A Dunántúli-középhegység DK-i szárnyán, a Velencei-hegységtől Balatonalmádiig, és a Bala- tonfői-vonaltól a középhegység perm-mezozóos összlete alá húzódó sávban ismerjük a felsőordo- vícium-szilur időszaki kovapala (lidit), savanyú metavulkanoklasztit és metariolit (porfíroid), va
lamint területileg elkülönülten metabazalt (dia- báz) betelepüléseket tartalmazó Lovasi Aleurolit
pala formációt. A felszinen kisebb-nagyobb fol
tokban Paloznaktól Litérig követhető, majd ismét a Velencei-hegységben vannak feltárásai. Vastag
sága 400-600 m-re becsülhető. Fekvőjét nem is
merjük. Fedőjében jelentős szárazföldi lepusztu
lás után diszkordánsan a felsőperm rétegösszlet települ.
Típusfeltárása a 71-es balatoni műút lovasi le
ágazásában, az út menti rézsűben tanulmányoz
ható (42), [39], Az aleurolitpala kis méretű, aszimmetrikus (ÉÉNy-i vergenciájú) redőket al
kot, pikkelyes felszakadásból eredő gyakori töré
sekkel. Az utóbbiak meredeken DD K-i irányba dőlnek. A szerkezeti elemek vizsgálati adatait a hivatkozott ábra szemlélteti.
Flis jellegű osztályozottságra utaló vékony peli- tes (sötétebb szürke) és pszammitos (világosabb szürke) rétegek váltakozásából áll. Vékonyabb- vastagabb vulkanoklasztit, metavulkanit betele
pülések is jól felismerhetők. A palásság az eredeti rétegződéssel közel megegyező.
Mikroszkópi vizsgálat alapján az alapszelvény
ben és környékén a kőzetfajták szerinti megoszlás a következő: agyagpala 10%, aleurolitpala 37%, homokkőpala 33%, mikrobreccsa 1%, metavul
kanit, vulkanoklasztit és vulkanoszediment 18%.
121
® Flexuratengelyek © Flexuratengelyek és azok iránya
<D Kink zónák <D Kink zónák
Az agyagpalát túlnyomórészt jól kristályoso
dott, a palásság síkjába rendeződött szeriéit alkot
ja. Változó mennyiségben muszkovit/klorit agg
regátumok, finom pikkelyes kloritsávok és lencsék is megfigyelhetők. Röntgendiffrakciós vizsgálat
tal a következő ásványi összetétel mutatható ki:
szeriéit 30-90 %, klorit 0-45 %, paragonit 5-35 %, plagioklász 0-7%.
Az aleurolitpalát kvarc, alárendelten földpát és csillámtörmelék építi fel. Ezenkívül kevés ne
hézásvány és kőzettörmelék is felismerhető.
A 70-400 pm vastagságú aleurolitsávok között 10-60 pm agyagpalasávok találhatók. Az ásványos összetétel a következő határok között változik:
szeriéit 15-40%, klorit 20-40%, kvarc 5-40%, plagioklász 5-20%.
A homokkőpalát kvarc, földpát, muszkovit, bi- otit és klorit építi fel. Járulékos ásványok: cirkon, turmalin, rutil, apatit és kőzettörmelék. A kvarc hullámos kioltású, szögletes és általában tovább
növekedett. A szericitesedett földpátszemcsék mennyisége változó; a plagioklász mellett kevés a
122
káliföldpát. A filloszilikátokat szeriéit (10-25%) és klorit (15-25%) képviseli. Kis mennyiségű át
alakult biotit is megfigyelhető. A kőzettörmelék túlnyomó része átkristályosodott kova és finom
pikkelyes szericitből és kloritból álló, átalakult, magmás eredetű törmelékszemcse.
A savanyú metavulkanoklasztit és tufás homok
kőpala jellegzetes építőeleme a Lovasi Aleurolit- palának. A vulkanoklasztit betelepülés a homok
kőtől a magmás rezorbeált kvarc, a kevésbé mál
lón idiomorf földpát, valamint a kőzettörme
lék nagyobb menyisége alapján különböztethető meg. A szemcsenagyság általában durvább, s az osztályozottság gyengébb. Törmelékes alkotó
elemként mikrokristályos kova is található.
A savanyú vulkanoklasztit betelepülések ásvá
nyos összetétele a következőképpen változik: klo
rit 30-60% (átlagosan 48%), kvarc 18-34% (átl.
24%), plagioklász 14-35% (átl. 24%), kakit 0-3 %, hematit 0-5 %. A vulkanoklasztittól a ho
mokkőpaláig folyamatos átmenet figyelhető meg.
Alárendelten, nagyobb (max. 2 cm)
szemcse-ÉÉNy DDK
43 Lovasi A leu ro litp ala és Alsóörsi M e ta rio lit szelvények Alsóörsről és Lovas határából (O ra ve cz Já n o s)
123
• P a i
v>
*X
\\
\t
©
Lovasi útelágazás Lovasi A leu rolitpala©
A lsóörs M űvelődési ház A lsóö rsi M e ta rio lit (3) Paloznak Verespart^ Paloznaki Fanglomerátum
5 0 0 m
cz> | A lsótriá sz (szkita) képződm ények
< ^ | j Felsöperm Balatoni V ö rösh o m o kko [ c i> ] S zilur Lovasi A leu ro litpa la t.
