A közös költségvetés kiadásai

A közös költségvetés kiadásai az ún. bruttó nemzeti jövedelmek egy százalékát teszi ki. A költségvetés bevételi oldalának alakulása nagymértékben meghatározza a kiadási szerkezet alakulását.

A kiadási tételek kategóriái az alábbiak:

• Közös Agrárpolitika finanszírozása,

• piaci támogatások és közvetlen kifizetések,

• vidékfejlesztés,

• strukturális intézkedések finanszírozása,

• belsı politikák finanszírozása,

• külsı akciók,

• igazgatási kiadások,

• pénzügyi tartalékok.

A kiadásokat kötelezı és nem kötelezı elemkre osztják. A kötelezı kiadások a

“szerzıdésbıl kötelezıen következnek”. A kötelezı kiadásk közé tartoznak a mezıgazdasági ártámogatások, az adminisztratív kiadások, a nemzetközi szerzıdésben vállalt kötelezettségekbıl fakadó kiadások, a hitelgaranciák fedezetéül szolgáló tartalékok, a jogi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos kiadások és a kártérítési összegek. A nem kötelezı kiadások közé tartoznak a strukturális alapok kiadásai, az úgynevezett belsı politikák, a Phare és a többi elıcsatlakozási támogatás (Várnay E. – Papp M., [2006, pp.

826-827]). A kötelezı és nem kötelezı kiadások megkülönböztetésének azért van igen nagy jelentısége, mert a költségvetés elfogadása során eltérı jogosítványai vannak a Tanácsnak, illetve az Európai Parlamentnek. A kötelezı kiadásoknál a Tanács, míg a nem kötelezı kiadások esetében a Parlament kezében van a döntés⁵². A költségvetés naptári évre készül.

1988 óta a költségvetést 4 évre elıre tervezték, majd áttértek a hatéves programozásra, amely “Agenda 2000” néven vált ismertté. A középtávú tervezés elınye, hogy az elfogadott kiadási program tekintetében az éves költségvetési egyeztetések már “csak” az elıre meghatározott kiadási tételek keretein belül történhet, amely egyfajta biztonságot jelent a több évre szóló programok megvalósítása terén (Palánkai T., [2004, pp. 240-245]). A közös költségvetés tervezése során egyre inkább viták kereszttőzébe kerülnek a tagországok

52 A Szerzıdés 272. cikkének (9) bekezdésében a nem kötelezı kiadások egyik évrıl a másik évre való növelését meghatározott rendhez köti. A Bizottság meghatározza a maximális növekedési arányt.

érdekei, minden tagország arra törekszik, hogy nettó egyenlege minél kedvezıbben alakuljon.⁵³ Ezen törekvés óhatatlanul háttérbe szorítja az Unió érdekeit, amely szerint a közösségi politikák elıtt álló célok határozzák meg a költségvetés kialakítását (Kengyel Á., [2007, pp. 49-82]). A kiadásokra jellemzı, hogy a tényleges kiadások szinje 1988-tól 1999-ig a GNP 1,15 százalékáról 1,22 százalékra emelkedett, majd a következı ciklusban, a 2000 és 2006 közötti idıintervallumban csökkentek a kiadások, a GNP 1,07 százalékát tették ki.⁵⁴

53 A költségvetés kiadási oldalának struktúrájával számos közgazdász foglalkozik. A témáról lásd bıvebben, pl.: Kengyel Á., [2008, pp. 179-202].

54 A költségvetés bevétele 1988-tól 1992-ig a GNP 1,15 százalékról 1,2 százalékra emelkedett, majd 1993 és 1999 közötti idıszakban a GNP 1,27 százalékára nıtt. A bevételek növekedési tendenciájának köszönhetı, hogy annak ellenére, hogy a kiadások százalékos értékben csökkentek, abszolút értékben növekedtek.

4. TÁMOGATÁSPOLITIKA MAGYARORSZÁGON 4.1. ELİCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSOK

Magyarország a rendszerváltás kezdetétıl meghatározó növekedési és modernizációs pillérnek tartotta az európai integrációt. A teljes jogú tagsághoz főzıdı elınyök egyik meghatározó eleme⁵⁵ az Uniós támogatásokhoz való hozzáférés lehetısége. Hazánk már a csatlakozást megelızıen, 1989-tıl részesült pénzügyi támogatásban (Inotai A., [2004, pp. 3-11]). A pénzügyi programok eltérıek voltak, mind a rendelkezésre álló összeget, mind a prioritásukat illetıen.

