10. MAGYARORSZÁGON M Ő KÖD İ SZÁLLODÁK GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA 1995-2006 HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA 1995-2006
10.5. GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG ELEMZÉSE
A vállalkozás vagyoni helyzete mellett – amelynek kiszámításához a mérlegadatok kerültek felhasználásra – a hatékonyság vizsgálata nélkülözhetetlen a vállalkozás eredményességének megítéléséhez.97 A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejlıdésére csak a mutatók rendszerének komplex vizsgálata adhatja meg a választ (Bíró T.
[2007, pp. 137-139]). A gazdasági hatékonyság méréséhez a jövedelmezıségi és teljesítménymutatókat használtam fel. A vállalkozás mőködtetetése akkor tekinthetı gazdaságosnak, ha adott ráfordítás mellett nagyobb eredményt tudunk elérni, vagy adott eredményt kisebb ráfordítással érünk el (Éva K. – Kovácsné Soós P., [2002, pp. 218-225]).
35. ábra: Gazdasági hatékonyság
Forrás: Saját ábra (2000. évi C. törvény a számvitelrıl felhasználásával)
97 A hatékonysági mutatók segítségével azt vizsgálhatjuk, hogy a vállalkozás hogyan hasznosítja eszközeit. Az eredmény valamely összetevıjét vagy valamely eredménykategóriát viszonyítjuk az eszközállományhoz. A témáról bıvebben lásd, pl.: Adorján Cs., [2003, pp. 59-64].
.
G A Z D A S Á G I H A T É K O N Y S Á G E L E M Z É S E
ÁRBEVÉTELLEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN SZÁMÍTOTT MUTATÓK TERMELÉSI ÉRTÉKKEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN SZÁMÍTOTT MUTATÓK
Eszközarányos árbevétel
Tıkehatékonysági mutatók Eszközhatékonysági mutatók
Tıkearányos árbevétel
Létszámarányos árbevétel
Költségarányos árbevétel
Eredményarányos árbevétel
Élımunka hatékonysága
Költséghatékonysági mutatók
Eredményhatékonysági mutatók
TELJESÍTMÉNY FELHASZNÁLT TERMELÉSI ÉRTÉK
10.5.1. Eszközhatékonysági mutató elemzése
A szállodaiparra jellemzı, hogy összes bevételük több mint 90 százalékát az értékesítés nettó árbevétele adja, így a bevétel alakulásának vizsgálata kiemelten fontos. A szállodaipar sajátosságait figyelembe véve az alábbi mutatók vizsgálatát tartom célszerőnek.
49. táblázat: Eszközarányos árbevétel aránya
Kategória 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
5 0,34 0,29 0,37 0,34 0,34 0,31 0,26 0,21 0,21 0,23 0,28 0,28
4 0,37 0,41 0,36 0,46 0,44 0,29 0,31 0,36 0,36 0,32 0,37 0,37
3 0,34 0,63 0,76 0,51 0,55 0,57 0,57 0,50 0,46 0,46 0,50 0,50
Forrás: Saját számítás
36. ábra: Eszközarányos árbevétel aránya
Eszközarányos árbevétel aránya
0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos
Forrás: Saját ábra
Az eszközarányos árbevétel megmutatja, hogy milyen mértékben használja ki a vállalkozás az eszközeit, az eszközök átlagosan hányszor fordulnak meg egy adott idıszak alatt a realizált nettó árbevételben. A legjobb értéket a háromcsillagos szállodák realizálták, ugyanis 100 Ft lekötött eszközzel átlagosan 55 Ft eredményt realizáltak. Az eszközök eredményhozama az ötcsillagos szállodák esetében mutatja a legalacsonyabb értéket. Ennek oka az igen magas értékő eszközállományban keresendı. A vagyonszerkezeti mutatók vizsgálata már rámutatott arra, hogy csillagkategóriánként jelentısen eltér az eszközök állománya.
