vonat-kozó pontot a rendek előterjesztése értelmében elfogadta ; ép-ségben tartván mindazáltal saját jogait a János király által birt s halála után a koronára szállott jószágok tekintetében.
Az idegen katonák és tisztviselők tárgyában azt a nyi-latkozatot adja, hogy igéretét teljesíteni fogja.
Áttérvén az érczpénz kérdésére, figyelmezteti a rendeket, hogy az előbbi országyűléseken megegyezésüket adták, hogy a magyar érczpénzt a német birodalmival egyenlő értékben ve-rethesse, a miről a birodalmi fejedelmeket értesítette; az 1556-ik évi országgyűlés nem vonta vissza ama határozatot, csak a tallérok veretését szüntette be. Ezek után nem térhet el a ko-rábbi megállapodásoktól, mert különben kitenné magát annak, hogy a birodalomban a saját és a rendek Ígéreteinek megsze-gése miatt keserű szemrehányásokat fognak neki tenni. Ha a rendek, csekély számukra hivatkozva, nem tartják magokat feljogositva új törvények alkotására, e tekintetben se térjenek el a fennálló törvényektől. O tehát beszüntetve a tallérok veretését, három krajczár értékű garasokat fog veretni, melyeket a kül-földön is elfogadnak ; dénárokat és filléreket pedig csak annyit, a mennyire Magyarországban van szükség; mindezen pénzek az ország czímerével lesznek ellátva. Egy úttal tárgyalásokat indítand meg az ausztriai rendekkel, hogy őket a tilalom vissza-vételére birja.
Végül kijelenti, hogy a Fnggerek ügyében előadott ki-vánatáról lemond. ')
A rendek rövid tanácskozás után abban állapodtak meg, hogy az érczpénz kérdésében, mely most már egyedül okozott nehézséget, felhagynak a további ellenkezéssel. '-) Mindazáltal
]) A király válasza irásba foglalva, a bécsi titkos levéltárban.
— L. Irományok. XIII. szám.
-) Erre vonatkozólag a körmöczi követ július 7-iki jelentésében olvassuk : »Der Müntze halber babén sich die Landschafft wol flrzehen Tage mit Irer Majestät hartt ensetzt; darinnen ich warlich viel sorg und mühe gehabt habe, and durch gottliche hilff erhalten. . . das kain Taller sollen gemnntzet werden. Damit man aber Irer Maiestät beger nicht gar zuruck stiesse, hat sich die Landschafft bewilliget in zweierlei groschen bis auff den nechsten Landtag, namlicli fi creutzer und 3 creutzer«
Magyar Országgyűlési E m l é k e k . IV. 3
34 A L'OZSONYi ORSZÁGGYŰLÉS.
szükségesnek találták ünnepélyes nyilatkozat által jogaikat és érdekeiket megóvni.
Minthogy — így szólanak — a király Magyarországra nézve hasznosnak itéli. hogy az 1550-ik évi országgyűlés vég-zése értelmében, a kisebb és nagyobb érczpénz veretése foly-tattassék, reméllvén, hogy az többi országaiban és a német bi-rodalomban nehézség nélkül lesz forgalomba hozható ; habár az 1550-iki végzés arra czélozott, hogy a magyar dénároknak is elfogadását biztosítsa a külfölden, a mit a király kilátásba helyezett, ezen dénárok pedig az ausztriai tartományokból ki-tiltattak : a rendek mindenben meg akarván hódolni a király akarata előtt, megegyeznek, hogy a legközelebbi országgyűlé-sig az 1550-iki végzés értelmében folytassa a pénzverést; úgy hogy dénárokat is az ország szükségeire elegendő mennyiségben verettessen. H a a következő országgyűlésen ki fog tűnni, hogy ez eljárás az országra és a rendekre hátrányos, azt minden bi-zony nyal meg fogják szüntetni. És biznak a királyban, hogy nem fogja megengedni, miszerint a rendek kárt szenvedjenek. 1) Ez után az országgyűlési törvénykönyv egyes czikkein megtétettek a végső változtatások; július 4-én még egyszer fel-olvastattak, és másnap a királynak megerősítés végett bemu-tattattak, a mi haladéktalanűl megtörtént. 2)
A törvénykönyv a törökök elleni felkelést, az 1556-iki országgyűlés végzései értelmében rendeli el; oly hozzáadással, hogy a nádor, vagy annak akadályoztatása esetére a király által nevezendő országos kapitány 3) gondos szemlét tartson a meg-jelenő nemesek felett. A ki nem jelenik meg, az 1545-iki illető-leg az 1552-iki végzésekben megszabott büntetéssel sújtassék.4)
!) A nyilatkozat egykorú másolata a "bécsi t i t k o s levéltárban.
