MAGYAR MŰVELŐDÉS A SZOVJETUNIÓHOZ CSATOLT
6. A Kárpáti Kiadó magyar szerkesztősége és a Kárpáti Kalendárium A Kárpáti Kiadó magyar szerkesztősége és a Kárpáti Kalendárium a helyi
magyar művelődés, szellemi fejlődés elemi feltételeinek megteremtéséhez jelentősen hozzájárult. Az 1946-ban alakult Kárpáti Könyvkiadó216 a kezde-tekben leginkább ideológiai jellegű magyar nyelvű kiadványokat, brosúrákat, fordításos műveket jelentetett meg. A Kárpáti Kiadó teljesnek mondható, az 1946–1991 között megjelent kiadványainak bibliográfi áját a KMMI-honlapra217 is feltöltöttük. 1944-től Sztálin haláláig főleg Leninről, Sztálin-ról szóló könyvek jelentek meg.
1957 után a kiadó kapcsolatba lépett magyarországi kiadókkal (Móra, Kossuth, Gondolat, Zrínyi, Zeneműkiadó stb.), és 1991-ig a közös könyvki-adás program keretében közel félezer könyvcímet, illetve különböző műfajú könyveket (közel kilencven százalékban orosz, ukrán szerzők magyarra fordí-tott munkái) több mint 16 millió példányban jelentetett meg.
Mint már említettük, az első szépirodalmi kiadvány Balla László (akkor még Bakó néven) Zengj hangosabban! című (1951) verseskötete. Több iroda-lomtörténész a kárpátaljai magyar írásbeliség „kezdetének” tekinti, amelynek
„jelentősége túlnő irodalmi értékén.” Tulajdonképpen az 1956-os forradalmat követően kezdtek el foglalkozni helyi szerzők szépirodalmi munkáinak ki-adásával.
A kiadó magyar szerkesztősége 1951–1990 között a helyi magyar alko-tóktól összesen tíz szépirodalmi antológiát, almanachot, több mint tíz el-beszélés- és verseskötetet, kilenc regényt és kisregényt, ezenkívül tucatnyi
214 A cikkel kapcsolatosan közbevetjük, hogy a nagyon áhított önálló magyar irodalmi fórum csak 22
eszten-dő múltán, Hatodik Síp néven született meg.
215 GELENCEI Kálmán (S. Benedek András): Egy ungvári diáklap: az Együtt. In: Echinox (Kolozsvár),
1979. október.
216 Lásd: 1946-tól viselt nevei: Kárpátontúli Területi Könyv- és Folyóiratkiadó, majd Kárpátontúli Területi
Könyvkiadó
217 DUPKA György: A Kárpáti Kiadó magyar kiadványai: In:http://www.kmmi.org.ua/books?menu_
id=9&submenu_id=29&book_id=227
gyermekverseskötetet, ifj úsági regényt, riport- és publicisztikai gyűjteményt, helytörténettel foglalkozó könyvet stb. adott ki.
A szépirodalmi munkák szerzői: Balla (Bakó) László, Szenes (Kroó) László, Csengeri Dezső, Kovács Vilmos, Lusztig Károly, Sütő Kálmán, Osvát Erzsébet, Szalai Borbála, Györke Zoltán, Kecskés Béla, Balogh Balázs, Füzesi Magda, Balla D. Károly, Finta Éva, Nagy Zoltán Mihály, Dupka György, Horváth Sándor, Móricz Kálmán, Ferenczi Tihamér, Kőszeghy Elemér, Vári Fábián László.
A helyi magyar publicisztika és az irodalmi riport művelői is önálló kö-tetekkel jelentkeztek: Bihari Sándor, Andor György, Lusztig Károly, Rotman Miklós, Szikszai Aladár, Veress Gábor, Horváth Anna, Balla László, Csanádi György, Márkus Csaba.
A kiadó alkalmanként magyar nyelvű tudományos, helytörténeti stb.
műveket is kiadott. A legértékesebb munkák szerzője Váradi-Sternberg János történészprofesszor volt. A nevesebb műfordítók ebből az időből:
Balla László, Bulecza Rozália, Kótyuk István, Jurij Skrobinec, Fejes Já-nos, Szalai Borbála. A magyar szerzők munkáit ukránra fordította többek közt Ivaskovics Mihály, Jurij Skrobinec, Volodimír Fedinisinec, Ivan Petrovcij, Petro Szkunc, Konsztantyin Bibikov.
