8. A SZÉCHENYI TERV TÁMOGATÁSPOLITIKÁJA
8.2. ÚJ GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODA PROJEKTEK VIZSGÁLATA
8.2.3. A beruházások megtérülése
A kutatás során szerzett tapasztalatok alátámasztják, hogy a költségtakarékos gazdálkodás érvényesítése elengedhetetlen a hatékony, sikeres mőködtetés érdekében. A szállodák által foglalkoztatott kontrolling szakemberek jelentik (jelenthetik!) a garanciát, hogy a költségtakarékosság elvét szem elıtt tartva, a minıségi színvonalat megırizve mőködjenek.
Így talán nem alaptalan az a feltételezés, hogy elsısorban a bevétel növekedése jelentheti a lehetıséget a megtérülési idı csökkentésére vonatkozóan. A szállodák bevételét a vendégek száma, az eltöltött vendégéjszakák száma és alkalmazott árstratégia határozza meg.
A minıségi turizmus irányába való elmozdulás a belföldi és a külföldi vendégforgalomra egyaránt jellemzı. Ma még a háromcsillagos szállodákba érkeznek a legtöbben, azonban a növekedés üteme csökkenı tendenciát mutat. A külföldi vendégek elsısorban a magasabb komfortfokozatú szálláshelyeket részesítik elınyben. Amíg 2000-ben a hazánkba érkezı külföldi vendégek 45 százaléka 4 és 5 csillagos szállodában tartózkodott, addig 2005-ben már a vendégek közel 60 százaléka választotta a magasabb színvonalú ellátást (Turisztikai Statisztikai Évkönyv [2005]). A 15 százalékpontos növekedés kedvezınek mondható.
82 A pénzáramlás értékelésekor fontos meghatározni, hogy nominális vagy reálértéken vegyük számításba. A gyakorlatban a várható pénzáramlások idıtartamától függıen két idıszakot különböztetnek meg, egy középtávú (explicit) és egy hosszú távú (implicit) szakaszt. A középtávú (4 - 10 év) szakaszra jellemzı, hogy nominális pénzáramlásokkal számolnak, mert az adók kiszámításához a tényleges nominális pénzáramlások adják meg a reális értéket. A hosszú távú (implicit) szakaszban reálértéken veszik számításba az egyes évek pénzáramlásait (Fazakas G. – Gáspárné – Soós R., [2007, pp. 457-521]).
10. táblázat: Vendégek számának alakulása Magyarországon (2000-2005)
Forrás: Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005. év KSH
Az Európai Unió bıvülése érezhetıen magával hozott bizonyos szerkezeti változásokat. Az Uniós tagállamok – viszonylag magas jövedelemmel rendelkezı – turistái körében egyre népszerőbbek a nagy hozzáadott értéket (magas színvonalon többféle élményt) kínáló szolgáltatások. Az egészségügy felértékelıdésével a természeti adottságainkat figyelembe véve, mindebbıl még helyzeti versenyelınyre is szert tehetünk (Tourism Statistical pocketbook [2001-2004, pp. 24-29]).
5. ábra: Vendégek számának alakulása az újonnan épített szállodákban
0
Forrás: Saját ábra a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.
Az országos adatokból kiindulva, régiókra levetítve is elemzésre kerültek a szállodák bevételét meghatározó tényezık.
Az újonnan épült szállodák esetében a vizsgálat elsısorban arra irányult, hogy mennyiben követik az országos átlag alakulását, továbbá az adott régióra jellemzı tendenciákat. A hat újonnan épült szállodából öt szálloda négycsillagos, míg egy szálloda ötcsillagos minısítéső. Mindebbıl következtethetı, hogy a vendégszám emelkedése
tekintetében kedvezı lehetıségek kínálkoznak. Az ország nyugati részén elhelyezkedı wellness szálloda könyvelhette el a legmagasabb külföldi vendégforgalmat. Elsısorban a német és az osztrák turisták paradicsomaként tartják nyilván, a legmagasabb igényeket igyekeznek kielégíteni. A vizsgált idıszakban 33 százalékos kapacitáskihasználással mőködött, de terveik szerint már a következı fél évben elérik az 50 százalékos kihasználtságot. A térségben igen erıs a konkurencia, mivel ugyancsak Széchényi Terv támogatásból épült egy négycsillagos wellness szálloda. Ezen szálloda esetében a külföldi vendégek száma az országos átlaggal megegyezı. A jövıben elsısorban a belföldi vendégszám növekedésére számítanak. Ez a szálloda rendelkezik a legkisebb vendégszámmal, így megkérdıjelezhetı, hogy az adott településen, vagy adott térségben ugyanazon szolgáltatásokat kínáló létesítmények esetében, megvalósítható-e a gazdaságos mőködtetésük?
