A „Segítség, pánik!” cím! Mónika talkshow szövegelemzése

A „Segítség, pánik!” téma a mentálhigiénés csoportba tartozik, az

alkoholizmussal, a drogokkal, az öngyilkossággal vagy a depresszióval együtt. Egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek az elmúlt egy-két évtizedben sokat veszítettek korábbi titkolózó, privát jellegükb"l, és takargatás helyett egyre gyakrabban beszélnek róla az érintettek nyilvánosan. Ugyanakkor még mindig körüllengi "ket

valamiféle szégyenkezés, még ha nem is annyira, mint a szexualitással kapcsolatos témákat. A „Segítség Pánik!” cím! m!sorban azok csaptak össze, akik szerint a pánikbetegség csak egy kitalált betegség, és ezért nem kell komolyan venni, és azok, akik szerint ez egy komoly emberi és társadalmi probléma, amely eddig nem kapott elég nyilvánosságot. A m!sor egyetlen narratív blokkból épült fel, de sok szerepl"vel és komplex szerkezettel. Könnyen felismerhet", hogy A „Segítség, pánik” története mögött egy mai mese körvonalai rajzolódtak ki, ahol a jó és a rossz er"k csaptak össze, segít"k és akadályozók ügyködtek a betegség elismerése és a gyógyulás mellett vagy ellen. Így a m!sor kínálta magát arra, hogy a meséknél ajánlott szintagmatikus módszert használjuk az elemzés kiindulópontjaként, amelynek Propp szerint a történet id"beli lefolyását, a mese szerepl"it és az általuk megszemélyesített funkciókat kell szemügyre vennie.

Amint arról már korábban esett szó, Propp módszere széles körben elterjedt a médiaelemzésben, de éppen ezért tisztázni kell a mese és a médiaszövegek közötti különbségeket is, hiszen nyilvánvalóan egyetlen médiaprogram sem tekinthet"

mesének, a talkshow meg különösen nem. Mindenekel"tt azért nem, mert a mesék egy korszakhoz és egy társadalmi csoporthoz, a parasztsághoz és a középkorhoz köt"dtek. „

Tiszta felépítés! mesékkel – írta Propp – csupán a parasztság körében, még pedig a civilizációtól kevéssé érintett parasztság m!vészetében találhatunk.

Minden küls" behatás megváltoztatja, olykor egyenesen bomlasztja a mesét.”.

(Propp 1928/1995) pp. 101.

Ebb"l következ"en a média mai történetei csak nagyon távoli történeti kapcsolatban állnak a mesével, mert már a mesét"l eltér", a modernitás által

felbomlasztott formákban fogalmazódtak meg. ⁵⁴ A talkshow esetén további akadálya a mesékkel való azonosításnak, hogy a talkshow-ban valóságosak a szerepl"k, nem képzeletbeliek, mint a meséknél, vagy akár a szappanoperáknál. Végül a mesék szerkezete sokkal formálisabb, készít"ik sokkal kevésbé élnek az alkotói szabadsággal, mint azt a médiában található hétköznapi történeteknél láthatjuk.

Miért olyan népszer! akkor mégis Propp módszere a különböz"

médiaszövegek elemzésében? Mindenekel"tt analitikus értéke miatt, hiszen a mesék példáján keresztül Propp megmutatja, hogyan lehet formailag elemezni egy szöveget az els"dleges, közvetlen jelentésén túl. Ez a magyarázata, hogy nemcsak a

mesekutatók, hanem mindazok hivatkoznak rá, akik az egyszer!bb elbeszélések szerkezetét vizsgálják, bárhol forduljanak is el" azok a szövegek. De azért is hasznos Propp modellje, mert sok mai történetben nemcsak formailag, hanem tartalmilag is felismerhet" a mesével való genetikus rokonság, és így a mesékkel való

összehasonlítás révén a médiaszövegek társadalmi beágyazottsága és példabeszéd funkciója még jobban nyilvánvalóvá válik.