A több mint negyvenéves szovjetkorszakbeli szépirodalmi könyvter-mésből a magyarországi műértékelők218 Kovács Vilmos költő Lázas a Föld (1962), Csillagfénynél című (1968) verseskötetét és a Holnap is élünk című regényét219 tartják időtálló, értékes kiadványnak (M. Takács Lajos,220 Tóth István221). Kovács Vilmosnak összesen négy verseskötete és egy regénye je-lent meg a Kárpáti Kiadó gondozásában. A kötetben közölt versek formailag és tartalmilag is eredetiek, melyekben költői tisztaság és új világkép nyilvánult meg.222 Epikai művében a személyi kultusz fölött tört pálcát, és egybehang-zóan a „kárpátaljai magyarság regényének” tartják. Megjegyzendő: több mint
218 Lásd: BOTLIK József: A hűség csapdájában. Kovács Vilmos (1927-1977) emlékének. Pályakép és korrajz.
Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 2003.
219 KOVÁCS Vilmos: Holnap is élünk. Regény. Szerkesztő: Barzsó Tibor. Kárpáti Kiadó, Uzshorod.
1965.-234 oldal, KOVÁCS Vilmos: Holnap is élünk. Regény. Második, átdolgozott kiadás. A borító, a szöveg-gondozás, az utószó és a bibliográfi a M. TAKÁCS Lajos munkája. Csokonai Kiadó – Debrecen, Kárpáti Kiadó- Ungvár, 1990, KOVÁCS Vilmos: Holnap is élünk. Regény. Harmadik kiadás. Elbeszélések. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót írta: BARZSÓ Tibor. Intermix Kiadó, Ungvár – Budapest, 2007.
-232 oldal.
220 M. TAKÁCS Lajos:Regénysors, írósors, sorsregény (Utószó). In: KOVÁCS Vilmos: Holnap is élünk.
Re-gény. Második, átdolgozott kiadás. Csokonai Kiadó – Debrecen, Kárpáti Kiadó- Ungvár, 1990.-216 oldal.
221 TÓTH István: Kovács Vilmos „Holnap is élünk” c. regénye megjelenésének körülményeiről. In: Hitel, 1995,
január, -92-110. old.
222 POMOGÁTS Béla: Kovács Vilmos testamentuma. (előadás). In: Együtt, 2007,/4. -25. old.
száz nap alatt közel húszan lektorálták, véleményezték.223 Megjelenése „pire-uszi győzelemnek” bizonyult. A könyvet hamarosan kivonták a forgalomból, könyvtári használatát is betiltották. Történt ez akkor, amikor Hruscsovék igyekeztek „móresre tanítani” a szovjet írókat, költőket és képzőművészeket, akiknek a „szovjet valóság elferdítését” célzó műveit a párt ideológiai fronthar-cosai igyekeztek kivonni a közéleti forgalomból is. A kárpátaljai magyarság regénye három kiadást ért meg, értékét az idő igazolta.
A Kárpáti Kiadó a fentebb megnevezett szerzők közül a nagy befolyással bíró Balla Lászlónak több mint húsz különböző műfajban megírt munkáját adta ki, amelyek nem nevezhetők magas színvonalúaknak. Penckófer János szerint „Balla Lászlónak egészen a rendszerváltozásig leginkább olyan magyar nyelvű könyvek kerültek ki a keze alól, amelyek elsősorban mintha egy-egy párt-határozathoz, annak szellemiségéhez igazodtak volna. Egysíkúságuk leegysze-rűsített világlátást közvetített.”224
A Kárpáti Kalendárium225 megindítása azért vált szükségessé, mert 1958-ban köztársaságszerte megszüntették az almanachokat. A helyi magyar al-kotóknak több esztendőn át – a magyar szerkesztésű Kárpáti Igaz Szó ön-álló napilapként történő megjelenéséig – ez a fórum biztosított publikációs lehetőséget. Jelentősége vitathatatlan, 1957–1966 között a magyar irodalmi életnek, a magyar szakíróknak is elemi feltételeket teremtett.226
Az ungvári évkönyv kiadását a Kárpáti Kiadó magyar szerkesztősége gon-dozta. Első, 1957-re szóló Naptár c. kötete az év második felében jelent meg 56 lapon, 3000 példányban. Összeállította Kroó (Kroh, Szenes) László, aki szerkesztője a két következő Naptárnak is.