s) A lőcsei követ július 9-én i r j a : »Die A r t i k l sind letzlich verlesen worden a m 4- J u l i i u n d beschlossen.« Török Imre nagyszombati követ j ú l i u s 5-iki jelentésében i r j a : »Az országh az u r o k k a l megigenesültenek ; ma k i r á l y n a k vitték articulusokat meg coníirmálni.« (Magyar Nyelvemlékek.
II. 132. 1.) Ezek u t á n nem kevéssé feltűnő, h o g y a t ö r v é n y k ö n y v mege-rősítése a l a t t július harmadika áll.
3) Figyelemre méltó, hogy a rendek feliratában »Capitaneus H u n -g a r u s « , a t ö r v é n y k ö n y v b e n »Capitaneus Hun-gáriáé« említtetik.
*) A n . czikk.
1 5 5 7 . J Ú N I U S B A K . 35
»Az ország és a királyi felség szükségeire« minden
job-bágytelek után két forint szavaztatik meg, mely két részletben szeptember 8-án és november 30-án, az 1554-iki országgyűlés által megbatározott móclon, hajtandó be. A regensburgi követ-ség költkövet-ségeinek megtérítésére 3 dénár szavaztatik meg. Csak azok vannak az adótól felmentve, kiknek házuk elégett, vagy a kiknek vagyonuk hat forintnál is csekélyebb értéket képvisel, továbbá a kik a törökök vagy a királyi hadak által elpusztított vidéken laknak és az oly szabadosok, kik folytonosan uraik szol-gálatában állván, azok által élelmeztetnek és ruháztatnak, vagy mint zsoldos katonák szolgálnak. Az oláhok, ruthenek és ráczok úgy adóznak, mint a többi jobbágyok. Az alispánok és szDlgabi-rák, kik az adót be nem szolgáltatják, vagy erőszakosan magok-hozragadják, a törvény értelmében bűnhődnek. A király gon-doskodni fog, hogy kapitányai és katonái minden zsarolástól és pusztítástól tartózkodjanak; »mert különben miként az adó-ajánlás úgy a többi végzések is haszontalanok.« ')
A véghelyek megerősítésénél minden jobbágy hat napi ingyen munkát tartozik végezni, az utolsó országgyűlésen meg-állapított mód szerint,2) Két kivétel tétetik. A Pozsony, Mosony és Győr megyékben létező jobbágyok ez egy esetben tizennégy napig tartoznak Győrött dolgozni. Ellenben Podmaniczky Rafael trencsénmegyei jobbágyai az ingyen-munkáktól fel-mentetnek. 3) A fő- és alispánok, hivatalvesztés terhe alatt, tartoznak gondot viselni, hogy a földesurak jobbágyaikat tel-jes számban küldjék a kitűzött helyekre, és azok ott a hat napot kitöltsék. Azon földesurak, kiknek jobbágyai a múlt ország-gyűlésen megszabott ingyen-munkákat el nem végezték, vagy az e czimen behajtott pénzt visszatartották, megfelelő kárpót-lásra szorítandók. Ellenben a kiknek jobbágyaik netán többet dolgoztak, mint kötelesek lettek volna, ez a jelen évi ingyen
1) A III—V. czikk.
