A második jelenet: a téma árnyalása

Mónika a következ" jelenetben megjelen" szerepl"t így konferálja fel: „ Zsuzsinak csak egy viszonylag rövid id"szakot kellett ebben az állapotban végigélni, de vannak, akiknek fél vagy egész életét ez a betegség határozza meg.”

Ezt követ"en a képfelirat szerint ötvenéves Éva érkezik a színpadra, rövid, apródruhás hajjal. Bár a show vendégeinek a foglalkozása és a munkahelye szinte soha nincs megnevezve, a beszélgetés során Éváról indirekt módon megtudjuk, hogy zenetanár egy pesti belvárosi iskolában. A pánikbeteg tanár értelmiségi státuszának a nyilvánossá tétele, – amely magasabb, mint a többségében nem-értelmiségi néz"ké – tekintélyt kölcsönöz a szerepl"nek. Évánál egy autóbaleset utóhatásaként jelentkezett a pánikbetegség „átka”. 3-4 hónap is eltelt a baleset után, – mesélte – amikor egy villamosmegállónál el"ször fogta el rosszullét, szédülés, fulladás, izzadás. Változóan jöttek rá rohamok, elmondása szerint nem lehetett kiszámítani mikor és hol. Volt amikor liftben, máskor áruházban lett egyik pillanatról a másikra magatehetetlen.

Sokszor az utcára sem mert kilépni, de külön bántotta az is, hogy a kollegái azt hitték, hogy mindez csak megjátszott magatartás, hogy „all!rjei vannak.”. Majd így folytatta:

Éva: „A hetvenes években nem volt ismert ez a pánikbetegség. Ilyen tünetekkel rendelkez" embereket az ideggyógyászatra küldtek azzal az indokkal, hogy ez biztos idegbeteg.”

Mónika (empatikusan) . „Mit mondtak, azt, hogy hiszti?

Éva:” Nem azt mondták, hogy hiszti, hanem hogy a baleset utóhatása. Ezt nagyon könny! mondani, de nagyon nehéz gyógyítani. 26 év alatt 18 orvosnál voltam.”

A gyógyulást hiába keres" Éva története tovább bonyolítja a már gyógyult Zsuzsa korábban hallott történetét. „A megátkozott királykisasszony” története itt másként alakul, szenvedését"l nem tud megszabadulni, s"t megmentés helyett gúnyolódások céltáblájává válik. A történetb"l kiderül, hogy a pánikbetegség nem feltétlenül jár együtt gyógyulással, bár lehet ugy is értelmezni a mesének ezt az epizódját, mint az el"z" rész folytatását, amely aláhúzza, hogy csak azok gyógyulnak meg, akiknek vannak segít"társai a családon belül és akiket a h"sök megmentenek.

(A 18 orvos, akiknél Éva járt, a mesék szerkezetét használva, mint megannyi kudarcot vallott h"s értelmezhet", akik nem tudták megszüntetni a betegség okozta károsodást.

) Propp szerint a harmincegyb"l az els" hét funkció tekinthet" a mese bevezet"

részének. Mindkét eddig látott történet, – Zsuzsa és Éva története – más-más oldalról, de a mesék narratíváinak az úgynevezett el"készít" vagy bevezet" részét alkotja, amiben megismerkedtünk a f"bb szerepl"-típusokkal (útnak indító, királylány és édesanyja, h"s, segít") és az elszenvedett kárral, – az egészség hiányával – a pánikkal.

A talkshow egyik jellegzetessége, hogy amikor Mónika vendégei megjelennek a szinten, akkor a show készít"i képaláírással megadják a vendégek keresztnevét, és életkorát. S"t kés"bb is a képerny" alján tartják a show címét, hogy a néz"k végig tudják a témát, továbbá feszültséget csigázó képeláírásokat mutatnak, amik a néz"k kíváncsiságát életben tartják. Ezekb"l derült ki, hogy Zsuzsa 22, Csaba 24, Éva pedig

50 éves. Az is világossá vált az els" pár jelenet után, hogy a show-ban a szerepl"k tegez"dnek egymással és Mónikával akkor is, ha korábban nem ismerték egymást. A keresztnéven és az életkoron kívül azonban minden más adat, – így például a

foglalkozás, a szerepl"k lakóhelye – rejtve marad a néz"k el"tt. (Ezt az általános szabályt igyekeznek a show készít"i betartani, bár esetenként nem mindig

érvényesítik, amint azt Évánál is láttuk.) Ezek a szabályok annyira hozzátartoznak a Mónika talkshow-hoz, hogy szinte természetesnek tekintik "ket, és nem is kérdeznek rá arra, hogy vajon mi lehet a jelentése a szerepl"k ilyen jellegzetes bemutatásának ebben a m!sorban? Pedig ezek a tulajdonságok, – amelyeket Propp a meseelemzésnél attribútumoknak nevez, – fontos szerepet töltenek be a történetekben.

„Attribútumon – írja Propp – a szerepl"k küls" tulajdonságainak összességét értjük. Ilyen a koruk, nemük, helyzetük, külsejük, különleges küls" vonásaik.

Ezek az attribútumok adják meg a mese sajátos elevenségét, szépségét, báját.”

(Propp 1928/1995) pp. 87. ⁵⁵

Ha a Mónika talkshow szerepl"inek az attrubutumait közelebbr"l

megvizsgáljuk, – fiatal és középkorú n"k, keresztnév, tegez"dés, – szembeötl", hogy ezek egy n"i világ attribútumai. Azok a tulajdonságok számítanak ebben a m!sorban fontosnak, amik a n"i diskurzusokban is: nem, kor, küls" megjelenés. A hivatalos (férfi) világ attribútumai , – így a foglalkozás, a lakóhely, az anyagi helyzet,

egyszóval mindazok, amelyek a társadalmi hierarchiában elfoglalt státuszt és hatalmat mutatják – viszont rejtve maradnak. A szerepl"knek a talkshow-ra jellemz"

attribútumai határozzák meg azt is, hogy a történetek cselekményei másfajta irányt vesznek, mint a hagyományos m!sorok, mert olyan magánéleti témákat tárgyalnak, mint például a pánik és nem közéleti ügyeket. Túl ezen a megközelítésmódja is más

55 A mindennapi életben gyakori az egyes emberek tipizálásban az attribútumok használata. Ezeket vette át és használta fel a neotelevízió és a hypertelevízió is. ( Kapitány, Ágnes –Kapitány Gábor.

2003. "A valóságshow szimbolikus üzenetei." Kultúra és közösség III. folyam, VI. évfolyam:17-31, Kepes, András. 2003. "Lehet-e show a valóság?" Kultúra és közösség III. folyam VII évfolyam:47-52.

ennek a m!sornak, mint amiket a hivatalos (férfi) világ diskurzusaiból ismerünk, hiszen a pánikról való beszélgetésnél itt hiányoznak a szakemberek, az orvosok és pszichológusok, annál nagyobb hangsúly esik viszont a betegek tapasztalataira.

Propp számára azért fontos a szövegek elemzésénél az attribútumok

vizsgálata, mert a történetek mélyebb struktúráját és a mítoszokkal való kapcsolatát is ezek teszik világossá. „Az attribútumok vizsgálata lehet"vé teszi a mesék

tudományos értelmezését. Történeti szempontból ez azt jelenti, hogy a mese

morfológiai alapjait tekintve mítosz.” (Propp 1928/1995) pp. 90. Az els" két epizód alapján a Levi-Strauss által leirt kibékítetlen „mitikus” ellentétpárokat így lehet felállítani:

Egészség – Betegség Férfi – N"

Logika – Érzelmek Orvosok – Barátok