A Soproni Kristályospala összlet képződmé
nyei évezredek óta napjainkig elsősorban építő
anyagként szolgálták az itt élő emberek gyakorlati szükségleteit.
A lejtőtörmelékből kitermelt kőzettömböket használta fel a halstatti kultúra népe várhelyi vé
dősáncainak erősítéséhez és temetkezési halmai
nak (tumulusok) építéséhez. Kristályospala töm
bökkel erősítették a Sánc-hegy, a Károly-magas- lat és az Istenszéke erődítéseit építő népek is vé
dőműveiket. A kiváló római építőmérnökök is felhasználták municipium rangú városuk, Scar- bantia építéséhez a kristályos alaphegység kőzet
anyagát. Kemény muszkovitgneisz tömbökből építették pl. az utcák és a városon átvezető boros
tyánkő út burkolatát [13], Feltehető, hogy az óko
ri üveghuták is felhasználták a Soproni Kristá
lyospala összlet kvarclencséinek, ill. kvarctelérei- nek anyagát. A Házhegy-árokban, valamint a Ká
nya-szurdokban feltárt őskohók vasérc nyers
anyaga pedig a pannóniai rétegekben található limonitkonkréciók mellett a csillámpalában levő törésvonalak limonitos telérbreccsája lehetett (?).
A középkortól századunk első felének végéig egyre nagyobb méreteket öltő kőbányászat szá
mos kisebb-nagyobb kőfejtőt hozott létre a hegy
ség területén és az előtér kristályospala kibúvása
in egyaránt. Nemcsak a kiváló tulajdonságokkal rendelkező gneiszét fejtették, hanem a települé
sekhez esetenként közelebb eső, jóval gyengébb 32
minőségű, de könnyebben fejthető és helyben található csillámpalát is. A Vöröshidi Csillámpala tagozat felső részén lencse alakú közbetelepülés
ként megjelenő disztén-leuchtenbergit kvarcitot (fehér kvarcit) az erdészet használta üzemi útjai
nak építésére. Keménységét és kopásállóságát magas kvarctartalmának és tömör szerkezetének köszönheti. Csupán a Récényi úti kőfejtőben fej
tik időszakosan, évi 100-200 m3 mennyiségben.
A gneisz kőfejtők közül jelenleg mindössze há
rom működik és a kitermelt kőanyag kisebb részét helyi építkezéseknél, a nagyobbik részét városi és erdészeti utak építésére használják fel. 1975-ben Sopron város tanácsának Várisi kőbányájában 17 000 tonna, a magyarfalvai Házhegy-árokban le
vő termelőszövetkezeti kőfejtőben 8000 tonna, a győri út melletti Kő-hegyen levő erdészeti kőfej
tőben [12] 2000 tonna követ fejtettek. Az üdülő
körzetbe eső Várisi kőfejtő megszüntetését kör
nyezetvédelmi indokok alapján, a magyarfalvai Házhegy-árok kőfejtő felhagyását pedig a rossz minőségű kőzetanyag miatt határozták el. Fej
lesztésre elsősorban a kő-hegyi fejtő alkalmas.
Mellette szól jó minőségű és díszítőkőnek is alkal
mas kőzetanyaga, jelentős kővagyona és a kedvező szállítási lehetőségek.
A hófehér, csillogó, levelesen-pikkelyesen el
váló leukofillitet korábban magánépítkezéseknél használták nemesvakolat készítéséhez. Igénylik
T á b la m a g y a rá z a to k [1 ] - [5 ]
[3]
'
[5]
kátrányos hengerelt áruk beszórásához, festékipa
ri és növényvédőszer vivőanyagaként való fel- használásra. Gyakorlati hasznosításának korlátot szab viszonylag csekély mennyisége. Különleges lehetőséget jelent szobrászati kisplasztikái alap
anyagként való felhasználása.