2) A következő módosítással: Liptó, Árva, Túrócz és Zólyom me-gyék jobbágyai nem Léva, hanem Zólyom v á r a ; Szepes, Sáros, Abaúj, Ung, Zemplén és Torna megyék jobbágyai csak Kassa város ; a felvidéki királyi városok jobbágyai e varosok ; a j á s z ó i prépostság jobbágyai Szent Márton és Torna várak erődítési munkálataiban vesznek részt.
3) A törvénykönyvbe fel van véve a többször említett indok is.
3*
36 A L'OZSONYI O R S Z Á G G Y Ű L É S .
munkákból leszámítandó. A király felkéretik, hagyja meg tiszteinek és a munkálatok felügyelőinek, hogy a jobbágyokat ne bántalmazzák, és a megszabott időn túl vissza ne tartsák;
és eszközölje ki, — a mire készséggel ajánlkozott, —• hogy az Austriának elzálogosított várak jobbágyai az ingyen-munkát szintén teljesítsék
Hogy a király liadai élelmi szerekben ne szűkölködjenek, a jobbágyoknak kötelességéve tétetik, valahányszor az élelme-zési tisztek által felhivatnak, élelmi czikkeket fuvarozni; egy akó bor, egy köböl gabona, zab és liszt után mértföldenkint egy dénár fuvarbér számíttatik. Az élelmiszerek és a
takar-mány árát közfelkelés alkalmával a nádor vagy főkapitány, a hadi marsall és a főlovászmester, továbbá néhány alispán és szolgabíró hozzájárulásával,, szabályozza; részleges felkelés esetében a kapitányok szabják meg. A király felkéretik, hogy azokat, kik az élelmi czikkek szállítóit bántalmazzák, büntesse.2) A nyolczadi törvényszék Pozsonyban szt. Mihály nyol-czadnapján, a felvidéki megyék számára pedig Lőcsén vízke-reszt nyolczadáu kezdje, és 40 napon át szakadatlanul foly-tassa üléseit. Ezeken az ország rendes bírái, az itélőmesterek, érseki ülnökök és a jelenlevő főrendek mellett, legalább négy ülnök vegyen részt, a kiket, a tanácsosok és az ország rendes bíráinak meghallgatásával, a király nevezzen ki, eskettessen meg és lássa el fizetéssel. Ha az ülnökök közül valamelyik elhal, a király távollétében a helytartó nevezze ki utódját.
Minden rendű peres ügyek intéztessenek el, kivéve a néhai János király birtokait illetők, melyek a jövő országgyűlésig függőben hagyatnak. A nádor az utolsó országgyűlés által rá-bízott ügyekben ott és akkor ítéljen, a hol és mikor jónak látja.
Az egyházi törvényszékek pedig folytonosan működjenek.3) Az egyházi szabadságok, kiváltságok és előjogok épség-ben fenntartandók. A fő-és alesperesek akadálytalanúl járhat-nak el tisztükben, és különösen az egyházi látogatások alkal-mával »a papok vétkeit és gonoszságát nyomozhatják és
bűn-») A VI. czikk.
A VII. czikk
3) A VIII. IX. és XIII. czikk.
1 5 5 7 . JÚNIUSBAN". 37 tethetik«. Egyébkintaz 1548-ik évi vallás-ügyi törvények meg-újíttatnak, és azok értelmében »az anabaptisták gonosz fele-kezete« kiirtandó. Az egyházi jószágok bitorlói ellen törvényes kereset indítandó. A tizedek szedése és bérlése körül az 1546.
