Az 1957-ben lemélyített Bük-1 és 2 jelű szén
hidrogénkutató fúrások különböző árnyalatú szürke mikrokristályos dolomitot tártak fel a Kis
alföld paleozóos medencealjzatában. A Büki Do
lomitnak elnevezett képződménybe hatolt ezenkí
vül még a Bük-3, az Ölbő Ö1-4, 6 és 8, a Rába-
A dolomit világosszürkétől sötétszürkéig válto
zó, tömör, aprókristályos, helyenként néhány cm- es kvarc-szericit lencséket tartalmaz. Ezek ismét
lődése jelzi a kőzet palásságát. Gyakran repede
zett, breccsás szerkezetű.
A dolomithoz kapcsolódó márgapala, kvarcfil- lit, homokkőpala és kloritosodott vulkanoklasztit rétegek a Mihályi Fillit formációhoz képeznek átmenetet. A Büki Dolomit legközelebbi megfele
lője a Hoffmann Károly által leírt egyházasfü- zesi (Kirchfidisch) devon dolomit.
Fejlődéstörténet
A Rábamenti Metamorfit összlet az Alpidák azon ópaleozóos, üledkes eredetű összleteihez tar
tozik, amelyek sem a hercini (variszkuszi), sem az alpi orogenezis folyamán nem szenvedtek jelentős metamorfózist. Ide tartozik a grazi paleozoikum és a Drauzug eredetű Dunántúli-középhegységi egység is.
A vulkáni eredetű közbetelepüléseket is tartal
mazó rétegsor az ópaleozoikum idején, feltehető
en az ordoviciumban és a szilur időszakban kelet
kezett, geoszinklinális jellegű homokos, aleuroli- tos, agyagos-márgás kifejlődésű összletként. A devon dolomit az elsekélyesedő üledékgyűjtő jel
legzetes képződménye.
A Rábamenti Metamorfit összlet a hercini hegységképződés idején - az egymást keresztező palássági irányok alapján feltehetően több fázis
ban - igen kisfokú, ill. kisfokú regionális meta
morfózist szenvedett. Mai helyére - EENy-i irá
nyú mozgással - az alpi takaróredők kialakulásá
val egyidejűleg, a középsőkréta és az oligocén vége között került. Ezt követően a miocén során mélybe süllyedt és a Rába-vonal mentén a trachit vulkanizmus hatása alá került (kaolinosodás, szi- deritesedés).
A fiatal képződményekkel fedett kőzettömeg a Penninikum felett takaros, pikkelyes és torlódásos jellegű településben helyezkedik el (31).
Gyakorlati vonatkozások
A kisalföldi mezometamorf képződmények és a Rábamenti Metamorfit összlet szénhidrogénku
tatás szempontjából eddig meddőnek bizonyult.
Csak a Mihályi M -l jelű fúrás tárt fel széndioxid
felhalmozódást a paleozóos alaphegység legfelső mállott és repedezett részében kialakult tároló
ban. Az összesen mintegy 60-70 millió m3 ásvány- vagyont időközben gyakorlatilag letermelték.
Hidrogeológiai szempontból a Büki Dolomit
nak van gyakorlati jelentősége. A gyógyító hatású hévizet feltáró első fúrásokat (Bük-1 és -2) az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt mélyítette 1957-ben. A Bük-3 jelű fúrást már hévízkutatás céljából létesítették. Jelentős vízmennyiséget a Bük-1 és -3 jelű fúrásból kaptak. A Bük-1 jelű fúrás 1003-1282 m-ig haladt szürke kristályos
86
dolomitban, ill. tektonikus eredetű dolomitbrecs- csában. 1961-ben történt termelésbe állításakor 10-15 atm. nyomású, 56 °C hőmérsékletű, 5000 1/perc maximális vízhozamot mértek.
A Bük-3 mélyfúrás 1005-1100 m-ig haladt Bü
ki Dolomitban. Vizhozama 2300 1/perc a térszín
hez viszonyított 1 m magasságban. A hévíz hő
mérséklete 57 °C; kémiai karaktere alkáliákat tar
talmazó hidrogénkarbonátos jellegű, jelentős ha
logén nyomelem-tartalommal.
Az 1 liter gyógyvízben levő oldott anyagok io
nokban kifejezett és mg-ban megadott mennyisé
gét az Országos Közegészségügyi Intézet 1977.
évi vegyelemzése alapján közöljük (9. táblázat).
A büki gyógyvíz fürdőkultúra formájában reumás betegségek gyógyítására, ortopédiai utókezelésre és ivókúra formájában különbözú emésztőrend
szeri betegségek gyógyítására alkalmas. A gyógy
fürdő egész évben üzemel.
A Rás-1 jelű szénhidrogénkutató fúrás 1964- ben Rábasömjén mellett nagy sótartalmú termál
vizet tárt fel. 1966-ban került sor a fúrás hévíz- kúttá való kiképzésére és részletes vizsgálatok el
végzésére. A legnagyobb vízhozam 2950 m3/nap volt 2,7 atm. kútfejnyomás mellett. A víz hőfoka 83 °C, sótartalma a 60 000 mg/l-t is meghaladta.