Nézzük el"ször azt, hogy mit is értett analitikus értelemben Propp a mesék címke alatt? Nem tartalmi azonosságot keresett a különböz" történetek között, hanem a szüzsék szerkezeti hasonlóságát, amelyek a funkciók – a mese tovább nem

bontható legkisebb elemeinek az egymáshoz való viszonyának – hasonlóságán alapultak. Mindössze két kritériumnak kellett Propp szerint megfelelni a

történeteknek ahhoz, hogy meséknek lehessen "ket tekinteni. Az els" követelmény az volt, hogy az általa leirt 31 kronológiai funkció különböz" formában, de megszabott

54Miközben ugyanis a népi epika szerepe változatlan marad „ a mese viszont tartalmi-formai

meghatározottságai miatt, teret veszít a megváltozott világot és világfelfogást közvetlenebbül lereagáló igaztörténettel szemben.Keszeg Vilmos: Nagy Olga nyolcvan éves. Honismeret 2001/7.

http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho010132.htm

sorrendben kövesse egymás, bár megjegyezte, hogy a történet egyes funkcióinak a sorrendje az áthasonulás miatt megváltozhat. Példaként említette, amikor

transzfiguráció miatt a boszorkány a történet közepér"l a történet elejére kerül, mint mostoha. (Propp 1928/1995) pp. 69. A másik kritérium az volt, hogy csak az a mese tekinthet" varázsmesének, amelyben feltalálható a hétszerepl"s alapképlet. Hozzá kell tenni, hogy Propp ezt a kritériumot is elég lazán értelmezte, hiszen megjegyezte, hogy a hét szerepen alapuló funkcióból minden mesében hiányzik néhány, más mesékben viszont az alapfunkciók ismétl"dhetnek, vagy kib"vülhetnek. A mese tehát Propp-nál nem leíró kategória, hanem a történetek legbels" magjára utaló, jól körülírható analitikus fogalom, amelyekre azután másodlagos funkciók rakódhatnak. A vizsgálat célja pedig az, hogy az elemzés során a másodlagos elemeket lehántsa a történetekr"l, és a mögöttük rejt"z" varázsmesei magot feltárja.

8. 21. Az els" jelenet: a téma bemutatása.

A „ Segítség, Pánik!” cim! m!sor is úgy kezd"dött, mint a Mónika talkshow minden más epizódja. Mónika megismételte a program témáját, majd minden különösebb bevezet" nélkül bekonferálta az els" vendégét, ami ebben a történetben így szólt: „Jöjjön egy édesanya, aki végtelen türelemmel segítette a lányát a

gyógyulás felé. Gizi.” Egy középkorú, jól szituált n" érkezik, aki elmondja, hogy az orvosoktól eltér"en, akik csak a tüneteket kezelik, szerinte a családtagok abban tudnak segíteni a pánikoló személynek, hogy jobban megértik azokat. „Mert mit tud tenni az orvos? – kérdezi Gizi? – Felír egy gyógyszert, ami a tüneteket tompítja, de a helyzetet nem oldja meg, bezárja egy fal mögé. Ellene voltam. Javult az állapot a gyógyszer hatására? Csak pillanatnyilag és még feszültebb lett, csak más emberek társaságában mert közlekedni az utcán. Hozzám sem jött le, pedig öt percre lakok és ott kellett hagynom a 4 éves gyereket, és csak vele kellett lennem.”

Propp szerint a mesekezdés kiinduló szituációja az, amikor a család egy tagja eltávozik hazulról (vagy valamilyen kárt szenved). Majd hozzáteszi: „Azokban a mesékben, ahol hiányzik a károkozás, a helyében a hiány áll.” (Propp 1928/1995) (Propp 1928/1995) pp. 76. Ebben a történetben a pánikbetegség maga a kár, vagy az egészség hiánya, ami a család egyik tagjának, Gizi lányának az életét váratlanul korlátozza és megkeseriti. Ha Propp karakterei után kutatunk, akkor Gizi és lánya a királykisasszony és az anyja szerepét töltik be, egyben a mama az útnak indító és segít" szerepét is betölti, aki elmondása szerint nemcsak felismerte a bajt, de türelmével és megértésével megadta azt is a lányának, amit a szakember, az orvos nem tudott megadni. A segítés motívuma még jobban feler"södik a második szerepl", az energikus Csaba megjelenésével, akir"l megtudjuk, hogy 24 éves és Zsuzsa „legjobb barátja”. Másfél éve ismerik egymást és a lány elmesélte neki, hogy nem mer kimenni az utcára. A fiú szerint „ez az aggyal kapcsolatos”, és elmondása szerint ezért igyekszik minél többet beszélgetni a lánnyal a betegségér"l, hogy segítsen neki az akaraterejével megbirkózni a betegséggel .” Volt olyan, hogy este hatkor elkezdtünk sétálni és hajnali kett"ig ott sétáltunk a telepen.”

