• Nem Talált Eredményt

Lady Cicely. Rankin

In document Endre Ábrányi (Pldal 85-90)

Lady Cicely.

Jó reggelt. Beléphetek?

Rankin.

Kérem, tessék. (Lady Cicely bejön a legközelebbi asztalsarokig. Nincs rajta egy darab utiruha sem s szakasztott úgy van öltözve, mintha Surreyben volna egy nagyon forró napon.) Foglaljon helyet, lady Cicely.

Lady Cicely,

(az asztaltól balra eső szék mellé áll). Milyen szépen bebutorozta a szobáját a ki­

hallgatáshoz !

Rankin

(kétkedőleg). Csak legalább elég ülő­

helyünk volna. Az önök amerikai kapitánya ebben

a székben fog elnökölni, s akkor már csak egy marad sir Howard és egy a milady számára. Majd azt mondtam volna, milyen szerencse, hogy az önök barátja, a yacht tulajdonosa kificzamította a lábát és nem lehet jelen. Nem hinném, hogy megfér a törvényszék tekintélyével, ha Kearney kapitány emberei a padlón fognak kuczorogni.

Lady

Cicely. Nem fognak azért panaszkodni.

Mit tud a foglyokról?

Rankin. Mindjárt idehozzák őket a városi börtönből.

Lady Cicely. És hol van az a bamba öreg kádi, meg az én szép sejkem, a Szidi? Beszélnem kell velők a kihallgatás előtt, mert egészen hamis képet fognak adni Kearney kapitánynak arról, a mi történt.

Rankin. Nem beszélhet velők, milady. Tegnap éjjel hazavonultak váraikba, a hegyek közé.

Lady Cicely (elragadtatva). Nem lehet 1 (Leül az asztaltól balra eső székbe.)

Rankin. Hazavonultak bizony. A szegény kádi annyira megrémült a sok rossz hírtől, a mit a spanyol flotta pusztulásáról hallott, hogy nem merte magát rábízni egy amerikai kapitányra. (Szemrehányó tekintettel.) Ide visszajövet úgy látszik, hogy a milady nagyon ráijesztett a szegény emberre azzal, hogy milyen vakbuzgó keresztyének az amerikaiak.

Milady főkép önmagát okolhatja, hogy a kádi nem maradt itt.

Lady

Cicely.

Hála legyen Allahnak. Milyen nehéz kő esett le a szivünkről, mister Rankin.

Rankin (elképedve). De miért? Hát ön nem látja be, milyen szükséges az ő tanúvallomásuk?

Lady

Cicely.

Az ő tanúvallomásuk! Hiszen Brassbound kapitány mvartérése. 6

ez mindent elrontana. Képesek volnának akár hamisan esküdni, annyira gyűlölik azt a szegény Brassbound kapitányt. (Megint feláll.)

Rankin

(ámulva). ön szegény Brassbound kapitánynak nevezi? Hát nem tudja milady, hogy ez a Brassbound — Isten bocsássa meg nekem, hogy megítélem I — de mégis csak szemenszedett gazember? Nem hallotta, mit mondott róla sír Howard tegnap éjjel a yachton?

Lady Cicely.

Félreértés az egész, mr. Rankin ; merő félreértés. Higyje el nekem, ön éppen most mondta: Isten bocsássa meg, hogy megítéli 1 No látja, az egész perpatvar ezen fordul meg. Brass­

bound kapitány éppen úgy gondolkodik, mint ön, az a nézete, hogy egyik ember nem ítélkezhetik a másik felett; és minthogy Howard évi ötezer font jövedelmet húz, csakis azért, hogy ítélkezik az emberek felett, a szegény Brassbound kapitányt közönséges anarkistának tartja. Rettentően hajba- kaptak ott a kastélyban. Igazán ne adjon arra, a mit sir Howard mond róla : nem szabad arra adni.

Rankin.

De a viselkedése —•

Lady Cicely.

Szent emberhez illő volt, mr.

Rankin. Úgy viselte magát, a mint ön, a mikor elemében van. Megbocsátott Sir Howardnak és mindent elkövetett, hogy megmentse.

Rankin.

Elámulok, lady Cicely.

Lady Cicely.

És vegye tekintetbe, mekkora volt a kisértés, hogy rosszul bánjék velünk ! hiszen mind a hatalmában voltunk.

Rankin. A

kisértés I Hja, persze! Csakhogy ön sokkal szebb, milady, semhogy kiszolgáltatta volna egy csomó törvénytől elrugaszkodott férfi­

embernek.

