Megismeréstörténet
Schafarzik Ferenc (1911) zöldköves diabáznak határozta meg a Lóczy Lajos (1913) által 1907- ben Litér és Szentistván között - a Mogyorós
hegy ÉNy-i lábánál - felfedezett paleovulkanitot.
Jantsky Béla (1957) a székesfehérvári Szfv-1 jelű mélyfúrásból (541,8 és 553,8 m között) és a Gécsi-hegy déli és keleti oldaláról írta le diabáz jelenlétét. Ezeket a Gráci-medence fillit övéből és a szepes-gömöri fillitsorozat felső részéből ismert hasonló képződményekkel rokonította.
Bubics István (1977) a paloznaki Verespart felsőperm fanglomerátum törmelékanyagának, mintegy 40%-át diabázporfiritnak tartotta. Dia- bázról tett említést a Pátka 1. sz. fúrás rétegsorá
ból, és „diabázporfírittufa, szericitpala, majd is
mét diabázporfírit egymást követő rétegei”-t írta le az Iszkaszentgyörgy Iszk-1 jelű fúrásból 155 és 227,9 m közötti mélységből, felsőperm kontinen
tális rétegsor alatt. Megemlítette, hogy Ság Lász
ló a mindszentkállai Kopasz-hegy délnyugati ré
szén a bazalttufából gyűjtött exogén diabázporfí
rit zárványokat. A litéri diabáz mélyfúrásokkal (Li-2, Li-7) és geofizikai mérésekkel megállapí
tott nagy elterjedésére is felhívta a figyelmet. Vé
gül a Csákvár Csv-31 jelű fúrásból 365 m-től kezdődően emlitett kvarcos szericitpalába telepü
lő diabázporfiritet.
Lelkesné Felvári Gyöngyi (1983) alapszel- vényjellegű vizsgálatokat végzett a Litér Mogyo
rós-hegy Li-2 és -7, Iszk-1 és Csv-31 jelű fúrá
sok metabazalt feltárásain.
Földtani kifejlődés
Litér közelében, a Mogyorós-hegy fődolomit fennsikjának DNy-i lábánál - a litéri törés mentén - két, Lóczy Lajos óta ismert metabazalt (diabáz- pala) feltárást ismerünk (49). Ezek körzetében kutatófúrásokkal is feltárták a bázikus metavulka- nitot (Li-2, Li-7), 48. ábra. Nagy kiterjedésű mágneses anomália alapján felszín alatti elterjedé
se is körvonalazható (53). Vastagságát helyenként 100 m-nél is nagyobbra becsülik. Települési vi
szonyai tisztázatlanok. Feltehetőleg a Lovasi
Ale-urolitpala felső részéhez kapcsolódik. Diabáz- anyagú kavicsok vannak a Balatonfelvidéki Vö
röshomokkő konglomerátum padjaiban. Diabázt írtak le a Székesfehérvár Szfv-1, Pátka Pát-1, az Iszkaszentgyörgy Iszk-1, Csákvár Csv-31 és a Balatonbozsok Bb-1 jelű fúrások rétegsorából is.
A Litér közelében feltárt metabazalt szürkés
zöld, erősen bontott, átalakult, palásodon. Jel
legzetes zöldfoltos blasztoporfíros megjelenésű.
Gyakoriak a szericites, limonitos, karbonátos ki
válások és a kloritcsomók. A kőzet néha kloritpa- lára emlékeztet.
Vékonycsiszolatokban jól felismerhető az egy
kori alapanyag és az átalakult porfiros beágyazá
sok. Az előbbit irányitottság nélküli aktinolittűk és epidot aggregátumok halmaza, valamint albit alkotja. A porfiros beágyazású, sajátalakú egykori piroxéneket aktinolit, klorit és opak szemcsékből álló pszeudomorfózák helyettesítik. A sajátalakú beágyazásokon kívül klorit, kvarc, karbonát és aktinolitból álló deformált, kissé megnyúlt 0,5-2 mm-es lencsék is találhatók. Teljesen kloritból álló foszlányok (egykori üvegtörmelék) is megfi
gyelhetők. A kémiai összetétel jellemzésére a kö
vetkező vizsgálati adatokat közöljük:
s ío2 45,84% MgO 13,36%
t í o2 1,21% CaO 7,80%
a i2o3 11,30%
co
2 0,89%Fe20 3 7,10% Na20 2,01%
FeO 3,82% k2o 0,24%
MnO 0,14% p2o5 0,16%
A metamorfózis foka az anchizóna tetejének - a zöldpala fácies aljának felel meg. Metamorf fo
kozatba tartozását a befogadó aleurolitpala soro
zattal együttes igénybevétele határozta meg.