A mesék szerkezete szerint a történetet ugy értelmezhetjük, hogy a királylányt a betegsége fogságban tartja („bezárja egy fal mögé”, ahogy az anya fogalmazott) és a szül"k megértésére és segítségére szorul, akik támogatják ebben a helyzetben is, és persze a férfi h"sre, Csabára, aki képes kiszabadítania a bezártságából és emberek közé vinni.

Ezek után érkezik Gizi lánya, a 22 éves vékony, csinos arcú Zsuzsi, aki olyan

„macskaléptekkel” jön be a színpadra, ahogyan a manökenek szoktak végigmenni a kifutókon. Egyáltalán nem látszik betegnek, s"t a képaláírás jelzi, hogy " „már meggyógyult”. Elmondása szerint Zsuzsinak fejfájással, szédüléssel, hányingerrel és

más bels" szervi betegségre utaló jelekkel kezd"dött a baja, és ezért elkezdett az orvoshoz járni.

Mónika: „Akkor még nem tudtad?”

Zsuzsa: „Nem akartam elhinni, én biztos nem vagyok pánikbeteg, miért lennék az.

Egészséges, fiatal szép lány vagyok.”

Mónika: „Aztán mikor derült ki, hogy az lehetsz?”

Zsuzsa: „Akkor, amikor semmiféle betegséget nem találtak nálam. Több liter véremet lecsapolták és már a genetikánál tartottunk, és akkor gondolkoztam el rajta. Nem mehetsz el egy körzeti orvoshoz és nem mondhatod el neki, hogy ’bocsika, beteg a lelkem’. Ha elmégy egy pszichiáterhez, azt mondja, jól van, itt van a gyógyszer szedd be és jól leszel, viszont amikor éjszaka felébredsz, akkor nem kapsz leveg"t, és olyan szinten fulladok, hogy már sípol a tüd"m. Nem lehetettem egyedül.”

Mónika: „Hogyan sikerült megoldanod, mert most már nincs ez a problémád?”

Zsuzsa ezután arról beszélt, hogy abbahagyta a gyógyszerszedést és a családjára és saját akaraterejére támaszkodott.

Mónika: (közbevág) „És Csaba?”

Zsuzsa: „Mert " volt az els" olyan ember, aki az els" pillanattól kezdve mindig mellettem állt, benne sohasem rendült meg a bizalmam, úgy mint anyuék felé, akik azt mondták, hogy ez csak hiszti, mert ezt csak úgyis kitalálod, mert nem akarsz dolgozni. Mert "k sem fogták fel, mert "k sem ismerték ezt betegségnek, s"t szerintem nem is nagyon tudtak róla, ahogy én sem.”

A Propp-i modell szerint Csaba a h"s, aki az anyával szemben bírja a

pánikbeteg Zsuzsa, (a megátkozott királykisasszony) bizalmát és ezért képes a lányt kiszabadítani azt a betegség fogságából, amire a segít" anya önmagában nem volt képes.

A „Segítség Pánik!” els" felvonása happy enddel végz"dik, megtudjuk, hogy Zsuzsa ma már nemcsak meggyógyult, hanem kihívóan magabiztos is, mert sikerült saját akaraterejével és a barátja támogatásával legy"zni ezt az alattomos és ismeretlen betegséget. Tulajdonképpen a gyógyulással és ezzel a tanulsággal le is zárul a

pánikbetegségr"l szóló m!sor els" története, – legalábbis egyel"re. Amikor azonban ezek után azt gondolnánk, hogy el"ttünk van a talkshow üzenete, miszerint a pánik betegség, ám le lehet gy"zni, egy másik h"s lép a színre, aki tovább komplikálja a pánikról való ismereteinket, és jelzi a gyógyulás nehézségeit is.