1 1 Szilur Alsóörsi M e ta rio lit
| q iiminp | Szilur kovapala feltárás A sö tétebb fo lt = felszíni feltárás
Vető
^ Feltolódás Törés
| • P a - l| Kutatófúrás
| (^ ) | Földtani alapszelvény
44 Lovas és Alsóörs környékének fed etlen fö ld tan i térképe
nagyságú törmelékből álló vulkáni breccsa (lapilli tufa) betelepülés is található. A törmelékanyag csaknem kizárólag változatos szövetű vulkanit- szemcsékből áll. Ezenkívül kvarc és földpát kris
tálytörmelék, valamint kevés üledékes mátrix al
kotja a vulkáni breccsát.
A Lovasi Aleurolitpala formáció kiindulási kő
zetfajtái a belső-selfen lerakodott agyag, kőzet
liszt és homok, azok gyors ütemű váltakozásával (hemipelagikus fekete pala fácies). Az igen kis fokozatú metamorfózis hatására történt átkristá- lyosodás és a rétegzettséggel közel megegyező pa- lásodás, majd az enyhe gyűrődés és pikkelyeződés csak kis mértékben módosította az eredeti kőzet
szövetet. A finomszemcsés rétegekben kisebb- nagyobb mennyiségben jelen levő rezorbeált kvarc és földpátszemcse az üledékképződéssel egyidejű vulkáni működésre utal. Az üledékes rétegek közé települő kristálytufa, lapilli és meta- vulkanit tengeralatti vulkáni működés terméke.
A kőzetfajták átalakulási fokára az illit kristá
lyosság különböző mutatóiból (Kübler és Weber indexek) kapunk felvilágosítást. Ezek szerint a vizsgált minták túlnyomó része a pumpellyit- prehnit-kvarc fáciessel korrelálható anchizónába tartozik. Ezt erősíti meg a törmelékes szemcsék körül kialakult továbbnövekedés (tüskés szerke
zetek), valamint a néhány mintában megfigyelt pumpellyit jelenléte is. Míg a metapelitek szöve- ti-szerkezeti képe a fülűhez közelálló metamorf átalakulásra utal, addig a hőmérséklet és a nyomás hatására kevésbé érzékeny homokkő és vulkáni képződmények gyengébb átalakulást mutatnak.
Kovapala
A Lovasi Aleurolitpala formáció ritka, de igen jellegzetes kőzetkifejlődése a sötétszürke-fekete kovapala (lidit). Rendszerint afanitos szövetű, metaantracitosodott szervesanyag-tartalmú szili- kopelit. Néhány dm-től néhány m-ig terjedő vas
tagságot elérő izolált lencsékben található Alsóör
sön (Április 4. út 31. és May J. út sarok, Szőlősor és May J. út sarok), a Lovas L-2 jelű fúrásban és a Velencei-hegység palaburkában (Kányás- völgy). Kavicsanyaga széles körben elterjedt a Dunántúli-középhegység törmelékes összleteiben a felsőkarbontól a pleisztocénig.
124
Keletkezése az egyidejű savanyú vulkáni mű
ködéssel és mélyvízi tengeri körülményekkel (a bentosz fauna teljes hiánya) hozható kapcsolatba.
A kovapala lencsét közvetlenül körülvevő sötét
szürke agyagpala röntgendiffraktométerrel meg
határozott ásványos összetétele, a gyakoriság sor
rendjében: klorit (klinoklor), illit—szericit, kvarc, plagioklász.
A kovapala ősmaradványai:
Hystrichosphaeridae 100 pm körüli nagyságúak
Hystrichosphaeridium longispinosoides Sannemann (1955)
Baltisphaeridium cf. brevispinosum Eisenack
(1959)
Baltisphaeridium longispinosum Eisenack(1959) 15-20 pm nagyságúak
Micrhystúdium tnendax Deflandre(1945) Micrhystúdium paúncospicuum Deflandre
(1942)
Graptolites töredékek
Monograptus ex gr. exiguus (Nicholson) Monograptus ex gr. kolihai
Chitinozoa metszetek
(fajra meghatározott maradványok csak liditkavicsokból kerültek elő)
Ancyrochitina ancyrea Eisenack
Angochitina echinata Eisenack
Conochitina sp.
Radiolaria Cenosphaera sp.
Muelleúsphaeúda
Aldúdgeisphaera comispinosa Kozur 1984 Aldúdgeisphaera goczani Kozur 1984 Armstrongisphaera brevispina Kozur 1984 Hexactinellid kovaszivacstű
Scolecodonta sp. (csak liditkavicsból) Conodonta
Dapsilodus obliquicostatus (Bransonet Mehl
1933)
Panderodus unicostatus (Bransonet Mehl
1933) Spóra
Trachytúlites sp.
A mikrofossziliák kora - mindenekelőtt a be
csavarodott thecajú Monograptus csoportba tarto
zó Graptolitesek és két Conodonta faj alapján - alsó-középsőwenlockinak határozható meg.
C s — 1 P a - l P a - 2 P a - 4 L o - 1 L o - 2 L o - 5 A ö - 1 A ö - 2 F ö - 1 F ö - 3 B a - 1 0 S z - 1
:: X 6 3 0
-125
4 4 0
4 5 0
-C s -C s o p a k
P a P a l o z n a k
L o L o v a s
A o A l s ó ö r s
F o F e l s ö o r s
B a B a l a t o n a l m á d i
S z S z e n t k i r á l y s z a b a d j a
6 4 0
-10
-2 0
-0
10
4 0
-6 0
1 4 0
-5 0 1 6 0
4 7 0
4 8 0
3 4 0
-3 5 0 ' 4 4 0
4 5 0
-4 7 0