A primer kutatás 2005. évben kezdıdött65, a Széchenyi Terv részeként kidolgozott „Az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program” keretében meghirdetett pályázatok vizsgálatával. A kutatás kezdeti fázisában azzal a ténnyel kellett szembesülni, hogy az elızı idıszakokban kiküldött adatlapok csak részben szolgáltattak alapot arra, hogy objektíven lehessen mérni a megvalósult beruházások hatásosságát. A támogatottak részérıl visszaküldött adatlapok többnyire hiányosan voltak kitöltve, illetve számos esetben az alapvetı logikai összefüggéseknek ellentmondva kerültek az értékek meghatározásra (pl.
a társaság mérleg szerinti eredménye eltérı volt az adott évi eredmény-kimutatásban és a mérlegben stb.). Ezen túlmenıen a támogatottak egy része sajnos az adatszolgáltatási kötelezettségének sem tett eleget, amely annak tudható be, hogy a pályázó és az üzemeltetı személye eltérı volt (a támogatási szerzıdések minderre lehetıséget teremtettek).
Mivel az objektív elemzéshez a szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, ezért 2006.
márciusában egy új hatásvizsgálati adatlap került kidolgozásra. A Széchenyi Terv keretében meghirdetett jelentıs összegő turisztikai beruházást képviselı projektek teljes körő hatékonyságvizsgálatával a Magyar Turisztikai Hivatal bízott meg, így az adatlapok kidolgozását, elküldését és feldolgozását is saját kutatásom keretében valósítottam meg. Az adatlapok papíralapon és elektronikus formában (e-mail-en) is hozzáférhetıvé váltak a támogatottak részére. A telefonon történı elérhetıség biztosítása pozitívan befolyásolta az újonnan kiküldött adatlapok objektív kitöltését.
A vizsgálati körbe bevont szállodák esetében a kiküldött hatásvizsgálati adatlap öt területre terjedt ki: a gazdasági mutatók alakulására, a beruházásra vonatkozó adatokra, a szállodára és vendégforgalomra vonatkozó adatokra, az egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatásokra, végül a jövıre vonatkozó kilátásokra.
A gazdasági hatások elemzéséhez66 a visszaküldött adatlapokból nyert információk mellett, a mélyinterjúk során elhangzottak kerültek felhasználásra. A szállodaépítés munkálatai 2002-2004 közötti idıintervallumban fejezıdtek be, így az adatok összehasonlíthatósága miatt az üzembe helyezés éve (ez volt a bázis idıszaki adat), és az azt követı év(ek) adatai kerültek elemzésre. Statisztikai adatok felhasználására az
65 A kutatást a Magyar Turisztikai Hivatal megbízása alapján a disszertáció szerzıje végezte.
66 A disszertációban csak a közvetlen hatások ismertetésére kerül sor. A közvetett, továbbá a gerjesztett hatások vizsgálata további kutatásokat eredményezhet.
összehasonlíthatóság érdekében került sor, ahol a szőkebb mikrokörnyezet mellett célszerő volt az adott régió jellemzıinek ismertetése.
Ahhoz, hogy a Magyarországon mőködı szállodák gazdálkodásának jellemzıirıl átfogó képet kapjunk szükségessé vált a szállodák vagyoni, pénzügyi, jövedelmezıségi helyzetének vizsgálata. A vizsgált idıszak meghatározásában szerepet játszott, hogy 1992.
január 1-jén lépett hatályba az 1991. évi XVIII. törvény a számvitelrıl. A piacgazdaságra való átállás egyik nélkülözhetetlen feltétele volt, hogy a magyar sajátosságok mellett a nemzetközi számviteli normákat és gyakorlatot is figyelembe vevı törvény szülessen. A törvény elıírásai ugyan összhangban álltak az Európai Közösség számvitelre vonatkozó fontosabb (az EGK 4. és 7.) irányelveivel, azonban a piacgazdaság követelményeihez való folytonos megfelelés eredményeként többször módosították.67 Az Európai Unió irányelveinek való teljes megfelelés érdekében a többször módosított számviteli törvény újrakodifikálása68 vált szükségessé. Fontos hangsúlyozni, hogy az újrakodifikált számviteli törvény célja – a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérıl kialakított megbízható és valós összkép biztosítása – és a törvényben deklarált számviteli alapelvek nem változtak. A fent említett változásokra tekintettel az 1995-ös évet tekintettem az elemzés kiindulópontjának, ugyanis az 1992-tıl hatályos törvény elsı éveiben a számviteli szabályozás egységes értelmezésének nehézségei miatt – a nagymértékő változásra való tekintettel – az egyedi vállalati adatok megbízhatósága megkérdıjelezhetı volt. A vizsgálathoz szükséges egyedi vállalati statisztikai adatokat az Ecostat kutatóintézet bocsátotta a rendelkezésemre. A kutatásra átadott statisztikai adatok a hazánkban mőködı és idegenforgalommal foglalkozó valamennyi vállalat adatállományát tartalmazta, amelybıl ki kellett szőrni a szállodákra vonatkozó adatokat és egy új adatbázist kellett összeállítani.
