A Balatonfői- és a Balaton-vonal közötti ún.
balatoni kristályos küszöb területén, Székesfehér
vártól Balatonhídvégig követhető, a Balatonfő te
rületén egyetlen ponton felszínre bukkanó Bala
tonfőkajári Kvarcfillit formáció. Folyamatos át
menettel kapcsolódó fekvőjét és fedőjét sehol sem ismerjük. A Szabadbattyán Szb-9 jelű fúrásban 340 és 1200 m között feltárt, karbonátos betelepü
léseket és ordoviciumi Acritarchákat tartalmazó agyagpala, aleurolitpala és homokkőpala feltehe
tően tektonikus úton került a kvarcfillit területé
re. A balatonhídvégi (Bhi-1 és -2), valamint a Sávoly Sáv-7 jelű fúrásból ismertté vált gráná- tos-staurolitos csillámpala pedig a kvarcfillit ma
gasabb metamorf fokozatú megfelelője lehet.
A Balatonfőkajári Kvarcfillit típusfeltárása a Balatonfőkajár melletti Somlyó-hegy felhagyott kőfejtője és a kőfejtőudvaron mélyült Bfk-1 jelű 200 m-es alapfúrás (35-37). A kvarcfillit formáció eredeti litofáciesei: agyagos, aleurolitos kőzetfaj
ták, savanyú vulkáni törmelékes közbetelepülé
sekkel, változó karbonáttartalmú törmelékes üle
dékfajtákkal. A hercini kori kisfokú metamorfózis
m
O -i
50
100
-
150-200
-I. L in e á c ió , k in k z ó n á k , f o d r o k , k v a r c e r e k d ia g r a m m ja A lineáció sű rűsé g izovonalai — A fo d ro k fő irá n ya
m érési p on to k A kink zónák súlypo.nj?
sűrűség izovonalak m é rési p o n to k A kvarcerek m é rési p o n tja i R edötengely
A re dö ten g ely síkok súlypontja A palásság sú lyp o n tja
e k
— 2
---O+
t e —
a p
<§> S,
II. A p a lá s s á g és a k ő z e tró s e k d ia g ra m ja
Sűrűség izovonalak S ú lyp o n to k: palásság S2
kő ze tré se k Mj M2
D , D 2 F ~
R ed ö te n ge ly T —
S zim etria te n g e ly ---A fő palásság á tlagos dőlése 4 8 0/-|o ° n - 7 8
35 A b alatonfőkajári Bfk-1 jelű fö ld tan i alapfúrás rétegsora
K va rcf illit Fillit
K arbonátos fillit Kvarcit D őlésadat
36 A b alatonfőkajári Som lyó-hegy fö ld ta n i térképe
főleg a zöldpala fácies klorit, helyenként biotit zónáját képviseli. A kis nyomástartományú (nagy termikus grandiensű), ún. hercinotip metamorf rendszer része. (A muszkovit rácsparamétere:
bo = 8,987 Á, s = 0,004, n = 38).
A kvarcfillit formáció jellegzetes kőzetváltoza
tai a szericitkvarcit, kvarcfillit, klorit-kvarcfillit, karbonátos kvarcfillit, klorit-szericitfillit és grafi- tos fillit, amelyek gyakran váltakoznak. Legelter
jedtebb a kvarcfillit-szericitfillit váltakozás.
Ásványos összetétele röntgendiffraktométeres vizsgálat alapján a következő határok között vál
tozott :
muszkovit 20-70% kalcit 0-10%
klorit 0-50% dolomit 0 - 2 %
kvarc 0-80% sziderit 0-10%
földpát 0-20 %
A kvarcfillit sávos, helyenként párhuzamosan palás, másutt erősen gyüredezett szerkezetű, gra- noblasztos, granolepidoblasztos szövetű. A kvarc granoblasztos mozaikot alkot, benne szórtan albit és klorit-muszkovit szemcsékkel. A karbonát szintén szórt, granoblasztos pát. Járulékos ásvá
nyok az anatáz, turmalin, cirkon, apatit. A turma- lin gyakran lekerekített, törmelékes mag körül továbbnövekedett szemcsék formájában mutatko
zik. A fillites kőzettípus bonyolult, gyüredezett szerkezetet mutat, de megállapítható, hogy a kő
zet fő átkristályosodása az első deformációs fázis
hoz köthető.
A somlyó-hegyi kőfejtőből és fúrásokból szár
mazó kvarcfillit mintákban savanyú vulkáni tör
meléket lehetett meghatározni. A vulkáni eredet
re egyrészt a jellegzetes kétmaximumos szemcse
eloszlás alapján, másrészt a kvarcszemcsék vissza- oldási „öblei” és zárványai, ill. a sakk-albit jelen
léte alapján következtethetünk. Az utóbbi jelleg
zetes ikerlemezesség, amely nagy valószínűséggel a káliföldpát Na-metaszomatózisa révén jön létre, és esetünkben riolitos-riodácitos savanyú vulkáni eredetre utal.
A kvarcfillit kőzetfajtáinak kémiai összetételé
ről a 10. táblázat ad áttekintést. Megállapítható volt az is, hogy az üledékes kőzetek átlagához viszonyítva nyomelemdűsulás nem történt.
