Schwartner szerint 1785-ban az egész magyar királyságban 75 000, 1805-ben 130 000, Steller statisztikája szerint 1834-ben 246 000, 1837-ben pedig 254 000 zsidó élt.255 Ha ezeknek az adatoknak alapján évente átlag 3000 lélek gyarapodást veszünk, úgy most, 1842-ben számuk 270 000-re emelkedhetett.
Így mintegy 50 év múlva Magyarországon a zsidók száma megháromszoro-zódik. Ezzel szemben a jozefinista népszámlálások adatai szerint az ország egész népessége (a katonai kerületek nélkül) 1785-ben 7000000, 1839-ben 11973000 volt, 1842-ben valószínűleg kevéssel több mint 12000000 lesz, azaz még távolról sem duplázódott meg. Magyarország zsidó népessége ilyenformán csaknem kétszer nagyobb arányban növekszik, mint az egész ország népessége.
Ez valóban különös tény. Az Osztrák Császárságban Galícia után Ma-gyarországon él a legtöbb zsidó. Galíciával szemben persze még így is jelen-tős hátrányban van, mert a 4 millió lakosú kis országban ugyanannyi zsidó él, mint a 12 millió lakost számláló Magyarországon. Galíciában Magyar-országhoz viszonyítva tehát háromszor annyi zsidó lakik, mert ott minden 16 lakosra egy zsidó esik, míg Magyarországon az arány 48:1.
Jóllehet az ország nagy részein, pl. a katonai kerületekben, Horvátor-szágban és Szlavóniában törvény tiltja a megtelepedésüket, a zsidók mégis nagy szerepet játszottak az országban, és voltak korok, amikor, hogy úgy mondjam, az összes pénz- és kereskedelmi ügy az ő kezeikben volt. Az
254 Feltehetőleg Iszer András gyárigazgatóról van szó, aki 1846−1850 között román nyelvkönyvet és román−német szótárt is kiadott.
255 Schwartner Márton statisztikájának (Statistik des Königreichs Ungern) első ki-adása 1798-ban, harmadik kiki-adása 1815-ben jelent meg Pesten.
újabb időkben II. József hiába fáradozott polgári felemelkedésük ügyében, és most az országgyűlés igyekszik követni azokat az intézkedéseket, ame-lyeket Európa más országai már megtettek, hogy a zsidók jogainak kiter-jesztésével sorsukat, de jellemüket is javítsák, és a többi polgárral való egy-beolvadásukat elősegítsék.
Sok minden történik ebben az ügyben magában a zsidóságnak a kebe-lében is, és a Berlinben, Bécsben, Prágában és másutt a zsidó egyház és oktatás érdekében végrehajtott reformok Magyarországnak is impulzust adtak az ilyen kísérletek végrehajtására. A pesti zsidó közösség, amely 1400 családból áll,256 ebben a tekintetben a bécsi hitközség példáját követi.
Prága esetében már szóltunk ezekről a törekvésekről.1826-ban bevezették őket Bécsben is, 1828-ban pedig Pesten. Ez jelzi, milyen gyorsan hat a bécsi példa Pestre.
Ugyanúgy, mint Prágában és Bécsben, itt is két részre oszlanak a zsidók a régi és az új szokások követésében, anélkül hogy két pártra szakadtak vol-na. Schwab úr,257 a tudós rabbi, akit felkerestem, ugyanúgy, mint Prágában Rappoport úr,258 a kettő kibékítésére törekszik, mindkét frakciót, az újat és a régit is látogatja, és igyekszik megegyezést létrehozni.
Az itteni zsidók jellemükben, lényükben, szokásaikban és foglalkozása-ikban megegyeznek a lengyel és a cseh zsidókkal, mert legtöbbjük ezekből az országokból érkezett ide. A spanyolországi és a keleti zsidók, akik itt is és Bécsben is kisebb kolóniát alkotnak, a többi zsidó véleménye szerint fo-gyóban vannak. (Róluk a statisztikákban hiába keresünk adatokat.) Ezek a spanyol zsidók, mint a cigányok és más népek is, Konstantinápolyon át jöttek fel a Dunán. A vele szemben, észak felől érkező bevándorlási hullám napjainkban is tart, és ha az utolsó országgyűlésen előterjesztett liberális indítványok keresztülmennek, melyeknek értelmében a zsidók földhöz is juthatnak, úgy a bevándorlás még fokozódik, és a zsidók majd úgy zarán-dokolnak Magyarországra, mint az ígéret földjére.
Évente négyszer, a pesti vásárra, sok zsidó érkezik ide Morvaországból, Sziléziából, Krakkóból és Lembergből, és természetesen sokan közülük maradandó kapcsolatot teremtenek az itteniekkel, és Pesten is maradnak.
A felvilágosult és ipart űző zsidók Morva- és Csehországból kerülnek
Ma-256 Kohl lábjegyzete: Így tájékoztattak engem a pesti rabbik. Statisztikai munkák-ban 5000, 6000, sőt egy helyütt 14 000 lélekre vonatkozó adatot találtam. Az 1400 csa-ládból kb. 8500 lélekre lehet következtetni.