A turizmus teljesítményét általában a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi és külföldi vendégéjszakák számával mérik. Az Unió tagországai közül Olaszország, Spanyolország és Németország rendelkezik a legjobb értékekkel.
11. táblázat: Belföldi és külföldi turista vendégéjszakák száma az EU-ban83 (Szálloda és hasonló célú vendéglátóhelyeken)
Forrás: Tourism Statistical pocketbook 2001-2004; 26-31. p. 2006. év
Magyarország csak a második harmad végén foglal helyet, amely azzal magyarázható, hogy erıteljes szerkezeti változás következett be, amely a minıségi vendéglátás irányába való elmozdulásban fejezıdik ki. Dinamikusan nı a szállodai szolgáltatást igénybe vevık száma,
83 Terjedelmi korlátokra való tekintettel az EU-25 tagállamai közül a TOP 11-ben helyet foglaló országok adatai kerülnek ismertetésre. Ország rövidítések: FR=Franciaország, ES=Spanyolország, IT=Olaszország, UK=Nagy-Britannia, DE=Németország, AT=Ausztria, PL=Lengyelország, EL=Görögország, HU=Magyarország, PT=Portugália, NL=Hollandia
azon belül is a magasabb komfortfokozatú szolgáltatást igénybe vevık aránya. Így a fejlesztések során figyelembe kell venni a kereslet tendenciáit, amelynek elsı lépései a Széchenyi Tervhez kapcsolódóan már megfigyelhetıek. A támogatásban részesült szállodák esetében megfigyelhetı, hogy annak ellenére, hogy csak egy-két éve üzemelnek, a vendégek átlagos tartózkodási ideje meghaladja az adott régió és az országos átlag adatát is.
Mindebbıl arra következtethetünk, hogy a kiváló marketingmunka eredményeként mára már ismertté váltak. Mindezen tényezık mellett a tartózkodási idı meghosszabbodását jelentısen befolyásolta, hogy a vizsgálati körbe bevont szállodák gyógy- vagy wellness szállodaként üzemelnek.
6. ábra: Vendégek átlagos tartózkodási ideje az újonnan épített szállodákban
0
Ú j szálloda átlaga Régió átlaga Országos átlag
Forrás: Saját ábra a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján, és Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005.
A régiók közül kiemelkedik Nyugat-Dunántúl, mind az országos átlag, mind pedig a régió átlagát messze meghaladó tartózkodási idejével. A régióba Németországból84, Nagy-Britanniából és Ausztriából érkeznek a legtöbben, és a vendégek hazánk nyugati részének kedvezı természeti adottságait igyekeznek kihasználni (Turisztikai statisztikai évkönyv [2005]). Az országos átlaghoz hasonlóan (2,9 nap) a vizsgálati körbe bevont szállodák esetében is megfigyelhetı, hogy a külföldi vendégek átlagosan fél nappal meghosszabbítják tartózkodási idejüket.
Az országos szobakapacitás-kihasználtságot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legjobb eredményeket felmutató Közép-Magyarország is csak 57,6 százalékos kihasználtsággal rendelkezik. A térség vonzerejéhez nagymértékben hozzájárul, hogy itt található a fıváros. Ezen tényt támasztja alá az éves szinten egyenletes vendégforgalom alakulása (kivétel a téli hónapok). A rangsorban a második helyet elfoglaló Nyugat-Dunántúl
84 Németországból érkez vendégek tartózkodási ideje 4 nap
(49,1 százalék) több mint 8 százalékponttal kevesebb értékkel rendelkezik. Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld esetében csak kismértékben figyelhetı meg a szezonalitás hatása, a többi régióhoz viszonyítva egyenletes teljesítményt mutat. Az egyenletes szobakapacitás-kihasználtság oka, hogy a fent említett két régióban található a gyógyszállók több mint 70 százaléka, továbbá a wellness szolgáltatásokat nyújtó szállodák közel 50 százaléka (Turisztikai statisztikai évkönyv [2005]). Kiváló természeti adottságainkat felismerve 2005-ben már 10 százalékkal több szálloda mőködött gyógyszállóként, illetve a wellness szolgáltatásokat nyújtó szállodák száma megduplázódott.
