A Felvidékhez viszonyítva Kárpátalján némi fáziskéséssel kezdődhettek el 1920 után a művelődés- és irodalomszervező folyamatok, és keletkeztek országos mércével is mérhető számottevő eredmények, irodalmi alkotások.
Tóth László is megállapítja egyik művelődéstörténeti tanulmányában, hogy a „kárpátaljai magyar irodalom a terület hovatartozása okán – a két világhá-ború között a csehszlovákiai irodalom részét képezte.”73 Az ungvári, munkácsi és beregszászi – Móricz Zsigmond szavait idézve – „irodalmi centrumok”
képviselői egy időben szlovákiai, illetve kárpátaljai magyar íróként tették
69 BONISZLAVSZKY Tibor: (Magyar) zenei élet Kárpátalján. Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 1993.
-16. p.
70 Fedinec Csilla: 2002.- 201. p.
71 A Gyöngyösi Irodalmi Társaság évkönyve. V. kötet. 1918-1942. Ungvár, a Kárpátaljai Tudományos Társa-ság nyomdája.
72 KOREN Emil: A magyar dal ünnepe… In_ Kárpáti Híradó, 1942. II. 17.
73 TÓTH László, 1999.-161.p.
meg az első lépéseket a viszonylagos önállóság felé, ekkor alakultak ki művé-szetükben a kárpátaljaiság jellegzetes táji-regionális színei.
A munkácsi irodalmi centrum az első kisebbségi korszakban a csehszlo-vákiai magyar irodalom egyik meghatározó városa lett. Itt jelent meg 1932 márciusától a két világháború közötti „csehszlovákiai magyar irodalom” első és egyben legjelentősebb folyóirata, a Magyar Írás.74
Az irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat első főszerkesztője Darkó Ist-ván. Főmunkatársak: Győry Dezső, Mécs László, Sebesi Ernő. Rovatveze-tő: Duka–Zólyomi Norbert, Zapf László. Felelős szerkesztő és lapkiadó-tu-lajdonos: Simon Menyhért dr. költő. A központi szerkesztőség Kassán, majd Tornaalján székelt, a munkácsi szerkesztőség és a kiadóhivatal a Körösvég utca 33. alatt volt. Szlovenszkói szerkesztője: Szombathy Viktor (Komárom), ru-szinszkói szerkesztője: Rácz Pál (Ungvár). Magyarországi (budapesti) szer-kesztők, a szerkesztőbizottság tagjai: Simándy Pál, dr. Possonyi László, Féja Géza, Muhoray Elemér, Szitnyay Zoltán, dr. Vécsey Zoltán, Ártinger Imre (képzőművészet), dr. Marék Antal (Budapest). A lap erdélyi szerkesz-tője Tamási Áron (Kolozsvár), jugoszláviai Szenteleky Kornél (Stari Sivač, Bačka), amerikai Reményi József (Cleveland, Ohio, USA).
Az első számban olvashatjuk Móricz Zsigmond buzdító sorait: „ha elő-került Munkács neve Zrínyi Ilona és Rákóczi Ferenc életével kapcsolatban, mindig megdobogott a szívem, hogy az a Munkács, az valami csodálatos hely lehet, onnan még valaha nagy dolgok fognak indulni. – És íme, itt a nagy do-log: Munkácson indul meg a Magyar Írás.” 75
A Magyar Írás tehát a szlovenszkói és ruszinszkói írástudók közös vállal-kozása lett, és az irodalom általános szempontjai között jelölték meg, hogy az általuk művelt „irodalom hegyeink között és völgyeinkben él, lankáinkon lépked, a Dévénytől Husztig terjedő északi perem-magyarság életének tikkadt levegőjében bontott rügyeket.”
