

8. Ismertesse és röviden mutassa be az anyag felhasználási normákat és a közöttük lévő összefüggéseket!

9. Ismertesse és röviden mutassa be az egyes készletkategóriákat!

Kompetenciát fejlesztő kérdések:

1. Ismertesse az erőforrások tervezésének alapvető összefüggéseit!

2. Foglalja össze a tárgyi eszközök tervezése során megoldandó feladatokat és azok között lévő összefüggéseket!

3. Ismertesse a munkaerő-mérleg elkészítésének szakmai összefüggéseit!

4. Milyen tényezők határozzák meg a munkaerő-költségek alakulását?

5. Milyen szakmai összefüggések alapján történik az anyagszükséglet tervezése?