nemcsak azok. a melyeknek megváltoztatását Ferdinánd utolsó leiratában követelte : hanem más végzések is alávettettek ily műveletnek. Ügy látszik Miksa és tanácsosai megragadták ezt az alkalmat, hogy a törvénykönyvet egészen tetszésök szerint idomítsák át. Mindazáltal érintetlenül hagyták azon végzése-ket, melyek a rendek által elvállalt terheket szabták meg; jól tudván, hogy a rendek különben sem volnának rábírhatók, hogy nagyobbakat vállaljanak el.
Azon czikkben, mely a katonák kártételeiről szól, a rendek azt az alternatívát teszik fel, hogy az általok okozott károkért a király vagy maga adjon kárpótlást, vagy pedig adasson a katonák lefoglalandó zsoldjából. Most az alterna-tiva első része kihagyatott, és egyenesen kimondatott, hogy a károsultak a katonák zsoldjából fognak kárpótoltatni.
A királyi tisztviselőkről a rendek azt határozták, hogy akár magyarok akár idegenek, erőszakos tettektől tartózkod-janak, és senkit az országgyűlésen tett ajánlatokon túl ne ter-heljenek ; azok, a kik e végzés ellen cselekednének, tartozzanak megidéztetve a királyi helytartó, vagy más hatóságok előtt is megjelenni, és ha itt bűnök bebizonyul, a király vagy más ha-tóságok a megérdemlett büntetéssel sújtsák őket. E helyett azon a királyhoz intézett kérelem tétetett, hogy a vétkeseket érdemök szerint büntesse meg. -)
A rendek felkérvén a királyt, hogy magyar ügyekben csak magyar tanácsosaira hallgasson, és a magyar cancellaria utján kibocsátott rendeleteinek szerezzen érvényt; hangsúlyoz-ták, hogy azon esetre, ha a király a rendek gyakran ismételt panaszait nem orvosolja, és sérelmeiknek meg szenvedéseiknek véget nem vet, nem tudják, miként lesznek képesek segélyt ajánlani, vagy a mit ajánlanak, tényleg megtenni; és csak azon reményben, hogy a király ez irányban komoly intézkedéseket fog tenni, veszik tárgyalás alá kivánatait. Minden záradék el-hagyatott, és helyét azon semmit mondó nyilatkozat foglalta hogy a király ajánlkozott, miszerint ama két pontra nézve úgy
A törvénykönyv IV. czikke.
=) A VII- czikk.
2 192 A POZSONYI O R S Z Á G G Y Ű L É S .
fogja magát viselni »a mint az ügyek és dolgok minősége és állapota követelni fogja.« x)
Azon pont, mely a rendeket felhatalmazza, hogy a tör-vényellenes királyi rendeletek irányában az engedelmességet megtagadhassák, teljesen mellőztetett, Hasonlag az is, mely a felső-magyarországi megyék 1 észére főkapitánynak kinevezését sürgeti.
Azon czikkbe, a mely a jobbágyoknak ingyen munkáit szabályozta, beleigtattatott az, hogy a király fel van jogosít-va, szükség esetén, a veszélyben forgó megyékkel nagyobb mérvű ingyen-munkák megajánlása végett tárgyalásokat indí-tani meg. -)
A rendek által szerkesztett törvénykönyvben kimonda-tott, hogy a uyolczadi törvényszék miként egyéb pereket, úgy azokat is, melyek János király jószágai tárgyában merültek fel, haladék nélkül vegye tárgyalás alá. A Miksa által átala-kított törvénykönyv ellenben megállapítja, hogy a János király jószágai tárgyában támadott perek kivételesen függőben ha-gyatnak. 3)
A uyolczadi törvényszékre nézve a rendek azt határoz-ták, hogy annak ítéletei érvényesek legyenek akkor is, ha az ülésekben a bírákon kivűl a főrendek közül senki sem vesz is részt. A szentesített törvénykönyv azonban, a király kivánata szerint, mellőzhetetlenül követeli legalább egy főpapnak meg egy világi urnák jelenlétét; és e végre a Miksa által javaslatba hozott két főpapnak és két főúrnak a uyolczadi törvényszék ülnökeivé történt kinevezését is registrálja. A köznemesség soraiból pedig a rendek által javaslatba hozottak közül csak egy neveztetett lei, a többiek helyett mások neveztettek.4)
A vallásügyi czikk, mely a rendek által benyújtott tör-vénykönyvben csak azt állapította meg, hogy a főpapok
főes-1) A X. czikkben.