A lapban megjelentek Sáfáry László, Mécs László, Simon Menyhért versei, Ilku Pál írásai, Zapf (Bellyei) László kritikái, tanulmányai és Rácz Pál prózái, tanulmányai, Győry Dezső esszéi, költeményei. A folyóirat kö-zölte Demjén Ferenc elbeszéléseit (A lélek, Optimisták), Tamás Mihály novelláit (Családirtás, Prágai kaland, Budapesti találkozó), folytatásokban jelent meg Halálugrás c. regényének első változata, amely később Két part
74 KERESZTYÉN Balázs: Az oszthatatlan s egységes magyar nemzeti kultúra folyóirata, a Magyar Írás. In:
Hatodik Síp.6. 1994. Tél. -25-28.p.
75 Magyar Írás, 1932. I. évf., 1. sz.
közt fut a víz címmel önálló kötetben látott napvilágot. Narancsik Imre76 nagymuzsalyi lelkipásztor szociológiai írásaival, esszéivel mutatkozott be.
A Magyar Írás a Szentiváni Kúria köré csoportosult írókkal77 és a Ma-gyar Munkaközösséggel karöltve több helyen, így Kárpátalján is előadásokat, író-olvasó találkozókat rendezett. Például Vozáry R. Aladár meghívásának eleget téve, 1932. május 29-én itt tartott gondolatébresztő előadást Móra Fe-renc író. Itt tartózkodása alkalmával született a Madárcseresznye című elbe-szélése.
1932. december 18-án Munkácson kultúrestet tartott a Magyar Írás. Je-len volt többek között Zapf László, Tamás Mihály és Simon Menyhért.
A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet eredeti magyar és idegen nyelvű írók fordított műveinek, szépirodalmi, tudományos, ifj úsági köny-veknek és időszaki folyóiratoknak kiadására alakult. A következő kárpátaljai írók műveit jelentette meg: Győry Dezső: Hol a költő?, Jaczkó Olga: Virágzó cseresznyék, Mécs László: Az Ember és árnyéka, Vigasztaló, Rácz Pál: Szo-morú ember, Tamás Mihály: Mirákulum.
A folyóirat 1937-ben anyagi okok miatt szűnt meg, azonban ötéves fenn-állása alatt jelentős fórumot biztosított vidékünk íróinak is. Turczel Lajos értékelése szerint a folyóirat „szépirodalmi anyagának színvonala közepes volt, s a hazai művek folyamatos kritikája többnyire rövid ismertetésekre, recenziókra szorítkozott. Kapcsolattartása a szlovák és cseh irodalmi élettel rendszeres volt, gyakran közölt versfordításokat, Farkas István folyamatosan végezte a folyóirat-szemlét, s néhány nagyobb felmérő tanulmány is megjelent a folyóiratban.”78
Az értekező próza jelentősebb képviselője, Sass Andor (1887–1962) iro-dalomtörténész, publicista tevékenysége szintén Munkácshoz kötődik, 1920-ban lett a kereskedelmi iskola tanára. Felvállalta az ifj ú tehetségek gondozá-sát, számukra létrehozta a Berzeviczy-önképzőkört. A tudományos irodalom ma is számon tartja Munkács történetének mélyebb megismerését elősegítő munkáit.79
76 Lásd: Narancsik Imre ref. lelkész, történész emlékezete: SOÓS Katalin: Megnyílt a Narancsik Imre Refor-mátus Könyvtár - Kárpátalja mártír lelkipásztoráról nevezték el az új intézményt. In: ReforRefor-mátus.hu (2009) http://www.reformatus.hu/mutat/megnyilt-a-narancsik-imre-reformatus-konyvtar-karpatalja-martir-lelkipasztorarol-neveztek-el-az-uj-intezme
77 A Magyar Nemzeti Párt kulturális gárdájához tartozó írók.
78 A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004. Főszerkesztő: FÓNOD Zoltán. Második javított, bővített kiadás. Madách-Posonium, 2004. -249. old. http://mek.niif.hu/05200/05244/05244.pdf
79 Lásd: SAS Andor fontosabb műveit: Szabadalmas Munkács város levéltára 1376-1850 (Munkács, 1927), Egy magyar nagybirtok történetéhez (Bp., 1931), Egy kárpáti latifundium a hűbériség alkonyán (Pozsony, 1955).
