Mindezek értelmében egy budapesti, elit iskola tanulójának egészen más gyermekképe lesz, mint a kistelepülésen lévõ, szegregált szakmunkásképzõ intézmény diákjának. De más lesz annak a tanulónak a személyiségfejlõdése is, aki olyan iskolában tanul,
l Ahol modern tanulási környezetet alakítanak ki (2.sz. és 3.sz. kép)
2. sz. kép: Egy budapesti szakiskola Dobbantó osztálya
3. sz. kép: Egy vidéki szakközépiskola Dobbantó osztálya
Picit emlékezzen vissza! A fejezet elején elolvasott szakiskolai osztály esetében az Ön képze-letében milyen tanulási környezet jelent meg? Milyen osztályterem képe rajzolódott ki? Mi-lyen tereket látott maga elõtt?
l Ahol a tanítási tartalmakat a tanulók érdeklõdéséhez kötik.
Nem steril módon elõkészített, kész receptek mentén kell a tanulási folyamatról gondol-kodni, hanem sokkal rugalmasabban, az adott tanulócsoport, az egyes diákok szükségleteit figyelembe véve. A hangsúly az iskolában nem a befogadhatatlan mennyiségû információ közvetítésén van, hanem a sokféle információforrás (tanár, szülõ, osztálytárs, könyv, Inter-net, televízió stb.) párhuzamos használatán, a nyert információk értelmezésén, rendszerezé-sén, az egyén élethelyzeteiben történõ felhasználásán van. Ennek elengedhetetlen része, hogy a tanár arra késztesse tanítványait, hogy vele együtt gondolkozzanak, próbáljanak saját megoldást keresni, majd osszák meg azt a felnõttekkel és társaikkal (Szivák, 2003.). Az, hogy a diákjaink a helyes válaszokat adják-e vagy sem, ebbõl a szempontból nem is igazán fontos, hiszen ha mindenre tudnák a helyes választ, akkor nem kellene iskolába járniuk. Sok-kal fontosabb az, hogy a tanuló hogyan jut el a megoldásig, és az, hogy érezze, gondolatait,
ötleteit komolyan veszik. Azaz lássa, hogy mások mindent megtesznek annak érdekében, hogy megértsék az õ gondolatmenetét, amit aztán összehasonlítanak a magukéval. A diákok soha nem tiszta lappal kezdik meg a tanulási folyamatot. Általában már tudnak valamit az adott dologról, olvastak vagy hallottak már róla a barátaiktól, láttak egy ilyen témájú filmet, korábban már találkozhattak hasonló helyzettel vagy problémával, és saját stratégiát alakítot-tak ki annak kezelésére. Ez a „hozott” tudás természetesen még nem az, amit a tanár meg sze-retne mutatni az osztályának.
l Ahol a különféle tevékenység formákhoz kapcsolják a szervezési módokat.
Az iskola gazdag tevékenység kínálata olyan diákok önbecsülését, önértékelését, az is-kolához fûzõdõ pozitív viszonyát is kialakíthatja, akik a tanulmányi területen egyébként siker-telenek maradnának. Az iskolának egyre inkább arra kell törekednie, hogy olyan szituáció-kat, helyzeteket teremtsen, melyben a gyermekek a társas élményt megélhetik, a szociális kompetenciáik, érzelmi intelligenciájuk fejlõdhetnek. A nyitott nevelõi légkör megerõsítheti a barátságokon alapuló közösségek kialakulását is. Így például a tanórán kívüli foglalkozások gazdagíthatják egy-egy intézmény személyiségfejlesztõ programjait, s támogatják a tanulók megismerésének lehetõségeit, növeli a differenciálás hatékonyságát. Rugalmas idõszervezést alkalmaznak (epocha, projekt, modul), az órák órarendi rendje is más értelmet kap. Többek között az alkalmazott módszerek megújulását kívánja (csoport munka, projekt, kooperatív technikák), de tágabban kell értelmeznünk a motivációt, és a tanuló különbözõ területeken nyújtott teljesítményének értékelését is.
l Ahol a pedagógusok új szerepben vannak.
