Ez a híres bencés apátság a Bakony hegység egyik a síkságba messzire elő-renyúló dombján áll. A magyarok csak Bakonynak nevezik ezt az erdő-séget. Az odavezető út a Rába síkságán visz keresztül, ahol Nagy Károly óta sok babért arattak a hadvezérek. Megjegyzésre méltó, hogy ő is és Na-póleon is ugyanazokból az országokból kiindulva, csaknem ugyanaddig a harcmezőig tudott előrenyomulni. Napóleon, ugyanúgy, mint Nagy Károly, nem jutott tovább a Rábánál, ahol pannóniai ellenfelüket legyőz-ték, hasonlóképpen utolsó morvaországi harctereik sincsenek messzebb.
A magyar nemesi insurrectio 1809. június 14-én a Rába mentén nem mutatta fel hagyományos energiáját és bátorságát, és talán éppen ezzel mutatta ki, hogy idejétmúlt intézmény.79 Ekkor sereglett össze utoljára, és minthogy feladata a haza védelme, a határon kívüli ütközetekben nem alkalmazható, ezért a további harcokban nem vett részt. – Legderekasab-ban a stájer katonák harcoltak a Rába menti csatáLegderekasab-ban, háromszázan más-fél napig védelmeztek egy kismegyeri magtárat. A franciáknak ágyúikkal a teljes épületet szét kellett lőniük, mire a stájer gyalogosok elmenekül-tek, de ezzel nagyban elősegítették az osztrák csapatok visszavonulását.
A franciák ezután napokig ostromolták Győrt, 2660 ágyúgolyót lőttek be a városba. Bevonulásuk után felrobbantották a várfalakat, ezeket azóta nem is állították helyre. Romjaik a mintegy 300-400, a helyükön újon-nan felépült ház körül hevernek. A franciák így ugyanazt a szolgálatot tették meg Győrnek, amit oly sok német városnak is megtettek.
Tiszteletreméltó kísérőm egyike volt azon magyar tudósoknak, akik szívesebben beszélnek latinul, mint valami más nyelven. Általában né-metül kezdte el a mondókáját, de aztán egykettőre áttért a latinra, mert számára ez a nyelv, mint bevallotta, sokkal alkalmasabb a társalgásra, mint bármelyik általa ismert nyelv. Azt is mondta, hogy még nagyon sok olyan tanult ember él Magyarországon, akiknek, mint őneki, nehezére esne elhagyni a latint, jóllehet ma általában a latint már nagyon lenézik.
Ő maga is, mint magyar hazafi, ellenzi a latin nyelv használatát, de néha,
79 A Győrszabadhegy melletti ütközetről van szó.
amikor a szíve szerint beszélne, mégis igénybe veszi. Mások azonban túl-zásba viszik ennek a nyelvnek az üldözését, et illis nunc pudor est, loqui latine, et volunt, ut canes nocturni vigilantes hungarice canant (már szé-gyellnek latinul beszélni, és azt szeretnék, hogy még a házőrző kutyák is magyarul ugassanak éjjel). Az éjjeliőröktől, akik eddigelé néhány magyar városban még németül kiáltották el az órákat, meg is követelték a magyar nyelv használatát. Megkérdeztem tőle, hogy igaz-e, amit nálunk beszél-nek, hogy itt még a hölgyek is általában latinul beszélnek. Azt válaszolta, hogy életében még csak egyszer, Pozsonyban találkozott olyan hölggyel, aki bírta ezt a nyelvet. A magyar főurak azonban mind beszélnek latinul.
A szlovákok még ügyesebben és jobban használják a latin nyelvet.
Hamarosan megpillantottuk a magasban a Mártonhegy tetején álló apátságot. Minél közelebb értünk, annál inkább megcsodálhattam a pompás kolostorépület nagyságát és szépségét. „Non mirareris, nem csodálkozna – szólalt meg a barátom –, ha tudná, milyen jövedelem-mel rendelkeznek ezek a jó emberek, és milyen kényelemben élnek. Ez az egyik leggazdagabb apátság Magyarországon. Az itteni bencés urak között nincs, aki nem négylovas hintóval, és micsoda jól táplált lovak-kal indulna útnak! Omnium rerum abundantiae fruuntur, exempli gratia vini boni, equorum optimorum, et totius vitae aparatus ditissimi (min-denük van bőségesen, jó borok, szép lovak, és a legnagyobb luxusban élnek). A hegy, amint látja, méltóságosan nyúlik bele a síkságba, és na-gyon valószínű, hogy itt már régóta volt egy Istennek emelt szentély.