és 1553-ik évi törvények mérvadók. *)
Az érczpénzről szóló törvényczikk átveszi a rendeknek fennebbi nyilatkozatát, és megállapítja, liogy az arany forintok mint eddig fognak veretni, továbbá 8 dénár értékű nagyobb és 4 dénár értékű kisebb garasok, egyfelől a szent szűz képével, más felől a magyar czimerrel. A király felkéretik, hagyja meg az esztergomi érseknek, hogy a pénzverdékben felügyelői jogát pisetáriusa által gyakorolni el ne mulaszsza.2)
A rendek mentessége a vámok- és harminczadoktól ősi szokás szerint tiszteletben tartandó. A száraz vámok minde-nütt eltörlendők. A király ajánlata, hogy ezt saját birtokain megteendi, törvénybe igtattatik. 3)
Hasonlókép azon Ígérete is, hogy a határügyeket mie-lőbb el fogja intéztetni. Biztosokká tanácsosainak meghallga-tásával, magyarokat válaszszon.4)
Egy czikk átveszi a király azon igéretét, liogy az idegen kapitányokat és tiszteket utasítandja, hogy a rendek és jobbá-gyok elnyomásától tartózkodjanak, a magyar cancellária utján kibocsátandó rendeleteket tartsák tiszteletben; továbbá, hogy a kik nem engedelmeskednek, azokat meg fogja büntetni;
végre a károkat, melyeket a katonák okozni szoktak, el fogja hárítani. 5)
Minthogy a felvidéken dúló zavarok miatt a leleszi convent a hiteles helyi teendőkben nem járhat el, ezek a jászói conventre, a szepesi és nagyváradi káptalanokra ruháztatnak.
A veszprémi káptalannak pedig visszaadatik hiteles helyi hatósága. 6)
A hajdúk dúlásainak megszüntetése végett, a király
') A X . XI. XII. czikk.
'•=) A XIV. XV. czikk.
«) A XVI. XVII. czikk.
4) A XVIII. czikk.
5) A XIX. XX. czikk.
e) A XXI. XXir. czikk.
38 A L'OZSONYI O R S Z Á G G Y Ű L É S .
felkéretik, hogy a megyéket a károk kinyomozására és a vét-kesek megbimtatésére hívja fel; azokkal, kik a garázda haj-dúkat pártolják, úgy kell elbánni, mint magokkal a gonosz-tevőkkel. x)
A rendek már ismételve sürgették, hogy azon magáno-sokat illető oklevelek, melyek a pozsonyi várban őriztetnek, adassanak ki. Most megállapítják, hogy augusztus 1-én kezd-jék meg az itélőmesterek az oklevelek kiszolgáltatását. 2)
i) A XXIII. czikk.
a) A XXIV. czikk. — A törvénykönyv egykorú példányai a budai kamarai, a bécsi titkos levéltárban, sat. L. Irományok és Törvények XIV. szám.
1 5 5 7 . JÚNIUSBAN". 39
O R S Z Á G G Y Ű L É S I I R O M Á N Y O K É S T Ö R V É N Y E K . L
1557. Május 7.
Királyi meghívó levél a pozsonyi országgyűlésre.
Ferdinandus diuina dementia Romanorum, Hungarie, Bohemie etc. Rex, Semper Augustus etc.
Prudentes et Circumspecti fideles nobis dilecti. Credi-mus vobis constare, quod mensibus proxime preteritis Ratis-bonam ad dietam Imperialem, et inde in Regnum nostrum Bohemie Pragam profecti fuerimus, ubi confectis, benignitate Dei, ex animi nostri sentencia rebus, communem Regni istius nostri salutem et permansionem concernentibus, buc reuersi sumus. Et quia ea, que pro publico Regni istius nostri bono effecimus, vobiscum, ceterisque cum fidelibus nostris commu-nicare, et alia, ulteriorem defensionem Regni istius nostri con-cernencia, tractare voluraus : generalem uniuersis Regni eius-dem nostri fidelibus incolis dietam, acl primum diem mensis junii proxime venturum, Posonium duximus indicendum. Fide-litatibus itaque vestris liarum serie firmiter committimus et lnandamus, ut, acceptis presentibus, ad diem et locum prescrip-tum, certos fratres vestros, pleno cum mandato et auctoritate, pro tiactandis rebus premissis, communem vestram permansio-nem concernentibus, expedire et dimittere debeatis. Secus non facturi. Datum Vienne, die septima maji, anno Domini mille-simo quingentemille-simo quinquagemille-simo septimo.