•) A XVIII. czikkben.
3) A XXXVII. czikk.
4) Ugyanis a rendek Giczy Józsefet, Felpeucy Ferenczet, Iuantsy Pétert és Paczoth Jánost ajánlották. A király a XXXVIII. czikk szerint
— Iuantsy Jái ost, Sambokreti Györgyöt, Simándi Pétert és Oiczy Józse-fet nevezte ki.
1559. JANUÁR ÍS FF.BRUÁRRAfí 193 pereseikot az egyházak látogatására küldjék ki és egyéb köte-lességeiket is teljesítsék, — a rendek első feliratával összhang-zásba hozatott. Vagyis kimondatott, hogy a főpapok által ki-hirdetendő zsinatokra és egyéb gyűlésekre a lelkészek kötelesek legyenek megjelenni, és ha találkoznának, a kik lelkészeiket oda elbocsátani vonakodnak, »azok irányában, akár urak és nemesek, akár városok legyenek, ő felsége, az egyházi jogok és szabadságok megóvása és fenntartása végett, a keresztény fejedelem kötelességét, a mely őt, mint magyar királyt illeti, teljesítse, a mire kegyelmesen ajánlkozott«. 1)
A hűtlenség czime alatt kieszközölt joszágadomáuyok-ról szóló czikk a királyi levél értelmében módosíttatott; úgy hogy a megyei közönségre bízatott eldönteni: vájjon valaki tör-vényesen jutott-e a jószág birtokába vagy nem, és az utóbbi esetben a törvényes birtokost visszahelyezni; ellenben a király részére fenntartatott [azoknak megbüntetése, kik törvénytelen uton helyezték magokat a jószágokba. 2)
A harminczadokról szóló czikkhez egy pont csatoltatott, mely a nemesek által gyakorta elkövetett visszaélések meg-szüntetésére volt hivatva.3)
Egészen kihagyattak: a szepesi városok és az Ausztriá-hoz kapcsolt várak kiváltására vonatkozó czikk; továbbá azon czikkek melyekben a rendek Gyulaffy Lászlónak és Forgách Jánosnak jogigényeit Léva várára, a horvátországi rendek kér-vényét és a győri püspök panaszait a király figyelmébe ajánl-ják ; végre az is, mely a Rakovszky-féle esetből kiindulva, egy
jogelvet mond ki.
A főispánokra nézve a rendek kimondották, hogy azok, a kiknek a megyében jószágaik nincsenek, hivataluktól fosztas-sanak meg, és lielyökbe olyanok »választasfosztas-sanak«, a kiknek a megye területén jószágaik vannak. A Miksa által átalakított törvénykönyv csak azt határozza: hogy oly főispánokra nézve, kiknek a megye területén jószágaik nincsenek, a régi törvények és szokások épségben fenntartandók.4)
') A XLI. czikk.
A X L I I I . czikk.
3) A XLIV. czikk.
4) Az L I I I . czikk.
Magyar Országgyűlési Emlékek. IV.
1 3
194 A P O Z S O N Y I O R S Z Á O G Y Ü r . í l S .
Végre a törvénykönyv befejező sorai, melyekben a rendek végzéseiknek változatlan megerősítését kérik, és ezen kérelmü-ket indokolják, kihagyatott. Helyébe a márczius 10-iki királyi levél bevezető része tétetett, melyben a király a rendek által szenvedett sérelmekről szól, fájdalmát fejezi ki, magát menti, és késznek nyilatkozik mindent megtenni, a mi a bajok meg-szüntetésére alkalmas.
Miksa az ekként átalakított törvénykönyvet nem maga erősítette meg, hanem a király nevében állította ki, és utolsó levelének keletével (Augsburg, márczius 10.) látta el. 1)
') Egykorú példány. L. Országgyűlési Irományok és Törvé-nyek. X X I I I . szám.