A szentmártonhegyi (pannonhalmi) főapátság látképe
(Ismeretlen művész metszete, 1835)
Latin neve, Sacer mons Pannoniae (Pannonia szent hegye),80 feltehetőleg még a római időkből származik, és az a szent hely volt Pannonia számá-ra, ami Makedónia számára Athos hegye. Magyarország első keresztény királya, Szent István és a mi országunk apostola, Szent Anastasius együtt építették itt az első keresztény templomot, és alapították a várat és a ko-lostort.81 Sanctus Anastasius primus fuit abbas Sancti Martini, et mirum et inexplicabile est, quantum nam in propagatione fidei orthodoxae desudaverit (Szent Anastasius volt Szent Márton első apátja, és csodá-latos és elmondhatatlan, mennyi izzadsággal fáradozott a kereszténység elterjesztéséért). Szent István őt küldte II. Szilveszter pápához, és ő koro-nát és jogart küldött neki a lábai elé helyezett ország számára. A pápa ké-sőbb főapátsági rangot adott az apátságnak, a főapátra püspökkel egyen-lő jogokat ruházott. Ez az egyetlen főapátság az Osztrák Császárságban, és egyike a keveseknek, amelyek egyáltalán léteznek. A mindenkori fő-apát az ország mágnásai közé tartozik, és a bencéseknek joguk van őt a pápa és a császár hozzájárulása nélkül saját körükből megválasztani.”
II. József császár ugyan némileg megnyirbálta a jogaikat, de II. Ferenc ezeket részben újra visszaállította. Ferenc császár trónra lépte után el is kezdték nagyszabású tervek alapján a kolostor újjáépítését, és bár még csak félig készült el, az elkészült rész is fenségesen hat. Az épület egyik szárnyának közepén egy szoborcsoport áll, közöttük a legelőkelőbbek az alapító Szent István és az újjáépítő Ferenc császár.
Kocsinkat lent hagytuk a hegy lábánál, és gyalog mentünk föl az épü-lethez. Amikor az udvar kapuján beléptünk, nagy kopácsolás fogadott, féltucatnyi izmos legény nagy boroshordókat állított össze. Megkér-deztem, hogy milyen fából készülnek a hordók, mire a következő vá-laszt kaptam: „Szép szlavóniai tölgyből, ez kell a magyar bornak. A mi mártonhegyi és Győr környéki borainkat meg kell becsülni!” – A kapu mellett, a falban még látni lehetett a régi időkből származó lőréseket, amikor a főapátok még fővezérek is voltak, és maguk is vasba öltöztek apátságuk és hazájuk védelmére.82
Az apátság templomát ugyanannak a Maulbertschnek, VI. Károly udvari festőjének a freskói díszítik, akitől már Győrben is láttam szép falfestményeket. Dolgozott ő több bécsi templomban, így a piaristák templomában is, aztán még több helyen Nyugat-Magyarország
terüle-80 Kohl fodításában ’Magyarország szent hegye’.
81 Szent Anasztáz-Asztrik (†1034) a hagyomány szerint a még Géza fejedelem által 996-ban alapított kolostor első apátja lett.
82 Kohl kedves szójátéka az Erzabt, Erzabtei (főapát főapátság) terminus téves eti-mológiáját használja fel. Az Erz szó jelentése ugyanis ’érc’, ’vas’, a költői nyelvben ’kard’.
A jelen összetételben azonban az Erz- a görög archi (ős, ősi) szóból származik, amiből már az ófelnémet nyelvben erzi lett.
tén. Legjobb alkotásai Pápán találhatók, amely város felett az Esterházy herceg gyakorolja a fennhatóságot. Ezek állítólag oly szépek, hogy egy angol úr, aki látta őket, utóbb Londonban szemrehányásokat tett a her-cegnek, hogy miért nem gondoskodik a konzerválásukról.