A Litér L-2 és -7 jelű fúrásokkal a reliktum szövetű metabazalt (klorit-epidot-aktinolit pala) mellett törmelékes szerkezetet mutató bázisos metatufát és gyengén gyűrt, levelesen palás szeri- cit-kloritpalát is feltártak. Karbonáttal kitöltött hólyagüregeket is megfigyeltek. Általában jól megállapítható volt egyes rétegszakaszok változó szövetű és kristályossági fokú litoklasztitból való származása.
Az Iszkaszentgyörgy Iszk-1 jelű fúrás hemati- tos-karbonátos kloritpalát és szubvulkáni, ofitos szövetű metabazaltot tárt fel. Jellegzetes ásvány az albit, szegélyén helyenként sakk-albittal. A
1 29
Om
5 0
-jgssíisizss
100 -O Q - o -,C
0 . 0 o o
o o o o
Cy O 0
Holocén Pleisztocén
Y\A/\ Felsőtriász F ő dolom it fo rm á ció A lsótriász A rá csi M árga fo rm á ció r „ , pAnar_ Balatonfelvidéki
P V őröshom okkó fo rm á ció
| Szilur L itéri M e ta b aza lt
F ő d o lo m it 7\ - \ x B a l a t o n f e l v i d é k i
V ö rö s h o m o k k ő f.
Litéri M e tabazalt . /
V
/
Pleisztocén Litoklasztos tufa a k tin o lit pala K lo r it- a k tin o íit pala
r p - o - o j H ólya g üre g es
" sze rkeze t
-200
-10 0
48 A Litér Li-7 jelű fúrás, a Litéri M e ta b a za lt típusfeltárása
49 A Litéri M e ta b a za lt típuslelőhelye és annak fö ld tan i m etszete
monoklin piroxének klorittá, aktinolittá, karbo
náttá és stilpnomelánná alakultak. Jelentős a kő
zet ilmenittartalma is.
A velencei Gécsi-hegyen feltárt diabáz na
gyobbrészt hidrotermálisán elbontott, de kevésbé átalakult. Nagyszemű gabródiabáznak meghatá
rozott, feltehetően a szubvulkáni test belső részé
ből származó kifejlődése is megtalálható. A nagy
szemű gabródiabáz fő alkotórésze az augit, a bázi- sos plagioklász, ilmenit és apatit. Másodlagos elegyrészei az urálit, epidot, klorit, szeriéit. Szö
vete ofitos. Kémiai összetétele típusos diabázra utal.
A Csákvár Csv-31 jelű fúrás rétegsorában epi- dotos kloritpalát, mandulaköves diabázt és ezek fekvőjében gyüredezett, alárendelten hematitos
130
K utatófúrás
Alsóriász (szkíta) képződm ények Felsőperm,lse
Balatoni V ö röshom okko I Devon, Révfülöpi .rrr' I Aleuritpala
a sötétebb fo lt= felszíni kibúvás Vető
|Q R f_6| Földtani alapszelvény H Feltolódás
50 R évfülöp környékének fedetlen földtani térképe
mészpalát, nagyobb vastagságban karbonátos al- bitfillitet határoztak meg.
A Balatonbozsok Bb-1 jelű fúrással kvarcfillit- be települt diabázt és az összlet tetején diabáztu- fát harántoltak.
A metabazalt bizonytalan települési helyzete lehetetlenné teszi a pontosabb kormeghatározást.
Ezt sajnos sem a Szepes-Gömöri-Erchegység Ra- koveci sorozatával való összevetés, sem a Keleti- és a Déli-Alpok fillit sorozataiban számos rétegta- ni szintben fellépő bázisos vulkánitok nem segítik elő.