Ferdinandus. Nicolaus Olahus Strigoniensis.
Joannes Listhius.
Kiviil : P r u d e n t i b u s et Circumspectis Judici, Magistro Oiuium ce-terisque ciuibus Ciuitatis Posoniensis, fidelibus nobis dilectis.
(Eredetije Puzsony sz. k. város levéltárában.)
40 A L'OZSONYI O R S Z Á G G Y Ű L É S .
II.
1557. Május.
A magyar kamara javaslatai, a pozsonyi országgyűlésen elő-terjesztendő királyi proposítiok tárgyában.
A r t i c u l i d e d i u e r s i s n e g o t i i s F i s c i s a c r a t i s -s i m a e r e g i a e m a i e -s t a t i -s , p e r -s u a m m a i e -s t
a-t e m r e g n i s a-t a a-t i b u s p r o p o n e n d i.
Imprimis quia non est dubium, quin status et ordines regni, considerata presentis periculosi temporis condicione, pro sua, patrie, coniugumque ac liberorum suorum salute et con-servatione, subsidium aliquod sint maiestati vestre oblaturi, pro nostra igitur humili opinione et iudicio, censeremus sub-misse, necesse esse, ut maiestas vestra, una cum statibus, eum modum et ordinem in connumeratione et exactione subsidii oblati instituere clementer dignaretur, quo illud non iuxta ar-bitrium aliquorum, qui sua tantum ex eo commoda querere soliti sunt, sed maiori quo fieri poterit cum augmento, ad com-moduin publicum et defensionem regni, exigatur.
Porro modum et ordinem talem in connumeratione eius subsidii, obseruandum humiliter censeremus, ut in singulis possessionibus omnes quotquot sunt domus, per dicatores con-numerentur, factaque tali connumeratione, adhiberet sibi di-cator judices, juratosque, et dominos, si ita videbitur, eius pos-sessionis, atque facta iusta limitatione, iuxta singulorum qui connumerati essent facultates, singulis plus et minus soluen-dum imponeret. Tali namque obseruato ordine, et summa multo maior, quam iuxta priorem connumerationem, accedet, et iuramenta, que per judices exigi super eo solent, qui colo-nus sit soluendo subsidio et qui non, declinarentur, que nimi-í'um cum ajjerta lesione consciencie, et oífensa dei plerumque exiguntur. Exemtiones eciam in connumeratione contributio-num fieri consuete, utpote qtium molitores, libertini, mercenarii, coqui, sartores, sutores, fabri ferrarii et lignarii, pelliones, car-bonarii item circa fodinas existentes, et alii opifices, eximi et a solutione subsidiorum liberari solent, condescenderent; multi item, qui nomine desertarum et combustarum aliarumque
im-1 5 5 7 . JÚNIUSBAN". 41 munitionum, pauperum et pastorum, similiter liberantur a
so-lucione, ad augendam contributionis summám accederent.
Sunt enim inter eiusmodi exemptos multo diciores quam illi, qui connumerantur, et ad solutionem eoguntur; omnino itaque pauperum ratio baberi debet, nam propterea uou est dubium deum nobis iratum esse, quod pauperes periude, iino multo ma-gis ad solvendum coguntur, quam diuites; babito autem tali ordine in connumeratione, facile posset per judices et juratos equabilitas obseruari, utpote quibus constat qui plus, quiue minus facultatum habeat; possessiones eciam denegate inueni-rentur, deberentque in aliorum ordinem redigi et connumerari, unde non mediocris accessio ad subsidium oblatum fieret, nam cum de communi omnium permansione et conservatione res agatur, necesse arbitramur, ut unusquisque in suo statu et conditione a ferendis oneribus reipublice utilibus ne sit immúnis.