A város irodalmi életének színes egyénisége Sáfáry László (1910–1943) költő, aki Budapesten szerzett tanári képesítést, egy ideig ott élt. 1938-tól a helyi tanítóképzőben, majd a gimnáziumban tanított, ahol Takáts Gyula költő is tanárkollégája és barátja volt.80
A két önálló kötettel rendelkező Sáfáry László által létrehozott Munkácsi Körhöz tartozott a nagy műveltséggel és tehetséggel megáldott Herpai Fe-renc novellista, aki leginkább műfordításokkal tűnt ki a kor átlagalkotói kö-zül. Egyetlen könyve jelent meg Mozgóképek címmel, amely regényrészletet, útleírásokat, novellákat tartalmaz.
Kortársai közül a helyi irodalmi élet aktív szereplője volt Simon Meny-hért költő, szerkesztő, aki a Magyar Írás felelős szerkesztője, tulajdonosa volt, és hat verseskötetet jelentetett meg. Kapcsolatban állt Móricz Zsigmonddal, Kosztolányi Dezsővel, akiknek kárpátaljai előadókörútját is megszervezte.
A második nagy irodalmi centrum: Ungvár. Irodalmi élete többek közt azzal a botrányos eseménnyel kezdődött, hogy a csehszlovák hatóság cenzo-rai nem engedélyezték az országosan elismert nagy múltú Gyöngyösi Irodalmi Társaság alapszabály szerinti működését.
Az ungvári irodalmi centrum elsősorban a Mozaik Kultúregyesület (későbbiekben a Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMK)) tevékenységéhez kötődik, amely az ungvári és a vidéki magyarság életében fontos szerepet játszott. A kulturális élet színterei voltak: a városi színház, az ungvári Magyar Kaszinó, a Korona Szálló étterme. A Mozaik másik legran-gosabb rendezvényének lebonyolítása Rácz Pál író nevéhez köthető. 1926.
november 14-én Ungvár magyarsága nevében üdvözölte és fogadta Móricz Zsigmondot, aki teltház előtt tartotta meg előadását. Felkereste otthonában a Hunyadiász költőjét, Fülöp Árpádot. Móricz elismerően nyilatkozott az ungvári irodalmi társaságról: „Nagy, nemes és igazi kultúrhivatást teljesít itt a Mozaik, amely előtt kalapot kell emelni minden kultúrembernek. Bár volna minden magyar városnak olyan kulturált, magas fajsúlyú irodalmi testülete, mint Ungváron a Mozaik!”81
Az ungvári irodalmi életet a továbbiakban is a munkácsi születésű Rácz Pál író irányította, aki szintén a Magyar Írás szerkesztőgárdájához tartozott.
Rácz Pál közreműködött Móricz Zsigmond második kárpátaljai előadó-körútjának megszervezésében is. A korabeli sajtó-hírek szerint Ungváron,
80 Lásd: FINTA Éva költő (Sárospatak): Sáfáry László kárpátaljai költő irodalmi munkássága és barátsága Takáts Gyulával. (Elhangzott: Kunszentmiklós, a KITÁSZ 22. Vándorgyűlése, 2011. július 17.) In: http://
www.aranyhomok.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=603&Itemid=2
81 Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1926. november 17.
Munkácson, Beregszászban a Móricz-rajongók zsúfolásig töltötték meg a ter-meket. A szlovenszkói és ruszinszkói írástudók biztatást kaptak az írófejede-lemtől, hogy „magyar irodalmi centrumokba” tömörüljenek, és az egyetemes magyar irodalomhoz kötődve értékteremtő, és a magyar nyelvi kultúrát szol-gáló tevékenységet fejtsenek ki.
Nagy sajtója volt 1937. december 6.–8. között az erdélyi magyar írók kárpátal-jai előadókörútjának is, melyet a Mozaik Kultúregyesület a PRMKE-vel közösen szervezett Ungváron, Munkácson, Beregszászban. Itt járt Janovics Jenő, Kacsó Sándor, Ligeti Ernő, Molter Károly, Szentimrei K. Jenő, Tamási Áron.