1960–64-ben a kiadó Naptárát Kovács Vilmos, Kulin Zoltán, Barzsó Tibor, Lusztig Károly és Balla László állította össze. 1965–1976 között az évkönyv neve Kárpáti Kalendárium; 1969-ig kisebb, utána nagy album for-mában jelent meg Braun Henrik, Barzsó Tibor, Kótyuk István, Lusztig Károly, Egressy György, Groszman Endre, Kovács Vilmos, Konsztantyin Bibikov, Bulecza Rozália és Zékány Éva (Z. Miklósné) szerkesztésében.
1977-től az újabb kötetek Kalendárium címmel, egy évig még nagy album formában, azután keskenyebb alakban láttak napvilágot; szerkesztői: Zékány
223 BARZSÓ Tibor: Egy regény kálváriája. Előadás. In: Együtt, 2007,/4. -36. old.
224 PENCKÓFER János: 10. Magyar irodalom a szovjet korszakban: hagyomány és újrateremtés. –In:
Kárpát-alja 1919-2009. Történelem, politika, kultúra. 2010.-335. old.
225 Korábban Naptár, Kalendárium.
226 Lásd: 40 év bibliográfi áját: A Kárpáti Kiadó kalendáriuma (40 év címszavakban). Összeállította:
FEDINEC Csilla. In: ’96 Kalendárium ’97. Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1996. -153-167. old.
Éva, Egressy György, Najpáver Kamil, Fejes János és Réti (Réty, Réthy) Rozália. Technikailag igényes, gazdagon illusztrált kiadvány, az egyetlen, amely Kárpátalja magyarságának és magyarul is olvasó lakosságának képet adott az elmúló év társadalmi, gazdasági és kulturális eseményeiről, eredmé-nyeiről. A helyi írók, költők, műfordítók, képzőművészek, történészek, tájku-tatók fóruma is. 1987-ig sokszor közölt semmitmondó anyagokat.
1957–1967 között egyedül a Kárpáti Kalendárium teremtett megjelenési lehetőséget a vidék magyar tollforgatóinak.
1970–1973-ban külön füzetben Irodalmi Melléklete volt; az első két év-ben Kovács Vilmos, utána Ballá László szerkesztette.
1988–1993 között Fórum címmel Dupka György gondozásában jelent meg a Kárpáti Kalendárium Irodalmi Melléklete.227 A jelzett időszakban ki-emelkedő eseménynek számított a József Attila Alkotóközösség tagjai életében, hogy a Kárpáti Kiadó magyar szerkesztősége a fentebb említett antológiá-kon és almanachoantológiá-kon kívül három verseskötetet (Balla D. Károly,228 Füzesi Magda,229 Finta Éva230) és egy szociográfi ai riportot (Dupka György–Hor-váth Sándor szerzőpáros231) jelentetett meg.
A Kárpáti Kalendárium Tirkánics Gabriella és Fedinec Csilla össze-állításában búcsú évkönyvként jelent meg. 1996–1997 között felszámolták a Kárpáti Kiadó magyar szerkesztőségét.
A József Attila Alkotóközösség tagjainak 1987–1993 között a Kárpáti Ki-adóhoz benyújtott több kézirata is nyomdafestéket látott. Kiadták Balla D.
Károly Valahol tűz van232(1988), Nagy Zoltán Mihály Fehér eper233 (1988), Balla László Sosemvolt repülések emléke234 (1989) című prózagyűjteményét, Balogh Balázs Üzenet235 (1989), ikerkötetben236 Dupka György Tavaszra születtem és Kőszeghy Elemér Változom (1990), Balla D. Károly Sorsomhoz
227 M.T.L. (M. TAKÁCS Lajos): Kárpáti kalendárium: In: Az új magyar irodalmi lexikon. Második javított,
bővített kiadás. Főszerkesztő: PÉTER László. Akadémia Kiadó. Budapest 2000.
228 BALLA D. Károly. Tágulok a világegyetembe. Versek. Uzshorod, Kárpáti Kiadó, 1984. -43 p.
229 FÜZESI Magda. Útban hazafelé. Versek. Uzshorod, Kárpáti Kiadó, 1984. -25 p.
230 FINTA Éva. Idő – Korongon. Versek. Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1987. 2,87 kiadói ív.
231 DUPKA György, HORVÁTH Sándor. Múltunk s jelenünk. Balogh Edgár nyomában Kárpátontúlon.
Uzshorod, Kárpáti Kiadó, 1987.