Sem hazai, sem nemzetközi viszonylatban nem találkoztam hasonló jellegő kutatással, így az adatbázis összeállításakor a számviteli gyakorlatban alkalmazott módszerek mellett, a szállodai vezetıkkel folytatott mélyinterjúk során szerzett információkra, illetve a Széchenyi Terv kutatása során szerzett tapasztalatokra támaszkodtam. Az adatok rendszerezése során figyelembe kellett vennem, hogy a nagy mennyiségő egyedi vállalati adatok az átfogó elemzésre is, és ugyanakkor az egyedi sajátosságok megállapítására is alkalmasak legyenek. Így a végsı elemzésre alkalmas adatbázist
67 1991. évi XVIII. törvény a számvitelrıl módosításai: 1992. évi LXX. törvény, 1993. évi XCII. törvény ,1993.
évi IC. törvény, 1993. évi CVIII. törvény, 1995. évi XX. törvény, 1996. évi CXV. törvény
68 2000. évi C. törvény a számvitelrıl. 2000. évi C. törvény módosításai: 2006. évi IV. törvény, 2006. évi CIX.
törvény, 2006. évi CXXXI. törvény.
több éves kutatómunka eredményeként sikerült összeállítanom. Az összeállított adatbázis után került sor az adatok aggregálására, majd az átlagszámításokra, illetve további statisztikai elemzésekre. Ahhoz, hogy az elemzéseket el lehessen végezni a szállodák csillagkategóriák szerinti besorolását69, és azok évenkénti felülvizsgálatát is el kellett végeznem – az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetıen egyre több szálloda felelt meg a magasabb csillagfokozat követelményének – a változások nyomon követése, aktualizálása miatt. Annak ellenére, hogy a csillagfokozat mellett a szállodák régiónkénti besorolására is sor került, – figyelembe véve azt, hogy több esetben a központ és az üzemeltetés helye eltérı volt – a nagy mennyiségő adat miatt a mutatószámok országos szinten kerültek kiszámításra. Az adatokkal szemben támasztott mennyiségi és minıségi követelmények mellett került sor azok rendszerezésére. A kiugró értékek70 (outlier-ek) feltárása céljából a boksz-plot eljárást alkalmaztam. A vizsgálatba bevont szállodák aránya – a Magyarországon mőködı összes szállodát alapul véve – a három-, négy- és ötcsillagos szállodák esetében átlagosan elérte a 45 százalékos értéket, így az elemzés reprezentatívnak tekinthetı.71 A mintába bevont szállodák – csillagkategóriák szerinti – mérleg és eredménykimutatás adatainak elemzésével, több mint 10 év (1995-2006) fejlıdési tendenciáinak vizsgálatára került sor. A leíró statisztika módszerei mellett a variancia-analízis segítségével azt is vizsgáltam, hogy kimutatható-e szignifikáns kapcsolat a különbözı csillagkategóriákba besorolt szállodák között, a szállodák hatékonyságára és jövedelmezıségére vonatkozóan.
69 A kereskedelmi és a fizetıvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolását, valamint a falusi szálláshelyek minısítését a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szabályozza.
70 Kiugró értékeknek (outlier) azokat az extrém értékeket tekintjük, amelyek nagymértékben eltérnek a többi értéktıl, vagyis az eloszlás közepétıl távol helyezkedik el.
71 A vizsgálati mintába bekerült szállodákra vonatkozó adatokat a disszertáció melléklete tartalmazza.