• Nem Talált Eredményt

Kovács Vilmos Irodalmi Társaság: az új írógeneráció szellemi műhelye

A FÜGGETLEN UKRAJNÁBAN

2. Irodalmi élet, az írástudók önszerveződése 1. A kárpátaljai alkotók értékteremtő munkája

2.2. Kovács Vilmos Irodalmi Társaság: az új írógeneráció szellemi műhelye

Az Együtt folyóirat köré tömörült fi atal irodalmárok, akik az együttgondol-kodást, a rendszeres műhelymunkát, a folytonosságot igényelték, Csordás László fi atal irodalomtörténész kezdeményezésére 2014 tavaszán megalapí-tották a Kovács Vilmos Irodalmi Társaságot (rövidítve: KVIT). Ez a testület a kárpátaljai magyar kultúra megőrzésének, erősödésének érdekében jött létre, valamint a helyi irodalmi, művészeti élet fellendítését, régiónkban működő kulturális szervezetekkel való kapcsolattartást, nemzeti értékeink ápolását és gyarapítását, vidékünk irodalmi és művészeti értékeinek megújítását, a fi atal pályakezdők kibontakozását segíti elő. Már alakulásuk előtt, 2013-ban be-kapcsolódtak a vidék kulturális vérkeringésébe, irodalmi életébe. Ide sorol-ható az irodalmi rendezvények, programok szervezése és lebonyolítása, jelen-létük a partnerszervezetek (MÉKK, KMMI, ArtTisza stb.) által szervezett rendezvényeken.

A fi atal tollforgatókban tudatosult a felismerés, miszerint a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet székhelye, a beregszászi Európa–Magyar Ház a

vidék mérvadó irodalmi, kulturális centrumává nőtte ki magát, és otthont ad összejöveteleiknek. 2008-tól ebben az impozáns és tágas épületben mű-ködik az Együtt folyóirat szerkesztősége is, ahol Vári Fábián László elnök-főszerkesztő a szerkesztőségi fogadóórákon pályakezdő fi ataloknak is ad tanácsokat. Többek között itt tartottak szakmai beszélgetéseket a folyóirat, a tehetséggondozási program, irodalmi pályázatok, műelemzések és más té-mák kapcsán. Az egyik ilyen összejövetelen a jelenlévők – Csordás László, Lőrincz P. Gabriella, Kovács Eleonóra, Gálfi Dezső, Marcsák Gergely, Pák Diána, Shrek Tímea, Pusztai-Tárczy Beatrix, Kurmai-Ráti Szilvia, Ámorth Angelika – körében merült fel az ötlet, miszerint a fi atal pályakez-dő tollforgatókat egy csokorba kellene gyűjteni. A társasághoz később Bakos Kiss Károly mellett csatlakozott Kertész Dávid, Horváth Attila, Csornyij Dávid, Ráti Emese, Pógyor Adrián és Pógyor Levente, akik az Együtt fo-lyóirat Szárnypróba rovatában debütáltak.

A Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tagjai Csordás Lászlót, az Együtt ol-vasószerkesztőjét elnökké, Vári Fábián Lászlót tiszteletbeli elnökké válasz-tották, akik azóta gazdag tematikájú műhelybeszélgetéseket, szövegelemzé-seket folytattak a pályakezdő fi atalokkal. Csordás László a 2014-es Tokaji Írótáborban az Együtt folyóirat bemutatkozó estjén így számolt be irodalmi életünk eme rendkívüli eseményéről: „2014-től ezek a fi atalok, akiket megje-lentettünk a Szárnypróba rovatban, egy közösséget hoztak létre (...) Ezzel is alá-támasztva a hagyomány folytonosságát, lehetőségét, illetve valamilyen újítási szándékot. Nemzedék – mint irodalomtörténeti kategória – a kárpátaljai ma-gyar irodalomban a Forrás után még nem igazán jelentkezett. 2007-ben volt egy próbálkozás: Kovács Gábor szerkesztésében megjelent az Új Vetés, a pálya-kezdő fi atalok antológiája, amely ugyan nemzedéki fellépéssel szeretett volna élni, de maga a narratíva sem jött létre, ugyanis semmilyen értelmező írás nem jelent meg, amely a nemzedéki létre kérdezett volna rá. Hogy az antológiában megjelenő írások mitől tartoznak eggyé, mitől többek, mint egy-egy írás külön-külön?! 2013-ban megjelent egy másik próbálkozás, a Szárnypróba, amelyben számba vettük az eddigi próbálkozásokat, azután a fi atalok körében próbál-tunk meg kialakítani egy egységes narratívát, amit vagy elfogadtak, vagy ta-gadtak. Ez az antológia működőképesnek bizonyult minden hibájának ellenére és minden egyenetlenségének ellenére. És ezekből az alkotókból alakult meg ké-sőbb a KVIT...”477 A jelen sorok írója szintén részt vett a folyóiratbemutatón,

477 Lásd: Tokaji esték II. Bemutatkozik az Együtt folyóirat. Csordás László előadása. In: A Tokaji Írótábor tanácskozásai 2014, 233-234. old.