Az 1970-es évek elején részletes kutatás folyt a ritkaföldfémekben gazdag foszfátásványokat tar
talmazó kvarc-disztén-muszkovit pala földtani viszonyainak megismerésére. A főként lejtőtör
melékben található, de az Óbrennbergi Csillám
pala kvarc-disztén-muszkovit pala lencséihez 37
4. táblázat A Soproni Kristályospala összlet jelentősebb mesterséges feltárásai
A brennbergi barnakőszénaknákban feltárt kristályospala alaphegység
Borbála akna 268 m S opron akna 108-320 m -ig
Ilona akna 336 m Szt. István akna 582-639 m -ig
István akna 49 m Ú j H erm es akna 339-379 m -ig
M élyfúrásokkal feltárt kristályospala alaphegység A) Régi fúrások korszerű anyagvizsgálat nélkül
R ák-pataki fúrás 5. 121,5-123,6 m között
Bögöly-hegyi fúrás 6. 2 1 ,9 - 22,9 m között
K erek-hegyi fúrás 7. 175,0- m -ben
Poloska-bérei fúrás 10. 15,0- 17,0 m között
Ó brennbergi fúrás 13. 2 3 ,5 - 24,5 m között
Ó brennbergi fúrás 14. 6 ,6 - 9,2 m között
Rámel árki II . fúrás 292,0-311,8 m között
R ödel árki fúrás 560,0-574,0 m között
Blasian bányam ezői fúrás 227,0-230,1 m között
E rzsébet bányam ezői fúrás B -I 136,1-150,6 m között
M Á V D éli pu. fúrás 161,0-165,4 m között
Sörgyári fúrás 301,0-306,9 m között
V ízm űvek fúrása 334,2-393,6 m között
B randm ajori fúrás 129,0-135,0 m között
Jánostelepi fúrás S - l . 538,2-600,0 m között
B) M É V fúrások
Soproni-hegység S -5 , S -6 , S -7 , S -8 , S -34, S -39, S -4 7 , S -6 5 , S-68, S -69, S-73
Soproni-hegység, M uck kilátó S M k -1 , S M k -2 , S M k -3 , S M k-4
H ázhegy-árok H k -2 5 , H k -2 7 , H k -2 8
K ópháza, K ő-hegy K K h -1
Balf, H alászkunyhó BH k-1
C) Egyéb fúrások, korszerű anyagvizsgálattal
Soproni-hegység S - I I , S—II I .
Sopron, Récényi ú t SR-1
Soproni-hegység S -80, S -81, S -82, S -83, S -8 4 , S -8 5, S-86.
M agyarfalva M f-1 , M f-2
Ó bren n b erg Bb-1
Fertőrákos F r-2 2 , F rk -2 2 /b
R étegsorok a 15. ábrán
38
kötve szálban állóan is feltárt kőzetfácies csekély mennyisége miatt alkalmatlan a kitermelésre.
Végül a Soproni-hegység mint üdülőkörzet is figyelemre méltó szerepet játszik e társadalmi szükséglet kielégítésében. A fő ható tényezők ez esetben azonban már a geomorfológia, az éghajlat és a növényvilág; a kristályos alaphegység csak a magasba emelő fundamentum szerepét játszotta.
A hegységet felépítő földtani képződmények leg
jellemzőbb és legszebb feltárásait - védett és kar
bantartott geológiai alapszelvényekként, közért
hető rövid magyarázattal ellátva - ajánljuk a szak
emberek, a természetbarátok és minden érdeklő
dő figyelmébe.
Hidrogeológiai tekintetben a kristályospala összlet rossz víztározó, ill. vízadó. A kristályospa
la területen a víz a lejtőtörmelékből fakadó forrá
sokból lép a felszínre, vagy az ezekre telepített aknás kutakkal lehet feltárni. Vízhozamuk kicsi és erősen függ a csapadékviszonyok alakulásától.
A törmelék-források és ásott kutak vizében a H C 0 3 és S 0 4 ionok uralkodnak; vizük kemény és savas kémhatású. A felszíni vízfolyásokat az Ikva- patak vízrendszere vezeti le.
T á b la m a g y a rá z a to k [6 ] - [13]
[ 6 ] A N á n d o r-m a g a s la t a la tti k ő fe jtő ; a S o p ro n b á n - fa lv i G neisz típ u s fe ltá rá s a
[ 7 ] V a s -h e g y G lo rie tte csúcsa a la tti fe lh a g y o tt k ő fe jtő ; a g n e is z e s e d e tt g rá n itin je k c ió típ u s fe ltá rá s a
[ 8 ] V á ris i k ő fe jtő ; a b io tito s m u s z k o v itg n e is z típ u s fe ltá rá s a
[ 9 ] A S o p ro n i G neisz fo rm á c ió k ő z e tfa jtá in a k v é k o n y c s is z o la ti képe
A M u s z k o v itg n e is z 65 x , + N B B io tito s m u s z k o v itg n e is z 75 x , + N C A p ró s z e m ű m u s z k o v itg n e is z 75 x , + N D A p iito s gneisz 75 x , + N
[1 0 ] A S o p ro n i G neisz fo rm á c ió k ő z e tfa jtá in a k és a le u k o f illit v é k o n y c s is z o la ti képe
A A ró k a h á z i g n e isz v é k o n y c s is z o la ti képe 70 x , + N
B A ró k a h á z i g n e isz sávos e lv á lá s i lapja A te rm é s z e te s nagyság fe le
C S a u s s u rito s gn e isz 70 x , + |\|
D L e u k o fillit 70 x , + N [1 1 ] L e u k o fillit
A A le u k o f illit típ u s fe ltá rá s a ; S o p ro n A d y E. ú t B L e u k o fillit, la te rá ls z e k ré c ió s k v a rc le n c s é k k e l [1 2 ] G neisz k ő fe jtő , a g y ő ri ú t m e lle tti K ő-h e gye n [1 3 ] K ris tá ly o s p a lá v a l b u rk o lt ró m a i ú t; S o p ro n,
a V á ro s i Tanács é p ü le te m ö g ö tt
3 O
[10]
0
l^+t+T+t-1 Soproni Gneisz S o p ro nbánfalvi Gneisz
15 A Soproni Kristályospala összletbe h a to lt jelentősebb m élyfúrások
Irodalomjegyzék
Soproni Kristályospala összlet
Beu d a n t, F. S. 1822: Voyage m inéralogique et géologi- que en H ongrie, p en d an t l’année 1818. II. p. 547 és 661; I I I . pp. 17-23 és 29. - Paris.