7. ábra: Szobakihasználtság alakulása az újonnan épített szállodákban
0
Forrás: Saját ábra a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.
Az újonnan épült szállodák mindegyike a legmagasabb igényeket is kielégíti, a szállodafejlesztéshez kapcsolódóan a fürdıfejlesztés is megtörtént, ennek ellenére igen jelentıs a szezonális ingadozás. Elsısorban a nyári hónapok kedvezı lehetıségeit igyekeznek kihasználni, két szálloda – Észak-Alföldi régióban elhelyezkedı gyógyszálló és a Nyugat-Dunántúli régióban elhelyezkedı wellness szálloda – esetében az országos átlagot meghaladó szobakihasználtságot sikerült elérni. Jelenleg elsısorban a földrajzi elhelyezkedés, ismertség, kulturális programok gazdagsága dominál a pihenni vágyó turista számára. A felmérések szerint – kivételt az ötcsillagos szálloda képez – a szobaárak tekintetében nem tapasztalható jelentıs eltérés, így a szobakihasználtság ingadozását nem befolyásolták az árak alakulása. A szállodákra jellemzı, hogy – egy-egy kivételtıl eltekintve – elsısorban a versenytársak áraihoz igazodnak, illetve egy-egy akciós ajánlattal szeretnének versenyelınyhöz jutni. Véleményem szerint egy átgondolt árstratégiával javítható lenne a szobakihasználtság, és természetesen ezen keresztül a szállodák jövedelmezısége.
Magyarországon igen kevés azon szállodák száma, ahol ún. árazási modell segíti a
menedzsment munkáját. Az okok között elsısorban a szoftver magas beszerzési költsége, továbbá a hazai viszonyokra való „átültetés” hiánya húzódik meg.
A szállodák bevételoptimalizáló tevékenysége négy markánsan megfogalmazható probléma köré csoportosítható. Ezek a várható kereslet meghatározása; a telítettség problémája (Magyarországon ez elsısorban csak a fıszezonban fordul elı); a kapacitás elosztása; és az ármeghatározás kérdése.
Ez a négy egymással kölcsönösen összefüggı láncszem határozza meg a szállodaipar bevétel optimalizálását. A kereslet meghatározása elsısorban statisztikai feladatnak tekinthetı, míg a kapacitás elosztás és telítettség meghatározását optimalizációs technikákkal viszik véghez. Az elmúlt évtizedben számos – ilyen irányú – kutatást végeztek az Operációkutatás vagy a Menedzsmenttudomány területén, de ugyanakkor viszonylag kevés cikk foglalkozik speciálisan a szállodákkal. Ezen ellentmondás egyik oka az lehet, hogy egy átfogó árazási modellnek tartalmaznia kell sztochasztikus, dinamikus és játékelméleti összetevıket is. A másik ok talán az lehet, hogy a szállodaipar viszonylag egy „zárt világ” az adatok megszerzése igen nehéz feladatnak bizonyul. Szükség van a konkurens szállodák árazási csomagjaira, keresleti elırejelzéseire, eddigi árbevételeire stb. A nehézségek ellenére a magyar sajátosságokat szem elıtt tartva, viszonylag egyszerő alkalmazhatóságot biztosító árazási modell85 kialakítása – a szállodák versenyképességének megırzése szempontjából – a jövıben elengedhetetlen lesz.
85 A Yield Management mindösszesen 20 éves múltra tekint vissza, és elsısorban a légitársaságok alkalmazták igen sikeresen. A 90-es évek második felében egyre szélesebb körben terjedt el (TV társaságok, sífelvonók, színházak, turisztikai attrakciók), azonban az alkalmazásában rejlı lehetıségek igen sokrétőek lehetnek. A jövıre vonatkozóan a kérdés elsısorban az, hogy a légitársaságoknál alkalmazott és bevált modellt mennyiben lehet alkalmazni más szektorokban is. Több tudós (Kong, Hansen, Eringa) fenntartással fogadta, hogy ezen management eljárás mennyiben alkalmazható a hotelekre. Valamennyien felhívták a figyelmet arra (köztük Orkin és Kimes is), hogy a légitársaságoknál bevált modellt nem lehet teljes egészében átültetni, számos korlátozó tényezıvel kell számolni, amelyek specifikusan a hotelekre jellemzı (Kuyumcu, A. – I. Popescu., [2006 pp. 354-366]).