A gyermekek egyediségére figyelemmel levõ pedagógusoknak térben és szemléletben egyaránt ki kell lépniük a megszokott központi helyükrõl. Az osztálytermet át kell adnia a diá-koknak, akik egyéni, pár és csoportos foglalkozások során maguk is aktív résztvevõivé vál-nak saját tanulásukvál-nak. A pedagógus látszólag háttérbe is szorul (nem áll a terem közepén), de valójában továbbra is õ irányítja a tanulási folyamatot. Munkája sem lesz kevesebb, csak egészen más. Míg korábban azt gondolta végig, hogy milyen lépésekben tudja hatékonyan el-mondani a tananyagot, most azt kell aprólékosan megterveznie, hogy milyen differenciált te-vékenységekkel, egyénre szabott feladatokkal tudja a diákokat segíteni abban, hogy maguk ta-láljanak válaszokat az általuk megfogalmazott kérdésekre.
Gyakran elhamarkodottan, dühösen mondunk ki olyan bántó megjegyzéseket, leegysze-rûsítõ kijelentéseket, megbélyegzõ kategóriákat (pl. motiválatlan osztály, tudatlan gyerek, ma-gatartás zavaros) melyeket már a kimondás pillanatában is megbánunk. Pedagógusként érde-mes átgondolni szavunk súlyát, tetteink hosszú távú következményeit. A tanárok és a diákok viselkedése egyaránt összetett, hátterében számos elem és indíték húzódik meg. Nyitottnak kell lenni ennek megismerésére.
Felhasznált irodalom
Cserné Ádermann Gizella (1986):Önmagát beteljesítõ jóslat a pedagógiában. Tankönyvki-adó, Budapest.
Kolozsváry Judit (2006): Tanítók és gyermekek a huszonegyedik század iskolájában. In: Sza-bó Mária (szerk.):A jövõ elõszobája,OKI, Budapest, 165–185.
Lénárd Sándor és Rapos Nóra (2009):Fejlesztõ értékelés.Gondolat Kiadói Kör, Budapest.
Nahalka István (2010): Az iskolarendszer esélyegyenlõtlenségeket kezelõ folyamatai a PISA 2006 felmérés tükrében. In:Új Pedagógiai Szemle3. 28.
Szivák Judit (2003):A reflektív gondolkodás fejlesztése.Gondolat Kiadói Kör, Budapest.
Szakirodalmi ajánlás a továbbgondoláshoz
Nahalka István (2007):Esélyegyenlõtlenség az iskolában: Helyzetelemzés és lehetséges fel-adatok.URL: http://www.oktatasikerekasztal.hu/ulesek/070502/nahalka_eselyegyenlot-lenseg_az_iskolaban.pdf
A szerzõ összefoglalja, milyen körülmények alakították ki, hogy hazánkban a szelektív isko-larendszer gyökeresedett meg, ez milyen módon konzerválja a társadalmi esélyegyenlõtlen-séget, hogyan befolyásolja a tanulói eredményességet. Részletesen kifejti, hogy egy kompre-henzív iskola milyen konkrét pedagógiai fejlesztési folyamat megszervezésével, valamint a jogszabályok megfelelõ átalakításával érhetõ el.
Knausz Imre: Mi a nevelés? In:Taní-tani Online.
URL: http://www.tani-tani.info/mi_a_neveles
A szerzõ elgondolkodtató írása arról szól, hogy a pedagógusoknak, iskolai tanároknak, ho-gyan kellene a nevelésrõl, az iskolai tanításról gondolkodnia, ezzel a diákok tanuláshoz, mû-velõdéshez való viszonyát is alapjaiban lehetne újra értelmezni.
Bognár Mária (2011, szerk.):Az FSZK Dobbantó projektje.
URL: http://fszk.hu/
Ez a tanulmánykötet részletesen bemutat egy 4 éves fejlesztési folyamatot, melyben lemorzso-lódásnak kitett szakiskolai fiatalok számára készült egy új tanulási környezet, melynek révén minimalizálni lehetett a diákok iskolai kimaradását egyben sikerült felkészíteni õket a közép-iskolai tanulmányok eredményes befejezéséhez.