A Mozaik Kultúregyesület, majd a Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúr-egyesület (PRMK) tevékeny közszereplői közé tartoztak az Ungváron élő írók is. Közöttük volt a kimagasló teljesítményt nyújtó Fülöp Árpád82 költő, aki Székelyföldről magyar-latin szakos tanárként telepedett át Ungvárra, a helyi gimnáziumban tanított, kedvenc cimbalmán zenét szerzett. Hatalmas telje-sítményét – a székely motívumokkal kifaragott bútordarabjain túl – mi sem mutatja jobban, minthogy huszonöt évig tartó előtanulmányai után megírta a negyvennyolc énekből, 41 544 sorból álló gigászi Hunyadi eposzt.83 Részt vett az egykori Gyöngyösi Irodalmi Társaság munkájában is, amelynek alapításá-tól kezdve lelkes tagja volt. A négy impériumváltást átélt költő kilencven éves korában halt meg, és hatvan esztendőt élt a városban „az Ung vize mellett.”84
A Magyar Írás szerzői köréhez tartozott a szépprózát művelő Nátolyáné Jaczkó Olga85 író is, aki a polgári iskolát Ungváron fejezte be, az itteni kör-nyezet hatására elbeszéléseiben bukkan fel először a verhovinai ruszin falu, az érzelmekkel, kacérsággal, erotikával és szexualitással átitatott női lélek bo-nyolultságának ábrázolása.
Mécs László pap-költő Ungváron 1923-ban kiadott Hajnali harangszó c. verseskötete és címadó költeménye Ruszinszkóban és Szlovenszkóban is is-mertté tette a szerző nevét.86
82 SÁNDOR László: Egy székely szépműves. Fülöp Árpád születésének 100. évfordulójára. In: Naptár, 1963.
Uzsgorod, 1962. -55. p.
83 DUPKA György, FEDÁK László: Ecsetvonások egy eposzíró arcképéhez. 120 évvel ezelőtt született Fülöp Árpád. In: Kárpáti Igaz Szó, 1983. szeptember 3. FEDÁK László, DUPKA György: Egy eposz és írója. In:
Kalendárium’85. Uzshorod, Kárpáti Kiadó, 1984. -46-47 p.
84 Emlékezete: Ungváron a mai Szobránc utca 24. szám alatt lakott. Gondozott sírja a közeli Kálvária te-metőben van. Hagyatékát megőrzésre a Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum könyvtárának adták át.
Ivaskovics József ungvári zeneszerző A szerencse úgy forog avagy a Csonka dal című versét megzenésítette és a Credo verséneklő csoport programjába is felvette.
85 VÁRADI-STERNBERG János, DUPKA György: Arccal Napkelet felé. Egy készülő antológiából. N. Jaczkó Olga. In: Kalendárium’84. Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1983. -19. p.
86 S. BENEDEK András: Magyar irodalom Kárpátontúlon a két világháború között. In: A Kárpáti Kalendári-um Irodalmi Melléklete 1971. -19-22. p.
A tiszaújlaki származású György Ferenc költő, lapszerkesztő, mint az Igazság c. heti riportújság szerkesztője az oknyomozó újságírás úttörője volt.87 Kiss László A nagy párbaj címmel 1933-ban Ungváron megjelent verseskötetéhez előszólevelet írt Móra Ferenc, aki Ungváron is előadást tar-tott.88 Sáfáry László köréhez tartozott Prerau Margit89 királyhelmeci bal-oldali költő, akinek Minden pária nevében c. második verseskötete 1938-ban Ungváron jelent meg. „Verseiben szüntelenül a „hazug, torz rendet” ostoroz-ta, melyben minden emberi érték áruvá válik.”90 Versei formailag kimunká-latlanok voltak. Köteteit megjelenésük után elkobozták. A zsidóüldözések idején az USA-ba menekült. Az első világháborúban súlyosan megsebesült ungvári Vaskó István Miért? címmel frontnaplót írt és jelentetett meg Ung-váron.91 Önéletírása olyannyira népszerűvé tette, hogy Proc? címmel cseh nyelven is megjelent Munkácson Jan Dusánek és Vaclav Rybárik fordítá-sában 1933-ban.92
A beregszászi irodalmi centrum a „kárpátaljai magyar politikai és kultúr-élet tiszta magyar központjává vált” – állítja Bellyei László egyik tanulmányá-ban.93 Indoklásként a városnak két olyan kultúregyesületét nevezi meg, amely
„magyar nemzeti alapon” kultúrpolitizál. Az egyik csoporthoz tartozott az 1933. július 1-én alakult Kárpátaljai Akadémikusok Egyesülete (KMAE), és a Kárpátaljai (Podkarpatszka Ruszi) Magyar Kultúregyesület (PRMKE) bereg-szászi helyi szervezete. Mindkettő országrészi magyar kutúrszervezet, s vala-mennyi kárpátaljai településen helyi szervezetük alakult.