A Yield Management többféle értelmezése ismert:
- nem más, mint a különbözı típusú kapacitás vagy vagyonelem allokációja, amelynek során a különbözı típusú fogyasztónak eltérı árakon kínálják a szolgáltatásokat, ami biztosítja az elérhetı maximális bevételt és hasznot (Kimes 1997),
- bevétel-maximalizáló módszer, amelynek célja, hogy növelje a nettó hasznot, úgy, hogy optimális áron, az elıre meghatározott piaci szegmensnek megjósolja a rendelkezésre álló kapacitás elosztását (Donaghy 1995), - a kapacitáskihasználáson keresztül járul hozzá a pozitív nettó hozam eléréséhez, amely információs rendszerek egybeolvasztásával, technológiával, valószínőséggel, statisztikákkal, szervezeti teóriákkal, üzleti tudással és tapasztalattal érhet el (Lieberman 1993).
8.3. SZÁLLODA BİVÍTÉSÉRE, REKONSTRUKCIÓJÁRA ELNYERT VISSZA NEM TÉRÍTENDİ TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSULT PROJEKTEK
HATÁSVIZSGÁLATA
A gyógyszállók és wellness szállodák rekonstrukciójára elnyert vissza nem térítendı támogatásokból – SZT-TU-2-01-es – összesen két szálloda felújítására, bıvítésére – melybıl egy 3 csillagos, és egy 4 csillagos – került sor. A beruházások három fı forrásból valósultak meg: vissza nem térítendı fejlesztési támogatásból, bankhitelbıl, és saját forrásból.
12. táblázat: Beruházások forrásigénye (adatok forintban)
Megnevezés Támogatás % Bankhitel % Saját forrás % Összesen
Szálloda rekonstrukció
(2 db) 111 000 000 14 271 140 000 33 436 568 000 53 818 708 000
Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.
Szálloda rekonstrukciójára, bıvítésére összesen 111 000 000 forint támogatást folyósítottak, amely 818 708 000 forint beruházási összeget mozgósított. A beruházás összértékének 14 százalékos vissza nem térítendı támogatásból történt finanszírozása mellett, jelentıs összegő – a beruházás összértékének 53 százalékát kitevı – saját forrás felhasználására került sor.
13. táblázat: Tervezett és tényleges forrásadatok (adatok forintban) Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.
Hitel igénybevételére a Nyugat-Dunántúli szálloda bıvítése esetében került sor. A bıvítés összköltségének 40 százalékát kitevı hitel futamideje eléri a 111 hónapot. A tervezettnél 25 százalékkal kevesebb hitelfelvételre kényszerültek, ugyanis a beruházáshoz szükséges hiányzó összeget saját forrásból finanszírozták – a tervezetthez képest kétszer annyi saját forrást használtak fel – így a beruházás összköltségének 46,8 százalékát finanszírozta önerıbıl.
86 A szállodák kódszámokkal kerülnek megkülönböztetésre, azonban az elemzés szükségessé tette az adott magyarországi régió megnevezését is. É-A = Észak-Alföld, NY-D = Nyugat-Dunántúl.
A Nyugat-Dunántúli szálloda esetében a beruházás tervezett értéke 13 százalékkal haladta meg a tényleges összeget, míg az Észak-Alföldi régióban elhelyezkedı szálloda esetében a tervezettnél 10 százalékkal kevesebbe került a rekonstrukció.
A munkahelyek számát vizsgálva az üzembe helyezés évében összesen 20 fıvel több alkalmazottat foglalkoztattak, mint a rekonstrukció elıtt. A tervezett létszámadatokat mindkét szálloda esetében felülmúlták, sıt az utána követı évben további 14 fı részére teremtettek munkalehetıséget.
14. táblázat: Többlet adó- és járulékbefizetési kötelezettség (adatok forintban) Megnevezés Bázis idıszak
(üzembe helyezés éve) + 1. év + 2. év + 3. év
Bérjárulékok 25 758 000 59 198 000 53 748 000 46 802 000
Társasági adófizetési
kötelezettség 28 756 000 38 416 000 31 570 000 29 975 000
Helyi adófizetési
kötelezettség 12 960 000 27 944 000 25 049 000 20 299 000
Összesen: 67 474 000 125 558 000 110 367 000 97 076 000
Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.