A mártonhegyi templomban van egy márványfülke, ahonnan, egy márványtrónusról, Szent István hallgatta az Anasztáz apát által celebrált misét. A fülke és a trónszék Magyarország legérdekesebb műemlékei közé tartozik. „Itt ült Szent István saját személyében”, mondta a minket vezető szerzetes, mikor a fülkéhez érkeztünk. Megállapítottam, hogy ugyanabból a salzburgi márványból készült, amelyből sok felső- és al-só-ausztriai templomban, de sok helyütt Magyarország ezen részén is, sőt egészen Morva- és Lengyelországig készültek szakrális emlékművek.
A magyar parasztok ünnepnaponként gyakran feljönnek ide, engedélyt kérnek, hogy egy időre beleülhessenek Szent István király székébe, mert úgy tartják, hogy ez használ a hát- és derékfájás ellen. Én is beleültem, de olyan hidegnek találtam, hogy hamar felpattantam, nehogy beleáll-jon a hátamba a fájdalom. A kápolna egész különös épület: hat arányo-san elhelyezett oszlop tartja a tetőt, amely ezeken az oszlopokon és az általuk keletkezett tizenkét boltíven nyugszik.
A Mártonhegyet hosszú hegyhát köti össze a mögötte elnyúló hegy-séggel. Ezen a hegyháton gyalogösvény vezet egy magányosan álló kis ká-polnához, István fiának, Szent Imrének kápolnájához. Imre nős volt, de a házasság megkötésekor vagy röviddel utána szüzességi fogadalmat tett, és minden éjjel elment a kápolnába a Szűzanyához imádkozni. Imre fe-leségében ezek miatt az éjszakai kirándulások miatt féltékeny gondolatok ébredtek. Gyanút fogott, és egy éjszaka utánalopódzott, hogy meglesse, mit csinál férje a kápolnában. Benézett az ablakon, és látta, hogy a derék, szép és jámbor Imre az oltárgyertya fényénél imádkozik, és feje fölött dicsfény világít. A látványtól meghatódva ő is imádkozva borult le, aztán amikor elhagyták a kápolnát, megölelte férjét, és ő is örök szüzességet fogadott.
A kolostor kápolnája ugyanolyan díszes berendezésű, mint az előző kötetben leírt duna-völgyi osztrák kolostoroké. Lehetetlen lenne könyve-ket és kéziratokat szebben, festőibben elrendezni, mint az itteni könyvtár-ban, nem is mertem egyet sem kivenni a helyéről, hogy ne zavarjam meg a tökéletes harmóniát. A nagy könyvtárteremben oszlopokon áll István és II. Ferenc kiválóan megmunkált márványszobra. A szegény – az isteni – II. Józsefnek emléke egyelőre még csak sokmilliónyi alattvalójának szívé-ben elrejtve él. Ha azonban végre egyszer követőre talál, aki az ő nyom-dokaiba lép, ércbe öntött és márványba faragott szobrai mindenütt fel fognak tűnni. – A könyvtár állománya 80 000 kötet, közöttük kétségtele-nül sok értékes darab található. A gyűjteménynek csupán egy tízezred ré-szét teszi ki a pécsi egyházmegye nyolc vaskos kötetben megírt története.
Az Archicoenobium Sancti Martini ún. locus credibilis, ahogyan Ma-gyarországon azokat a helyeket, általában templomokat vagy kolosto-rokat nevezik, melyekben zár és lakat alatt fontos hivatalos és magán-okleveleket őriznek. A kolostornak így a saját iratai számára van egy
„magánlevéltára”, az állami és magas tisztségviselők által kibocsátott ok-levelek számára pedig egy „királyi levéltára”. Ebben az utóbbiban őrzik annak a palástnak az egyik példányát – kettő van belőle –, amelyben a magyar királyokat megkoronázzák.
A könyvtárhoz tartozó múzeum sok, a környékből származó római és török emléket őriz. A török idők alatt a kolostor a fehérvári pasának fizetett adót. A pasákkal való levelezés rendszerint latin nyelven történt.