Eszközarányos árbevétel = Értékesítés nettó árbevétele
Eszközök
10.5.2. Tıkehatékonysági mutató elemzése
50. táblázat: Tıkearányos árbevétel aránya
Kategória 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
5 1,24 1,49 1,13 1,01 0,82 0,80 0,75 1,37 1,63 0,66 0,69 0,86
4 0,84 0,91 0,74 0,71 0,59 0,50 0,60 0,61 0,74 0,72 0,80 0,83
3 0,59 1,08 1,36 0,86 0,81 1,00 0,92 0,99 0,86 0,89 0,90 0,90
Forrás: Saját számítás
37. ábra: Tıkearányos árbevétel aránya
Tıke arányos árbe véte l aránya
0,00 0,50 1,00 1,50 2,00
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos
Forrás: Saját ábra
A saját tıke fordulatszáma megmutatja, hogy a bevételbıl hányszor térül meg a saját tıke. A vállalkozásba fektetett egységnyi tıke az ötcsillagos szállodák esetében a 2002-es és 2003-as év tekinthetı kiemelkedınek. Az ötcsillagos szállodák tıkeszerkezetét ismerve ez nem tekinthetı egyértelmően pozitív eredménynek. Amíg a három- és négycsillagos szállodák esetében mind az értékesítés nettó árbevétele, mind a saját tıke dinamikusan növekszik, addig ezzel ellentétben az ötcsillagos szállodák esetében igen erıteljes az ingadozás. A háromcsillagos szállodák viszonylag kedvezı értékei elsısorban abból adódnak, hogy alacsony saját tıkével rendelkeznek, és a vizsgált idıszak elsı két évét leszámítva pozitív mérleg szerinti eredménnyel zárják az éveket. Tendenciájában vizsgálva a háromcsillagos szállodák teljesítménye igen egyenletes, és ugyanez jellemzi a négycsillagos szállodákat is.
Tıkearányos árbevétel = Értékesítés nettó árbevétele Saját tıke
10.5.3. Élımunka hatékonyságának elemzése
51. táblázat: Létszámarányos árbevétel aránya (adatok e Ft-ban) Kategória 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
5 8 307 7 937 8 510 10 925 12 154 13 596 11 153 12 165 11 322 11 875 16 040 17 229 4 2 927 4 193 4 395 5 785 5 167 5 462 6 617 7 096 7 347 7 944 8 174 9 320 3 2 518 2 405 2 636 3 066 3 375 3 929 4 060 4 217 4 802 5 039 5 193 5 706 Forrás: Saját számítás
38. ábra: Létszámarányos árbevétel aránya
Létszámarányos árbevé tel aránya
0 5 000 10 000 15 000 20 000
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
adatok e Ft-ban
5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos
Forrás: Saját ábra
A létszámarányos árbevétel mutató a munkaerı kihasználását mutatja; azt, hogy átlagosan egy fı munkavállaló hány forint árbevételt realizál. A mutató értékét kellı óvatósággal kell vizsgálni. Mindhárom csillagkategóriába sorolt szállodára jellemzı, hogy jelentıs létszámleépítést hajtottak végre, és ennek köszönhetıen tendenciájában a mutató értékének növekedése figyelhetı meg. Az 1995-ös évet bázis évnek tekintve az ötcsillagos szállodák esetében 42 százalékkal, a négycsillagos szállodák esetében 63 százalékkal, míg a háromcsillagos szállodák esetében 47 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. A létszám nagymértékő csökkenése az igen magas bér- és járulékterhekkel magyarázható.
Mindezen túlmenıen, a költségtakarékos gazdálkodást szem elıtt tartva a bérköltség és közterhei az a költségkategória, amely területen a költségmegszorító intézkedéseket végre lehetett hajtani. A terhek enyhítése érdekében a munkaerı-kölcsönzés egyre több helyen
Létszámarányos árbevétel = Értékesítés nettó árbevétele Létszám
elterjedt. A munkaerı-kölcsönzık igénybevételével98 mindig annyi munkavállalót alkalmaznak, amennyire adott pillanatban szükség van, igazodva a vendégforgalomhoz.