257 Schwab Löw pesti főrabbi (1794−1857). A szabadságharc pártolása miatt az osztrákok 1849-ben bebörtönözték.
258 Valószínűleg Salomon Loeb Rapoport rabbiról van szó. A vele egykorú Moritz Rappoportnak (1808−1880), aki a Kohl által megadott formában írta a nevét, szin-tén vannak zsidó tárgyú írásai, de ő elsősorban mint német nyelvű költő ismert (Max Reinau álnéven is publikált).
gyarországra. Bécsből kevésbé, mert az ottani zsidó közösség kisebb. Cseh-ország folyamatos jótékony, felvilágosult hatást gyakorol MagyarCseh-országra.
(A cseh gyáriparosok bevándorlását már föntebb említettük.) Abból a hat tanítóból, akiket a pesti zsidó iskola alkalmaz, négyen Csehországból jöt-tek, és csak kettő közülük a magyar. A képzett és művelt cseh zsidók beván-dorlása a jövőben inkább csökkenni fog és meg is szűnhet, mert mostantól fogva minden magyar tanítónak és alkalmazottnak tudnia kell magyarul.
Különben, mondta nekem az egyik tanító, a pesti születésű zsidók nagy buzgalommal tették magukévá a magyarosító mozgalmat, és már nagyon sokan vannak, zsidó hölgyek is, akik már csak magyarul akarnak beszélni, buzgón olvassák a magyar újságokat, és a németet már kezdik megvetni.
Meglátogattam a legelőkelőbb pesti zsidó fiúiskolát, és részt vettem egy-egy rajz-, írás- és történelemórán. Háromszáz tanuló jár ide, láttam közöt-tük rongyokba öltözött koldusgyerekeket és gazdag kereskedők gyermeke-it is. Mindeddig még az a helyzet, hogy a gyerekek, akiket ide felvesznek, a nyolcadik, kilencedik, tizedik évükig csak németül értenek jól, és magya-rul általában csak keveset. Az alsóbb osztályokban magyar nyelvtant tanul-nak, azután a magasabb osztályokban bizonyos tantárgyakat már magyarul tanítanak nekik. Mint már mondtam, nehéz lesz jó tanárokat találniuk, mert zsidók számára magyarul eddig még semmit sem írtak. A lengyel és ma-gyar zsidóknak csak héber és német irodalma van, és a műveltségük ezer szállal fűződik Németországhoz és a német nyelvhez.
Az a módszer, ahogyan a pesti zsidóknál a történelmet tanítják, nagyon tetszett nekem. A tanító először egy történelmi vázlatot diktált le a gyere-keknek, amely a legfontosabb tényeket, neveket, évszámokat tartalmazta, azután az egészet elmesélte nekik szabad előadásban. A vázlatot azonban, amelynek megtanulására súlyt fektetett, a gyerekeknek otthon szó szerint be kellett magolniuk. Ez lenne az egyetlen módja annak, ahogyan a törté-nelmet tanítani kellene, de sajnos még nem alkalmazzák mindenütt. Lát-tam, hogy a tanulók néhány magyar szót felírtak a táblára. Ebben egyik diáktársuk számára kértek valamit. A tanítónak azonban sok idejébe telt, amire megértette.
A rabbik itt még visszavonultabban élnek, mint nálunk. Leginkább ott-hon tartózkodnak, nem szabad színházba járniuk, egyáltalán minden nyil-vános szórakozástól vagy összejöveteltől lehetőleg tartózkodniuk kell, hogy a hitsorsosaikat meg ne botránkoztassák. Ismerősöm, Schwab úr elmondta, hogy most sok zsidó kiadványt Galíciában, Żółkiewben nyomtatnak. A Tal-mudot és a törvénykönyvet azonban Bécsben vagy Prágában kell kinyom-tatni. Korábban Sulzbachban és Dürrenfurtban jelent meg a legtöbb zsidó kiadvány. Valószínű, hogy a Talmud Bécsben vagy Prágában való kiadási kötelezettsége nem valami törvénykezési előírás, hanem azokkal a nehézsé-gekkel függ össze, amik ennek kinyomtatásával járnak, amihez a feltételek
csak e két város nagyobb nyomdáiban adottak. Barátom könyvei között lát-tam pl. egy Bécsben tizenkét kötetben kiadott Talmudot, amely a következő részekből állt: elsősorban a babiloni Talmudot tartalmazta (a jeruzsálemit sem itt, sem másutt a zsidók között nem tartják sokra). A Mischna és a Ge-mara szövegét a lapok közepén nagy betűkkel nyomtatták. A híres francia zsidótól, Salomon Jarschitól hozzáírt kommentárokat a széles margón, a fő-szöveg körül kisebb betűkkel nyomtatták. Ezt a kommentárt a zsidók nagy-ra tartják, a pesti zsidók csak ’Raschi’-nak nevezik, sokszor lehet ugyanis hallani: „Mit mond erről Raschi?” Ez alatt a szerzőt és a kommentárokat egyaránt értik. Legkívül a lapszélen állnak a Tossephitnek nevezett kom-mentárok, melyek több orléans-i és avignoni rabbitól származnak.
Amilyen ez a nyomtatvány, olyan az egész zsidó vallás rendszere, a szel-lemes törvény rövid szövege eltűnik az értelmezések halmazában.