De a törökök sokszor a hozzájuk szegődött magyarok segítségével, aki-ket tolmácsként is alkalmaztak, a magyar nyelvet is használták. Budán, Pesten és sok más magyar városban sok ezer német alattvalója is volt a törököknek, és bizonyára közöttük is akadt tolmács és német levelező a pasaságok belföldi törvénykezésének ellátására.
Az éremtárban sok érem akad, amelyek állítólag még Attila korából származnak. Ezek olyan ember képmásával vannak ellátva, aki legin-kább egy faunhoz hasonlít. A szélén felirat olvasható: Attila 451. Később más magyar városokban is láttam hasonló érméket. Azt hallottam azon-ban, hogy ezek nem valódiak, hanem valami magyar különc később ter-vezte és készíttette el, aztán különböző magyar gyűjteményekben elhe-lyezte őket. Attila testvérétől, Buda, dux Hunnorumtól, Buda városának állítólagos alapítójától származó érméket is láttam. Figyelemreméltó, hogy Attila emlékét még mindig tiszteletben tartják a magyarok, amint ezt más alkalommal később is tapasztalhattam. A magyarok azt állítják, hogy ők és a hunok egy népet alkottak, és Attila az ő első királyuk is volt.
Az Attilával érkező hunokat vagy magyarokat később Árpád vezetése alatt további magyarok is követték. Ez általános nézet Magyarországon, és különös, hogy az egész országban több ábrázolását találni Attilának, az Isten ostorának, mint pl. Németországban Nagy Károlynak vagy a cherusk Arminiusnak.83
A kolostorépület előreugró homlokzatának közepén egy magas és terjedelmes torony áll, melynek tetejéről alkalom nyílik, hogy az ember a mons tricollisról,84 mert így is nevezik Mártonhegyet, az egész környéket felölelő, kiváló körpanorámában gyönyörködjék. Belátni innen Pannónia egész északi részét, a pannon síkságot messze a Dunán túl, ahol már a lá-tóhatár peremén felködlenek a Kárpátok. Kelet felé ellátni Komáromig és
83 Arminius a germán cheruskok vezére, aki a 9. században megsemmisítő veresé-get mért a Varus vezette római légiókra a teutonburgi erdőben.
84 A. m. hármashalom.
a budai hegyekig, délnek belátni a bakonyi erdőkbe. Nem kevesebb mint 14 magyar vármegyébe (összesen 52 van) kalandozhat innen a tekintet.
A szem csak felületesen siklik el az emberi örömök és gondok szín-helye fölött. Ha tekintetünk tapasztalhatná mindazt az örömet és fájdal-mat, követhetnénk a sokmilliónyi emberi lény szellemének rezdüléseit, akik e zöld, sárga, kék és szürke színekben pompázó táj mélyén rejtőz-nek, bőven részesülhetne szívünk szomorú együttérzésben és vidám együttörvendezésben. De édes Istenem, milyen keveset bír az egyes em-ber szelleme megértésben és szeretetben átölelni, még ha a legkedve-sebb barátjáról lenne is szó! Mit számit neki a milliók öröme és bánata?
Hát még egy idegen országban!
Néhányan a szerzetesek közül feljöttek velünk a kilátóba, így aztán elég magyarázója akadt az elénk táruló látványnak. A legjobb szakér-tőnek azonban Győrből velünk jött barátunk bizonyult. Megmutatott a távolban sok pusztát,85 azaz vidéki gazdaságokat, sorra megnevezte, hogy melyik grófi nemzetség birtokához tartoznak. Köztük az egyik leg-nagyobb, amit a távolban láttunk, a királyi puszta Bábolna, ahol a híres ménest gondozzák, amely Mezőhegyes86 után Magyarországon a legna-gyobb ménes. A Győrből Budára vezető utat ’mészárosútnak’ is nevezik, a név valószínűleg az erre hajtott vágómarha-csordákkal függ össze.