A rekonstrukció következtében a többlet adóbefizetési kötelezettség (társasági és a helyi adóbefizetési kötelezettségek) továbbá a többlet bérjárulékok alakulását vizsgálva a támogatási összeg (kormányzati) két év után megtérül, míg a felújítás teljes összköltsége várhatóan több mint 8 év alatt térülnek meg, abban az esetben, ha a jelenleg ismert feltételekkel (szobakapacitás-kihasználtság, szobaárak) mőködnek.
A Nyugat-Dunántúlon elhelyezkedı szálloda bıvítésének eredményeként mind a bérjárulékok, mind a központi és helyi adóbefizetési kötelezettségek növekedtek, amely elsısorban a szállásdíj bevételének növekedésével magyarázható. A szállásdíj bevételének növekedése két tényezıre vezethetı vissza: egyrészt kismértékben ugyan, de növekedtek az árak, másrészt az eltöltött vendégéjszakák száma növekedett.
15. táblázat: Szállásdíj bevétele I. (adatok forintban) Megnevezés Üzembe helyezés
elıtt Üzembe helyezés
évében + 1. év + 2. év + 3. év
01 F NY-D 400 549 000 519 511 000 627 923 000 637 204 000 595 261 000 Belföldi vendégek után 34 740 000 66 769 000 100 741 000 167 189 000 170 126 000 Külföldi vendégek után 365 809 000 452 742 000 527 182 000 470 015 000 425 135 000 Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.
A minıség irányába való elmozdulás – a tervezett fejlesztések megvalósítása – versenyképességük megırzése szempontjából szükségszerő volt. A pályázaton elnyert vissza nem térítendı támogatás segítette a korábban elhatározott fejlesztés megvalósulását.
Az Észak-Alföldi szálloda esetében a létszámnövekedésbıl eredı bérjárulékok növekedése kivételével a rekonstrukció nem eredményezett többlet adófizetési kötelezettséget, így felújításának közvetlen hatása számokban nehezen mérhetı. Annak ellenére, hogy a vendégszám növekedett, sajnálatos tény, hogy csökkent a külföldiek aránya. A szállásdíjból származó bevétel ugyan évente növekvı ütemő, azonban az árak emelkedése nem követte a költségek növekedési ütemét, így a fejlesztésbıl származó többlet adófizetési kötelezettség elmaradt.
16. táblázat: Szállásdíj bevétele II. (adatok forintban) Megnevezés Üzembe helyezés
elıtt Üzembe helyezés
évében + 1. év + 2. év + 3. év
02 F É-A 120 599 100 165 748 200 218 379 500 224 768 800 208 182 600 Belföldi vendégek után 54 489 300 93 703 600 132 338 400 160 972 300 147 853 900 Külföldi vendégek után 66 109 800 72 044 600 86 041 100 63 796 400 60 328 700
Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján.
A térségben a növekvı konkurencia következtében az elmúlt évek eredményeinek elérése volt a cél. A fejlesztésnek azonban voltak pozitív hatásai a szőkebben vett környezetére. A munkahely korszerősödött, a dolgozói megelégedettség növekedett. A technológiai fejlesztésnek köszönhetıen a wellness követelményeknek megfelelı adottságokkal rendelkeznek.
A jövıre vonatkozóan mindkét gyógyszálló számít új versenytársak megjelenésére. A Nyugat-Dunántúli szálloda szobakapacitás-kihasználtsága 78 százalékos, azonban további növekedésre számítanak, mégpedig a külföldi vendégszám emelkedésére látnak esélyt.
Terveik szerint így megközelíthetik a 85-90 százalékos kihasználtságot is. Az Észak Alföldi régióban a szálloda csak 50 százalékos kapacitáskihasználtsággal mőködik. Hosszabb távon arra számítanak, hogy a gyógy- és wellness szolgáltatásokat igénylı vendégkör száma növekszik, továbbá egy új szállásfoglalási rendszer bevezetésével kívánják a vendégszámot és az eltöltött vendégéjszakák számát növelni.
8.4. A SZÉCHENYI TERV EGÉSZSÉGTURISZTIKAI PROGRAMJÁNAK JELENTİSEBB