Eadem ipsa ratione bumiliter iudicamus Rascianos, Ruthenos et Yalachos, qui sese in regno boc collocarunt,
una-<]ue cum indigenis, terre utilitate fruuntur, iisdemque quibus alii incole regni maiestatis vestre casibus et periculis sunt obnoxii, non debere a contributione esse exemptos; communia enim pericula, communibus viribus tolleranda sunt, aut pro-pulsanda.
Exemtiones item onines, quas sine causa racionabili quicunque haberent in subsidiis, vel lucro Camere, aut trice-simis et Theloneis, maiestas vestra una cum statibus ut inua-lidare et cassare clementer decernat bumiliter censemus; sunt enim ciuitates et persone alique, que talibus privilegiis sese a conferendo in commodum publicum subsidio subducunt, que in bominum memoria uno etiam tempore veterum diuorum re-gum, predecessorum maiestatis vestre in usu vix fuerunt, qui si ad contribuendum cogerentur, non parum liinc íisco maies-tatis vestre accedet; verum feliciori tempore maiestas vestra ex sua gracia, commode poterit illis usum eiusmodi priuile-giorum concedere.
Admonendi denique sunt status, ut contra illos viceco-mites, qui annis preteritis ad exactionem dice maiestatis vestre fuerunt emissi, statuant penam, sub qua ad competentem
ter-42 A L'OZSONYI OrS Z Á G G Y Ű L É S .
minum in Camera maiestatis vestre comparere et de admini-stratione dice rationem reddere teneantur. Contumaces autem iam sepius requisiti, pena, quam status decernent, puniantur, ne redditus ad publicum bonum conferri decreti per eos usur-pentur et silentio apud se supprimantur.
Porro quoniam hactenus eiusmodi subsidia ad varia loca erant ex commissione maiestatis vestre limitata atque depu-tata, que quidem per eosdem, quibus deputata fuerant, collecta
et percepta, nulle tarnen gentes, ratione quarum hec limitatio facta fűit, unquam lustrate sunt, ita ut ignoretur utrum ali-quas gentes, ad ali-quas solutionem ex subsidiis deputatis perci-piunt, aluerunt nec ne : videretur nobis maiestati vestre utile, ut limitatio seu deputatio eiusmodi subsidiorum cessa-ret, et nenimi amplius subsidia colligi permitterentur, sed uniuersa et singula subsidia ad fiscum maiestatis vestre integre administrarentur, constituerenturque per maiestatem vestram persone idonee que statis temporibus eorum gentes, qui a maiestate vestra solutionem expectant, lustrarent, illisque qui digni inuenirentur ex liac contributione debita stipendia per-soluerent; hec propterea maiestati vestre humiliter proponere voluimus, ut cum hii milites qui in confiniis seruiunt, et iussu maiestatis vestre ex camera sua aulica, et aliquando ex liac Hungarica stipendia accipiunt, lustrantur, nunquam integro numero fuisse comperti sunt, sed tempore lustrationis, emen-dicatis ab amicis equitibus, et aliter eciam conquisitis, solent fraudulenter defectus suorum militum explere, qui statim post lustram discedunt, stipendia tamen a maiestate vestra semper integra fiagitaut; quanto magis igitur in hiis, qui, ut premis-sum est, nunquam sunt lustrati, defectum fuisse et esse cre-dibile est.