A mészárosok útjának közelében látható Tata régi kolostora és vára, amely Mátyás király kedves tartózkodási helye volt. Egy távcső segítsé-gével megpillantottuk a híres tatai barlang bejáratát, „történelmi távcsö-vünk” megmutatta az e barlang előtt összegyűlt vad török hordát, akik hét magyar falu odamenekült lakóit tűzben és füstben pusztították el.87 Később több mint húsz szekérrel hordták el az ott talált emberi csontokat.
A törökök által megszállt területeken sok helyütt találni ilyen barlango-kat, melyeket a törökök emberi csontokkal töltöttek meg, mint ahogyan a történelem előtti áradások más barlangokba állatok csontjait sodorták.
Ettől nem messze, ugyanannak a hegynek az oldalában pillantottuk meg távcsövünk segítségével a dunaalmási kőbányát,88 ennek üregeiből és tárnáiból fejtették ki a komáromi erődítményhez felhasznált köveket.
Pápa, Kőszeg és Szombathely környéke is, melyeket csak a térkép fekete vonalairól ismertünk, zöld és barna színekben elevenedett meg szemünk előtt. Arrafelé van a szolgagyőri kastély is, a Hunkár család birtoka, az-után a Kinizsi-vár, ahol a török háborúk két hőse, Zrínyi és [Kinizsi] Pál
85 Kohl: puszten (ejtsd: pusten).
86 Kohl: Mező Hegyes (ejtsd: Mäső Hetjes).
87 A mai Tatabányához tartozó Bánhida fölötti, a Turul-emlékmű közelében lévő ún. Szelim barlangról van szó.
88 Kohl: Almascher.
van eltemetve.89 Az utóbbi olyan erős volt, hogy egy agyonvert törökkel a szájában, ha fogai közé tudta kapni, járta a magyar táncot. Fejét a már-vány síremlékről letörték.
Dél felé zöldell a Bakony, melynek hegyeit és völgyeit csaknem egy-öntetűen tölgyerdők borítják. Fenyőt nem is látni bennük.
A bencés rend az egész országban nagy elterjedtségnek örvend. Amint a mártonhegyi apátság hegyre épült, hasonlóképen más magyarorszá-gi hegyek tetejére is építkeztek, ebben anyakolostoruk, Monte Cassino példáját követik. De egyetlen apátság birtokai sem fekszenek olyan nagy területen, mint itt; messze bent a Bakonyban egészen a Balatonig, a má-sik irányban a Dunáig és a tatai hegyekig terjednek. Mártonhegynek még három más apátság van alárendelve, ezek fejeit a főapát nevezi ki.
A főapátságban jelenleg 52 szerzetes tartózkodik, az egész magyarorszá-gi rendnek azonban 196 tagja van. A főapátságnak van még alárendelve két akadémia, a pozsonyi és a győri, nyolc gimnázium (Győrben, Ko-máromban, Kőszegen, Sopronban, Pápán, Esztergomban, Pozsonyban és Nagyszombatban) és tizenöt plébánia. Valamennyi professzor, tanár, plébános a rend tagjaiból kerül ki. A mártonhegyi főapát feladata te-hát több mint 200 négyzetkilométernyi területen élő embernek szellemi és nem kis mértékben anyagi javairól való gondoskodás. Így nem lehet azon csodálkozni, hogy most, amikor az új főapát választásának előké-születei folynak, az egész környék kíváncsian várja az eredményt. Min-denütt beszélnek a választással kapcsolatos szabályokról és intrikákról.
Gyönyörű délutánunk volt, és én alig tudtam megválni a torony ki-látójáról elénk táruló nagyszerű színjátéktól. Leszállt az este, és mi még mindig ott beszélgettünk németül, magyarul és latinul vegyesen. Aho-gyan az oroszok az orosszal a franciát, az elzásziak a némettel a franciát, úgy vegyítettük beszélgetésünk közben a németet a magyarral, hol az egyik, hol a másik nyelvre térve, legalábbis most, ezt hozzá kell tennem, amikor egy német volt a társaságban. A magyarok számos német szót és kifejezést átvettek, és bár egy ideje nyelvükben már szinte vadász-nak ezekre, és kiűznék őket az országból, de mégis sokan vanvadász-nak, főleg akik Bécsben is éltek, akik nem tudnak ezek használatáról leszokni. Így például ismertem olyanokat, akik, ha valaminek az igazát meg akarták erősíteni, az auf Ehre kifejezést90 használták, pl. Auf Ehre! Azt számba sem veszem. Németül ez így hangzana: parole d’honneur! Das bringe ich
89 A szigetvári hős Zrínyi Miklós (†1566) temetkezési helye ismeretlen, az állam-férfi és író Zrínyi Miklóst (†1664) a szentilonai (senkoveci) pálos kolostorban temették el. Kinizsi Pál a nagyvázsonyi várkápolnában, az őt ábrázoló faragott vörösmárvány szarkofágban van eltemetve.