A PRMKE a szlovákiai SZMKE-vel párhuzamos országos magyar kultúrszervezet volt, melynek csaknem minden kárpátaljai magyar telepü-lésen megalakultak a helyi szervezetei. A beregszászi PRMKE 1935 tava-szától a Beregmegyei Kaszinó nagytermében a nyár kivételével hetenként szervezett ismeretterjesztő magyar szellemű előadást, irodalmi matinét, író-olvasó találkozót. Benda Kálmán volt a PRMKE és a Bereg megyei
87 DUPKA György: Arccal Napkelet felé. György Ferenc elfelejtett kötetei. In: Kárpáti Igaz Szó, 1980. decem-ber 6.
88 S.I. (VÁRADI-STERNBERG János): Egy készülő gyűjtemény műhelytitkaiból. Móra Ferenc alig ismert le-velének nyomán. Kiss László kapcsán. In. Kárpáti Igaz Szó. 1982. január 31.
89 DUPKA György: Prerau Margitról. In: Kárpáti Igaz Szó, 1983, november 12.
90 A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004. Főszerkesztő: FÓNOD Zoltán. Második javított, bővített kiadás. Madách-Posonium, 2004. -336. p.
91 DUPKA György: Csirizes Remarque-nak aposztrofálták… Mit tudunk az uzshorodi regényíró cipészről. In:
Kárpáti Igaz Szó, 1984. június 13.
92 DUPKA György: Figyelmeztető kérdőjel maradt utánuk. Miért? Proc? Vaskó István naplója csehül. In: Kár-páti Igaz Szó, 1984. november 30.
93 BELLYEI László: Beregszász. In: Bereg vármegye ismertetője. Szerkesztette és összeállította Réti Béla.
Nyomtatott Ludvig István Könyvnyomdájában Miskolcon, 1940. 18. p.
Kaszinó elnöke. Titkára: Bellyei Zapf László irodalmár, a gimnázium tanára. A (KMAE) megrendezte a Széchenyi Mozgalom szabadegyetemi hetét, kezdeményezője volt a kárpátaljai egyetemi hallgatók egyetlen ma-gyarországi tanulmányútjának is.
A másik csoporthoz tartoztak a baloldali népfront hívei, akik a magyarság kultúrmozgalma ellen, a PRMKE munkájának ellensúlyozására életre hívtak Beregszászon egy régen elfeledett helyi egyesületet, a Beregmegyei Irodalmi és Műpártoló Egyesületet (BIME). Elnöke: Klein Jenő ügyvéd (írói neve:
Kispál János), 1937-ig titkára: Demjén Ferenc író, drogistaként tevékeny-kedett. Szervezésükben baloldali szellemű előadások, irodalmi rendezvények váltották egymást.
A sajtóból összeállított névsor szerint a két csoport meghívására itt járt Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső,94Szabó Dezső, Markovits Ro-dion, Szép Ernő, Barta Lajos, Fábry Zoltán, Balogh Edgár író, Beregi Oszkár, Fehér Artúr, Gellért Lajos színművész, Zathureczky Ede hege-dűművész, Zádor Dezső zeneszerző.