10.5.4. Költséghatékonysági mutató elemzése
52. táblázat: Költségarányos árbevétel aránya
Kategória 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 184,92 188,44 182,88 194,85 198,88 184,56 130,35 116,05 104,65 114,50 118,90 119,53 4 161,00 185,10 152,22 168,60 142,35 142,15 123,42 123,09 116,50 109,65 107,79 111,30 3 134,62 137,57 129,63 128,90 130,47 136,26 105,32 103,97 106,16 102,08 102,71 106,26 Forrás: Saját számítás
39. ábra: Költségarányos árbevétel aránya
Költsé garányos árbe vé te l aránya
0 50 100 150 200 250
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos
Forrás: Saját ábra
A mutató az összes költséggel elérhetı árbevételt mutatja, azt, hogy a vállalkozás egységnyi költségráfordítással hány egységnyi árbevételt tud elérni. Tendenciájában vizsgálva a mutató alakulását látható, hogy 2001 óta egy nagyobb mértékő csökkenés következett be, és ez a csökkenés az ötcsillagos szállodákat érintette a legnagyobb mértékben. A mutató értékében a három, a négy és az ötcsillagos szállodák közötti különbségek egyre kisebbek. 2006-ban átlagosan 100 forint költségráfordítással 115 forint eredményt tudtak elérni.
98 A foglalkoztatási törvény értelmében szigorú feltételeknek kell megfelelniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek munkaközvetítéssel foglalkoztak. A Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jétıl hatályos módosítása külön fejezetet szentel a munkaerı-kölcsönzés szabályozására. A 118/2001. (VI. 30.) Kormányrendelet foglalja össze a munkaerı-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítıi tevékenységre, illetve annak nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat.
Költségarányos árbevétel = Értékesítés nettó árbevétele Összes költség
Az értékesítés nettó árbevételének alakulása a három- és négycsillagos szállodák esetében egyenletesen növekszik, ezzel szemben az ötcsillagos szállodák esetében 1999-ig hektikusan ugyan, de értékük növekszik majd fokozatosan csökken egészen 2003-ig, és utána egy enyhe fellendülés látható. A bevétel alakulása teljes egészében (arányaiban) illeszkedik az elmúlt 11 év szobakihasználtságának százalékos értékeihez.
A költségek alakulását illetıen a három- és négycsillagos szállodák esetében a bevételekhez hasonlóan értékük tendenciaszerően növekszik, 2005-tıl pedig ismét kedvezıen alakul, mivel kismértékben ugyan, de csökken. Az ötcsillagos szállodák esetében a költségeknél nem rajzolódik ki egy tendenciaszerő folyamat, igaz, a költségek ingadozása jóval kisebb mértékő, mint a bevételek esetében. A szállodák költségszerkezetére jellemzı, hogy viszonylag magas fix költségekkel rendelkeznek, amely független a vendégszámtól.
Így a költségarányos árbevétel mutató alakulása elsısorban a bevételek alakulásától függ.
Mindebbıl következik, hogy a vendégszám és az eltöltött vendégéjszakák alakulása a hatékonyság szempontjából meghatározó jelentıséggel bírnak. A magas költségekkel rendelkezı ötcsillagos szállodák vállalják a legnagyobb kockázatot.
Mindhárom csillagkategória bevételeit és költségeit vizsgálva megállapítható, hogy arányaiban igen nagy különbségek tapasztalhatóak a tendenciájában azonos bevétel és költségszerkezető három- és négy, illetve az ettıl eltérı ötcsillagos szállodák között.
10.5.5. Eredményhatékonysági mutató elemzése
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos
Forrás: Saját ábra
Eredményarányos árbevétel = Értékesítés nettó árbevétele Eredménykategória
Az eredményarányos árbevétel azt mutatja meg, hogy 100 forint eredmény realizálásához hány forint árbevételt kell elérni. A mutató kizárólag csak akkor értelmezhetı, amennyiben az eredménykategória értéke pozitív. Ezért az elemzéshez az üzemi (üzleti) tevékenység eredménykategória került kiválasztásra. A mutató értéke akkor kedvezı, ha értéke minél kisebb. A négycsillagos szállodák esetében a mutató értéke 1999-ig egyenletesen alacsony volt – 1995 és 1998, majd 2001 és 2003 közötti idıszakban kedvezıbb értéket mutatott, mint az ötcsillagos szállodáké –, vagyis a bevételek értékei nagyobb mértékben növekedtek, mint ahogyan a költségek és ráfordítások. Az ötcsillagos szállodák esetében 1999-ben és 2000-ben, illetve 2004-tıl kedvezıbbek az eredmények a négycsillagos szállodákhoz viszonyítva.
Az eredményarányos árbevétel ingadozása a költségarányos árbevétel mutatónál ismertetett okokra vezethetı vissza.