Gyenge anomáliát a Ti, Zn, Ba és V mutatott.
A somlyó-hegyi feltárásokban eredeti rétegző
dést (S0), palásságot (S13 S2), redőtengelyeket (T),
vonalasságot (L), fodrokat, kink zónákat, kőzetré
seket és kvarcereket lehet megállapítani (37. áb
ra).
A balatonfőkajári Somlyó-hegy északnyugati lejtőjén levő elhagyott kőfejtőben a kvarcfillit erő
sen palás, a palásság fő síkjai lapos dőlésűek. A fő palásság által kijelölt sávokon belül eltérő irányú palásság is megfigyelhető, amelynek dőlésiránya és szöge gyakran változik. Néhol jól megállapít
ható, hogy ez a változó palásság egy, az anyagi összetételben jelentkező vékony, legfeljebb né
hány mm-es rétegzettséggel esik egybe. Jól felis
merhető szerkezeti elemek az összenyomott fekvő redők, a fő palássággal azonos redőtengelysíkok- kal. A redők magassága és szélessége néhány cm és dm között változik. A cm-es redők szárnyain a gyűrt palásság a redőtengelysíkokkal átlagosan 35°-os szöget zár be; a dm-es redők
összenyomot-109
10. táblázat Balatonfőkajári Kvarcfillit m inták kémiai összetétele súly % -bán
1. 2. 3. 4. 5.
S i0 2 85,07 80,51 64,18 83,40 72,12
T i 0 2 0,41 0,41 0,85 - 0,92
a i2o3 2,42 5,86 16,94 6,42 14,51
F e20 3 0,64 3,31 4,94 0,04
-FeO 1,08 1,16 1,44 2,75 3,65
M nO 0,03 0,08 0,13 0,02 0,09
M gO 0,80 2,00 1,80 0,95 1,25
CaO 3,24 0,30 1,14 1,85 0,63
N a20 0,19 0,19 0,48 0,98 0,85
k2o 1,22 1,76 2,50 1,05 1,80
N edv. 0,08 1,18 0,26 - 0,40
co2
2,06 0,09 0,82 1,64 0,28Össz. 97,24 96,85 95,49 99,10 96,49
1. Balatonfőkajár Som lyó-hegy 2. Balatonfőkajár Som lyó-hegy 3. Ságvár-2 jelű fúrás 216,0-217,0 m 4. S ágvár-2 jelű fúrás 302,0-303,0 m 5. S ágvár-2 jelű fúrás 399,0-400,0 m
110
Bfk, B(B)=Balatonfőkajár BJ-Balatonaliga L(B)-Lepsény M (B)-Mezőszentgyörgy Bb-Balatonbozsok Pg-Polgárdi Ksz = Kőszarhegy U = Urhida J-Je n ő Szb,Sz=Szabadbattyan B fk—2 B fk —22 B fk -2 2 B(BÍ-45 J -3 8 L ÍB j- 2 M (B)-7
J| Fiatal fe d ő képzödm ények
| Tekto n ikus breccsa B a la ton fö ka já ri K va rcfillit Polgárdi Mészkő
38 B alatonfökajári K varcfillítb e h ato lt fúrások a Balatonfő terü letén
tabbak, a nagyobb redők alakja pedig megközelít- hetöen izoklinális.
A fő palásság síkjában helyenként markáns fod
rok láthatók. Megfigyelhető, hogy a fodrok a pa
lássági síkok keskeny övre korlátozódó megtöré
sével (kink zóna) kapcsolatosak. A palássági síkok a kink zónákban többnyire a dőlésirányba eső szárnyon hajlanak fel, ami rátolódásos jelleget mutat; a fodrok aszimmetriája a rátolódási öv dőlésirányát tükrözi.
A kőfejtőben számos kőzetrés található. Ezek közül némelyek - a redőtengelyhez viszonyított helyzetük alapján - genetikai párba vonhatók.
A szerkezeti elemek közül legidősebb a változó palásság (S,). Az ezt kísérő sávosság az anyagi összetétel heterogenitását tükrözi. Az S, palásság az összletet ért első izoklinális redőződés és meta
morfózis során keletkezett. Az Sj palásságú össz- let újabb gyűrődésével jött létre a jól megfigyelhe
tő izoklinális redőzöttség és az azt kísérő fő palás
ság (S2). A kink zónák hajlatai és fodrai, valamint a kink zónákban fellépő kvarcerek későbbiek. Vé
gül a legutolsó generációjú szerkezeti elemek a kőzetrések.
A Balatonfökajári Kvarcfillit a variszkuszi oro- genezis során deformálódott és metamorfizáló- dott. A fő kompresszió - a szerkezeti elemek mai helyzetéből levezethetően - ÉÉK -D DN y irányú volt, a redőtengelyek NyÉNy-KDK csapásúak.
Balatonfökajári Kvarcfillitet a típuslelőhelyen kívül a Balatonfő délkeleti részén még számos fúrásból ismerjük (38). Ezek döntő többsége víz
feltárás céljából mélyült.
Csekély mélységben Balatonfökajári Kvarcfilli
tet tártak fel a Balaton déli peremén, a balatoni kristályos küszöb területén mélyült vízfeltáró fú
rások is (39), [33].