A beregszászi irodalmi élet formálói, az alkotók nagy része a Magyar Írás szerzői köréhez tartozott. A prózairodalom jeles képviselője a beregszá-szi gimnáziumban érettségizett Tamás (Tvaroska) Mihály (1897–1967) építészmérnök, író, aki a „szlovenszkói magyar prózának … első úttörője és Szlovenszkó sajátos humánumának első felmutatója” volt. 1947-ben kiván-dorolt Ausztráliába, haláláig a Melbourne-i egyetem építészmérnöki karán tanított. A felvidéki és kárpátaljai író életművének kutatásával, műveinek elemzésével Kárpátalján is többen foglakoztak: S. Benedek András,95 Sán-dor László,96 Balla Gyula.97 A rendszerváltás után újra kiadták Két part közt fut a víz című regényét,98 elbeszéléseit, kisprózáit antológiákba is beválogat-ták. Beregszászon ápolják a Tamás Mihály-kultuszt.99
94 Itt szavalta el először Ilona c. versét.
95 BENEDEK András: Partok és áradások. In: A Kárpáti kalendárium irodalmi melléklete. 1970.
96 SÁNDOR László: Három arcképvázlat: Dömötör Teréz, Sellyei József, Tamás Mihály. In: Ú.ő. Hazánk:
Kelet-Európa. Irodalmi tanulmányok, cikkek, dokumentumok. Gondolat, Budapest, 1979. -146-149. p.
97 BALLA Gyula: Korlátok és Korláthok ellen. Tamás Mihály munkássága. In: Az Állami Gorkij Könyvtár Évkönyve, 1986. Bp., 1988.
98 TAMÁS Mihály: Két part között fut a víz… (regény, Budapest, 1936, Pozsony – Budapest, 1970), Két part között fut a víz… (regény, Budapest, 1936, Pozsony – Budapest, 1970)., 2011-ben a szerző születésének 115., továbbá halálának 45. évfordulójára jelent meg: Két part között fut a víz (Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2011). Ismertetés: TÁTYI Tibor: Elfeledett felvidéki íróink I. – TAMÁS Mihály. In: http://tatyitibor.
blogspot.com/2012/05/elfeledett-felvideki-iroink-i-tamas.html
99 Emlékezete: Beregszászban utcát neveztek el róla, sőt emléktáblát is avattak a tiszteletére. A kétnyelvű (magyar-ukrán) domborműves emléktábla bal oldalán – melyet a Stefanik úton az egykori gimnázium falán avattak - az író domborműve látható, jobb oldalt a következő szöveg olvasható: E gimnáziumban tanult/1906-tól 1914-ig/TAMÁS MIHÁLY/író/KMKSZ JSZ – 1994.
A gimnázium növendéke, majd meghatározó egyéniségű tanára100 volt Bellyei (Zapf) László irodalomtörténész, író, aki egyben a drámairodalom helyi művelője. Jelentősebb munkának tartják a Magyar irodalom Csehszlo-vákiában című egyetemi szakdolgozatát. Vállalt magyarsága miatt állandó üldöztetésnek volt kitéve. Az orosz hadifogságból hazatérve Kaposváron te-lepedett le, haláláig a Somogyi Írás és a Somogyi Szemle szerkesztőbizottsági tagja volt.101
Beregszászba járt gimnáziumba Ilku Pál (1912–1973), a későbbiekben néptanító, író, baloldali politikus, miniszter. Diák korában aktívan bekap-csolódott a Sarló mozgalomba,102 a primőr élmények hatására kezdett el írni.
A műítészek szerint „szerkezeti és stilisztikai fogyatékossággal” megírt Len-dület című ifj úsági regényét a cseh cenzúra nem akarta megjelentetni, de vé-gül csonkítva napvilágot láthatott könyv alakban,103 és az eredeti szöveggel – áttelepülése után – 1947-ben Budapesten is kiadták.104
Gyerekkorában került Beregszászba Ják (Jakubovics) Sándor105 (1898–
1980) zsidó származású költő, újságíró, aki a Magyar Írás itteni terjesztője, a helyi Beregi Újság munkatársa volt. Beregszászban adta ki Neked írom c. ver-seskötetét. Két kötete van Demjén Ferenc106 írónak, költőnek, aki kissé ne-hézkes, darabos költeményeiben a kisebbségben élő magyar értelmiség sorsán tűnődik. A BIME titkára 1936-ban részt vett Féja Géza, Veres Péter, Sinka István társaságában a budapesti könyvhéten. Szervezte a magyarországi írók előadókörútjait. Demjén Ferenc egyengette a beregsomi Sütő Kálmán pa-raszti származású költő útját, és támogatta első verseskötetének a megjelente-tését, amelyről így írt: „Gondolatainak nemessége és mélysége ott csillog, bujkál a verssorok között és az teszi értékessé, vonzóvá költészetét.”107 A Sütő-kötetet a Magyar Írásban Kossányi József mutatta be.108