232 BALLA D. Károly. Valahol tűz van. Elbeszélések, kisregény, színmű. Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1988.
233 NAGY Zoltán Mihály. Fehér eper. Elbeszélések. Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1988.
234 BALLA László. Sosemvolt repülések emléke. Novellák. Tárcák, krokik, tollrajzok. Színmű. Uzsgorod,
Kár-páti Kiadó, 1989.
235 BALOGH Balázs. Üzenet. Versek. Ungvár (Uzsgorod) Kárpáti Kiadó, 1989.
236 DUPKA György. Tavaszra születtem. Versek. KŐSZEGHY Elemér. Változom. Versek. Ungvár (Uzsgorod)
Kárpáti Kiadó, 1990.
szegezve237 (1990), ikerkötetben238 Ferenczi Tihamér Férfi idő (1990), Nagy Zoltán Mihály Pírban, perben (1990), Vári Fábián László Széphistóriák239 (1991) című versgyűjteményét, továbbá Dupka György–Horváth Sándor–
Móricz Kálmán Sorsközösség240 (1990) című szociográfi áját és Punykó Má-ria A hétországi király241 (1993) című mesegyűjteményét. Ezen kívül megje-lent újrakiadásban az eredeti kézirattal egybevetve Kovács Vilmos Holnap is élünk242 című regénye.
Az évi többszöri megjelenés, majd a folyóirattá válás esélyeivel indítot-ták útnak a Kárpáti Kiadónál az Évgyűrűk 243 c. almanach/antológia soro-zatot 1988–1991 között 6–7 ívnyi terjedelemben. Kétezer példányszámban megjelenő irodalmi, művészeti, társadalompolitikai kiadvány volt, amely az Ukrajnai Írószövetség Kárpátaljai megyei szervezete magyar csoportja és a Kárpáti Kiadó gondozásában látott napvilágot. Szerkesztőbizottsága: Balla László elnök, Dupka György felelős titkár, Balla D. Károly, Füzesi Mag-da, Gortvay Erzsébet, Jurij Kerekes, Szalai Borbála.
A három kötet szerzőinek száma 28–33 fő között volt, valamennyien az egykori József Attila Alkotóközösség tagjai. A kiadvány a második és harmadik generáció tagjainak és az utóbbi időben jelentkezett fi atalok írásait gyűjtötte egybe a következő műfajokban: vers és kispróza, műfordítás, esszé, helytör-téneti tanulmány, könyvismertetés. Sajnos az Évgyűrűk kezdeményezése a rendszerváltás küszöbén kialakult súlyos gazdasági okok miatt elvérzett.
Történelmi jelentőségű mérföldkőnek tekinthető, hogy a Kárpáti Kiadó és a Magvető Könyvkiadó a közös könyvkiadási program keretében a kárpát-aljai magyar szépirodalom első magyarországi és addigi legteljesebb gyűjte-ményét Vergődő szél244 (1990) címmel, M. Takács Lajos irodalomtörténész
237 BALLA D. Károly. Sorsomhoz szegezve. Versek. Ungvár (Uzsgorod) Kárpáti Kiadó, 1990.
238 FERENCZI Tihamér. Férfi idő. Versek. Ungvár (Uzsgorod) Kárpáti Kiadó, 1990. NAGY ZOLTÁN
Mi-hály. Pírban, perben. Versek. Ungvár (Uzsgorod) Kárpáti Kiadó, 1990.
239 VÁRI FÁBIÁN László. Széphistóriák. Versek. Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1991.
240 DUPKA György – HORVÁTH Sándor – MÓRICZ Kálmán. Sorsközösség. A kárpátaljai magyarok a
80-as évek végén. Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1990.
241 A hétországi király. Beregújfalui népmesék. Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1993.
242 KOVÁCS Vilmos. Holnap is élünk. Regény. Csokonai Kiadó – Debrecen. Kárpáti Kiadó – Ungvár.
243 Évgyűrűk ‹88. Irodalmi, művészeti és társadalompolitikai kiadvány. Felelős szerkesztő: DUPKA György.
Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1988., Évgyűrűk ‹89. Irodalmi, művészeti és társadalompolitikai kiadvány. Ösz-szeállította: BALLA D. Károly és DEBRECENI Mihály. Felelős szerkesztő: DUPKA György. Ungvár (Uzsgorod) Kárpáti Kiadó, 1989. 1996., Évgyűrűk ‹90. Irodalmi, művészeti és társadalompolitikai kiad-vány. Összeállította: DEBRECENI Mihály. Felelős szerkesztő: DUPKA György. Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1991.
244 Vergődő szél. A kárpátaljai magyar irodalom antológiája 1953-1988. Összeállította, a szöveget gondozta, a
jegyzeteket és az utószót írta M. TAKÁCS Lajos. Szerkesztő: CSÍKI László. Magvető Könyvkiadó, Kárpáti Könyvkiadó, Budapest-Ungvár.1990.-608. old.
összeállításában megjelentették. Fő érdeme ennek a harminchét szerzőt245 felsorakoztató antológiának (24 ív terjedelemben) a tanúságtétel, hogy iro-dalmunk létezik, s mint ilyen, teljes joggal rászolgál a fi gyelemre, a megmé-rettetésre. A gyűjtemény szerzői az írást mindannyian szolgálatnak tekintik, és a kisebbségi létkörülményről tudósítanak.
Több mint 20 éves késéssel jelent meg ugyancsak M. Takács Lajos össze-állításában, szerkesztésében a Görcsoldó szél, a „Kárpátontúli szovjet magyar”
irodalom antológiája 1945–1991 c. gyűjtemény, amely 27 kárpátaljai szerző 1945 és 1991 között megjelent 120 szövegét közli fakszimile (hasonmás) ki-adásban. Az összeállító szerint: „nem teljes voltában is hű képet mutatva a sztálini negyvenes-ötvenes évek irodalmi személyi kultuszáról, majd a szinte 1991-ig tovább élő „leninista” szovjet magyar művekről.”246 A gyűjtemény szer-zői: Bakos Róza, Balla D. Károly, Balla László, Balogh Balázs, Balogh Miklós, Benedek András, Csengeri Dezső, Dupka György, Finta Éva, Fodor Géza, Füzesi Magda, Gortvay Erzsébet, Győry Dezső, Horváth Gyula, Horváth Sándor, Kecskés Béla, Kerekes Erzsébet, Kincses Ist-ván, Kiss Béla, Kovács Vilmos, Marton Zoltán, Márkus Csaba, Nagy Zoltán Mihály, Sándor László, Sütő Kálmán, Szenes (Kroó) László, Tárczy Andor, Tóth István.
M. Takács Lajos ezzel a gyűjteménnyel kívánt tisztelegni egykori bará-tai, küzdőtársai, Váradi-Sternberg János professzor, dr. Kozma Endre tanár, Csíki László, valamint Balla Gyula és S. Benedek András emléke előtt.
Ez a két antológia lezárta az „add meg a császárnak, ami a császáré” szovjet korszakot. Egyben hitelesen mutatta be a megtett utat, hogy a magyar iroda-lom Kárpátalján milyen ideológiai áliroda-lomásokon és sötét alagutakon haladt keresztül. A két antológiából az is kiolvasható, hogy milyen szellemi értéke-ket mentett át képzeletbeli szerelvényén, melynek végállomása a rendszervál-tozás és egy újabb államfordulat volt.
245 A gyűjtemény szerzői (Balla D. Károly, Balla László, Balla Gyula, Balla Teréz, Balogh Balázs, Balogh
Miklós, Bartha Gusztáv, Benedek András, Bundovics Judit, Csengeri Dezső, Demjén Miklós, Dupka György, Erdélyi Gábor, Ferenczi Tihamér, Finta Éva, Fodor Géza, Füzesi Magda, Györke László, Györke Zoltán, Horváth Gyula, Horváth Sándor, Imre Sándor, Kecskés Béla, Keresztyén Balázs, Ko-vács Vilmos, Kőszeghy Elemér, Lusztig Károly, Magyar Éva, Nagy Zoltán Mihály, Orémus Kálmán, Skotnyár József, Sütő Kálmán, Szenes (Kroó) László, Tar Béla, Tárczy Andor, Vári Fábián László, Zselicki József)
246 Görcsoldó szél, 2010.-7. old.