Fazekas Via - Kosa László - Selm ec zi Béla 1975:
Ritkaföldfém ásványosodás a Soproni-hegység kristályos paláiban. - F ö ld t. K özi. 105/3, pp. Sopron-környéki leuchtenbergittartalm ú m eta- m orfitok keletkezésének problem atikájához. - F öldt. Közi. 117/1, pp. 31-45.
gyarországi p re-alp i m etam orfitok kialakulásá
nak vázlata. - F öldt. In t. Évi Jel. 1981-ről, pp.
449-466.
Ro m w alter Alfréd - Széki János - Ven d l Mik ló s
1937: A S opron környékén előforduló leuko- phyllit értékesítése ügyében elvégzett vizsgála
tok. - A Széchenyi T u dom ányos T ársaság m ű tani T á rsu la t nyugat-m agyarországi vándorgyű
léséhez. 1964. V. 28-31, pp. 19-29.
Internationale B odenkundliche Gesellschaft.
F ü h re r zűr Inform ationsreise dér I I I . K om m is- sion. Beilage 1. - (pp. 1-7). U ng. Geol. A nstalt.
Ve n d l Mik ló s1929: D ie G eologie dér U m gebung von Sopron. I. D ie kristallinen Schiefer. - B ányá
m éra. és E rdőm érn. Főisk. Bány. K oh. O szt.
K öziem . 1, pp. 225-291.
Ve n d l Mik ló s 1930: S opron környékének geológiája.
II. A neogén és negyedkor üledékei. - E rdészeti K ísérletek 32, pp. 1-74 és 267-354.
Ven d l Mik ló s 1933: D aten zűr Geologie von B renn- berg u n d Sopron. M it besonderer R ücksicht auf die T ektonik von B rennberg. - B ányám éra, és E rdőm érn. Főisk. Bány. K oh. O szt. K öziem . 5, pp. 3 8 6 ^ 1 2 (4 0 4 ^ 1 2 ).
Ven d l Mik ló s1933: Előzetes közlem ény a K eleti-A l- pok északkeleti részében előforduló leukofillitek szárm azásáról. - F ö ld t. K özi. 6 3 /1 -6 , pp. 57-62.
Ve n d l Mik ló s1934: G eologischer F ü h re r fü r die S tu- dienreise des A rbeitsausschusses des In tern atio - nalen V erbandes forstlicher Forschungsanstal- ten im Jahre 1934. - In tern at. V erband forstli
cher Forschungsanstalten Sopron, U ngarn.
Ve n d l Mik ló s1936: G eologischer A ufbau dér U m ge
bung von S opron u nd geologischer F ü h re r in den W aldungen dér k. ung. F reistad t Sopron. - IX . K ongress des In t. V erb. F orstl. F orsch u n g s
anstalten. U n g arn ., pp. 1-13.
Ven d l Mik ló s 1936: S opron város földjének földtani felépítése. - R öttig-R om w alter, Sopron.
Ve n d l Mik ló s1939: E in L eukophyllit aus den H ohen T a u e rn u n d einiges üb er die L eukophyllitfrage.
- B ányám éra, és E rdőm érn. Főisk. Bány. K oh.
O szt. K öziem . 11, pp. 279-285.
Ve n d l Mik ló s - Ro m w a lter Alfréd 1930: Beitráge zűr K en n tn is dér Leukophyllite. - B ányám éra, és E rdőm érn. Főisk. Bány. K oh. O szt. K öziem . 2, pp. 366-373.
We id in g e r István 1975: A soproni központi kristályos alaphegység T h és ritkaföldfém tartalm ú kőzet- törm elékeinek irányítottsági vizsgálata. — F öldt. K ú t. 18/4, pp. 5-9.
We id in g e r István - Kosa László 1975: A soproni kristályos alaphegység term észetes radioaktív te reinek összehasonlító m atem atikai statisztikai vizsgálata. - F öldt. K út. 18/4, pp. 1-4.
Wo l f, H . 1870: D ie S tad t O edenburg u n d ihre U m ge
bung. - Tb. k. k. geol. R eichsanst. 20/1, pp.
15-64 (15-21 és 24-26).
Zip s e r, C. A. 1817: V ersuch eines topographisch-m ine- ralogischen H andbuches von U n g ern . - pp.
47-48 és 266-267.
C. F. W igand O edenburg.
47