100 A beregszászi magyar gimnázium története 1864-1989. Bp., 1990.
101 BELLYEI László, Zapf. In:
http://www.karpatalja.ma/karpatalja/27-kalendarium/487-2011-februar-25-pentek
102 SÁNDOR László: A Sarló írói és művészei. In: Alföld, 1978. 8. sz.
103 DUPKA György: Valami hiányzott ebből a regényből. (Ilku Pál regényéről). In. Kalendárium ’86.
Uzshorod, 1989.
104 Emlékezete: CSANÁDI György: Régi beregszásziak. Tárolt változta: http://mek.oszk.hu/02100/02131/
html/01.htm
105 VÁRADI-STERNBERG János, DUPKA György: Arccal napkelet felé, In: Kalendárium ’84. Uzshorod,
1983.
106 DUPKA György: „Szociális rajzok” egy Bereg-vidéki költő műveiben (Demjén Ferencről). In: Kárpáti Igaz
Szó, 1988. július 11.
107 DEMJÉN Ferenc: Sütő Kálmán versei. In: Egyetértés, Beregszász, 1936.
108 KOSSÁNYI József: Sütő Kálmán versei. In: Magyar Írás, 1938.4. sz.-50-51. p.
A demokratikus erők összefogása jegyében 1938. augusztus 14–én tartot-ták meg Badalón a Petőfi 1847-es átutazását megörökítő emléktábla leleple-zési ünnepségét, amelyet a Kárpátaljai Magyar Faluszövetség rendezett.
A magyar gimnázium is meghatározó központja volt a beregszászi mi életnek. Az itt tanító tanárok és tanítványaik közül sokan a helyi irodal-mi élet, illetve az egész magyar irodalom jelesei lettek. Erre vonatkozóan az 1989-ben Budapesten megjelent A beregszászi magyar gimnázium története című gyűjteményben bőven találunk adatokat. A tanárok közül kiemelkedik Gyöngyösy László (1861–1925) irodalomtörténész, író. A diákéveinek egy részét itt töltötte Dsida Jenő (1907–1938) erdélyi magyar költő. Itt végezte tanulmányait Pálóczy Horváth Lajos (1899–1974) közgazdász, író.
Az ugocsaiak is Beregszászt tartották kultúrcentrumnak, gyakori részt-vevői voltak az itt szervezett irodalmi rendezvényeknek is. A tehetősebb szü-lők az elitképző beregszászi gimnáziumba adták gyermeküket, akik közül jó néhány a későbbiekben ismert személyiségként vonult a vidék kultúrtörté-netébe. Nagyszőlősön született a korábban már említett Nagy Endre író, aki Ady és Móricz belső baráti köréhez tartozott. Nagyszőlősön látta meg a napvilágot Neufeld Béla (1989–1962) orvos és közíró, akit a „szegények
Az ugocsaiak is Beregszászt tartották kultúrcentrumnak, gyakori részt-vevői voltak az itt szervezett irodalmi rendezvényeknek is. A tehetősebb szü-lők az elitképző beregszászi gimnáziumba adták gyermeküket, akik közül jó néhány a későbbiekben ismert személyiségként vonult a vidék kultúrtörté-netébe. Nagyszőlősön született a korábban már említett Nagy Endre író, aki Ady és Móricz belső baráti köréhez tartozott. Nagyszőlősön látta meg a napvilágot Neufeld Béla (1989–1962) orvos és közíró, akit a „szegények