90 Magyarul: becsületre, becsületemre.
gar nicht in Anschlag. Mert ilyen esetben, amikor a magyarok a németet, mi [németek] a franciát használjuk.
Lement a nap, bealkonyodott, és amikor újból dél felé fordítottam tekintetemet, a távolban ott feküdt előttem sötéten és fenyegetően a hí-res bakonyi erdőség. „Ez az erdő önöknek bizonyára kevéssé ismert”, je-gyezte meg egyik kísérőm. „Annál inkább nekünk, a kolostor lakóinak.
Egyik apátságunk ugyanis az erdőn túl, Tihanyban, a Balaton partján, a másik pedig a Bakony kellős közepén fekszik. Ezt Bakonybélnek neve-zik, ami annyit jelent, hogy a Bakony belseje vagy magja. Így aztán gyak-ran kell keresztül-kasul járnunk az erdőt, és az ott vadon élő embereket jól ismerjük, és jó barátságban vagyunk velük. A Bakony hatalmas tölgy-erdei rendkívüli mértékben előmozdítják a sertéstenyésztést. A disznók itt olyan fontosak, mint az ország más vidékein a szarvasmarhák vagy a juhok. Az itt lakók, minthogy az egész vidék léte a sertéstenyésztéstől függ, már gyermekkorukban sem tanulnak mást, mint a pásztorkodást.
Írni, olvasni nem tanítják őket, hittanra is alig, így aztán ha felnőttek sem foglalkoznak mással, mint disznóneveléssel és őrzéssel. Általában nem is esznek mást, mint szalonnát és disznóhúst, ezeket aztán úgy megpaprikázzák, hogy rajtuk kívül senki sem mer ilyen ételt a szájába venni. Melléje jó magyar bort isznak, amennyi csak beléjük fér. Kemény, szabályoktól mentes életet élnek, általában éjjel-nappal, rossz és jó idő-ben egyaránt, az erdőidő-ben laknak. Ez az életmód aztán természetesen oda vezet, hogy az égalité és liberté91 híveivé válnak, és mindehhez még megátalkodottan önfejűek is. Ezeket a disznópásztorokat kanászoknak hívják,92 általában hosszú, bő, köpönyegnek nevezett kabátot hordanak.
A vastag, fehér gyapjúból készült anyagot, amiből ez a kabát készül, szűrnek nevezik. Tele van varrva és díszítve mindenféle piros sujtással és virágokkal, ezek piros szövetdarabokból, piros fonálból készülnek.”
„Engedjen meg egy megjegyzést”, szakítottam félbe a foltokkal kap-csolatban kísérőm szavait. „Ha jól emlékszem, Mannertnál olvastam,93 hogy Dio Cassius is foltokról, panni, beszél94 – bár emlékeznék rá, hogy ezek pirosak-e? –, melyeket a pannon föld lakói ruháik hosszú ujjaira, valószínű egész ruhájukra varrtak, sőt úgy véli, hogy Pannónia a panni
„Engedjen meg egy megjegyzést”, szakítottam félbe a foltokkal kap-csolatban kísérőm szavait. „Ha jól emlékszem, Mannertnál olvastam,93 hogy Dio Cassius is foltokról, panni, beszél94 – bár emlékeznék rá, hogy ezek pirosak-e? –, melyeket a pannon föld lakói ruháik hosszú ujjaira, valószínű egész ruhájukra varrtak, sőt úgy véli, hogy Pannónia a panni