A PHARE-program a kelet-közép-európai országoknak a rendszerváltozás elısegítéséhez nyújtott segítséget. 1989-ben Magyarországon és Lengyelországban volt a legerıteljesebb a politikai változás, így a támogatás elsı kedvezményezettjei között volt hazánk is.⁵⁶ 1990-tıl a térség valamennyi országára kiterjesztették a PHARE-programot. A támogatás céljai között nem szerepelt nagyobb összegő beruházások finanszírozása – a támogatás összegének volumene sem tette volna ezt lehetıvé –, a demokratikus átmenet elısegítése volt a legfontosabb feladata. 1990 és 1998 között 9 milliárd euró állt rendelkezésre a programok támogatására, amelybıl 6,7 milliárd összegre kötöttek szerzıdéseket. Magyarország mindent megtett annak érdekében, hogy a lehetıségekkel tudjon élni, és a rendelkezésére álló több mint 580 millió euró összegő támogatás 68 százalékára tudott leszerzıdni, amelynek 97 százaléka kifizetésre került (CES [2002]). 2000-ben a program reformjaként hétéves költségvetés kereté2000-ben határozták meg a kiadásokat. A program két jól elkülöníthetı részeként az elıcsatlakozási alap és a bıvítés költségeit külön-külön határozták meg. Az elıcsatlakozási alap három finanszírozási programot foglalt magában, a Phare-programot (1,5 milliárd euró), a SAPARD-ot (500 millió euró), és az ISPA-programot (1 milliárd euró). A támogatások az Uniós támogatások elıfutáraként is szolgáltak, mind a pályázati feltételrendszere, mind a támogatási összegek felhasználásának

55 Az európai uniós tagság elınyei között említjük a biztonsági és a gazdasági elınyöket. Egy nagyobb közösséghez való tartozás a katonai biztonság mellett a befektetıi biztonságot is jelenti. Gazdasági szempontból az egyik legnagyobb elınye az egységes európai piacon való akadálytalan részvétel. Az európai integráció ugyanis a négy szabadság elvére építve, lehetıvé teszi az áruk, a szolgáltatások, a tıke és a személyek korlátozás nélküli áramlását a tagállamok között. Mind ez hozzájárul a gazdaság dinamikus fejlıdéséhez (Halm T., [2006, pp. 107]).

56 A francia forradalom 200. évfordulóján részt vevı országok közös elhatározása eredményeként született meg a PHARE támogatás, amely a szocialista országok gazdasági átalakuláshoz nyújtott segítséget. A program a nevét a „Poland–Hungary: Assistance for the Reconstruction of the Economies” rövidítésibıl kapta. Késıbb a támogatás több országra is kiterjedt, így a neve is módosult, és ma már Phare-nak hívják, aminek francia jelentése világítótorony (Halm T., [2006, pp. 107]).

módja, valamint a kifizetett összegek ellenırzése szempontjából követte az Uniós elvárásokat (Inotai A., [2004, pp. 14-20]).

A Phare-programok⁵⁷ a régiók és térségek közti gazdasági és társadalmi különbségek mérséklésére szolgáltak. A területfejlesztési programok kiemelt célja volt a helyi gazdaság támogatása, az emberi erıforrások fejlesztése, infrastrukturális beruházások megvalósítása.

Hazánkban három régió területi fejlesztését segítette, az magyarországi, az észak-alföldi, és a dél-alföldi régiókat.

A Phare-program egy speciális típusa a Phare CBC, amely a határokon átnyúló projektek kidolgozását finanszírozta, ezzel is hozzájárulva az Európai Unió külsı határaihoz kapcsolódó térségek felzárkóztatásához. Magyarországon 1995-ben komplex területfejlesztési programként indult el (Kovács B., [2003, pp. 23-24]).

Az ISPA-program⁵⁸ 2000-óta támogatja a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúrális beruházásokat. Magyarország számára 90 millió euró összeg állt rendelkezésre (Halm T., [2006, pp. 110]).

A SAPARD-program⁵⁹ az ISPA programhoz hasonlóan 2000-óta támogatja a mezıgazdaságot és a vidékfejlesztést. A program az Európai Mezıgazdasági és Garancia Alap Uniós forrásának elıfutára volt. A mezıgazdaság fejlesztésének keretén belül támogatta a mezıgazdasági vállalkozások beruházásait, az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztését, továbbá a mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztését szolgáló beruházásokat. A vidékfejlesztés területén támogatta a vidék védelmét és megırzését, a vidéki infrastruktúra fejlesztését, a tevékenységek diverzifikálását, az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztését (CES [2002]). Hazánk a program keretében évente 38 milliárd euró vissza nem térítendı támogatásra volt jogosult, amelyhez megközelítıleg évente 3,3 millió saját forrást kellett biztosítani (Halm T., [2006, pp. 111]).

57 Phare támogatással (Barokk fürdıváros fejlesztése részprogram keretén belül) valósult meg többek között Egerben a termálfürdı fejlesztése, illetve a Kertészház felújítása. Ezen kívül még számos program futott, pl.

Termálturizmus fejlesztése, Barlangfürdı öltözıjének és a vendég útvonal korszerősítése, falusi turizmus fejlesztése, Palóc falvak rejtett értékeinek megırzése stb. (www.vati.hu/man.php?folderID=22424).

58 Az ISPA-program nevét onnan kapta, hogy a programban való részvétel révén a csatlakozásra váró országok felkészültek az Unió általános felzárkóztatási támogatásainak fogadására (Instrument for Structural Policies for Pre-accession (www.vati.hu/man.php?folderID=830).

59 A SAPARD-program (Special Action Programme for Agriculture and Rural Development) különleges segélyprogram a mezıgazdaság és vidékfejlesztés számára (www.vati.hu/man.php?folderID=830).