felszólalásában megerősítette, hogy a Szárnypróba-raj jelentkezése rácáfolt ama rosszakaratúak jóslataira, akik a folyóirat „meghalását” jelezték. Hogy a mi nemzedékünk után (Vári Fábián Lászlóra, Nagy Zoltán Mihályra és má-sokra gondolva) meg fog halni az irodalmi élet is, nem lesz utánpótlás. Az idő mostani állása mást mutat. Vagyis a fi atalok jelentkezésével „a kárpátaljai magyar irodalmi élet él és élni fog.”478

A társaság tagjai 2014. szeptember 26-án a beregszászi Európa–Magyar Házban találkoztak a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tago-zatának Kárpátalján tartózkodó tagjaival, ahol Lőrincz P. Gabriella, Shrek Tímea és Pusztai-Tárczy Beatrix felolvastak írásaikból. Tevékenységük köre egyre kiterjedtebb lett. Csordás László, Marcsák Gergely, Kertész Dávid, Pógyor Adrián, Gálfi Dezső, Kovács Eleonóra, Ámorth Angelika, Pák Diána, Ráti Emese, Shrek Tímea és Pusztai-Tárczy Beatrix Dupka György,479 a MÉKK elnöke meghívására részt vettek a 2014. október 8-12.

közt megrendezett VIII. Együtt-írótáborban és az Irodalmi Karaván Kárpát-alján rendezvénysorozatban, amelynek „főhadiszállása” Tiszabökény volt. A kirajzások eredménye: 17 helyszínen (Tiszabökény, Péterfalva, Tivadarfalu, Nagypalád, Nagyszőlős, Karácsfalva, Beregszász, Nagybereg, Munkács, Ungvár, Téglás, Visk, Técső stb.) tartottak felolvasást, rendhagyó irodal-mi órát, író-olvasó találkozót. Ezek a fi atalok azóta az évente megrendezett tiszabökényi írótábor törzsvendégei.

2015-ben Zubánics Lászlónak, a KMMI elnökének és Dupka György ügyvezető igazgatónak köszönhetően a KVIT saját helyiséget kapott az Eu-rópa–Magyar Ház legalsó szintjén, jól felszerelt könyvtárral és irodával, ahol már fogadni tudták a magyarországi, erdélyi, délvidéki és felvidéki irodalmi élet prominens tagjait, szépirodalmi kiadványok szerkesztőit, különböző intézmények munkatársait, akikkel szakmai kapcsolatban állnak. A KVIT-tagok túlnyomó többsége már diplomás (tanár, egyetemi oktató, újságíró stb.), illetve diplomaszerzés előtt álló főiskolás és egyetemista, vagy valame-lyik anyaországi egyetem doktori iskolájának (abszolvált) PhD-hallgatója.

Testületileg bekapcsolódtak a MÉKK és a KMMI által felkarolt beregsomi Sütő Kálmán- és Kecskés Béla-szavalóversenybe, az elhangzott sza-valatokat zsűritagként értékelik. Ott vannak a magyar kultúra napja alkal-mából megrendezésre kerülő beregszászi értelmiségi fórumokon, a magyar

478 Lásd: Tokaji esték II. Bemutatkozik az Együtt folyóirat. Dupka György előadása. Uo., 236. old.

479 E sorok írója szintén a KVIT tiszteletbeli tagja.

költészet eredeti ötleteikkel megtűzdelt napján, és számos más irodalmi, kul-turális, képzőművészeti, közéleti jellegű megmozduláson.

Az internet, illetve a korszerű kommunikációs eszközök alapos ismere-tének birtokában megannyi csapatépítő programban vesznek részt. A Net-nemzedék tehetséges képviselői ők, akik egyben saját weboldalt is működ-tető, net-jegyzeteket, naplókat is író bloggerek, otthonosan szörföznek a

„net-univerzumban.” Azonban a realitások talajához is kötődnek, például tehetséggondozó pályázatokat hirdetnek vers, próza, műfordítás és egyéb ka-tegóriákban, pályaműveket értékelnek, helyezetteket jutalmaznak.480

Az Együtt továbbra is fórumot biztosít „az újonnan jelentkező fi ataloknak, akik kipróbálhatják tehetségüket, egyben a jövőt is szolgálják, és ha tízből kettő megmarad a pályán, kettő továbbra is tudja bizonyítani a tehetségét, rátermettsé-gét, akkor azt hiszem, hogy a kárpátaljai magyar irodalom nyer ezzel az üggyel.”481

3. Könyvkiadás, könyvterjesztés 1991–2016 3.1. Kárpáti Kiadó (1991–)

Az 1945-től fennálló ungvári Kárpáti Kiadót a rendszerváltozás a csőd szé-lére juttatta. 1991-től a kiadó már szépirodalmi könyveket egyre ritkábban jelentetett meg. A magyar szerkesztőséget a megszűnéséig Fejes János vezette két munkatárssal, Dupka György szerkesztővel és Tirkánics Gabriella se-gédszerkesztővel.

1994 után a Kárpáti Kiadó élére ukrán nacionalista beállítottságú veze-tő került, aki teljesen leépítette a magyar szerkeszveze-tőséget, végül a kárpátaljai magyar szervezetek tiltakozásának köszönhetően 2000-től – az ukrán állam támogatásával – újra beindult a magyar könyvek esetenkénti kiadása.