Mire utalt akkor Szandra, amikorhátrányos helyzetrõlbeszélt? Ezt pontosan nem tudhatjuk, Szandra nem osztotta meg velünk. Tõle csak annyi konkrétumot tudunk, hogy egy szakmun-kásképzõ 11. osztályában volt, ahova fiúk (is) járnak. Elképzelhetõ, hogy a látogatás elõtt
Szandra alaposan tanulmányozta a tanulók lakhatási körülményeit és szüleik képzettségét, majd ez alapján tette meg kijelentését. De az is elképzelhetõ, hogy a tanulói sokféleséget hiány-ként dekódolta, és a hátrányos helyzeten azt értette: „nem olyanok, mint én”. Az alábbiakban a hátrányos helyzet kifejezés jogi és kulturális értelmezését tekintjük át.
Ahátrányos helyzet két megközelítésben is értelmezhetõ. Megkülönböztethetjük ma-gyar jog által használt törvényi kategóriát, illetve a fogalom kulturális értelmezését.
„A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása
67/A. § (1) Hátrányos helyzetû az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogo-sult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a) a szülõ vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyer-meket együtt nevelõ mindkét szülõrõl, a gyergyer-meket egyedül nevelõ szülõrõl vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
b) a szülõ vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyer-meket nevelõ szülõk bármelyikérõl vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének idõpontját megelõzõ 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskere-sõként nyilvántartott személy,
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapít-ható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlõdéséhez szükséges feltételek.
(2) Halmozottan hátrányos helyzetû
a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagyko-rúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott kö-rülmények közül legalább kettõ fennáll,
b) a nevelésbe vett gyermek,
c) az utógondozói ellátásban részesülõ és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnõtt.”12
12 http://www.complex.hu/kzldat/t1300027.htm/t1300027_6.htm
Aki a hátrányos helyzetet, mint jogi kategóriát jelentõ kifejezést használja, a szülõk képzettsé-ge, munkaerõ-piaci helyzete és lakáskörülményei alapján határozza meg a gyermek státuszát, és különtámogatásra való jogosultságát. A jogi megközelítésben a fenti,A gyermekek védel-mérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénybõl származó idézet alapján határozható meg, hogy valaki hátrányos helyzetû-e. Természetesen a jog is kultúrába ágya-zott diskurzus, ezért fontos megértenünk azt is, hogy kulturálisan hogyan értelmezhetõ a hát-rányos helyzetkifejezés.
A „hátrányos helyzet” kifejezés kulturálisan is értelmezhetõ, és nagyon gyakran így is használják. A multikulturális pedagógia szakirodalmában olvashatunk arról, hogy a hátrá-nyos helyzet kifejezés szorosan kötõdik a társadalmi sokféleségrõl szóló diskurzusok egyiké-hez, az úgynevezettkompenzáló megközelítéshez.
Ez a megközelítés a társadalmi sokféleséget a kulturálisan meghatározott csoportok köz-ti különbségekben látja, ellentétpárokat alakítva ki. Az ellentétpárok egyik tagja általában a domináns kulturális csoport normáját képviseli (azaz: ilyenek vagyunk mi), míg a másik tag annak nem domináns értékpárja (azaz: ilyenek õk).
Az amerikai szakirodalom közmondásos domináns normája a „WASP Male” – azaz aWhite (fehér) – AngloSaxon (angolszász) – Protestant (protestáns) – Male (férfi).Ezt a rö-vid jellemzést az amerikai társadalom leginkább domináns csoportjára szokták használni, az amerikai elit legnagyobb része megfelel a leírásnak. Ez persze Magyarországra vonatkoztat-va egy picit módosul, mindig a helyi normáknak megfelelõen. Ez természetesen már önma-gában is ellentétekkel teli helyzet, hiszen a „norma” ugyanúgy kulturális-társadalmi konst-rukció, mint a hozzá viszonyított „hátrányos helyzet”. Minden társadalomban, minden közösségben más és más jellemzõk alapján határozzák meg a normát (errõl lásd Beilleszke-désre nevelünk?és aHogyan alakulnak ki a normák?címû írásokat). Ha a normától bizo-nyos eltéréseket hiányként értelmeznek, akkor ezt a kulturálisan definiált „hiányállapotot”
hátrányos helyzetként írhatjuk le.
A társadalmi sokféleséget úgynevezett másságteremtõ dimenziókban alkotjuk meg. Ezek a fajhoz/etnikai csoporthoz tartozás, a gazdasági és társadalmi státusz, a vallás, a szexuális orientáció, a társadalmi nem (gender) és a beszélt nyelv.
Domináns vagy nem domináns csoport Magyarországon?Keress példákat a táblázat kategóriáira!
fehér, magyar, középosztálybeli, keresztény, heteroszexuális, férfi, sportos alkatú, kövér, öreg, fiatal, roma, arab, fekete bõrû, ázsiai, sváb, zsidó, muszlim, leszbikus, homoszexuális, biszexuális, szegény, diszlexiás, segélybõl élõ, tájszólást haszná-ló, kiskorú, magyar nyelvû, szlovák kerekesszékes, nõ, vietnami munkanélküli, arab, kerékpáros, vegetáriánus, piréz, siket, lisztérzékeny, gazdag, egyedülálló szülõ
Másságteremtõ kategória Domináns Nem domináns
Társadalmi faj-fogalom fehér fekete, ázsiai
Etnikai csoport magyar
Társadalmi nem (gender) Gazdasági és társadalmi stá-tusz
Szexuális orientáció Anyanyelv Vallás
Egyéb, külsõ jegyek
Képességek, egészségi állapot Kor
Egyéb
A feladatnak természetesen számtalan jó megoldása lehet, hiszen az egyes közösségekben más és más csoportok jelenhetnek meg a domináns és a nem domináns szerepkörben is, és egy csoport különbözõ helyzetekben lehet domináns és nem domináns is. Továbbá, a csopor-tosítás során azzal is szembesülhetünk, hogy az egyének egyszerre lehetnek tagjai domináns és nem domináns csoportoknak is. Könnyen el tudunk képzelni egy sportos alkatú, homosze-xuális férfit, vagy egy fiatal, középosztálybeli muszlim nõt, de egy fiatal, keresztény romát is.