A víz hasznosítását ipari sókinyerés céljára a VEGYTERV vizsgálta meg 1967-ben. A többféle módszerrel elvégzett sókinyerési kísérletek és gazdaságossági számítások alapján a víz kősókész
lete ipari célú sókinyerésre nem bizonyult elegen
dőnek. 1969 óta a sárvári járási kórház nőgyógyá
szati balneológiái részlege használja fel jó ered
ménnyel a hévizet. 1973-ban hévízkutatási céllal újabb két fúrás mélyült (Rás-2 és -3). Ezek
lehe-87
9. táblázat Egy liter büki gyógyvízben levő oldott anyagok ionjainak mg-ban megadott mennyisége
m g m g egyenérték T h an -féle
egyenérték %
N á triu m N a + 1920 83,52 74,47
A m m ónium N H ” 15,8 0,79 0,70
K alcium Ca2 330 16,44 14,65
M agnézium M g2 69,1 5,71 5,08
Vas Fe+ 1,68 0,06 0,05
M angán M n* N em m utatható ki
K álium K + 221 5,66 5,05
A kationok összege: 2557,6 112,18 100,00
N itrá t N O ” N em m u tath ató ki
N itrit N O ” N em m u tath ató ki
K lo rid C l” 923 26,03 22,26
B rom id B r” 0,43 0,01 0,01
Jo d id J ” 0,55 0,00 0,00
F lu o rid F ” 2,3 0,12 0,10
Szulfát SO 2” 86 1,78 1,55
H idrogénkarbonát H C O ” 5300 86,9 75,65
Szulfid S2” N em m u tath ató ki
Összes foszfát P O 2”4 0,8 0,03 0,03
Az anionok összege: 6313,1 114,87 100,00
M etabórsav H B O z 19 -
-M etakovasav H 2S i 0 3 42 -
-Szabad szénsav C 0 2 656 -
-O ld o tt oxigén -O , N em m u tath ató ki
Ö sszesen: 9587,7 227,05
3 1 F ö l d t a n i m e t s z e t a R á b a m e n t i M e t a m o r f i t ö s s z l e t e n k e r e s z t ü l
...•••• j Quarter Felsöpannóniai
;•/ - ; "'l Alsópannóniai P i i Miocén
MaDamenti M etamomt ossziet
n= Büki D olom it form áció Mihályi Fillit form áció
Nemeskoltai Homokköpala f. ÉÉK- i vergenciájú takaros szerkezet
tővé tették a lelőhely lehatárolását és a sós termál
víz készletének meghatározását:
- a hévizet 1800 m alatt települő tortonai mész
kő és devon dolomit tárolja,
- a lelőhely egy kb. 10 km2 nagyságú alaphegy- ségrögre korlátozódik,
- a dinamikus készletből kitermelhető kősó 7,6 tonna/nap, a statikus készletből kitermelhető kősó összesen 29 000 tonna.
A hévíznek magas bróm-, jód- és rádiumema- náció-tartalma van. Gáztartalma uralkodóan széndioxidból áll; a gáz-víz arány 3,4-11 m3/m3.
[
2 6]
97 m ineral assem blages, illite crystallinity, — b0 and coal ránk data. - A cta Geol. H ung. 30/1-2, pp.
Kovács Lajos1967: M agyarország regionális földtana.
Kőrössy László 1958: A datok a K isalföld m élyföldta
nához. - Földt. K özi. 88/3, pp. 291-298.
Kőrössy László 1965: N yugat-m agyarországi m eden
cék rétegtani és szerkezettani felépítése. - Földt.
Közi. 95/1, pp. 22-36.
Kü p p e r, H . 1965: A usztria földtani kutatásának újabb eredm ényei és jelentőségük M agyarország föld
tana szem pontjából. - F öldt. Közi. 95/3, pp. szaki m edencealjzat kőzettani változásainak m eghatározása tellurikus frekvenciaszondázással a K isalföldön. - M agyar Geofiz. 8 /5 -6 , pp. variábilis ingákkal végzett relatív gravitációm é
rései. - M agyar G eodéz. In t. K öziem . 7, pp.
1-116.
Oravecz János 1964: Szilur képződm ények M agyaror
szágon. - F öldt. K özi. 94/1, pp. 3-9.
Pa p p Sim o n 1939: A M agyar Amerikai O lajipari Rész
vénytársaság földiolaj- és földigázkutatásai a D u nántúlon. - Bány. K oh. L apok 72/9, pp.
200-241.
Ságh y György - Vá n d o r Béla - Varga Im re 1967:
A kisalföldi refrakciós m érések földtani eredm é
nyei. - F öldt. K özi. 97/2, pp. 160-166.
Vadász Elem ér1954: M agyarország földtani nagyszer
kezeti vázlata. - M T A M űsz. T u d . O szt. K özi.