Preterea cum antea per status et ordines regni publicis articulis editis, clecretum in Soproniensi diéta sit, quod maie-stati vestre, pro commodo fisci sui, et pro utilitate regni, trice-simas ubique in hoc regno, in omnium scilicet bonis liberum esset erigere ; visum fűit nobis, propter euitandas fraudes nego-ciatorum, que multe et varié per eos committuntur, ut trice-sima in oppido Galgocz erigeretur, in eaque unus officialis, cum certo numero equitum constitueretur, qui tricesimam
1 5 5 7 . J Ú N I U S B A N " . 43 ipsam illic administraret, nam propter fora et nundinas, que illic sepius quotannis fi unt. magna frequentia negociatorum ex Morauia, Sylesia, et aliis partibus eo confluere sólet, oppidum-que illud iam plane pro quodam emporio, siue deposicionis loco a negociatoribus habetur, essetque nimis utilis maiestatis yestre fisco tricesime eo loci erectio; nam pontem, qui ibi su-per fluuium Wagh est, nullus negociatorum, cum rebus et pecoribus suis inscio tricesimatore posset circumire, et sic om-nis fraus et dolus eorum posset euitari, hincque non medio-cres prouentus fisco maiestatis vestre accederent; transito enim ponté, propter diuersitatem viarum; eciam sí decuplo maiori numero equitum esset tricesimator stipatus, quam qui sibi limi-tandus est, neque posset negociatores observare, quin una vei alia via fraudem committerent, nam omnes illi qui ad Galgocz eunt, Morauiam versus pecora pellunt. Igitur maiestas vestra de-nuo cum statibus decernere dignetur, ut decretum Soproniense super erectione tricesimarum, per omnes fideles status maiesta-tis vestre, sub pena ad hoc constituenda, obseruetur, nam si in Galgocz tricesima non constituetur, erit singulis annis cum damno aliquot millium fiorenorum fisci maiestatis vestre,
Quia denique per sediciones rebellium maiestatis vestre magna pars regni et prouentuum fisci maiestatis vestre est a dicione eiusdem auulsa, soleantque pecora, sales, et diuerse res Turcice in dicione maiestatis vestre per diuersos mercatores et negociatores ex illis partibus, quas Turca possidet, et que factioni regine Isabelle adheserunt, sine ullo vectigali, eo pre-textu, quasi intra regnum venderentur, importari, similiter ex dicione maiestatis vestre, prout Joannes Nemet prouisor Co-maroniensis et alii asserunt, contra expressum maiestatis vestre mandatum et interdictum, diuerse merces, utpote arma, triticum, ordeum et auena, quarum rerum apud Turcas sum-ma inopia est, per negociatores absque ulla tricesime solutione exportantur : ut igitur et hec statibus proponere maiestas vestra clementer dignetur humillime censemus, et cum eis concludere, ut de eiusmodi quoque rebus tarn educendis quam inducendis, in locis ad id per status designandis, tricesima exigatur, quo vei minimis quibusuis prouentibus accedentibus,
Quia denique per sediciones rebellium maiestatis vestre magna pars regni et prouentuum fisci maiestatis vestre est a dicione eiusdem auulsa, soleantque pecora, sales, et diuerse res Turcice in dicione maiestatis vestre per diuersos mercatores et negociatores ex illis partibus, quas Turca possidet, et que factioni regine Isabelle adheserunt, sine ullo vectigali, eo pre-textu, quasi intra regnum venderentur, importari, similiter ex dicione maiestatis vestre, prout Joannes Nemet prouisor Co-maroniensis et alii asserunt, contra expressum maiestatis vestre mandatum et interdictum, diuerse merces, utpote arma, triticum, ordeum et auena, quarum rerum apud Turcas sum-ma inopia est, per negociatores absque ulla tricesime solutione exportantur : ut igitur et hec statibus proponere maiestas vestra clementer dignetur humillime censemus, et cum eis concludere, ut de eiusmodi quoque rebus tarn educendis quam inducendis, in locis ad id per status designandis, tricesima exigatur, quo vei minimis quibusuis prouentibus accedentibus,