Lady Cicely

(naivul). Istenem, ez csakugyan igaz ; és nekem soha eszembe sem jutott! No de már ezek után minden lehetőt meg kell tennie, hogy megmentse a kapitányt.

Rankin

(tartózkodón). Nem ; ezt nem hinném, lady Cicely. Én attól tartok, hogy az ön jó szivét és gyöngéd lelkét megtévesztette az a Brassbound kapitány. Megvitattuk a kádival meg sir Howard- dal is és meglehetősen tisztában vagyok az iránt, hogy Brassbound kapitány csak olyan, mint a többi zsivány.

Lady Cicely

(látszólag mélyen meghatva). Hátha nem is lehet egyéb, mr. Rankin? Ha önnek ez a nézete, az én szememben ez sokat árt neki; önnek sokkal alaposabb emberismerete van, mint itt bárki másnak. Talán tévedtem. Csakhogy azt hittem, hogy ön talán mégis segíteni akar egykori barátja fián.

Rankin

(elképedve). Egykori barátom fián ! Hogy érti ezt?

Lady Cicely.

Oh! Hát sir Howard nem mondta el önnek? Tudniillik kiderült, hogy Brassbound kapitány az unokaöccse sir Howardnak, fia elhalt öccsének, a kit ön ismert.

Raukin

(lesújtva). Fel is tűnt nekem a nagy hasonlatosság, akkor este, a mikor idehivattuk.

Igaz ; igaz. Nagybátya és unokaöcs.

Lady Cicely.

Igen : azért is vesztek össze.

Rankin

(úgy érzi, hogy vele méltatlanul bántak).

Azt hiszem, hogy sir Howard ezt megmondhatta volna nekem.

Lady Cicely.

Persze, ez kötelessége lett volna.

Látja, hogy sir Howard csak az egyik felét mondja el a történetnek; Sokáig volt ügyvéd és ez megérzik

6*

rajta. Ne higyje azért, hogy álnok a természete ; hogyha történetesen papnak nevelik, minden bizonnyal a teljes igazságot mondta volna el önnek.

Rankin

(annyira meg van zavarodva, hogy nem képes többé a saját sérelmével foglalkozni). Lady Cicely, én elmegyek a börtönbe, látnom kell azt a fiút. Talán egy kicsit szilaj volt, de nem enged­

hetem, hogy a szegény Miles fia idegen börtönben senyvedjen, baráti vigasz nélkül.

Lady Cicely

(sugárzó arczczal). Oh, milyen jó ember ön! Igazán arany a szíve, mr. Rankin.

De mielőtt elmegy, dugjuk össze a fejünket és süssük ki, hogyan használhatnánk ki mindent az ő javára, persze a megengedett határok között.

Rankin

(meglehetős bambán). Ez a váratlan fordulat úgy megzavart, hogy —

Lady Cicely.

Persze, persze. Hogyne zavarta volna meg. De nem gondolja, hogy az amerikai kapi­

tányra sokkal jobb hatást tenne, ha Brassboundon tisztességesebb öltöny volna ?

Rankin.

Biz az meglehet. De hát hogyan ejtsük a módját Mogadorban . . .

Lady Cicely.

Óh, én erre is gondoltam. Tudja, hogy most visszatérek Angliába s útba ejtem Rómát és egész láda ruhát viszek a bátyámnak. A bátyám ugyanis nagykövet, mr. Rankin s így nagyon sokat kell adnia az öltözködésére. Ma reggel idehozattam a ládát. Ön megtehetné, hogy elviteti a börtönbe s Brassbound kapitányt egy kissé kiöltözteti. Mondja azt, hogy irántam való tiszteletét bizonyítja be, ha átöltözködik, s ő meg fogja tenni. A dolog nagyon egyszerű. Két négerfiú már odakünn vár, hogy el­

vigyék a podgyászt. ön megteszi; tudom, hogy

meg-teszi. (Az ajtóhoz tolja.) És mit gondol, lesz-e még elég idő a borotválkozásra?

Rankin

(teljesen me gzavarodva megadja magát).

Mindent el fogok követni.

Lady Cicely.

Óh tudom. (Mialatt Rankin kimegy.) Egy szóra még, mr. Rankin. (Rankin visszajön.)

A

kádi nem tudta, hogy Brassbound kapitány unokaöccse sir Howardnak?

In document Endre Ábrányi (Pldal 85-90)